Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

1985. szeptember 3. ^fepÜJSÄG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK Az 1983-as debreceni ta­lálkozót követően ezúttal a vizek városának nevezett Rába-parti település, Győr adott otthont az ország mun­kásfiataljai seregszemléjének. A négy napig tartó rendez­vény célja: lehetőséget adni a népgazdaság különböző ágazataiban doLgozó fiatalok között a tapasztalatcserére, egymás munkájának megis­merésére és természetesen a kellemes kikapcsolódásra. Megyénket ezúttal nyolc­van, a termelésiben és a KlSZ-mozgalomban élen járó ifjúmunkás képviselte. A tervezettnél később ke­rült sor augusztus 29-én a Tolna megyei delegáció in­dulására, de végül is fél ti­zenkettő után néhány perc­cel beérkezett az autóbusz a szekszárdi Gemenc szálloda parkolójához, s Egyed Lász­lónak, a Tolna Megyei K.ISZ- bizottság titkárának vezeté­sével útniak indult az „ex­pedíció”. A válogatott csapat tagjai különböző helyszínekről ér­keztek, így például Paksról, Dunaföldvárról, Dombóvár­ról, Tolnáról, Bonyhádról, Tamásiból és természetesen Szekszárdról. Menet közben hamarosan oldódott a kez­detben kissé visszafogott hangulat, s amikor két gi­tár is előkerült, már min­denki együtt fújta a nótát: Újra itt van a nagy csapat. Győr-Sopron megye hatá­ránál kellemes meglepetés­ben volt része a már igen vidám delegációnak. A ren­Dinnyeevő verseny MOT-ozás a megyehatáron Munkásfiatalok II. országos találkozója Nyolcvan Tolna megyei fiatal a győri seregszemlén A Tolna megyei delegáció dezőség által megbízott két győri szervező üdvözölte a Tolna megyeieket. A MOT- ozás tehát elkezdődött. Egy­előre ugyan még nem hiva­talosan, ugyanis a hivata­los megnyitóra este, a Rába- parti vízi színpadon került sor. A több mint 2000 meg­hívott vendéget és a szép számmal összegyűlt érdeklő­dőket Nagy Imre, a KISZ Győr-Sopron Megyei Bizott­ságának első titkára, a II. MOT szervezőbizottságának elnöke üdvözölte. Rövid be­széde után nem mindennapi látványban és élményben volt része a közönségnek.' Az es­ti sötétségben a szó szoros értelmében a megnyitó fénypontja volt a Vangelis halhatatlan zenéjével, a Tűz- szekerekkel aláfestett tűzi­játék. A szivárvány minden színében tündöklő fények nappali világosságot vará­zsolták a Rába-parton. A nagyszabású ünnepség után a Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskolán folytatódott a program (egyébként itt kapták szál­lást a Tolna megyeiek is, ami szerencsés dolognak bi­zonyult a későbbiekben, hi­szen a rendezvények döntő többsége a KTMF-en került megrendezésre) videodiszkó- val, táncházzal és filmvetí­téssel. Pénteken és szomba­ton a találkozó résztvevőit autóbuszok tucatjai szállítot­ták a szálláshelyekről Győr üzemeibe, gyáraiba, vállala­taiba, ahol a Kisalföld szék­helyén folyó termelőmunka eredményeivel és sajátossá­gaival ismertették meg a fiatalokat. A mezőgazdasági fórumon örvendetes ese­ménynek lehettek részesei a Tolna megyeiek: a szem­veszteség nélküli betakarítás érdekében tett erőfeszítésért az Iregszemcsei Egyetértés Tsz gépkocsivezetője és egy­ben KISZ-titkára, Papp László emlékplakettet és 1500 forintos pénzjutalmat vehetett át Dénes Lajos mi­niszterhelyettestől. Ezen a két napon került sor a sportvetélkedőkre is. Az egészséges életmód hívei asztaliteniszben, atlétikában, kézilabdában, labdarúgásban és tréfás ügyességi verse­nyekben mérhették össze tu­dásukat. Nagy sikernek bi­zonyulták a 11-es rúgások is. A Rába ETO junior csapa­tának kapusa tehetetlennek bizonyult a megyénk képvi­seletében induló Boros Lász­lóval szemben, aki több mint 60 induló közül az ötö­dik helyet szerezte meg. Nem kis teljesítmény! Komolyabb fajsúlyú prog­ramra került sor péntek es­te a győri belvárosban. Az impozáns Széchenyi téren az Országos Béketanács, a Ha­zafias Népfront és a MOT szervezőbizottságának ren­dezésében került sor a béke­nagygyűlésre. Ismert művé­szek léptek a porondra, s be­fejezésül Varga Miklós éne­kelte az Európát. Felemelő pillanat volt: Ezernyi gyer­tya pislákoló fénye hirdet­te: a magyar fiatalság hitet tesz a béke ügye mellett. Az est hátralevő részében ismét a KTMF fogadta a szó­rakozni vágyókat. Éjfél után 1 óráig tartott a vigadalom, bár mondanom sem kell, so­kan igen korainak tartották a műsorzárást, s tettek ar­ról, hogy ne legyen vége a már magas hőfokra emelke­dett hangulatnak... A szombati nap nagy érdek­lődéssel várt eseménye Sziget­köz egyik településén, Lipó- ton várta a vendégeket. Az itt található kellemes víz­hőmérsékletű termálfürdő ideális helyszínt biztosított a tréfás úszóversenyeknek. A sportpályán lovasbemutató és ügyességi verseny várta a csapatokat. A megyék kö­zött meghirdetett halászlé­főző versenyre természetesen Tolna megye is benevezett, de a zsűri sajnos nem is­merte fel a paksiak és a dunakömlődiek által készí­tett halászlé gasztronómiai nagyszerűségét. Ez már vi­szont nem a mi hibánk ... Elérkezett az utolsó nap, a búcsúprogram. Bensőséges bányásznapi megemlékezés után a péri reptér adott ott­hont a munkásfiataloknak. Itt céllövölde, körhinta, ba­zársor fogadta a résztvevő­ket, és még lehetne sorolni megannyi látványos bemuta­tót. Terjedelmi okok miatt csak ennyit sikerült felvil­lantani a nagyszabású talál­kozóból. Kimaradtak azok az érdekes történetek, sztorik, amelyek megyénk delegáció­jának mindennapjait jelle­mezték, s melyeket örökre megőriznek emlékezetükben azok a szerencsések, akik el­mondhatják magukról: ott voltam Győrben, a munkás- fiatalok II. országos találko­zóján. szeri Árpád Fotó: Gecse Lajos Amerika country-zene nélkül Ha az amerikai fehér folklórra gondolunk, akkor az a zene jut eszünkbe, amelyet a kis farmokon, utcákon bendzsós-gitáros-hegedüs-szájharmonikás emberek ját­szanak, egyszerű dallamokat egyszerű szövegekkel a mindennapi vágyaikról, gondokról, balladákat egykori hős­tettekről, magányos lovasokról és börtöntöltelékekről. Ez az a hazánkban is népszerű country-zene, amely úgy tű­nik, éppen az Egyesült Államokban került végveszélybe E muzsika lényegét tekintve egy tőről fakad a néger blues-zal, hatottak is egymásra előadásmódban, dallam- és ritmusképleteiben. Ahogyan a bluesnak, a country-nak is a Dél az őshazája, Texas, Tennessee, Arkansas, első­sorban. A country-dalosok, Amerika regösei az országút szegény vándorai voltak, akik közül kevésre mosolygott rá a szerencse. Ahogyan Európában, az Egyesült Álla­mokban is a század első felében fedezték fel a folklórt. A népköltések ezután egyre inkább keveredtek a műdalok­kal, és egyre nehezebb lett a kétféle eredetet megkülön­böztetni. A nagy robbanást az ötvenes évek hozták: üzlet lett az akkor már húsz éve éneklő Woody Guthrie-t lemezre ven. ni, és befutott egy kétméteres, fegyházat is megjárt mar­cona férfi, Johnny Cash, majd néhány évvel később Lo­retta Lynn, Ricky Nelson és Kenny Rogers. Aztán a rock and roll és a beat elsöpörte a country-businesst. Sajátos módon az új zene irányította rá a figyelmet is­mét a countryra: voltak olyan rockzenészek, akik szíve­sen adtak elő country-dalokat, mint például Johnny Win­ter, mások pedig a country-zene alapjaira építették saját elektromos zenéjüket, mint a Creedence Clearwater Revi­val együttes, vagy a kanadai származású Neil Young. Át­vették a szövegek stílusát is, és a vietnami háború elleni tiltakozásban együtt haladtak az eredeti country-dalo- sokkal. Ez a zenei és üzleti találkozás azonban megkezdte az igazi country tönkretételét: több ezer decibellel, csillogó külsőségek között nem lehet őszinte countryt előadni, ép­pen a spontaneitás vész el belőle. Talán ezt érezték meg a hetvenes évek derekán, amikor az amerikai rendezők filmek egész sorát készítették e műfajról: ilyen volt Ro­bert Altman „Nashville”-je, (ez a város a country Mek­kája), vagy a „Szénbányász lánya" Loretta Lynn élettör­ténete. A „nosztalgiahullámot” lovagolták meg a sza­porodó country-rádiók, sőt Nashville-ben country-kábel- televízió adás is beindult. Az amerikai újkonzervativiz­mus is segített a népszerűsítésben: az a zene, amely vala­mikor a városi életforma és a mesterséges érzések ellen lázadt, most belekerült a hagyományos, tehát megvéden­dő értékek kategóriájába. Ronald Reagan elnök maga is részt vett e kampányban, a covboy-szerepben szívesen tetszelgő elnök egy alkalom­mal „Amerika lelkének” nevezte a countryt. A divathul­lám azonban hamarosan elvesztette erejét és a régi zene nem tért vissza. Talán ezért is érzik úgy Amerikában a country-zene szerelmesei, hogy egy country-fesztivál ma már olyan, mint egy temetés. Lehet, hogy ez a műfaj is úgy jár, mint az igazi néger blues, amelynek gyökereit csak az utolsó pillanatban tudták megmenteni az utókornak, amikor már a jazz, a komoly zene és rock egyaránt leszüretelte gyü­mölcseit. Gólyatábor Dom bori ba n Többéves kihagyás után idén ismét megszervezte a szekszárdi tanítóképző főis­kola KISZ-bizottsága az el­ső évfolyamos hallgatók szá­mára a gólyatábort. Az ér­deklődést a résztvevő diá­kok magas létszáma jelezte, hiszen az iskola újdonsült tanulói szinte teljes számban összegyűltek Domboriban, a városi úttörőtáborban. Ez a szeptember 6-ig tartó elő­készítő helyszíne. A holt Duna-ág mellett igyekeznek a fiatalok elsajátítani az alapvető szakmai, politikai, mozgalmi ismereteket. Min­denekelőtt azonban a félév előkészítéseként a közvetle­nül az oktatáshoz kapcsoló­dó tudnivalókról, módszer­tani ismeretekről hallhat előadásokat a 126 első éves hallgató szakkollégiumi meg­osztásban, 3 óvónői és két tanítói csoportban. A feldol­gozott témák között szere­pel többek között a főiskolai követelményrendszerről, a tanszéki és bizottsági kép­viseletről szóló ismertetés, a vizsgaszabályzat, ösztöndí­jak, a főiskolás tanulás mód­szerei, könyvtárhasználati ismeretek, tudományos dol­gozatok és írásos beszámo­lók elkészítésének módszerei, hogy csak néhányat emel­jünk ki a széles repertoár­ból. A szakmai jellegű prog­ramokon kívül politikai, mozgalmi tájékoztatók is el­hangzottak és elhangzanak a hét végéig, így például ma kerül sor Szabó Gézának, a városi pártbizottság első tit­kárának belpolitikai életünk­ről szóló előadására. A kötött programokon kí­vül szabadidős, szórakozta­tó rendezvények, lehetősé­gek is adottak, főként a dél­utáni és esti órákban. Tánc­ház, filmvetítés, sportverse­nyek, különféle vetélkedők nyújtanak jó alkalmat a ki­kapcsolódásra, ismerkedésre az öt nap alatt a táborla­kóknak. akiknek munkáját a hallgatókból álló 5 tagú tá­bortanács irányítja, s edző- munkájukat két nevelő se­gíti. A vezetőséget jórészt azok a másod- és harmad­éves KISZ-aktivisták alkot­ják, akik a szabadidős és fakultatív programokban is nagy szerepet vállalnak. '• ■* Ismerkedés, barátkozás Pihentetőként egy kis sport foglalkozáson a könyv tár-szakkoliégiumosok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom