Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-16 / 217. szám
1985. szeptember 16. tfÉPÜJSÁG 3 Jubilál a német nemzetiségi szövetség A bizalom szálai Beszélgetés dr. Solymosi József képviselővel Harmincéves a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetsége. Megalakulása — 1955 ősze — óta szervezi a hazánkban élő mintegy 220 ezer német ajkú ember kulturális életét, fejleszti anyanyelvi műveltségét, őrzi és ápolja haladó hagyományait, s munkálkodik a párt nemzetiségi politikájának megvalósítása érdekében. Az évforduló alkalmából a szövetség országos választmánya ünnepi ülést tartott Pécsett. Szende Béla, a választmány elnöke német és magyar nyelven köszöntötte az esemény résztvevőit. Az ülésen mind a tizenhárom németek lakta megyénk képviseltette magát. Ott voltak a szövetség, valamint Baranya megye és Pécs város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének létrehozása azt fejezte ki, hogy a viszontagságos történelmi időszak és az együttélés feltételeinek megromlása után ismét megteremtettük Magyarország valameny- nyi állampolgára számára az emberi méltóság életkereteit. Felismertük, hogy a hazánkban élő nemzetiségek — köztük a német anyanyelvű kisebbség — nem teher az állam, az ország testén, hanem ellenkezőleg: nyereség Vb-ülés Bonyhádon Közérdeklődésre számottar- tó, izgalmas témákat tárgyalt minap a Bonyhád Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után Sebestyén Lajos műszaki osztályvezető előterjesztésében a magánerős lakásépítés helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit vitatta meg a testület. A település lakásépítésében a magánerős építkezés volt a meghatározó. Míg korábban 74 százalékot tett lói, jelen tervidőszakban 83 százalékban épülték ilyen módon lakások. A tanács ennek megfelelően biztosította a területelőkészítést és a rendezési terveket. A Fáy lakótelepen 1978 óta folyik a többszintes lakásépítés, tavaly élkészült és jóváhagyásra került a nyugati részben újabb 450 lakás építési lehetősége. A városközpontra készített részletes rendezési terv lehetőséget teremtett a leromlott épületállomány szanálására, s építkezésre a Széchenyi tér és a Gyár utcai területén. A tömb- teikesi, többszintes lakásépítés mellett sorházak kialakítására is mód nyílik ezen a részen. Bonyhádon a családiházépítés fő területe az észak- nyugati városrész, közismert nevén a Szecska. Eddig 114- en kaptak az itt felépített családi házra használatbavételi engedélyt, 42 telken folyik az építkezés. Ezenkívül családi házas telekkínálat volt a Liget, a Fazekas, a Budai Nagy Antal utcában, a Majos városrészen és a XII. utcában. A lakásépítési területek a többségi nemzet — a magyarság — számára, mivel egy sokszínű alkotóközösség létét jelenti. Azt akarjuk hogy a Magyarországon élő németség nemzeti identitása ne csak megőrződjék, hanem erősödjön a jövőben, s — akárcsak az országban élő többi nemzetiségi állampolgár — az alkotó együttműködés jegyében vegyen részt a közös szocialista haza építésében. Meggyőződésünk, hogy a német nemzetiség nélkül, kultúrájuk és hagyományaik, munkájuk és törekvéseik nélkül szegényebb lenne ma hazánk. Valljuk, hogy a párt, a kormány és a népfront nemzetiségi politikáját nem konjunkturális szempontok vezérlik, hanem szilárd elvi követelmények. Elvi következetességgel vállaljuk a próbatételt a nemzetiségi kisebbségek ügyében, hogy a nemzetiségi lét ne befelé fordulást jelentsen, hanem nyitottságot a haza, az egész társadalom irányában, s mindezt úgy, hogy egyetlen kisebbség se kényszerüljön feladni nemzeti azonosságát és jellemvonását. Azt kívánjuk, hogy közösségként éljenek velünk továbbra is. Pozsgay Imre méltatta a jubiláló szövetség munkáját. Rámutatott, hogy német honfitársaink egyenjogú, szabad állampolgárként élik nemzetiségi és egyéni életüket, ennek megfelelően a szövetségük is alkotó szelleközművesítését a tanács időben nem tudta követni. A víz- és villanyhálózat általában kiépült a családi háza' telkeken, a szennyvízelvezetést azonban csak a többszintes beépítésre kijelölt helyeken tudják az építkezéssel egy időben megoldani. A szilárd burkolatú utak pedig több éves késéssel követik a lakáshasznállatbavételt, a járdaépítést többnyire társadalmi munkában oldják meg. A magánlakásópítés iránti igényt nagyban befolyásolja az építési hitelpolitika, a szociálpolitikai kedvezmény ki- terjesztése növelte az építési kedvet. Kedvező hatását érzik az építtetők az építőanyag-ellátásban bekövetkezett változásnak is. A korszerű, városképbe jól illeszkedő épületek propagálásával tovább fokozható a magánerős építkezés iránti igény. A VI. ötéves tervben előirányzott közel 800 lakás egyre jobb minőségben valósul meg, a folyamatos lakásépítés feltét telei biztosítottak, állapította meg a beszámoló. Kérdések, hozzászólások sora következett ezután. A műszáki osztályvezető válaszában elmondta, hogy a város- központban, a Kossuth utca és a Hoffer utca közötti tömb belső feltárásával emelhető 130 sorházas lakás csak a távolabbi időszakban valósulhat meg. Az 1983-ban elfogadott döntés értelmében az építkezésre öt éven belül nem kerülhet sor, s megkezdéséhez újabb vizsgálat szükséges. Élénk vitát váltott ki a Mónus Illés utcai sorházak kérdése. A lakók azzal az mű közösségként dolgozik a nagy lélekszámú magyarországi németség anyanyelvének és kultúrájának fejlesztéséért. Ezt követően Hambuch Géza főtitkár adott rövid áttekintést a hazai németek sorsának alakulásáról, s felidézte a nemzetiségi szövetség három évtizedes működésének történetét. A nemzetiségi testvérszövetségek nevében Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára köszöntötte a jubiláló szervezetet. A művelődési miniszter az évforduló alkalmából a Szocialista Kultúráért kitüntetést adományozta a német nemzetiségi nyelv oktatása és ápolása terén kifejtett eredményes munkájáért Hajdú Zsuzsának, a Baranya megyei könyvtár német báziskönyvtára vezetőjének és ■Wild Katalinnak, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem tanárképző kara docensének. A szövetség kulturális nívódíját Rudolf Péter zenepedagógus, a Budapesti Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára, a Kórusok Országos Tanácsa nemzetiségi bizottságának elnöke kapta. Ez alkalommal nyílt meg a magyarországi német képzőművészek tárlata. A városi sportcsarnokiban megrendezték az V. Magyarországi Német Fúvószenekari Találkozót. ! igénnyel fordultak a tanácshoz, hogy terasszal szeretnék bővíteni házukat, a kert végében pedig garázst, esetleg szerszámtárolót emelnének. Ezefk az óhajok visszautasításra találtak. Egyrészt a rendezési tervnek mondanának ellent az engedélyezések, másrészt az előzőleg takarékosság címén elhagyott erkélyek utólagos barkácsolása, hozzátoldása komoly statikai, építészeti problémákat vetne fel. Hozzáépítést csak a kivitelezővel elkészített kiegészítő terv alapján lehetne realizálni. Az igények viszont nem egységesek. Hozzá kell tenni, hogy a közvetlen közelben a garázsszövefkezet kínál megvételre garázsokat. Végszóként, összegzésül Ezer Mihály tanácselnök elmondta, hogy magánerős építkezésben három „fronton” kívántak túlkínálatot teremteni, s ez sikerült ,is Bonyhád városban. Aj következő téma belső, inkább szervezeti jellegű volt: A népességnyilvántartás és az anyakönyvi igazgatás helyzete, feladatai címmel. Az anyakönyvi és né- pességnyiilvántartási csoportot 1979. január 1-vel h{vta életre a tanács, s azóta kevésbé látványos, de annál fontosabb szerepet tölt be az államigazgatásbani, a lakosság életében. Bár tevékenységükről elismerően vélekedett a végrehajtó- bizottság, megemlítette, hogy munkájukban még nagyon sok a manuális folyamat, s a iövő útja a gépesítés kell hogy legyen. A vb testületé mindkét határozati javaslatot elfogadta, határozati rangra emelte. — tzs — Dr. Solymosi József képviselő, a Bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet elnöke nem szűkölködik társadalmi megbízatásokban, beválasztották az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságába, a városi pártbizottság tagja, a fegyelmi bizottság elnöke, a KSZE agrokémiai szakbizottságának és a bonyhádi agrárklubnak elnöke, népi ellenőr. Korábban tanácstag is volt. Messziről érkezett Bony- hádra, legalábbis földrajzilag, és nem is olyan régen, tizenöt évvel ezelőtt. — Nagyszerű dolog, hogy ilyen hamar befogadtak bennünket is Bonyhádon és a térségben. Biztos voltam benne, hogy Daradics Ferenc mellett indulva a vá- lesztásokon nincsenek esélyeim. Ez volt az első olyan megbízatás, amin gondolkodtam, mielőtt elvállaltam a jelölést. Daradics Ferenc a térségben ismert, nagy tekintélyű ember, akit emberileg is tisztelnek, a munkáját sokra értékeltem. Végül is otthon a családban úgy véltük, már az is nagy megtiszteltetés, hogy gondoltak rám. Nagy meglepetés volt a győzelem, és nagy öröm, hogy Daradics Ferenc gratulált elsőnek. Azzal természetesen tisztában vagyok, hogy nem az én személyemnek szóltak a szavazatok, sokkal inkább a mezőgazdaság és ezen belül is a Pannónia termelő- szövetkezet eredményeinek. — Térjünk egy kicsit visz. sza a kezdetekre, beszéljünk a gyerekkoráról! — Debrecen mellett születtem Hajdúsámsonban, falun éltem, de a város közelsége is hatott az életemre. Az általános iskolában jó, a középiskolában négyes tanuló voltam, nem akartam mezőgazdasági pályára menni, a nyelvek érdekeltek. A barátaim beszéltek rá a jelentkezésre. Érdekes, hogy őket nem, engem pedig felvettek. A feleségemmel, aki sárospataki, hz egyetemen ismerkedtünk meg, együtt végeztünk. Neki voltak itt rokonai, állást, majd egyre nagyobb feladatokat kaptunk, az akkor még Petőfi termelőszövetkezetben. Elnökétől. Ettig Laci bácsitól nagyon sokat tanultam emberileg, szakmailag is. Jó volt a munkahelyi közösség, az itt élő emberek befogadtak bennünket, egyre inkább otthon éreztük magunkat, a gyerekeink pedig már bonyhádinak születtek, mi is azok lettünk. Nagy dolog volt, hogy négy évvel az ide kerülésünk után termelési főmérnök lettem. — Mióta párttag? — Párttag is itt lettem, és az egyáltalán nem volt véletlen. A hovatartozásom soha nem volt kétséges. Az édesapám molnár volt, egész életében csak malomban dolgozott, édesanyám négy gyeSzombaton fejeződött be Kőszegen a textiliparban dolgozó fiatal szakemberek háromnapos országos tanácskozása. Ezúttal a tizenkilencedik alkalommal fogadta a nagy történelmi múltú, jelentős textiliparral rendelkező nyugat-dunántúli kisváros az ország különböző helyein lévő textilüzemek mintegy háromszáz ifjú szakemberét, mérnökét, technikusát, közgazdászát. Az első napi plenáris ülés után, melyen vitaindító elő„Egyre nagyobb feladatokat kaptam" rekét nevelte. Dolgoztam az ifjúsági mozgalomban, az egyetemen KISZ-titkár is voltam. Takács Zoltán, aki most a nagymányoki termelőszövetkezet elnöke, egyengette az utamat. Olyan sokat kaptam ettől a rendszertől, természetes volt számomra, hogy valamit vissza is kell adni. Tulajdonképpen teljesen sima volt az utam idáig, jó, hogy a térség társadalmipolitikai életében számítanak rám. — Ez nyilván sok elfoglaltsággal jár. — A családom már megszokta. Fegyelmezetten tudomásul veszik, hogy többet vagyok távol otthonról. A feleségemmel az eredményeket gondolatban mindig megfelezzük, hiszen ő az, aki a család mindennapi gondjait leveszi a vállamról. Szakmailag is ő alkudott meg, hiszen csak nyolcórás munkaidővel járó feladatot vállalhatott. Nyugodt, kiegyensúlyozott családi háttér nélkül mindezt nem lehetett volna elérni. — Közben Solymosi József tanult is, szakmérnök lett, és éppen a választási időszakban védte meg doktori disz- szertációját. — Ha előbb tudtam volna, hogy ez a két dolog egybeesik, el sem kezdem. — Melyiket? — Természetesen a doktorit, bár nagyon jó volt iselőadás és korreferátumok hangzottak el a magyar textil- és textilruházati ipar helyzetéről, feladatairól, a résztvevők szekcióüléseken tárgyalták meg egy-egy részterület tennivalóit, problémáit. A kilenc szekcióülésen mintegy kilencven fiatal szakember tartott tájékoztatót a legkülönbözőbb üzemi, termelési, gyártmányfejlesztési, kutatási eredményekről, módszerekről, gondokról. Rámutattak: minden területen jobban kell hasznosítani a mét elővenni a régi tankönyveket, a szakmai megmérettetésre szükség volt. — Beszéljünk egy kicsit a körzetről! — Ügy gondolom, most már nem lehet egyéni programom, a feladatom a VII. ötéves terv szolgálata. Azért kell dolgoznom képviselőként is, hogy a most meghatározott koncepció céljai valóra is váljanak. Nagyszerű partnereim vannak a pártbizottságon és tanácsokon, akikkel öröm lesz együtt dolgozni. A reálisan számba vett lehetőségek mellé kell most felsorakoztatni minden társadalmi erőt. Azt kell eldönteni, hogy hol mi a legfontosabb, és annak támogatásában mit tud tenni a képviselő? A jelölőgyűléseken három témakörről beszéltem, most is ezek köré tudom csoportosítani a tennivalókat. Az egyik Bonyhád igazi várossá válásának segítése, a másik a környező községek ellátásának a fejlesztése, a harmadik — sorrendiség nélkül — a szakma, a mezőgazdaság. Ügy érzem, hogy szerencsés időszakban lettem képviselő, hiszen részem lehet a feladatok kidolgozásá. ban is. Azt szeretném elérni, hogy akik rám szavaztak, ne csalódjanak, akik pedig nem, azok öt év múlva másként vélekedjenek. A szakmai munkát el kell látni. Ha csak évente négy országgyűlést, négy bizottsági, ugyanennyi megyei csoportülést, négy megyei tanácsülést, és minden tánsköz. ségben 1-2 rendezvényt számolok, ahol részt kell vennem, lehetőleg érdemben, is. merve az ott tárgyalt témákat, akkor már kiderül, hogy sokat leszek távol a munkahelyemről. Ezért is szeretném hangsúlyozni a munkatársaim és a tagság segítségét, hiszen ha nem bízhatnék abban, hogy itt minden rendben megy távollétemben, akkor el sem mertem volna vállalni a feladatot. IHÁROSI IBOLYA Fotó: Kapfinger András. „szellemi tőkét" a kooperáció, a tapasztalatcsere adta lehetőségeket. Hangsúlyozták, hogy gyorsítani kell az automatizálást, a számítógépes adatfeldolgozást, növelni az ellenőrzést és a közgazdasági munka színvonalát. A háromnapos találkozó, tanácskozás, szombaton üzemlátogatással a kőszegi bútorszövet-, a posztó- és a nemezgyár munkájának tanulmányozásával, a város nevezetességeivel való ismerkedéssel fejeződött be. Napirenden: a magánerős építkezés Befejeződött a textilipari fiatalok országos tanácskozása