Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

Képújság 19K5. augusztus 14. Társadalmi problémáink dokumentumfilmeken Hagyományosan erőteljes ágazata volt a magyar filmművészetnek a dokumentum, készítés. Gondoljunk a hatvanas évek ter­mésére. a Balázs Béla Stúdió fiataljainak világfigyelmet keltő, tehetséges kirajzására. Sára Sándor, Huszárik Zoltán, Szabó István munkáira, a dokumentarista Kovács And­rásnak a gazdaságirányítási reformját fil­mes eszközökkel támogató-előlegző mű­veire. Mi a helyzet napjainkban? Megéledőben van ismét a dokumentum- fifm. Ennek egyrészt társadalmi, másrészt szakmai háttere van. Amiként a XIII. párt- kongresszus is hangsúlyosan érzékeltette: bonyolultabbak a feladataink, a valóság minden eszközt igénylő kutatása létkérdés, sé vált, így a dokumentumfilm is hozzájá­rulhat az útkeresés, a tisztázás, az önma­gunkkal való szembenézés folyamatainak elmélyítéséihez. Ami pedig a dokumentaris- ták hazai föleszmélésénék szakmai okait illeti, e vonatkozásban két szempont látszik jelentősnek. Világszerte — így nálunk is — roppant mértékben megdrágult a film­gyártás, ezért kevesebb játékfilm készül, hét. A dokumentumfilm azonban továbbra is viszonylag olcsó műfaj, a valóságnak nem kell tiszteletdíjat fizeni, nincs szük­ség költséges díszletekre stb. Másrészt: a filmszakma jelenleg folyó — e részben már lezárult — átszervezését a dofcumenfaris- ták Vészelték át a legjobban s kevésbé küszködnek olyan jellegű stiláris gondok­kal is, mint amilyenek az utóbbi esztendők játékfilmes nemzedékváltását szembeszö­kőn kísérik. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a dokumentarislták körében ne volnának al­kotói gondok, viták, tisztázásra váró elmé­leti és gyakorlati kérdések. A 25. miskolci filmfesztivál előtt, ez év tavaszán például arról folyt eszmecsere, hogy a dokumen­tumfilm készítője milyen mértékben avat­kozhat bele a valóság folyamataiba, s mi­lyen mértékben szabad, kell, lehet nevetsé­gessé, ellenszenvessé tennie valakit. S vitatkoztak, vitatkoznak persze ar­ról is: mi a különbség a riport, s a do­kumentumfilm között? Van, aki arra eskü­szik, hogy az életből kiválasztott figurákat valamilyen konfliktushelyzetbe kell hozni, pontosabban: engedni kell, hogy a kamera előtt éljék a magúk életét, önmaguk lehes­senek. Ezzel szemben sokan nem ódzkod­nak áttól a megoldástól sem, hogy kérdé­sekkel faggassák hőseiket, akik aztán a kamera felé fordulva, közvetlenül mondják el érzéseiket, gondolataikat, amiként a te­levízió képernyőjén is láthatjuk ^hallhatjuk számos esetben. A megéledő magyar dokumentumfilm. művészetről szólva, örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy a Balázs Béla Stú­dió — mely épp az idén részesült a film­kritikusok nemzetközi szervezetének kitün­tetésében — ismét nagyobb figyelemmel fordul a hazai valóság ábrázolásának lehe­tőségei felé (mert volt egy korszak a közel­múltban, amikor meglehetősen öncélú for. mai kísérletek, polgárpukkasztó hatásele­mek uralkodtak el a stúdió munkájában). Balogh Gábor Otthon című filmje részvét­tel és megdöbbentő erővel szól azokról az idős emberekről, akik magukra hagyatva — esetleg hasonló sorsúakkal összekapasz- kódva — tengődnek, s még a bürokrácia, a lélektelen hivatalosság akadályaiba is bele­ütköznek. Vajda Péter Hazatérése pedig — itt-ott némi formai bizonytalansággal, szé­pelgő megoldásokkal bár — német ajkú embereket bír szóra a filmkamera előtt, ök voltak azok, akik mindvégig hűségesek maradtak magyar hazájuk, szülőföldjük iránt; elszenvedték azokat a sérelmeket, amelyeket a hitlerizmus miatt méltatlanul zúdítottak rájuk, s szenvedést, megpróbál, tatást vállalva, szöktek vissza Magyaror­szágra, amikor kitelepítették őket. A dokumentumfilm — s ez így van jól — nálunk nem egyetlen Stúdió kiváltsága. Készített ilyet más műhelyben például Gazdag Gyula a közelmúltban. Társasuta­zás című megrázó alkotása nem csupán a negyven év előtti fasiszta rémtettek föl- • idézése a szenvedések színhelyén, a kon­centrációs táborban, hanem a közgondol­kodásban ma is létező, súlyos torzulásokra is fényt vet — például az antiszemitizmus, a Zsidóéi lenesség megbúvó, néha azonban nyilvánvaló jelenlétére. Annak ellenére, hogy legújabb dokumen. tumfilmjeinkből izgalmasan áll össze a imái magyar társadalom tablóképe, annak ellenére, hogy ezek a művek fontos lajstro­mot adnak eredményeinkről és hiányossá­gainkról, nincs megoldva épp azoknak a dokumentumíilmeknek a moziforgalmazá­sa, amelyek a Híradó- és Dokumentum- film Stúdióban készülnek. Ezek a húsz- perces, vagy néha hosszabb filmek el-el- sikikadnak a játékfilmek vetítése előtt, vagy el sem jutnak a közönséghez. Pedig számos alkotása ennek a műhelynek komoly fi­gyelemre számíthat közönségtalálkozókon, nem hagyományos mozielőadásokon. Ma­gyar József például rengeteg közönségta­lálkozón vesz részt a filmjeivel, és leg­újabb — hamarosan a mozikban is meg­jelenő — munkája. A mi családunk is számíthat „késhegyig menő” vitákra, szen­vedélyes elutasításra és rokonszenvre. Körképet ad társadalmunkról, és olyasmit vétet észre, amit naponta meg kellene lát­nunk, mégsem tudatosul bennünk. Műsor­ra tűzik a mozikban Zombori Katalin rö­vid dokumentumfilmjét, a Húzzák a nótán­kat című alkotást is. A manapság égetően időszerű közművelődés, szórakozás furcsa jelenségét ábrázolja, egyebek között azt. amikor a kocsma, s a művelődési ház alkal­milag társul,» valójában mindenki rosszul jár, ami a szellemi értékek gondozását illeti. Talán a képernyő nyilvánossága lehet az. amely ezeknek a filmeknek a hatását nem csupán megsokszorozza, hanem egyáltalán működni engedi, valamennyiünk érdeké­ben. KÖHATI ZSOLT Kékfestők A pécsi tv-stúdió nemzetiségi műsora Kékfestők (Blaufärber in Ungarn) címmel augusztus 15-én, 18.10 órakor, a II. csa­tornán — az Unser Bildschirm különkiadásaként — egy kihalóban levő mes­terség, a kékfestés hazai tör­ténetét, munkafolyamatait és mai helyzetét mutatja be a az MTV Pécsi Körzeti Stú­diója. A történeti rész képi anyagát a pápai kékfestő­múzeumban; technológiáját — a mesterség ma is élő rek- vizitumai között — a Bara­nya megyei Nagyváradon működő Sárdi János kékfes­tő mester műhelyében rög­zítették. A műsor témája a hazai németség hajdani viselete. Ilyenformán szól az egykor csaknem kizárólagosan hasz­nált ruhaanyagok és más használati vagy lakásdíszítő elemek (ágynemű, terítő, stb.) hazai elterjedéséről, a kékfestés munkafázisairól, s a mintázatok sajátosságairól, egyebek közt. A mesterség a múlt század elején a váro­sokból terjedt el, s nyújtott szép megélhetést a zárt fal­vakban virágzó műhelyek­nek. A kékfestés a családban öröklődött. A műhelyek min­dig víz mellé települtek, s a mesterség munkafázisai kö­zött a mintázás, („tarkázás”) szinte külön szakmának szá­mított. Ma már, sajnos, alig tíz mester él és működik ha­zánkban. A kihaló szakma megmentésére ez év októbe­rében, a múzeumi hónapban, találkozót rendeznek a ma még működő mesterek és a kékfe9tés iránt érdeklődők számára a pápai múzeum­ban. W. E. Megújul egy régi húz A panelházak egyhangú­ságához szokott ember egy­re nagyobb nosztalgiával fordul az olyan szép, a ré­gi építkezés hagyománya­it őrző parasztházak felé, mint amilyenben Horváth Imre és felesége lakik Föl­desen, a Vörös Hadsereg utcában. A 80 éves, vályog­falú épületet jó karban tartják tulajdonosai, az idő­járás okozta károkat 3—4 évenként kijavítják. PETŐFI NÉPE Augusztus második heté­nek végére befejeződött a kajszibarack szezonja, amely a kecskeméti- Zöldért-kiren- deltségen 24 napig tartott. Ez idő alatt géppel és kézzel mintegy 3800 tonna gyümöl­csöt válogattak. Nagy meg­terhelés volt ez a gép mel­lett dolgozóknak, hiszen na­ponta több mint 40 tonnát raktak ládába. Ez annyit je­lent. hogy személyenként egy tonnánál nagyobb mennyisé­get kellett megmozgatni. In­nen. ahol a megyében a leg­több barackot dolgozták fel, szállítottak a nyíregyházi, a kecskeméti és a debreceni konzervgyárnak, valamint különböző szeszfőzdékbe. Emellett bőven jutott a Bács- Kiskun megyében termett barackból a hazai és a kül­földi boltokba is. A HUNGAROFRUCT Kül­kereskedelmi Vállalat az or­szág barackexportjának több mint 80 százalékát Bács-Kis- kun megyéből szállította ha­tárainkon túlra. Az idén a tervezettnél kevesebbet, mintegy 720 tonnát vittek fi kilogrammos rekeszekben Angliába. Finnországba. Bel­giumba, Franciaországba, az NSZK-ba, Hollandiába. Olaszországba, Svájcba, va­lamint 386 tonnát a moszk­vai VIT-re. A HUNGAROFRUCT Bács- Kiskun megyei kirendeltsé­gének vezetőjétől megtudtuk: a szezon kezdete a nyugati piacokon „nyomott" volt, hi­szen barackot együtt kellett árulni a korábban érő gö­röggel. Később azonban ja­vult az értékesítési lehető­ség. Az idei exportálás sike­rét némileg gátolta a hőség, mert a gyümölcs „kiérett” a szedők keze alól Somogyi Néplap A hűvös augusztus meg- tréfálta azokat, akik most A Szovjetunióban jelen­leg az otthonok 98 százalé­kában vehetik a moszkvai központi adás első műsorát. Ezenkívül 110 tévé-adóállo­más sugároz saját műsort. A nagyobb teljesítményű átját­szóadók száma megközelíti az 500-at, a kisebb hatótá­volságú átjátszóállomások száma: 4800. Az üzemben lé­vő készülékek száma megha­ladja a 82 milliót. Az Orbita, az Ekran és a Moszkva műholdrendszer összesen csaknem 2700 földi vevőállomáshoz juttatja el a központi tévéműsort tovább- sugárzás céljából. Az Orbi- ta-rendszerhez tartozik a Molnyija a Raduga és a Ho­rizont híradástechnikai mű­hold. Az Ekran-rendszer Szibéria térségeit látja el mű­sorral, míg a Moszkva tévé­műhold viszonylag kis te­rületet sugároz be nagy tér­erővel. A központi adás második műsorát jelenleg a szovjet la­kosság 72 százaléka nézheti. Amióta a televízió elter­jedt és népszerűvé vált, egy­re újabb eljárásokat dolgoz­nak ki arra, hogy a tévéké­pet mozivászon méretűvé na­gyítsák föl. A szovjet felta­lálók e célra új eljárást dol­goztak ki. A lézerkineszkóp- nak, illetve kvantoszkópnak töltik szabadságukat a Ba­laton partján. Fürödni nem 'ehetett, így aztán útra kel­lek a nyaralók, a jelentések szerint a múlt hét közepén háromszászezer ember for­dult meg Siófokon. Rossz idő, jó idő, a vásár mindig kitűnő — tartja a mondás, így méltán számí­tottak a rendezők sikerre, mi­kor népi iparművészeti vá­sárt szerveztek Szántódpusz- tán. A kétnapos kirakodóvá­sárra bábosok, mézeskalácso- sok, fazekasok és szíjgyár­tók jöttek, azonban a várt siker elmaradt. A hajók kevés utast szál­lítottak, szerdán mindössze 13 ezer ember válalta a ha­jókirándulást. A szépülő idő azonban i9mét vonzóvá tet­te ezt az időtöltést. A szán- tódi révnél a négy komp egy percre sem pihent; hat és fél ezer gépkocsi, húszezer utas utazott a hétvégén naponta, a huszonhat balatoni sze­mélyszállító hajó pedig na­ponta jóval több mint har­mincezer kirándulóval indult a fedélzetén. A szántódi benzinkútnak egy hónapja új gazdája van: a kapolyi Haladás Téesz. A forgalom nem csökkent, s több mint egymillió forint a bevétel. Működik a mosó- és alvázvédelmi szoLgáltatás, s ma már minden gépkocsi- típust vállalnak javításra Dunántúlt napló Mohácsnál annyi uszadvk- fát, gallyat, rönköt sodort a megáradt Duna. hogy sokunk téli tüzelője kitelt volna be­lőle. Az áradás a Sziget komphajó oda-visszaútját mit sem zavarta; utas is akadt, reggel kevesebb, délben és délután egyre több. Sokan utaztak át is, vissza is — legtöbben olyanok, akik hor­gásztanyájukat, víkendházu- kat féltik az áradó víztől. Alakul a madarak vízipara­dicsoma is: a sekélyebb ré­szeken gólyák, kócsagok, si­rályok vertek tanyát. Sokkal kevésbé örül az áradásnak Tóth Zsigmond, a Matróz vendéglő üzletvezető­je. Azt mondja, ekkora vizet többször is látott már — leg­nevezett berendezésben nem a modulált elektronsugár, hanem a modulált lézernya­láb rajzolja ki a képernyőre a képet. Így a kicsiny, mind­össze 5 négyzetcentiméteres képernyőn olyan kép kelet­kezik, amelynek a fényereje százezerszer nagyobb a hagyo­mányos tévéképeknél. Ekko­ra fényerő már elegendő ah­hoz, hogy a képet egy 4 mé­ter széles mozivászonra ki­vetíthessék. Ha a lézertel­jesítményt tovább fokozzák, a vászon még ennél is na­gyobb méretű lehet. Ez a berendezés színes tévéadás vetítésére is alkalmas. A feltalálók szerint a ké­szülék képmagnóval kiegé­szítve fölválthatja a mozik hagyományos vetítőit. Nem kell majd filmtekercsekkel bajlódni, a tekercsek váltá­sát összehangolni. Egyetlen könyv nagyságú képmagnó­kazettáról lejátszható lesz akár egy háromórás film is. A filmek annyi gondot okozó szállítása helyett a műsort városon belül kábele­ken, városok között műhol­das csatornán továbbíthatják a központból a moziba. Ott azt képmagnón rögzítik, s ezután már tetszés szerinti időben tűzhetik műsorra. (BUDAPRESS—APN) utóbb például 1975-ben, ami­kor az ár levonulása után a kocsmában napokig „iszapol- tak” —, de olyat, amelyik ilyen hirtelen nőtt meg, még sosem. Mellmagasságban mu­tatja meg a söntés belső fa­lán az akkori legmagasabb vízszint helyét, aztán így fi­gyelmeztet: „Nézze csak, a hajóhíd már egy magasság­ban áll a kerthelyiség szint­jével...” Kocsi, kocsi hátán a kom­pon, s kerül rá vágóállatot szállító pótkocsi meg farön­köket vivő erdészeti jármű is. A várakozók közt túra- biciklisták éppúgy feltűnnek, mint a szigeti kistelepülések lakói. Túloldalt az áradó folyó a gabonarakodásnak is végét vetette: a garat majdnem vízben áll, a szállítószalag mozdulatlan. Csaknem min­denki figyeli a rádiót — a kétórás vízállásjelentést a vendéglősök is... — Holnap­ra 710, holnaputánra 790 centiméter várható — mond gyors összefoglalót Zsiga bá­csi —, holnap alighanem pa­kol a Matróz... FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az Országos Takarékpénz­tár betétértekezletet szerve­zett Székesfehérváron. A munkamegbeszélésen az OTP Fejér megyei igazgató- helyettese adott tájékozta­tást a betétállomány alaku­lásáról, a tervekről és fel­adatokról. Elmondta, hogy ez évben 380 millió forint ál-, lománynövekedéssel számol­nak. így az idei esztendő vé­gén a lakossági betét meg­haladja az ötmilliárd 700 mil­lió forintot. Az álomány zöme kamato­zó betét. A két- és három­éves lekötésű betétek beve­zetése kedvezően hatott. Megállapítható, hogy tovább nőtt a takaréklevél népsze­rűsége. Az átutalási betétek száma: 28 878, ezzel Fejér megye — a kerületi fiókok és a megyék között — to­vábbra is az első helyen áll. Átutalási betétszámlára 107 vállalat 3918 dolgozó mun­kabérét utalja át, 10,5 mil­lió forintos összegben. A nyugdíjátutalások száma pe­dig 1924, összege 8,8 millió forint. Kedves hagyományunk a névnapi köszöntés Az elkövetkező hónapok­ban ugyancsak bőven adó­dik aLkalom, hogy család­tagjaink, rokonaink, kedves ismerőseink, kolléganőink körében virággal, ajándékkal, kedves szavakkal köszöntsük névnapjukon például az Er­zsébeteket, a Katalinokat. Örömet jelentő, kedves fi­gyelmesség, ha a távollevők­ről sem feledkezünk meg és szép, színes viráglapon küld­jük el névnapi jókívánsága­inkat. A Képzőművészeti Kiadó az évente kiadásra kerülő igen sokfajta színes képes le­velezőlap sorában is megkü­lönböztetett figyelmet fordít a virágmotívumok színpom­pás, gazdag választékával készülő névnapi képeslapok­ra — lehetőséget adva ezzel, hogy mindenkit kedvenc vi­rágjával köszöntsünk név­napján. Amint arról szerkesztősé­günket tájékoztatták, az év második felében 15 millió — 86-féle — virágdíszes képes­lap kapható. A névnapi kö­szöntések alkalmával igen keresett, virágdíszes aján- dékkísérő-kártyákból másfél millió darab áll a vásárlók rendelkezésére. Televíziózás a Szovjetunióban

Next

/
Oldalképek
Tartalom