Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 205. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. szeptember 2., hétfő. Mai számunkból A KÖZVETLEN KÖRNYEZET BIZALMÁBÓL (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) DÉDAPÁINK VÍG KEDÉLYE (4. old.) A MEGYEI LABDARŰGÖ-BAJNOKSÁG (6. old.) (3. old.) TERVEN FELÜL 1600 TONNA TŰZIFA Országos tanévnyitó ünnepség Kazincbarcikán Mihail Gorbacsov nyilatkozata a szovjet-amerikai kapcsolatokról Fazekas László és Kovács B. Sándor, az MTI moszkvai tudósítói jelentik: A szovjet—amerikai kapcso­latokról, ezen belül a novem­berre Genfbe tervezett csúcs- találkozóról, valamint a nuk­leáris és űrfegyverkezés meg­állításával kapcsolatos szov­jet álláspontról nyilatkozott a Time amerikai hírmaga­zinnak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A Moszkvában vasárnap esite nyilvánosságra hozott válaszaiban Gorbacsov bo. nyolultnak, feszültnek, sőt robbanásveszélyesnek ne­vezte a nemzetközi helyze­tek s mint mondotta, ez az állapoit még tovább romlik. Ezért össze kell szedni a po­litikai bátorságot, s meg kell állítani az egyre előbbre tar­tó fenyegető folyamatot. Vé­get kell vetni a fegyverkezési hajszának, meg kell kezdeni a leszerelést és a kapcsolatok javítását — jelentette ki a szovjet politikus. A Szovjetunió — folytatta az SZKP KB főtitkára — nem pusztán szorgalmazza a kapcsolatok javítását, hanem egészen konkrét javaslatokat és gyakorlati lépéseket is tesz ennek érdekében. Ezt szolgál­ja többek között a nukleáris robbantásokra meghirdetett szovjet moratórium, s az a javaslat, hogy az Egyesült Ál­lamok csatlakozzon e mora­tóriumhoz és újítsák fel a nukleáris kísérletek /teljes tilalmáról folytatott tárgya­lásokat. E cél érdekében szü­letett a világűr békés hasz­nosításában való együttmű­ködésről és az űrfegyverke­zési hajsza megállításáról szóló indítvány is. A felelős amerikai vezetők­nél azonban nyílt ellenállás­ra találtak a szovjet javas­latok, amelyeket megpróbál­nak csupán propagandafogás, nak feltüntetni. Bárki, aki egy kicsit is tisz­tában van ezekkel a kérdé­sekkel rögtön láthatja, hogy javaslataink mögött a legko­molyabb szándékok és nem valamiféle a közhangulat be­folyásolására irányuló törek­vés húzódik meg — mutatott rá Mihail Gorbacsov. Min­den lényeges, a nukleáris fegyverek korlátozását szol­gáló erőfeszítés a kísérletek betiltásával kezdődött. A nukleáris kísérletek teljes megszüntetése a legveszedel­mesebb területen, a minőségi fejlesztés terén állítaná meg a fegyverkezési hajszát. Rá­adásul nagymértékben hozzá­járulna ahhoz, hogy fennma­radjon és még erőteljesebbé váljon a nukleáris fegyverek elterjedésére vonatkozó tila­lom. Az Egyesült Államok kor­mányzata a szovjet morató­riumra kihívó módon azzal válaszolt, hogy sietve végre­hajtott egy újabb nukleáris robbantást. A világűr békés hasznosítására vonatkozó szovjet javaslatra pedig az­zal reagált, hogy elhatározta a műholdelhárító fegyver el­ső harci körülmények közötti kipróbálását. Ezenfelül még újabb gyűlöletkampányt is indított a Szovjetunió ellen. Mindezek ellenére az a vé­leményünk, hogy bármit is állítanak Washingtonban a Szovjetunió legutóbbi lépé­seiről, az amerikai kormány­zat nem mondta ki az utolsó szót ebben az ügyben. Mi bí­zunk ebben — mutatott rá Mihail Gorbacsov. A tény ugyanis az, hogy akár tet­szünk egymásnak, akár nem, csak együtt élhetünk tovább, vagy pusztulhatunk el. A megválaszolásra váró fő kér­dés tehát most az: készek vagyunk-e számot vetni az­zal, hogy nincs más út, mint a békés együttélés útja, s ké­szek vagyunk-e háborús ka­tegóriák helyett békés elkép­zelésekben gondolkodni és cselekedni. A Szovjetunió er­re a kérdésre egyértelmű igennel válaszol. A továbbiakban az őszre tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozóról szólva Mi­hail Gorbacsov kijelentette, hogy a találkozó esélyeit ma már sokkal óvatosabban íté­li meg* mint akkor, amikor a róla szóló megállapodás lét­rejött. Mi komolyan készü­lünk a találkozóra, nagy je­lentőséget tulajdonítunk ne­ki és komoly reményeket fű­zünk hozzá — mondotta az SZKP KB főtitkára. Nyugta­lanítónak tartjuk azonban azt a megközelítést, amely Wa­shington részéről kirajzoló­dik. Formálódik egy ameri­kai forgatókönyv, amely a nyomásra, sarokba szorítá­sunk szándékára épül. Fel akarnak róni nekünk min­denféle halálos bűnt a fegy­verkezési hajsza erőltetésé­től kezdve a „közel-keleti agresszióig”, az emberi jo­gok megsértésétől dél-afri­kai ármánykodásunkig. Mi készek vagyunk a konk­rét, tárgyszerű megbeszélés­re, s benyújthatjuk saját számlánkat is. Van mit mon­danunk az Egyesült Államok (Folytatás a 2. oldalon) Vasárnap Kazincbarcikán a Dózsa György úti új álta­lános iskola aulájában tar­tották az 1985—86-os oktatá­si év országos tanévnyitó ün­nepségét. Az ünnepségen részt vett Köpeczi Béla mű­velődési miniszter, ott voltak a megye és a város párt-, állami és társadalmi szervei­nek képviselői. A tanévnyitón Köpeczi Bé­la mondott ünnepi beszédet. — Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az új tan­évet Kazincbarcikán, a szo­cialista építőmunka jelképes helyén, országunk egyik fia­tal városában nyithatom meg, amely alig több mint három évtizedes fejlődése során nemcsak az iparban ért el kitűnő eredményeket, hanem a művelődésben is. Kazincbarcika kitűnik ázzál, hogy kezdettől fogva megbe­csülte a nevelő-oktató mun­kát, és a kultúra munkásai­nak olyan élet- és munka- körülményeket, nyugodt al­kotói légkört teremtett, amely lehetővé tette, hogy szakképesített pedagógusok dolgozzanak az iskolákban, s biztosítsák a nevelés és okta­tás egyre fejlődő színvona­lát. Innen indult el és vált országos méretűvé a szak- tantermi oktatás. A város adott otthont egy sor olyan országos pedagó­giai tanácskozásnak, amely az oktatás sokat vitatott, ak­tuális feladatairól szólt, és hozzájárult a reformok elő­készítéséhez. Itt avatjuk most ezt a szép iskolát, amely szellemi gyarapodá­sunk újabb jele. Mindezért elismerés illeti a pedagógu­sokat és a város vezetőit, a város egész közönségét, amely megértette, mi a je­lentősége az oktatásnak és a nevelésnek népünk sorsá­nak alakulásában. Ebben az évben a tanév kezdetét még ünnepélyeseb- té teszi az a történelmi tény, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztus 16- án, tehát éppen 40 éve ho­zott határozatot arról, hogy a népiskola, valamint a gim­názium és a polgári iskola első négy osztályai helyett általános iskola elnevezés­sel új iskolát kell szervezni. Ma csaknem minden gyer­mek az előírt időben végzi el a nyolc osztályt, s az ál­talános iskola mindenki mű­veltségének megalapozója. Hogy ezt a feladatát el tud­ja látni a maga teljességé­ben, az eddiginél hatéko­nyabban és eredményeseb­(Folytatás a 2. oldalon) Bányásznap ’SS, Máz a szászvár A 171 éves mázaszászvári bánya dolgo­zói is megünnepelték a 35. bányásznapot. A bányaüzem vezetősége és KlSZ-szerve- zete olyan programot biztosított, hogy a felnőttek, és azok gyermekei egyaránt jól érezhették magukat a háromnapos ünne­pen. A pénteki műszakváltáskor rögtönzött ünnepségen adták át a jelenlévőknek a Bányászati Szolgálati Érdemérem kitünte­téseket. Szombaton délután a bányászklub­ban került sor az ünnepi nagygyűlésre, és a kitüntetések átadására, ezután az ünne­peiteket és a vendégeket a Jóbarát ven­déglőben hajnalig szóló muzsika várta. Vasárnap délelőtt a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei gyermekműsorral kedves­kedtek, majd délután a szekszárdi Big­band adott koncertet a szép számú közön­ség előtt. Kapfinger András képriportja. Filomelta Tibor (balr ól) 1947 óta bányász A jó kereskedői szellem példája a bonyhádi áfész kiállítással egybekötött vására Váralján A bányászzenekar A Pécsi Nemzeti Színház művészei kedves műsort adtak A nagymányoki vurstliban 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom