Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-02 / 180. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 180. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. augusztus 2., péntek. Mai számunkból HIROSIMA! NAPLÓ (2. old.) KÖZMEGBlZATÁSSAL DOLGOZNAK A HELYI TANÁCSOK (3. old.) A CSALÁD NYELVE A SZERB (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT MARAD-E NB II-ES A SZEKSZÁRDI SPARTACUS? (4. old.) Ülést tartott a Minisztertanács Helsinkiben befejeződött a külügyminiszteri találkozó Csütörtökön befejező napjához érkezett a helsinki jubileumi külügyminiszteri találkozó. A délelőtti plenáris ülésen elsőként Várkonyi Péter szólalt fel. Várkonyi Péter: . Szorgalmazzuk a népek és országok együttműködését A magyar kormány nemzetközi kapcsolatokban követett céljai és gyakorlati lépései összhangban vannak a helsinki záróokmánnyal — hangsúlyozta felszólalásában dr. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter, majd így folytatta: — Egy háborúktól sokat szenvedett nemzet nevében szólunk, amikor a népek és országok együttműködését szorgalmazzuk. Egy olyan nemzet nevében tesz- szük ezt, amely, úgy érezzük, képes volt levonni a tanulságokat súlyos történelmi múltjából, és — túllépve a nacionalizmus bénító korlátain — immár négy évtizede a népek közötti őszinte barátság és megértés útjára lépett. Emlékeztetve arra, hogy több mint másfél évtizeddel a Varsói Szerződés tagállamaival együtt a Magyar Népköztársaság az 1969-es Budapesti Felhívásban konkrét javaslatot tett egy összeurópai értekezlet összehívására, a magyar külügyminiszter aláhúzta: — Kormányom külpolitikájában megkülönböztetett helyet foglalnak el az európai béke és együttműködés kérdései. Következetesen tartottuk magunkat az államok kapcsolatait szabályozó tíz elvhez, s ezen az alapon, az együttműködést szorgalmazva és a konfrontációt elvetve, kihasználva minden tényleges lehetőséget, a záróokmány valamennyi ajánlásának két- és többoldalú kapcsolatainkban való maradéktalan végrehajtására törekedtünk. Kormányomnak az elmúlt tíz évben Helsinki szellemében folytatott tevékenysége, kapcsolataink számottevő fejlődése Európa valamennyi országával, az Egyesült Államokkal és Kanadával azt bizonyítja, hogy az olyan kis országok, mint Magyarország is, eredményesen hozzájárulhatnak az európai béke védelmét, a biztonság és a bizalom erősítését célzó erőfeszítésekhez. A továbbiakban rámutatott, hogy a Magyar Népköz- társaság aktívan közreműködött olyan kezdeményezések kidolgozásában, amelyek Európában a fegyverkezési verseny megfékezését, a katonai szembenállás szintjének csökkentését tűzték ki célul, mert meggyőződése, hogy az európai enyhülés folyamata csak akkor válhat végvérvényesen visszafordíthatatlanná, ha a katonai területre is kiterjed. Ebből indultak ki a Varsói Szerződés tagállamai a NATO-tagálla- mokhoz intézett 1984. májusi felhívásukban, amikor javasolták, hogy kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköztársaság államközi kapcsolataiban számos egyoldalú intézkedést tett a helsinki záróokmány ajánlásainak teljesítése érdekében. Mindezt megkönyVárkonyi Péter külügyminiszter felszólalt a helsinki találkozón. (Telefotó) nyítette, hogy Magyarországon már a záróokmány aláírásakor megvoltak a helsinki kötelezettségek teljesítésének feltételei. Belső fejlődésünk eredményei nyomán — mondotta — gyakorlatunk nemcsak összhangban van a záróokmány ajánlásaival, hanem számos területen túl is haladja azokat. — Számunkra Helsinki megegyezésre törekvést jelent. Nagyobb politikai biztonságot adhat, szélesre tárhatja az együttműködés folyamatát. A helsinki folyamat legfontosabb tapasztalata az, hogy a tíz évvel ezelőtt aláírt záróokmány a 35 aláíró állam kapcsolatainak jelentős tényezőjévé vált. Nem képzelhető el köztük olyan kapcsolatrendszer, amely nem Helsinki elveire támaszkodik — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, majd rámutatott, hogy kormánya a békés egymás mellett élés szellemében a kapcsolatok javulását és hosszú távra szóló fejlesztését szorgalmazza a más társadalmi berendezkedésű országokkal. Olyan párbeszéd fenntartására, olyan együttműködés folytatására törekszik, amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közös érdekek figyelem- bevételével folyik, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése irányába hat, elősegíti a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázását. Emlékeztetett a magyar kormány 1976. második felében, majd 1979-ben tett kezdeményezésiére, amelynek keretében 17 nyugat-európai állam, valamint az Egyesült Államok és 'Kanada kormányainak diplomáciai úton javaslatokat nyújtott át a záróokmány kétoldalú alapokon való végrehajtásának előmozdítására valamennyi együttműködési területen. Az azóta eltelt időszakiban — — bár országonként különböző mértékben — számos javaslat megvalósult, és kétoldalú kapcsolataink szerves részévé vált. — A záróokmány beépülése a kétoldalú kapcsolatokba, a végrehajtásban elért eredmények is tanúsítják, hogy Helsinki szelleme, a kölcsönösen előnyös együttműködés óhaja erős gyökereket eresztett az európai kapcsolatokban, szálai sokasodnak, átfogják országainkat, közelebb hozzák népeinket — állapítja meg Várkonyi Péter. A helsinki folyamat keretében megrendezett sokoldalú találkozókról szólva kiemelte: a Stodfchoimban tanácskozó európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia megnyitotta a lehetőséget ahhoz, hogy az európai biztonság és együtt(Folytatás a 2. oldalon) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a gazdasági folyamatok 1985. első félévi alakulását. Megállapította, hogy az idei nép- gazdasági terv megvalósítása a vártnál nehezebb körülmények között történik. A válla, latok nagyobb erőfeszítése, valamint a javuló gazdaság- irányító tevékenység ellenére is kisebb a gazdasági növekedés üteme a számítottnál. Az eddigi eredmények nem elegendőek a terv céljainak eléréséhez, a kedvezőtlen hatások ellensúlyozásához. A termelés szerkezetének átalakításában és hatékonyságának javításában is a kelleténél lassúbb az előrehaladás. Csütörtök délben a moszkvai VIT nemzetközi sajtóközpontjában Ernőd Péter, a KISZ KB titkára tájékoztatta a sajtó képviselőit a magyar küldöttség feladatairól, eddigi munkájáról. Beszámolt arról, hogy a 650 tagú delegációban jelen vannak a magyar ifjúság valamennyi rétegének képviselői. A küldöttség tagjai nem turistaként jöttek a szovjet fővárosba, valamennyiüknek megvan a maga feladata. A tematikus vitaközpontokban csütörtök reggelig 49 magyar felszólalás hangzott el, küldöttségünk kisebb-na- gyob csoportjai 12 kétoldalú baráti találkozón vettek részt, Felhívta az állami gazdaság- irányító szerveket, hogy következetesen hajtsák végre az érvényben lévő kormányhatározatokat. A gazdálkodó szervezetek fokozzák munkájuk hatékonyságát és erőteljesebben járuljanak hozzá a külgazdasági egyensúly megszilárdításához. Munkaszerve, zési intézkedésekkel, szükség esetén pótműszakok bevezetésével növeljék a kivitelt, elégítsék ki a hazai keresletet. Gondoskodjanak arról, hogy a keresletek a tényleges gazdasági eredményekkel összhangban alakuljanak. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a VII. ötéves terv kidolgozásának helyzetéről, és állást foglalt a munka további menetéről. (MTI) s a záróünnepségig még ugyancsak tucatnyi ország fiataljaival vesznek részt közös programokon. Nagy érdeklődés kíséri a magyar nemzeti klubban zajló eseményeket: a szabad, téri színpadok környékén naponta öt-tízezer ember fordul meg, az épület helyiségeiben rendezett műsorokat pedig naponta tízezernél többen látogatják. Rendkívül sikeresék voLtak a szovjet főváros különböző helyszínein rendezett magyar kulturális programok, amelyeket összesen csaknem százezer néző tekintett meg. A VIT-bazár magyar pavilonjának forgalma eléri naponta a négyezer rubelt. Magyar VIT-mérleg Tízezernél több látogató naponta Budapesti megemlékezés a helsinki aláírás évfordulójáról A Helsinki Záróokmány aláírásénak 10. évfordulójáról megemlékező ülést rendezett csütörtökön az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Budapesten, az Országházban. Kállai Gyula, a bizottság elnöke az ülést megnyitva, emlékeztetett arra, hogy az 1975. augusztus elsején a finn fővárosban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb szintű vezetői által aláírt dokumentum jelentőségénél fogva — jogosan tekinthető a II- világháború utáni korszak egyik legfontosabb politikai megnyilatkozásának. „A történelmi visszapillantás idején büszkén és jóleső érzéssel gondolunk arra — hangsúlyozta Kállai Gyula —, hogy az európai biztonság fo. lyamatánate kezdete szorosan összefonódhatott fővárosunk nevével. A Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé itt, a Duna partján, Országházunk épületében fogadta el emlékezetes Budapesti Felhívását.” Az ülés szónoka, Péter János, az Országgyűlés alel- nöke volt. Az ülésen ezután felszólalt a társadalmi és tömegszervezetek több képviselője. Hangoztatták, hogy az immár tíz éve tartó helsinki folyamat beépült az európai politikába, a gazdasági és kulturális kapcsolatokba, jelen van a diplomáciában, mivel azonban a záróokmány az enyhülés gyümölcse, megva. tósulása is függ az enyhülés folyamatától. Zárszavában Kállaii Gyula rámutatott: a Magyar Népköztársaságnak az a szándéka, hogy szövetségeseivel együtt folytatja a helsinki konferencia szellemében való munkálkodást, és oly módon építi nemzetközi kapcsolatait, úgy fejleszti a különféle magyar intézmények tevékenységét, ahogy azt a záróokmány aláírásakor vállalta. Befejezéséhez közeledik az aratás Befejezéséhez közeledik megyénkben az őszi búza betakarítása. Ennek az igen fontos munkának a készenléti foka jelenleg több mint kilencvenszázalékos, e napáikban még 19 gazdaságban folyik a betakarítás. Ezekben a gazdaságokban jelentős a magborsó és a repce termesztése, és ezeknek a növényeknek a betakarítása valamennyire késleltette az aratást, de a hét végére, a jövő hét elejére várhatóan valamennyi üzem befejezi a búza aratását. Az idei aratás mérlegét megvonni még korai lenne, annyi azonban 'bizonyos, hogy ez. az év szolgált kellemes és kellemetlen meglepetésekkel is, a hozamokat és a beltartalmi értéket vizsgáivá egyaránt. A kampány munkákhoz tartozó szalmalehúzás és kazla- zás ugyancsak jó ütemben balad, közvetlenül követi a betakarítást. A bálázógépek teljesítménye kisebb, így a bálázással betakarított terüA Kölesdi Egyetértés Tsz-ben az utolsó rendeket vágják leten kissé elhúzódik ez a is jobb ütemben haladnak. kis területű kalászosok közül munkaiolyamat, de az idei A tarló .talajmunkái szintén a tavaszi árpa, a rozs és a évben az előző éveknél így jó ütemben folynak, és a zab aratása is folyamatos. Már kevés a lábon álló gabona
