Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 204. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. augusztus 31., szombat. Mai számunkból INTEGRÁLT HÁZTÁJI AZ ÁLLAMI GAZDASÁGBAN (3. old.) NYOLCVAN ÉVE VÁROS SZEKSZÁRD (4. old.) „LEGYEN MUNKÁTOKON ÁLDÁS” (10. old.) GYŐRÉ, A BÁNYÁSZFALU (7. old.) A történelem figyelmeztet 1939. szeptember elsején megkezdődött az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja: a német—lengyel határon feketekeresztes tankok gázolták le a ha- tárpóznákatj, és aztán lánctalpaik taposták el a hősiesen harcoló lengyel gyalogosokat és lovasokat... Anglia és Franciaország hadba lépett... Két esztendővel később Európa nagyobb része felett a fasizmus horogkeresztes zászlaja lengett, amikor a szovjet—német határ teljes hosszában újra támadásba indultak a fasiszta hadak: megkezdődött a második világháború különösen véres, sorsdöntő szakasza, amelyben végül „fordult a ' kerék”: Moszkva alatt és Sztálingrádnál... A háború ^kezdetétől öt év, nyolc hónap és hét nap telt el addig, amíg a karlhorsti német hadmérnöki iskola egykori ét' termiében a szövetséges hatalmak megbízottai előtt Keitel tábornagy aláírta a feltétel nélküli megadás okmányát. Nincs háború, amelyről többet írtak volna, mint a második világháborúról, de nincs háború, amelyről több hazugságot, vagy féligazságot írtak volna le. Pedig a második világháború előtörténete pontosan ismert, és a tegnapelőtt szigorúan titkos dokumentumok ma hozzáférhetőek mindenki számára. Az okmányok arról vallanak, hogy a háború elkerülhető lett volna. A Szovjetunió volt a kor vezető hatalmai közül az egyetlen, amely a hitlerizmus lényegét tisztán látta, és megpróbált a kollektív biztonság rendszerével gátat állítani annak útjába. Mielőtt Daladier és Chamberlain a szégyenletes müncheni egyezménnyel utat nyitott a fasiszta hódításnak, a Szovjetunió volt az, amely szovjet—francia- csehszlovák katonai tárgyalásokat javasolt, hogy az annexiónak útját lehessen állni. Moszkva még arra is kész lett volna, hogy francia segítség nélkül katonai segélyt nyújtson Csehszlovákiának, ha Prága azt kéri. És miközben Chamberlain és Daladier azt hitték, sikerült elkerülniük a háborút, a Szovjetunió volt az, amely elhatárolta magát a baljós paktumtól. És 11 hónappal Münohen után, 1939 augusztusában, amikor brit—francia—szovjet magas szintű katonai tárgyalások kezdődtek — a történelem ugyan nem ismer feltételes módot, de az nyilvánvaló, hogy Lengyel- országot akkor még meg lehetett volna menteni — a nyugati hatalmak megint elzárkóztak attól, ami új menetet adhatott volna az eseményeknek. Ma már ismert annak a titkos utasításnak a szövegei amit a Moszkvában tárgyaló angol küldöttség kapott: „A brit kormány nem óhajt olyan kifejezett kötelezettségvállalásokat, amelyek megkötnék a kezünket.” A nagy koalció — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia szövetsége, amely a szabadságszerető népek támogatásával végül térdre kényszerítette Hitlert — ezért jöhetett csak akkor létre, amikor Európa nagyobb részét már leteperte a fasiszta hadigépezet. Európa drága árat fizetett azért, hogy a nyugati hatalmak nem voltak hajlandóak Moszkvában összefogni a fasizmus ellen. A nagy koalíció olyan politikusai, mint Churchill, Roosevelt, De Gaulle, akik toronymagasan álltak a Chamberleinok és a Daladier-ek felett, pontosan megértették ezt. A történelem tanulságai éppúgy elfeledhetetlenek, mint a München után szabad utat kapott fasizmus rémtettei. Auschwitzban, a gázkamrák tőszomszédságában a krematórium lángja festette az eget vérszínűre, Oradourban és Lidicében asszonyokat és gyermekeket állítottak a kivégző osztag elé, Budapesten háztól házig védték — Berlint. És az út, amely milliók pusztulásához, kevés híján az egész emberiség új jégkorszakához vezetett, a „keleti fenyegetés”, a ^szovjet veszély” hamis mítoszával kezdődött. Ma is ezzel operálnak mindazok, akik a fegyverkezési verseny új, minden eddiginél veszélyesebb szakaszát kívánják elindítani. Ezzel kerül szembe az a diplomácia amely ma semmit sem tekint fontosabbnak annál, mint hogy ki lehessen iktatni az emberiség életéből egy új háború fenyegetését. Azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió a legutóbbi hetekben-hónapokban tett az Egyesült Államoknak, egyszerre jelentik egy hagyományos békepolitika folytatását, s tükrözik azt, hogy a diplomácia elvi következetessége és az új helyzethez alkalmazkodó rugalmasság nem mond egymásnak ellent. Ezek az indítványok arra irányulnak, hogy a földön véget érjen a nukleáris fegyverkezési hajsza — s a Kozmoszban ne kezdődjön el. Hozzátehetjük: ezek az indítványok is, s úgyszintén mindaz, amit a magyar külpolitika tesz, legfontosabb érdekeinket fejezik ki, hiszen a békére irányulnak. És a magyar nép — amely több mint ezeréves tönténelme során a hadak útjainak kereszteződésében nem sok alkalommal került oly közel a nemzethalálhoz, mint a második világháborúban — elsődleges nemzeti érdeknek tekinti egy új, minden eddiginél szörnyűbb világháború megakadályozását. Meggyőződésünk, hogy amiképp a második világháború „Nagy Koalíciójában” testet ölthetett a közös érdek — amihez képest akkor eltörpült minden különbség — úgy most is felülkerekedhet azt ami összefűzi a népeket és nemzeteket. Ezt — úgy is fogalmazhatnánk, a józanság új „Nagy Koalíciójának” megteremtését — sugallja szeptember elsején a história, amelyet a régi rómaiak az élet tanítómesterének neveztek. VAJDA PÉTER Az Elnöki Tanács ülése Nemzetközi szocialista munkaverseny Együttműködési megállapodást írtak alá Pakson Aláírják az egyfittm űködési megállapodást Tegnap délután Pakson együttműködési megállapodást írbak alá magyar, szovjet és lengyel részről, hogy az atomerőmű-építkezés 3-as és 4-es blokkjának építésében, szerelésében, üzembe helyezési munkáiban, a nemzetközi szocialista munkaversenyben dolgozó szocialista kollektívák együttes munkával vegyék ki részüket. Az atomerőmű-beruházás szakszervezeti intézőbizottsága, a Pakson dolgozó szovjet szakértők helyi szakszervezeti bizottsága és a lengyel Budimex vállalat vezetői között jött létre a megállapodás. Az aláíráson jelen volt Ni- kolaj Mihajlovics Szuharev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkára, Zdzislaw Baprocki, a ■Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövetsége pártbizottságának első titkára, Lipovszky Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Deli Sándor, az SZMT titkára, valamint a beruházás több politikai és gazdasági vezetője. (Folytatás a 2. oldalon) Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tana. csa. A testület — a Miniszter- tanács előterjesztését megtárgyalva — törvényerejű rendeletét hozott az ország- gyűlés által ez év április 18- án elfogadott oktatási törvény hatályba léptetéséről. Az új törvény 1986. szeptember 1-én lép hatályba, ennélfogva lehetőség lesz arra, hogy az érintettek kellően megismerjék és az illetékes szervek addig elvégezzék a törvény végrehajtásában szükséges feladatokat. Szocialista gazdasági viszonyaink fejlődésének megfelelően az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a bírósági cégnyilvántartás szabályozásának korszerűsítéséről. A csaknem négy évtizede hatályban volt korábbi rendelkezés már nem felelt meg maradéktalanul a megváltozott gazdasági körülményeknek, és alkalmazása a gazdálkodó szervezetek, a polgári jogi társaságok, a gazdasági munkaközösségek tevékenységére esetenként nehézséget okozott.. A törvényerejű rendelet végrehajtásának részleteit igazságügyminiszteri rendelet szabályozza. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, majd más időszerű ügyekről tárgyalt. (MTI) Bányásznapi díszünnepség Tatabányán Genf Magyar felszólalás Az atomsorompó-szerződés megvalósulását vizsgáló genfi konferencia általános vitájában pénteken felszólalt Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár. Megállapította, hogy a legutóbbi felülvizsgálati konferencia óta eltelt öt év során is gyakran kerültek veszélybe az enyhülés eredményei, egyes államok kapcsolataiban veszélyes feszültségek alakultak ki. Hangoztatta a magyar kormány azon állás- foglalását, hogy van reális lehetőség a nemzetközi események kedvezőtlen menetének megváltoztatására, az államok közötti kölcsönös megértés és együttműködés erősítésére. Az államtitkár megerősítette a magyar kormány elkötelezettségét az atomsorompó-szerződés elvei, céljai és a szerződésből reá háruló feladatok teljesítése mellett. A szerződés működése vitat- hátatl'an eredményének minősítette, hogy nem jelent meg újabb nukleáris hatalom a nemzetközi színtéren. Horn Gyula kiemelte, hogy az atomsorompó-szerződés alapgondolata a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Hangsúlyozott jelentőséget tulajdonított az államok által a szerződésben vállalt azon kötelezettségek teljesítésének, amelyek szerint az aláíró államok jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak a nukleáris fegyverkezési verseny mielőbbi megszüntetése, a nukleáris leszerelés érdekében hozandó hatékony intézkedésekről. Ünnepi díszbe öltözött pénteken Tatabánya. Fellobogózták a Vértanúk terét is, ahol sok ezer résztvevő jelenlétében koszorúzási ünnepséget rendeztek az 1919- es csendőreortűz mártírjainak tiszteletére emelt emlékműnél. Ezen a helyen tiltakoztak egykor a bányászok a sorozatos letartóztatások ellen, s közülük tizenegyen áldozatul estek a csendőrrohamnak. Ennek emlékére rendezik meg hazánkban minden év szeptemberének első vasárnapján a bányásznapot. A koszorúzási ünnepségre a bányász fúvószenekar •hangjai mellett díszmenetben, díszegyenruhában érkeztek a KlSZ-ífiatalok és a város bányász sportolóinak képviselői. A Himnusz elhangzása után az emlékművön elhelyezte a kegyelet virágait Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Rapolyi László ipari miniszter, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, valamint a megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői. A koszorúzási ünnepség után a népházban díszünnepséget rendeztek. Schalkhammer Antal, a Tatabányai Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Havasi Ferenc mondott beszédet. Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét az ünnepség résztvevőinek, a magyar bányásztársadalom valamennyi tagjának. Szeptember első vasárnapján harmincötödször emlékezünk vissza a 66 évvel ezelőtt eldördült tatabányai csendőrsortűz áldozataira — mondotta. — Tisztelgünk a munkásmozgalom bányász- mártírjai előtt, nagyrabecsüléssel gondolunk azokra a generációkra, amelyeknek tagjai ezt az embert próbáló hivatást választották. Havasi Ferenc ezután a gazdasági építőmunka változó követelményeiről szólt, méltatva a nehéz körülmények között, napjainkban is helytálló bányászok munkáját. — Az idei rendkívüli kemény tél miatt megnövekedett energiaigények szükségessé tették a termelés fokozását. Az év első hónapjai- ban, amikor erre a legnagyobb szükség volt, bányászok ezrei áldozták szabadnapjaikat. Szombaton is, vasárnap is dolgoztak a szén-, az olaj- és a gázmezőkön. Áldozatvállalásuk, kitartásuk, akaraterejük, hősies helytállásuk ismét kiváltotta az ország tiszteletét. — A kormány — az ország gazdasági lehetőségeivel arányban — a közelmúltban is több intézkedést tett a szénbányászat, a bányászok helyzetének javítására. Ami pedig a hosszabb távon megoldandó feladatok között szerepel: a folyamatos bérkiemeltség, a kedvezményes lakásakció, új beruházások, műszaki fejlesztés, a bányaművelés korszerűsítése, a szénelőkészítés és -hasznosítás fejlesztése, a minőség javítása. Mindez szükséges a hatékony, műszakilag fejlett, gazdaságosabb, embert kímélőbb bányaipar megteremtéséhez. A Központi Bizottság titkára áttekintette a Komárom megyei szénbányászat előtt álló legfontosabb feladatokat, majd így folytatta: — Hosszú évek óta nem fordult elő, hogy tüzelőanyag-ellátási zavarok okoz- ' tak volna gondot lakosságunknak. A kormány eltökélt szándéka, hogy megfelelő intézkedésekkel biztonságos ellátási helyzetet teremt. A Minisztertanács folyamatosan foglalkozik a tüzelőellátással. A hosszú termelési kiesések pótlására egyrészt valamennyi érintett vállalatnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, másrészt növelni kell az importot. Az állami szervek intézkedései eredményeként minőségi szénből a tavalyi tényleges felhasználásnál valamivel több áll majd rendelkezésre. Továbbra is dolgozni kell azért, hogy javuljon a területenkénti elosztás, és a különféle minőségű szenek mindenütt az igények szerint kaphatók legyenek. Mindent megteszünk azért, hogy a szén-, a tüzelőolaj-, a gáz- és a tűzifa- ellátás kiegyensúlyozott legyen — hangsúlyozta Havasi Ferenc, majd sok sikert, jó szerencsét kívánt a bányászok nagy családjának az iparág előtt álló feladatok teljesítéséhez. Ezután Kapolyi László kitüntetést adott át nyolc bányásznak.
