Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
1985. augusztus 3. TOLMA \ ‘KÉPÚJSÁG 7 Mőcsény, Völgység Népe Tsz Beruházások - kedvezőtlen pozícióban Az utóbbi időben nemigen haliunk arról, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek beruházást indítanak, nagy létszámú állattartó telepeket építenek, ültetvényeket telepítenek. Éppen ezért sokaknak meglepő, hogy a mőcsény i Völgység Népe Tsz- ben tehenészeti telep épül, és lassan termőre íordul a szőlő is. Mindkét ágazat jelenleg a mélyponton van, ennek ellenére előrelátó, okos közgazdászok, agrártudományokkal foglalkozó szakemberek úgy vélik: minthogy a ciklikusság valamennyi mezőgazdasági ágazatra jellemző, akkor kell a beruházást elindítani, amikor az ágazat a ciklusokat ábrázoló szinusz- görbe legalsó pontján helyezkedik el. Gyakori vitatéma a vertikális integráció is; a szövetkezetben a tej és szőlő egy részét is feldolgozzák. A mő- csényi Völgység Népe tehát többféle szempontból is modellüzem lehetne, annak ellenére, hogy a kedvezőtlen adottságú téeszek közé tartozik. A jelenlegi közgazdasági környezetben számtalan más megoldás is kínálkozott, mégis a tejtermelés és a szőlő- termesztés, illetve -feldolgozás mellett döntöttek. A beruházás hátteréről Sik- abonyi Miklóssal, a szövetkezet elnökével beszélgettünk. — A szövetkezetben a VI. ötéves terv készítésének idején középtávú fejlesztési tervet dolgoztunk ki, amelyben a téesz termelő alapjainak 100 millió forintos növekedését irányoztuk elő. Ebből 50 millió forintot szántunk a szőlőtelepítésre, 10 milliót tejfeldolgozó üzem létesítésére, 30 milliót a tehenészeti telep rekonstrukciójára, további 10 milliót pedig a terven felüli gépberuházásokra. — A tejtermelési ágazatba nagyobb összeget invesztálni már abban az időben is kockázatos volt. — Tudtuk, hogy kockázatot vállalunk, hisz az állattartás, illetőleg a tejtermelés akkor már nem volt olyan pozícióban, mint például a növénytermesztés. Csakhogy a tejtermelő ágazat adott volt, hisz 1970 és 1972 között épült az 580 férőhelyes tehenészeti telep Cikón, ezen kívül 100 tehenet fejtünk Mő- csényben is. Latolgattuk, hogy mi lenne az ésszerű megoldás: fölszámolni a tehenészeti telepet, vagy megtenni mindent annak érdekében«, hogy az ágazat gazdaságos legyen. Az utóbbi variáció mellett döntöttünk, ezért 1974-ben Intézkedési tervet készítettünk. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a literenkénti 2 forint tejdotáció, és a kedvezőtlen adottságok miatti 13 százalékos támogatás nélkül a feldolgozástól függetlenül a tejtermelés veszteséges lenne — Száz hektár szakszerűen telepített szőlő annak ellenére, hogy például az 1972-es évi 2300 literes tehenenkénti fejési átlag 1984-re 4805 liter lett. — Gyorsan kellett lépniük, hisz a költségek évről évre magasabbak lettek... — Emellett eljöttek a kísérleti telep problémái: nem vált be a tömbös istállórendszer, az állatok nem érezték jól magukat a betonon. Három variációban készítettünk 1983-ban tanulmánytervet A rekonstrukció több mint 30 millióba került volna, ezért merült föl egy új telep építésének a gondolata. Tejtermeléssel mindenképpen kívántunk foglalkozni, hisz tudtuk: tejre és tejtermékre mindig szükség lesz. Bíztunk abban, hogy a szarvasmarhatartás, illetve tejtermelés pozícióját javítani fogják. A MÉM segítségével elindult a beruházás, tavaly elkészült a terv és a kiviteli tervek, ezek után meg kellett teremteni az építkezés forrás oldalát. — Honnan szereztek pénzt a beruházáshoz? — Az új telepet 840 férőhelyre terveztük, egy állatférőhely 18 ezer forintba kerül, a beruházáshoz tehát 15 millió 120 ezer forint kellett. A telep építéséhez hozzájárult az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, kaptunk pénzt a Műszaki Fejlesztési Alapból, a Boscoop termelési rendszertől, s mint kedvezőtlen adottságú szövetkezet bizonyos pénzösszeget megpályázhattunk. Szabadtartósos, mélyalmos, fejőházas rendszerű kísérleti telepet építünk, ilyen telep Magyarországon egyelőre csak itt Mő- csényben található. — Mikor indult a beruházás? — Az elmúlt év decemberében, sajnos, a hosszan elhúzódó tél miatt csak áprilisban folytathattuk az építkezést. A szövetkezet vezetése szeretné, ha a telep még ebben az évben, de legkésőbb a jövő év elejére elkészülne. Az istállók leendő lakói ideiglenes otthonaikban Az új telepen a saját szapo- rítású állományunkat helyezzük el, a régi betonistálló helyén melléküzem létesítését tervezzük. — A tejfeldolgozás is jó lépésnek bizonyult? — Lerövidítettük a tej útját: nem kell szállíani a nagy feldolgozó üzembe sem a tejet, sem az embereket. Talán úgy lenne ésszerű, hogy — mivel 100 kilogramm tejben hozzávetőleg 4 kiló a zsír — a tej „lé” részét kisüzemben, a zsírtartalmát pedig nagyüzemben dolgoznák fel. A tej- feldolgozót 1981-jjen hoztuk létre, a kapacitása 10 000 liter naponta, a kihasználtsági foka 94—95 százalékos. Az itt dolgozó 19 ember tavaly 900 ezer forint tiszta nyereséget produkált. Az új tehenészeti telep beindulásával naponta 2—3000 literrel több tejet fejünk, s némi átalakítással azt a tejmennyiséget, amit a szövetkezet megtermel, föl tudjuk dolgozni. Mindent ösz- szevetve úgy kalkulálhatunk, hogy nyereséges lesz az ágazat, s várható, hogy a szabályozók is módosulnak, hisz a tej alapvető élelmiszer. — A tejtermeléshez hasonlóan a szőlőtermelés, illetve telepítés is mélypontra került. Önök mégis ezekben az években telepítettek. — A telepítést 1982 tavaszán kezdtük, s azért, mert a mi földjeinken a szántóföldi növénytermesztés csak a felét hozza annak a jövedelemnek, amit egy átlagos adottságú téeszben ez az ágazat produkál. Jó adottságok között 100 hektár szőlő költségben nem visz többet, eredményben pedig nem hoz kevesebbet, minit nálunk — ugyanazt az eredményt amit földjeinken el lehet érni. Csakhogy... Mire befejeztük a telepítést, mélypontra került a szőlő, viszont úgy látjuk, hogy az ágazat ismét fellendülőben van. Az már bizonyos, hogy a minőségi bornak mindig van piaca, s nekünk 5,5—6 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas, jól temperált pincénk van. A termelés felét föl tudjuk dolgozni, a többi a most épülő aparhanti bortárolóba kerül. — Mit várnak a szőlészeti ágazattól? — Amikor 1989-ben minden szőlő termőre fordul, évi 5,5 millió forintot. • A mőcsényi Völgység Népe téeszben tudják: annak ellenére, hogy ezekben az években a beruházások tempója visszafogott, ahhoz hogy a jövőben talpon maradjanak, beruházni kell, hisz csak így lesz biztonságos a termelés, és stabil a gazdaság. D. Varga Márta Fotó: Bakó Jenő Évi I milliárdos forgalom Ismét erős a TIT AKI Az új bolt belső képe Közismert, hogy a TITÁN Kereskedelmi Vállalat Tolna Megyei Kirendeltségének ■több tisztségviselőjét, valamint beosztott dolgozóját bűncselekmény elkövetése miiatt bíróság elé állították. Ennek az írásnak a témája nem az elmúlt hónapok története, hanem a mostani helyzet. A régmúlt azonban beszélgetésünk során olykor, olykor azért visszatér. A TITÁN megyei kirendeltségének új vezetője, Kovács Győző. Tőle kérdem: — Felkavarta megyénket a TITÁN-os ügy Az eltelt hónapok során azonban úgy tűnik, mintha ismét erős lenne a TITAN. Vállalja ezt? — Teljes egészében és bátran. Ezt a kirendeltség első féléves mérlege is bizonyítja. Talpraálltunk, kihevertük a megrázkódtatásokat. Az is igaz, hogy több régebbi dolgozó eltávozott. — Bocsásson meg, de engem az új vezető személye is érdekel. Volt mersze elvállalni ilyen előzmények után a cég vezetését? — Kezdem azzal, hogy a régi vezetői garnitúra tíz százalékát kicserélték. Magamról Manyiit: édesapám kereskedősegédként szabadult, és kereskedőként ment nyugdíjba. A kereskedővér talán szunnyadt bennem akkor is, amikor az AGROKER-nél műszaki beosztású lévén, olvastam e vezetői pályázatot. Érdekelt, ugyanis ez a szakmám. Vasasként szabadultam, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szereztem. Emellett hobbim a Hi-Fi- tedhnika. Ennél a munkahelynél találkozott tehát a szakmai ismeret és a hobbi is. — Ezt eddig értem. Ámde mindez nem indokolja, hogy beleugorjon a „sötétbe”. — Nagyon sokan megpróbáltak lebeszélni erről a munkáról. Jöttek a jólértesültek, hogy bolond vagyok, ha elvállalom. En azonban természetesen feltételeztem, hogy egy munkahelyen nem lehet mindenki csibész. Aki itt maradt, az okult az eseményekből. És higgye el, azonnal találtam partnereket. Éppen a dolgok legsűrűjébe kerültem, a leltáridőszakban szinte egyedül voltam. Most már tudom, ez nagyon jó volt, mert a dolgozókat sok oldalról megismertem. — Mielőtt pályázott volna, felkészült a TITÁN-ból? Szerzett alapinformációkat? — Egyáltalán nem. Annyira nem, hogy bemutatásom Kovács Győző klrendeltségvezetö napján léptem át ennek a nagykereskedelmi vállalatnak a küszöbét. Nem kívántam sem informálódni, sem pedig pofavizitet tartani. Volt annyi merszem, és vezetői gyakorlatom, hogy önmagam meg tudtam ítélni az emberek segíteni akarását. Nem is csalódtam eddig. — Mit érzett az első napok, ban? — A dolgozók vegyesen viszonyultak az új helyzethez, hozzám is. Akadtak, akik a korábbi vezetők büntetését kevesellték, mások ellenkezőképpen vélekedtek, de mindannyian azt akarták, hogy az elképzelésem megvalósuljon. Az sem valószínűtlen, hogy voltak ellenlábasaim, de ők a háttérben maradtak. Egyébként még most sem értünk a személy- cserék végére. — Lapozzunk egyet. Az új igazgató miként írná le a TITÁN önéletrajzát? — A TITÁN-nak négy megyei kirendeltsége van, pécsi központtal. Vállalatunk évente összességében ötmilliárdos forgalmat bonyolít le, ebből 1 miHiándot mi. Van azonban nálunk valami érdekes dolog. Olyanok a viszonyaink és a kiskereskedelmi partneteink, hogy mi, Tolna megyébe csak 35 százalékot forgalmazunk a vas- és műszaki cikkekből. A többi az ország más területére megy, természetesen nagyon drága szállítási költséggel. — Emiatt nem lehetnek va_ lami vidámak. A szállítási költség visszaveti a nyereséget. — Ez a helyzet nem új. A rendkívül magas szállítási költségek mellett is hozni kell a tervezett bevételt. Mindenki tisztában van azzal, hogy a pluszköltség rontja az eredményt. — Mékkorára tehető a raktárkészletük ? — Nem titok: 120 millió forint körüli, fele-fele aránybán a vas- és a kiemelt műszaki áruk. Raktárgondunk már nincs, szerencsére, hiszen nemrégiben készült el a 3000 négyzetméteres alapterületű, nagy magasságú raktárbázis. Ehhez a raktárhoz megfelelő raktározási technológia párosul, illetve azt fejlesztjük. — Jelentős részük van a megye vas- és műszaki Cikkeinek eladásában, hiszen önök állnak partnerkapcsolatban a kiskereskedelmi egységekkel. A TITÁN műszaki boltja gagy „sakkhúzás” volt. — Egy ilyen bolt nyitása már több éve szóba került. A négy kirendeltség közül egyes egyedül a Tolna megyében nem volt még ilyen speciális bolt. Hosszú volt az út a kezdettől a kivitelezésig. Három alapvető célunk volt ezzel a hatszáz négyzetméteres alap- területű epreskerti üzlettel. — Vegyük sorjába. — Elsőként természetesen gazdasági eredményt akartunk elérni. Azt, hogy szállítási költség nélkül tudjunk forgalmazni, ráadásul a Tolna megyeieknek. Ezt motiválta az is, hogy így napi kapcsolatot tudunk kialakítani a vásárlókkal. Eddig csak közvetve volt információnk arról, hogy mi kell a piacra, mire költik el a pén. züket az emberek. A bolt megnyitása azt is jelentette, hogy ezentúl nem áttételesen ismerjük a piacról származó információkat. Emellett még célunk volt az is, hogy a tanulóképzést és a szakember- utánpótlást itt, helyben megoldjuk. Úgy tűnik, sikerült. — Némelyek úgy vélekednek, hogy a TITÁN lépéselőnyben van, hiszen ez az a cég, amely a kiskemek juttatja a kurrens cikkeket. Most pedig ezt teheti a saját szakállára. — A hiánycikkeknél hazánkban él egy gyakorlat. A kiskereskedelmi egységek a tőlünk vásárolt árumennyiség arányában részesednek a hiánycikkekből is. Tehát az a bolt, amelyik több vas- és műszaki árut vásárol tőlünk, az több színes televíziót, magnót is kap. Mert ha a forgalom 65 százalékát ki kell vinnünk Tolna megyéből, akkor ez a gyakorlat kifelé is érvényesül. De, nekünk édesgyerekünk a megyében lévő kisker. egységcsoport. Egyébként is ők kapnak előbb tőlünk hiánycikkeket. Ha rendelésállományuk növekedik, akkor a szállításunk feléjük úgyszintén. — Egy hónapja üzemel a boltjuk. Meghozta a várt eredményt? — Igen. Ennek a boltnak éves szinten 40 milliós forgalmat terveztünk. Nagy dolognak tartom, hogy ez a 40 millió a megyében marad, ami a lakosság hangulatát is befolyásolja — nem is kismértékben. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS
