Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
Képújság 19K5. augusztus 14. Társadalmi problémáink dokumentumfilmeken Hagyományosan erőteljes ágazata volt a magyar filmművészetnek a dokumentum, készítés. Gondoljunk a hatvanas évek termésére. a Balázs Béla Stúdió fiataljainak világfigyelmet keltő, tehetséges kirajzására. Sára Sándor, Huszárik Zoltán, Szabó István munkáira, a dokumentarista Kovács Andrásnak a gazdaságirányítási reformját filmes eszközökkel támogató-előlegző műveire. Mi a helyzet napjainkban? Megéledőben van ismét a dokumentum- fifm. Ennek egyrészt társadalmi, másrészt szakmai háttere van. Amiként a XIII. párt- kongresszus is hangsúlyosan érzékeltette: bonyolultabbak a feladataink, a valóság minden eszközt igénylő kutatása létkérdés, sé vált, így a dokumentumfilm is hozzájárulhat az útkeresés, a tisztázás, az önmagunkkal való szembenézés folyamatainak elmélyítéséihez. Ami pedig a dokumentaris- ták hazai föleszmélésénék szakmai okait illeti, e vonatkozásban két szempont látszik jelentősnek. Világszerte — így nálunk is — roppant mértékben megdrágult a filmgyártás, ezért kevesebb játékfilm készül, hét. A dokumentumfilm azonban továbbra is viszonylag olcsó műfaj, a valóságnak nem kell tiszteletdíjat fizeni, nincs szükség költséges díszletekre stb. Másrészt: a filmszakma jelenleg folyó — e részben már lezárult — átszervezését a dofcumenfaris- ták Vészelték át a legjobban s kevésbé küszködnek olyan jellegű stiláris gondokkal is, mint amilyenek az utóbbi esztendők játékfilmes nemzedékváltását szembeszökőn kísérik. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a dokumentarislták körében ne volnának alkotói gondok, viták, tisztázásra váró elméleti és gyakorlati kérdések. A 25. miskolci filmfesztivál előtt, ez év tavaszán például arról folyt eszmecsere, hogy a dokumentumfilm készítője milyen mértékben avatkozhat bele a valóság folyamataiba, s milyen mértékben szabad, kell, lehet nevetségessé, ellenszenvessé tennie valakit. S vitatkoztak, vitatkoznak persze arról is: mi a különbség a riport, s a dokumentumfilm között? Van, aki arra esküszik, hogy az életből kiválasztott figurákat valamilyen konfliktushelyzetbe kell hozni, pontosabban: engedni kell, hogy a kamera előtt éljék a magúk életét, önmaguk lehessenek. Ezzel szemben sokan nem ódzkodnak áttól a megoldástól sem, hogy kérdésekkel faggassák hőseiket, akik aztán a kamera felé fordulva, közvetlenül mondják el érzéseiket, gondolataikat, amiként a televízió képernyőjén is láthatjuk ^hallhatjuk számos esetben. A megéledő magyar dokumentumfilm. művészetről szólva, örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy a Balázs Béla Stúdió — mely épp az idén részesült a filmkritikusok nemzetközi szervezetének kitüntetésében — ismét nagyobb figyelemmel fordul a hazai valóság ábrázolásának lehetőségei felé (mert volt egy korszak a közelmúltban, amikor meglehetősen öncélú for. mai kísérletek, polgárpukkasztó hatáselemek uralkodtak el a stúdió munkájában). Balogh Gábor Otthon című filmje részvéttel és megdöbbentő erővel szól azokról az idős emberekről, akik magukra hagyatva — esetleg hasonló sorsúakkal összekapasz- kódva — tengődnek, s még a bürokrácia, a lélektelen hivatalosság akadályaiba is beleütköznek. Vajda Péter Hazatérése pedig — itt-ott némi formai bizonytalansággal, szépelgő megoldásokkal bár — német ajkú embereket bír szóra a filmkamera előtt, ök voltak azok, akik mindvégig hűségesek maradtak magyar hazájuk, szülőföldjük iránt; elszenvedték azokat a sérelmeket, amelyeket a hitlerizmus miatt méltatlanul zúdítottak rájuk, s szenvedést, megpróbál, tatást vállalva, szöktek vissza Magyarországra, amikor kitelepítették őket. A dokumentumfilm — s ez így van jól — nálunk nem egyetlen Stúdió kiváltsága. Készített ilyet más műhelyben például Gazdag Gyula a közelmúltban. Társasutazás című megrázó alkotása nem csupán a negyven év előtti fasiszta rémtettek föl- • idézése a szenvedések színhelyén, a koncentrációs táborban, hanem a közgondolkodásban ma is létező, súlyos torzulásokra is fényt vet — például az antiszemitizmus, a Zsidóéi lenesség megbúvó, néha azonban nyilvánvaló jelenlétére. Annak ellenére, hogy legújabb dokumen. tumfilmjeinkből izgalmasan áll össze a imái magyar társadalom tablóképe, annak ellenére, hogy ezek a művek fontos lajstromot adnak eredményeinkről és hiányosságainkról, nincs megoldva épp azoknak a dokumentumíilmeknek a moziforgalmazása, amelyek a Híradó- és Dokumentum- film Stúdióban készülnek. Ezek a húsz- perces, vagy néha hosszabb filmek el-el- sikikadnak a játékfilmek vetítése előtt, vagy el sem jutnak a közönséghez. Pedig számos alkotása ennek a műhelynek komoly figyelemre számíthat közönségtalálkozókon, nem hagyományos mozielőadásokon. Magyar József például rengeteg közönségtalálkozón vesz részt a filmjeivel, és legújabb — hamarosan a mozikban is megjelenő — munkája. A mi családunk is számíthat „késhegyig menő” vitákra, szenvedélyes elutasításra és rokonszenvre. Körképet ad társadalmunkról, és olyasmit vétet észre, amit naponta meg kellene látnunk, mégsem tudatosul bennünk. Műsorra tűzik a mozikban Zombori Katalin rövid dokumentumfilmjét, a Húzzák a nótánkat című alkotást is. A manapság égetően időszerű közművelődés, szórakozás furcsa jelenségét ábrázolja, egyebek között azt. amikor a kocsma, s a művelődési ház alkalmilag társul,» valójában mindenki rosszul jár, ami a szellemi értékek gondozását illeti. Talán a képernyő nyilvánossága lehet az. amely ezeknek a filmeknek a hatását nem csupán megsokszorozza, hanem egyáltalán működni engedi, valamennyiünk érdekében. KÖHATI ZSOLT Kékfestők A pécsi tv-stúdió nemzetiségi műsora Kékfestők (Blaufärber in Ungarn) címmel augusztus 15-én, 18.10 órakor, a II. csatornán — az Unser Bildschirm különkiadásaként — egy kihalóban levő mesterség, a kékfestés hazai történetét, munkafolyamatait és mai helyzetét mutatja be a az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója. A történeti rész képi anyagát a pápai kékfestőmúzeumban; technológiáját — a mesterség ma is élő rek- vizitumai között — a Baranya megyei Nagyváradon működő Sárdi János kékfestő mester műhelyében rögzítették. A műsor témája a hazai németség hajdani viselete. Ilyenformán szól az egykor csaknem kizárólagosan használt ruhaanyagok és más használati vagy lakásdíszítő elemek (ágynemű, terítő, stb.) hazai elterjedéséről, a kékfestés munkafázisairól, s a mintázatok sajátosságairól, egyebek közt. A mesterség a múlt század elején a városokból terjedt el, s nyújtott szép megélhetést a zárt falvakban virágzó műhelyeknek. A kékfestés a családban öröklődött. A műhelyek mindig víz mellé települtek, s a mesterség munkafázisai között a mintázás, („tarkázás”) szinte külön szakmának számított. Ma már, sajnos, alig tíz mester él és működik hazánkban. A kihaló szakma megmentésére ez év októberében, a múzeumi hónapban, találkozót rendeznek a ma még működő mesterek és a kékfe9tés iránt érdeklődők számára a pápai múzeumban. W. E. Megújul egy régi húz A panelházak egyhangúságához szokott ember egyre nagyobb nosztalgiával fordul az olyan szép, a régi építkezés hagyományait őrző parasztházak felé, mint amilyenben Horváth Imre és felesége lakik Földesen, a Vörös Hadsereg utcában. A 80 éves, vályogfalú épületet jó karban tartják tulajdonosai, az időjárás okozta károkat 3—4 évenként kijavítják. PETŐFI NÉPE Augusztus második hetének végére befejeződött a kajszibarack szezonja, amely a kecskeméti- Zöldért-kiren- deltségen 24 napig tartott. Ez idő alatt géppel és kézzel mintegy 3800 tonna gyümölcsöt válogattak. Nagy megterhelés volt ez a gép mellett dolgozóknak, hiszen naponta több mint 40 tonnát raktak ládába. Ez annyit jelent. hogy személyenként egy tonnánál nagyobb mennyiséget kellett megmozgatni. Innen. ahol a megyében a legtöbb barackot dolgozták fel, szállítottak a nyíregyházi, a kecskeméti és a debreceni konzervgyárnak, valamint különböző szeszfőzdékbe. Emellett bőven jutott a Bács- Kiskun megyében termett barackból a hazai és a külföldi boltokba is. A HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat az ország barackexportjának több mint 80 százalékát Bács-Kis- kun megyéből szállította határainkon túlra. Az idén a tervezettnél kevesebbet, mintegy 720 tonnát vittek fi kilogrammos rekeszekben Angliába. Finnországba. Belgiumba, Franciaországba, az NSZK-ba, Hollandiába. Olaszországba, Svájcba, valamint 386 tonnát a moszkvai VIT-re. A HUNGAROFRUCT Bács- Kiskun megyei kirendeltségének vezetőjétől megtudtuk: a szezon kezdete a nyugati piacokon „nyomott" volt, hiszen barackot együtt kellett árulni a korábban érő göröggel. Később azonban javult az értékesítési lehetőség. Az idei exportálás sikerét némileg gátolta a hőség, mert a gyümölcs „kiérett” a szedők keze alól Somogyi Néplap A hűvös augusztus meg- tréfálta azokat, akik most A Szovjetunióban jelenleg az otthonok 98 százalékában vehetik a moszkvai központi adás első műsorát. Ezenkívül 110 tévé-adóállomás sugároz saját műsort. A nagyobb teljesítményű átjátszóadók száma megközelíti az 500-at, a kisebb hatótávolságú átjátszóállomások száma: 4800. Az üzemben lévő készülékek száma meghaladja a 82 milliót. Az Orbita, az Ekran és a Moszkva műholdrendszer összesen csaknem 2700 földi vevőállomáshoz juttatja el a központi tévéműsort tovább- sugárzás céljából. Az Orbi- ta-rendszerhez tartozik a Molnyija a Raduga és a Horizont híradástechnikai műhold. Az Ekran-rendszer Szibéria térségeit látja el műsorral, míg a Moszkva tévéműhold viszonylag kis területet sugároz be nagy térerővel. A központi adás második műsorát jelenleg a szovjet lakosság 72 százaléka nézheti. Amióta a televízió elterjedt és népszerűvé vált, egyre újabb eljárásokat dolgoznak ki arra, hogy a tévéképet mozivászon méretűvé nagyítsák föl. A szovjet feltalálók e célra új eljárást dolgoztak ki. A lézerkineszkóp- nak, illetve kvantoszkópnak töltik szabadságukat a Balaton partján. Fürödni nem 'ehetett, így aztán útra kellek a nyaralók, a jelentések szerint a múlt hét közepén háromszászezer ember fordult meg Siófokon. Rossz idő, jó idő, a vásár mindig kitűnő — tartja a mondás, így méltán számítottak a rendezők sikerre, mikor népi iparművészeti vásárt szerveztek Szántódpusz- tán. A kétnapos kirakodóvásárra bábosok, mézeskalácso- sok, fazekasok és szíjgyártók jöttek, azonban a várt siker elmaradt. A hajók kevés utast szállítottak, szerdán mindössze 13 ezer ember válalta a hajókirándulást. A szépülő idő azonban i9mét vonzóvá tette ezt az időtöltést. A szán- tódi révnél a négy komp egy percre sem pihent; hat és fél ezer gépkocsi, húszezer utas utazott a hétvégén naponta, a huszonhat balatoni személyszállító hajó pedig naponta jóval több mint harmincezer kirándulóval indult a fedélzetén. A szántódi benzinkútnak egy hónapja új gazdája van: a kapolyi Haladás Téesz. A forgalom nem csökkent, s több mint egymillió forint a bevétel. Működik a mosó- és alvázvédelmi szoLgáltatás, s ma már minden gépkocsi- típust vállalnak javításra Dunántúlt napló Mohácsnál annyi uszadvk- fát, gallyat, rönköt sodort a megáradt Duna. hogy sokunk téli tüzelője kitelt volna belőle. Az áradás a Sziget komphajó oda-visszaútját mit sem zavarta; utas is akadt, reggel kevesebb, délben és délután egyre több. Sokan utaztak át is, vissza is — legtöbben olyanok, akik horgásztanyájukat, víkendházu- kat féltik az áradó víztől. Alakul a madarak víziparadicsoma is: a sekélyebb részeken gólyák, kócsagok, sirályok vertek tanyát. Sokkal kevésbé örül az áradásnak Tóth Zsigmond, a Matróz vendéglő üzletvezetője. Azt mondja, ekkora vizet többször is látott már — legnevezett berendezésben nem a modulált elektronsugár, hanem a modulált lézernyaláb rajzolja ki a képernyőre a képet. Így a kicsiny, mindössze 5 négyzetcentiméteres képernyőn olyan kép keletkezik, amelynek a fényereje százezerszer nagyobb a hagyományos tévéképeknél. Ekkora fényerő már elegendő ahhoz, hogy a képet egy 4 méter széles mozivászonra kivetíthessék. Ha a lézerteljesítményt tovább fokozzák, a vászon még ennél is nagyobb méretű lehet. Ez a berendezés színes tévéadás vetítésére is alkalmas. A feltalálók szerint a készülék képmagnóval kiegészítve fölválthatja a mozik hagyományos vetítőit. Nem kell majd filmtekercsekkel bajlódni, a tekercsek váltását összehangolni. Egyetlen könyv nagyságú képmagnókazettáról lejátszható lesz akár egy háromórás film is. A filmek annyi gondot okozó szállítása helyett a műsort városon belül kábeleken, városok között műholdas csatornán továbbíthatják a központból a moziba. Ott azt képmagnón rögzítik, s ezután már tetszés szerinti időben tűzhetik műsorra. (BUDAPRESS—APN) utóbb például 1975-ben, amikor az ár levonulása után a kocsmában napokig „iszapol- tak” —, de olyat, amelyik ilyen hirtelen nőtt meg, még sosem. Mellmagasságban mutatja meg a söntés belső falán az akkori legmagasabb vízszint helyét, aztán így figyelmeztet: „Nézze csak, a hajóhíd már egy magasságban áll a kerthelyiség szintjével...” Kocsi, kocsi hátán a kompon, s kerül rá vágóállatot szállító pótkocsi meg farönköket vivő erdészeti jármű is. A várakozók közt túra- biciklisták éppúgy feltűnnek, mint a szigeti kistelepülések lakói. Túloldalt az áradó folyó a gabonarakodásnak is végét vetette: a garat majdnem vízben áll, a szállítószalag mozdulatlan. Csaknem mindenki figyeli a rádiót — a kétórás vízállásjelentést a vendéglősök is... — Holnapra 710, holnaputánra 790 centiméter várható — mond gyors összefoglalót Zsiga bácsi —, holnap alighanem pakol a Matróz... FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az Országos Takarékpénztár betétértekezletet szervezett Székesfehérváron. A munkamegbeszélésen az OTP Fejér megyei igazgató- helyettese adott tájékoztatást a betétállomány alakulásáról, a tervekről és feladatokról. Elmondta, hogy ez évben 380 millió forint ál-, lománynövekedéssel számolnak. így az idei esztendő végén a lakossági betét meghaladja az ötmilliárd 700 millió forintot. Az álomány zöme kamatozó betét. A két- és hároméves lekötésű betétek bevezetése kedvezően hatott. Megállapítható, hogy tovább nőtt a takaréklevél népszerűsége. Az átutalási betétek száma: 28 878, ezzel Fejér megye — a kerületi fiókok és a megyék között — továbbra is az első helyen áll. Átutalási betétszámlára 107 vállalat 3918 dolgozó munkabérét utalja át, 10,5 millió forintos összegben. A nyugdíjátutalások száma pedig 1924, összege 8,8 millió forint. Kedves hagyományunk a névnapi köszöntés Az elkövetkező hónapokban ugyancsak bőven adódik aLkalom, hogy családtagjaink, rokonaink, kedves ismerőseink, kolléganőink körében virággal, ajándékkal, kedves szavakkal köszöntsük névnapjukon például az Erzsébeteket, a Katalinokat. Örömet jelentő, kedves figyelmesség, ha a távollevőkről sem feledkezünk meg és szép, színes viráglapon küldjük el névnapi jókívánságainkat. A Képzőművészeti Kiadó az évente kiadásra kerülő igen sokfajta színes képes levelezőlap sorában is megkülönböztetett figyelmet fordít a virágmotívumok színpompás, gazdag választékával készülő névnapi képeslapokra — lehetőséget adva ezzel, hogy mindenkit kedvenc virágjával köszöntsünk névnapján. Amint arról szerkesztőségünket tájékoztatták, az év második felében 15 millió — 86-féle — virágdíszes képeslap kapható. A névnapi köszöntések alkalmával igen keresett, virágdíszes aján- dékkísérő-kártyákból másfél millió darab áll a vásárlók rendelkezésére. Televíziózás a Szovjetunióban