Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
1985. augusztus 10. 2ciNÉPÜJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat: Látványos záróünepséggel befejeződik a moszkvai Luzsnyiki-stadionban a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó. — Dokumentum elfogadása nélkül ér véget a latin-amerikai adósságprobláméról Havannában rendezett nagyszabású nemzetközi konferencia. — Újabb sok ezres tömegtüntetés Port Elizatbethben, Johannesburgban és más dél-afrikai nagyvárosokban. Vasárnap: A közel-keleti térségben, amerikai csapatok részvételével, megkezdődik a Bright Star (Fényes Csillag) fedőnevű hadgyakorlat. — Letartóztatási hullám Chilében. — Az izraeli kormány megszorító intézkedéseket hoz az arab lakosság ellen. Hétfő: Nemzetközi értekezlet Hirosimában az amerikai alomtámadás .negyvenedik évfordulóján, több napig tartó bókemegmozdulások kezdete az Egyesült Államokban és a világ más országaiban. — A bolíviai parlament Paz Estenssorót választja meg az ország új elnökéül. Kedd: Életbe lép a Szovjetunió által bejelentett egyoldalú moratórium az atomfegyver-kísérletek átmeneti beszüntetéséről, az amerikai válasz elutasító, illetve halogató. — Nioaragua elfogadja a Contadora-csoport módosított tervét a közép-amerikai válság rendezésére. — Közzétették az őszi lengyelországi választások országos jelöltlistáját. — Új gazdasági programot hirdetett meg az ellenzéki Brit Munkáspárt. Szerda: Casablancában megnyílt az Arab Liga csúcs- értekezlete, számos tagállam azonban nem, vagy nem a legmagasabb szinten képviselteti magát a találkozón. — 13 csendes-óceáni ország megállapodást kötött a térség atomfegyvenmentes övezetté nyilvánításáról. — Folytatódik a katonai hatalomátvétel után megkezdődött személycsere az ugandai vezetésben és hadseregben. Csütörtök: Szovjet—amerikai mezőgazdasági tárgyú megbeszélések Moszkvában. — Amerikai légtérsértések a líbiai tengeri vizeknél. — Pokolgépes merénylet egy Frankfurt melletti amerikai támaszpontnál. Péntek: Megemlékezések a Nagaszaki elleni atomtámadás 40. évfordulóján a japán nagyvárosiban. — II. János Pál pápa afrikai körúton. — Feszültség a nicara- guai—Costa Rica-i határtérségben. A hét 3 kérdése 1. Milyen a szovjet moratóriumjavaslat világvisszhangja? Békefelhívások tízmilliónyi aláírással, tüntetéssorozat a Föld számos államában, s az USA tucatnyi nagyvároA Csendes-óceán déli részének atomfegyver-mentesítéséről kötöttek megállapodást a térség országai. A tanácskozás résztvevői aláírják a megállapodást. (Fotó: REUTER—MTI—KS) sában, tiltakozó gyűlések amerikai katonai létesítményeknél, kilométeres emberlánc az Akropolisznál, polgármesterek világtalálkozója Japánban, s még sorolhatnánk az eseményeket tovább: valamennyi a Hirosima és Nagaszaki ellen négy évtizeddel ezelőtt végrehajtót amerikai atomtámadás évfordulójához kapcsolódik. Ám a nukleáris eszközök elleni harcról, a fegyverkezési hajsza lefékezésének szükségességéről nem csupán szomorú me- mentóval összefüggésben esett szó világszerte az elmúlt hét folyamán. Kedden lépett ugyanis életbe az a moszkvai moratóriumjavaslat, amely kimondja: a Szovjetunió egyoldalúan — de más országokat is csatlakozásra szólítva fel — az év végéig beszüntet mindenfajta atomfegyver-kísérletet. A jószándékú kezdeményezés világpolitikai súlyát jól mutatja az elmúlt napokban tapasztalt széles körű nemzetközi érdeklődés. Kormányok, pártok, szervezetek sora üdvözölte Gorbacsov főtitkár indítványát, s a sajtóvisszhang is jórészt arra a kedvező lehetőségre utal, amely pozitív fogadtatás esetén egy átfogó atomfegyver-kísérlet tilalmi szerződés megkötésére nyílna. Csakhogy a probléma épp ezzel a fogadtatással van. Az érintett országok (vagyis a nukleáris hatalmak) részéről ugyanis eddig vagy óvatos elhatárolódás, vagy egyenesen merev elutasítás volt a válasz. Kínai illetékesek például csupán annyit tettek közzé, hogy Peking „tudomásul veszi” a szovjet kötelezettségvállalást, de nem utaltak arra, hogy az ország maga is csatlakozna a moratóriumihoz. Legfontosabb természetesen a washingtoni reagálás volt. Nos, hivatalos válasz még nem született, de a jelek arra mutatnak, hogy a Reagan-adminisztráció gyakorlatilag elzárkózik a moszkvai javaslattól, „félrevezető propagandafogásnak” minősítve azt, s a csatlakozás helyett ismét más témák, elsősorban a helyszíni ellenőrzés kérdését előtérbe állítva igyekszik visszaszerezni a kezdeményező szerepet a közvélemény szemében. Az amerikai elnök bizonyos — később saját gárdája által is „átértelmezett”! — kijelentései legfeljebb arra utalhattak, hogy a Fehér Ház a jelenlegi amerikai atomrobbantási sorozat befejezése után lesz hajlandó megfontolni bármilyen moratóriumot, ám amikor ennek várható időpontjáról esett szó, határozott választ nem tudott adni. Az elmúlt napok egy másik, az atomfegyverkezés témakörével összefüggő, ám jóval kedvezőbb hangvételű híre volt, hogy 13 csendes-óceáni ország atomfegyver- mentes övezetté nyilvánította a Csendes-óceán déli részét. A megállapodás értelmében az érintett felek nem fejlesztenek ki, nem gyártanak, nem vásárolnak és nem fogadnak el más államoktól nukleáris robbanóeszközöket, Világszerte megemlékeztek a Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atomtámadás 40. évfordulójáról. A hirosi- mai Béke park a megemlékezés idején. s nem járulnak hozzá a körzetben atomkísérletek végrehajtásához sem. Utalt a dél-csendec-óceánihoz hasonló atomfegyvermentes övezetek kialakítására a japán szervezetekhez intézett üzenetében az SZKP KB főtitkára is. Gorbacsov többek közt a Balkánt, Észak-Európát, Dél- kelet-Ázsiát és Afrikát jelölte meg olyan területként, ahol hasonló zónákat létre lehetne hozni. 2. Hogyan alakult a Nicaragua körüli válsághelyzet? Diplomáciai és katonai hírek, magas szintű tárgyalások és ellenforradalmi támadások: sajnos, nem sok változás mutatkozik a közép-amerikai válság ügyében. Nicaraguái részről hiába tesznek egyre újabb erőfeszítéseket az ellentétek békés úton történő megoldására (a héten például Daniel Ortega elnök jelentette be ismét, hogy országa módosított formában is elfogadja a Conta- dora-csoport közvetítő javaslatait, átfogó rendezési tervét), a szomszédos államok részéről nem mutatkozik nagy hajlandóság a példa követésére. Az állandósult határfeszültség a Managuával szemben álló ellenforadalmi erőknek kedvez. Hondurasi bázisairól például az FDN-szervezet fegyveresei intéztek támadást egy nícaraguai város ellen. A másik veszélyes incidens színhelye a Costa Ricával határos terület volt, ahol az ARDE nevű ellenforradalmi csoport emberei egy amerikai „bókehajó” utasait rabolták el. Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy mindkét szervezet Washingtontól kap — méghozzá növekvő mértékben — anyagi és politikai támogatást. Ezért tűntek visszásnak azok a washingtoni külügyminisztériumban kiadott felhívások az amerikai állampolgárok felkutatására. A békeharcosak egyébként azóta kiszabadultak ... 3. Mi jellemezte -a Casablanca! arab csúcsértekezletet? Már az előjelek sem voltak a legjobbak: amikor Hasz- szán marokkói uralkodó meghirdette az Arab Liga csúcs- értekezletét, számos érintett ország eleve elutasítóan vagy fenntartásait hangoztatva reagált. Nem sokat segített a Liga külügyminiszterednek előzetes egyeztető értekezlete sem az álláspontok közelítésében, így végül ismét „csonka csúcsra” került sor Casablancában. A távolmaradások, lemondások, illetve az a tény, hogy jó néhány állam csak alacsonyabb szinten képviseltette magát, természetesen a végeredményre is kihatott, hiába próbáltak a találkozó napirendjének összeállításánál a lehető legrugalmasabban eljárni. Az ellentétek mélységére utalt az is, hogy az elhúzódó viták miatt meg kellett hosszabbítani az ülést, s jórészt így is csak áthidaló, az eltéréseket bizottságok elé utaló döntéseket tudtak hozni. A legnagyobb vihart — ez sem keltett az előjelek ismeretében meglepetést — a palesztin ügy, pontosabban a Jordánia és a Palesztinái Felszabadjtási Szervezet között kötött megállapodás és annak hosszabb távú politikai következményei kavarták. SZEGŐ GÁBOR Az NSZK-beli Mutlangenben ismét tüntetés volt az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták odatelepítése miatt. Rendőrök hurcolják el a tiltakozókat. (Fotó: AP—MTI—KS) Megemlékezés a nagaszaki atomtámadásról „Nagaszaki legyen az utolsó város, amely átélte egy atomtámadás borzalmait!” — egyebek között ezt tartalmazza a világ békeszerető erőihez intézett, a japán város békaparkjábam pénteken elhangzott felhívás. A negyven évvel ezelőtti amerikai atomtámadás színhelyén rendezett megemlékezésen Nagaszaki több tízezer lakója, Hirosima és más japán városok küldöttei, továbbá számos külföldi ország béke- szervezeteinek képviselői vettek részt. Jelen voltak a világ huszonkét országából érkezett polgármesterek is, akik békekonferenciát tartanak a hét eleje óta Japánban. A rendezvényen megjelentek egyperces néma csönddel adóztak a hetvenezer áldozat emlékének, akik Naga. szakiban 1945. augusztus 9- én pillanatok alatt pusztultak el az amerikai atomtámadásban. A megemlékezésen Nagaszaki polgármestere, Moto- sima Hirosi sürgette, hogy Japán nyilvánítsa az ország területét atomfegyvermentes övezetté. Javasolta, hogy külön békeküldöttség vigye el a pénteki békeüzenetet az Egyesült Államokba és a Szovjetunióba. A nagyhatalmakat kérte: a Nagaszaki elleni amerikai atomtámadás negyvenedik évfordulójának évét azzal tegyék emlékezetessé, hogy „visszafordítják a II. világháború óta kiterjedt nukleáris fegwerke, zés kerekét”. Pontban délelőtt tizenegy óra két perckor — negyven évvel ezelőtt ekkor dobták le Nagaszakira egy B—29-es bombázóról a „Fatman” (Kövér ember) nevű plutó. ndumbambát — a város békeparkja közelében száz japán kisiskolás jeliképesen imitálta az atomhalált. Nagaszaki kikötőjében megszólaltak a hajőkürtök. Templomi harangok zúgása emlékeztetett az értelmetlen és felesleges pusztításra. A hetvenezer halott mellett — akik pillanatokon belül szénné égték a radioaktív sugárzás okozta háromezer fokos pokolban — további hetvenezren életre szóló égési sebeket szenvedtek, vagv egyéb, gyógyíthatalan testi és lelki károsodás érte őket. Szűrös Mátyás és Lauri Kangas találkozója Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken a KB székházában fogadta Lauri Kan- gast, a Finn Szociáldemokrata Párt külügyi titkárát, aki az MSZMP meghívására szabadságának egy részét hazánkban töltötte. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a fegyverkezési verseny korlátozásának, az enyhülési folyamat eredményei megőrzésének és továbbfejlesztésének lehetőségeire. Egyet értetitek abban, hogy a kommunista és a szociáldemokrata pártok közötti párbeszéd előmozdíthatja a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű álamok kölcsönösen előnyös kapcsolatainak fejlesztését. Az MSZMP és az FSZDP közötti kapcsolatok konkrét kérdéseit áttekintve kölcsönösen kifejezték készségüket az együttműködés további erősítésére. A találkozón jelen volt Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Ecuadori Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Leon Febres Corderi elnököt * Az Elnöki Tanács Konsz- tantyin Kocsetov vezérezredesnek, az Ideiglenesen Hazánkban Állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport volt parancsnokának, a magyar— szovjet katonai kapcsolatok erősítésében szerzett érdemei elismeréseként, hazatérése alkalmából a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át. Az átadásnál jelen volt Oláh István honvédelmi miniszter, Kovács Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. Részt vett a kitüntetés átadásán Ivan Aboimov követtanácsos is. MOSZKVA Szovjet—bolgár kormányfői megbeszéléseket tartottak pénteken Moszkvában. Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatainak atakulását, az 1986 —1990 közötti időszakra szóló népgazdasági tervek egyeztetésével összefüggő kérdéseket tekintette ál bolgár kollégájával, Grisa Fűi. povval, aki pénteken érkezett Moszkvába, s a tárgyalások végeztével még a nap folyamán elutazott a szovjet fővárosból. TEL AVIV Nicaraguának bizonyítékai vannak arra, hogy Izrael fegyverrel és kiképzőkkel támogatja az elienforradal- márokat — közli a Ha’ arec című izraeli napilapban Dániel Ortega államfő. Az exkluzív nyilatkozat négy nappal azelőtt jelent meg, hogy hivatalos látogatásra Izraelbe várják Honduras külügyminiszterét. WASHINGTON Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökön aláírta azt a törvénytervezetet, amely a külföldi segélyek összegéről rendelkezik. Az amerikai kormányzat összesen 25,4 milliárd dollár segélyt nyújt külföldi államoknak az 1986-os és 1987-es pénzügyi években. A törvény révén felújítják a ni- caraguai ellenforradalmárok anyagi támogatását, tizenöt millió dollár segélyt nyújtanak az ellenforradalmár szervezeteknek és öt millió dollárt a kambodzsai Khmer reakciós csoportoknak. KAIRO Befejeződött a „Bright Star 85" fedőnevű amerikai— egyiptomi közös hadgyakorlat. A manőverek színtere az egyiptomi tengerpart és a szaharai sivatag volt, nem messze a líbiai határtól.
