Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-03 / 181. szám

1985. augusztus 3. TOLMA \ ‘KÉPÚJSÁG 7 Mőcsény, Völgység Népe Tsz Beruházások - kedvezőtlen pozícióban Az utóbbi időben nemigen haliunk arról, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek be­ruházást indítanak, nagy létszámú állattartó telepeket építenek, ültetvényeket te­lepítenek. Éppen ezért so­kaknak meglepő, hogy a mő­csény i Völgység Népe Tsz- ben tehenészeti telep épül, és lassan termőre íordul a szőlő is. Mindkét ágazat je­lenleg a mélyponton van, ennek ellenére előrelátó, okos közgazdászok, agrártudomá­nyokkal foglalkozó szakem­berek úgy vélik: minthogy a ciklikusság valamennyi me­zőgazdasági ágazatra jellem­ző, akkor kell a beruházást elindítani, amikor az ágazat a ciklusokat ábrázoló szinusz- görbe legalsó pontján helyez­kedik el. Gyakori vitatéma a verti­kális integráció is; a szövet­kezetben a tej és szőlő egy részét is feldolgozzák. A mő- csényi Völgység Népe tehát többféle szempontból is mo­dellüzem lehetne, annak el­lenére, hogy a kedvezőtlen adottságú téeszek közé tarto­zik. A jelenlegi közgazdasági környezetben számtalan más megoldás is kínálkozott, még­is a tejtermelés és a szőlő- termesztés, illetve -feldolgo­zás mellett döntöttek. A beruházás hátteréről Sik- abonyi Miklóssal, a szövetke­zet elnökével beszélgettünk. — A szövetkezetben a VI. ötéves terv készítésének ide­jén középtávú fejlesztési ter­vet dolgoztunk ki, amelyben a téesz termelő alapjainak 100 millió forintos növeke­dését irányoztuk elő. Ebből 50 millió forintot szántunk a szőlőtelepítésre, 10 milliót tejfeldolgozó üzem létesíté­sére, 30 milliót a tehenésze­ti telep rekonstrukciójára, további 10 milliót pedig a terven felüli gépberuházá­sokra. — A tejtermelési ágazatba nagyobb összeget invesztálni már abban az időben is koc­kázatos volt. — Tudtuk, hogy kockáza­tot vállalunk, hisz az állat­tartás, illetőleg a tejtermelés akkor már nem volt olyan pozícióban, mint például a növénytermesztés. Csakhogy a tejtermelő ágazat adott volt, hisz 1970 és 1972 között épült az 580 férőhelyes tehe­nészeti telep Cikón, ezen kí­vül 100 tehenet fejtünk Mő- csényben is. Latolgattuk, hogy mi lenne az ésszerű megoldás: fölszámolni a te­henészeti telepet, vagy meg­tenni mindent annak érde­kében«, hogy az ágazat gaz­daságos legyen. Az utóbbi variáció mellett döntöttünk, ezért 1974-ben Intézkedési tervet készítettünk. Egyér­telműen bebizonyosodott, hogy a literenkénti 2 forint tejdotáció, és a kedvezőtlen adottságok miatti 13 százalé­kos támogatás nélkül a fel­dolgozástól függetlenül a tej­termelés veszteséges lenne — Száz hektár szakszerűen telepített szőlő annak ellenére, hogy például az 1972-es évi 2300 literes tehenenkénti fejési átlag 1984-re 4805 liter lett. — Gyorsan kellett lépniük, hisz a költségek évről évre magasabbak lettek... — Emellett eljöttek a kí­sérleti telep problémái: nem vált be a tömbös istállórend­szer, az állatok nem érezték jól magukat a betonon. Há­rom variációban készítettünk 1983-ban tanulmánytervet A rekonstrukció több mint 30 millióba került volna, ezért merült föl egy új telep épí­tésének a gondolata. Tejter­meléssel mindenképpen kí­vántunk foglalkozni, hisz tudtuk: tejre és tejtermékre mindig szükség lesz. Bíztunk abban, hogy a szarvasmarha­tartás, illetve tejtermelés po­zícióját javítani fogják. A MÉM segítségével elindult a beruházás, tavaly elkészült a terv és a kiviteli tervek, ezek után meg kellett terem­teni az építkezés forrás ol­dalát. — Honnan szereztek pénzt a beruházáshoz? — Az új telepet 840 férő­helyre terveztük, egy állat­férőhely 18 ezer forintba ke­rül, a beruházáshoz tehát 15 millió 120 ezer forint kellett. A telep építéséhez hozzájá­rult az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság, kaptunk pénzt a Műszaki Fejlesztési Alapból, a Boscoop termelési rendszertől, s mint kedvezőt­len adottságú szövetkezet bi­zonyos pénzösszeget megpá­lyázhattunk. Szabadtartósos, mélyalmos, fejőházas rend­szerű kísérleti telepet épí­tünk, ilyen telep Magyaror­szágon egyelőre csak itt Mő- csényben található. — Mikor indult a beruhá­zás? — Az elmúlt év decembe­rében, sajnos, a hosszan el­húzódó tél miatt csak ápri­lisban folytathattuk az épít­kezést. A szövetkezet vezeté­se szeretné, ha a telep még ebben az évben, de legkésőbb a jövő év elejére elkészülne. Az istállók leendő lakói ideiglenes otthonaikban Az új telepen a saját szapo- rítású állományunkat helyez­zük el, a régi betonistálló helyén melléküzem létesítését tervezzük. — A tejfeldolgozás is jó lépésnek bizonyult? — Lerövidítettük a tej út­ját: nem kell szállíani a nagy feldolgozó üzembe sem a te­jet, sem az embereket. Talán úgy lenne ésszerű, hogy — mivel 100 kilogramm tejben hozzávetőleg 4 kiló a zsír — a tej „lé” részét kisüzemben, a zsírtartalmát pedig nagy­üzemben dolgoznák fel. A tej- feldolgozót 1981-jjen hoztuk létre, a kapacitása 10 000 liter naponta, a kihasználtsági fo­ka 94—95 százalékos. Az itt dolgozó 19 ember tavaly 900 ezer forint tiszta nyereséget produkált. Az új tehenészeti telep beindulásával naponta 2—3000 literrel több tejet fe­jünk, s némi átalakítással azt a tejmennyiséget, amit a szö­vetkezet megtermel, föl tud­juk dolgozni. Mindent ösz- szevetve úgy kalkulálhatunk, hogy nyereséges lesz az ága­zat, s várható, hogy a szabá­lyozók is módosulnak, hisz a tej alapvető élelmiszer. — A tejtermeléshez hason­lóan a szőlőtermelés, illetve telepítés is mélypontra ke­rült. Önök mégis ezekben az években telepítettek. — A telepítést 1982 tava­szán kezdtük, s azért, mert a mi földjeinken a szántóföl­di növénytermesztés csak a felét hozza annak a jövede­lemnek, amit egy átlagos adottságú téeszben ez az ága­zat produkál. Jó adottságok között 100 hektár szőlő költ­ségben nem visz többet, ered­ményben pedig nem hoz ke­vesebbet, minit nálunk — ugyanazt az eredményt amit földjeinken el lehet érni. Csakhogy... Mire befejez­tük a telepítést, mélypontra került a szőlő, viszont úgy látjuk, hogy az ágazat ismét fellendülőben van. Az már bizonyos, hogy a minőségi bornak mindig van piaca, s nekünk 5,5—6 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas, jól temperált pincénk van. A ter­melés felét föl tudjuk dol­gozni, a többi a most épülő aparhanti bortárolóba ke­rül. — Mit várnak a szőlészeti ágazattól? — Amikor 1989-ben min­den szőlő termőre fordul, évi 5,5 millió forintot. • A mőcsényi Völgység Népe téeszben tudják: annak elle­nére, hogy ezekben az évek­ben a beruházások tempója visszafogott, ahhoz hogy a jövőben talpon maradjanak, beruházni kell, hisz csak így lesz biztonságos a termelés, és stabil a gazdaság. D. Varga Márta Fotó: Bakó Jenő Évi I milliárdos forgalom Ismét erős a TIT AKI Az új bolt belső képe Közismert, hogy a TITÁN Kereskedelmi Vállalat Tolna Megyei Kirendeltségének ■több tisztségviselőjét, vala­mint beosztott dolgozóját bűncselekmény elkövetése miiatt bíróság elé állították. Ennek az írásnak a témája nem az elmúlt hónapok tör­ténete, hanem a mostani helyzet. A régmúlt azonban beszélgetésünk során olykor, olykor azért visszatér. A TITÁN megyei kiren­deltségének új vezetője, Ko­vács Győző. Tőle kérdem: — Felkavarta megyénket a TITÁN-os ügy Az eltelt hó­napok során azonban úgy tűnik, mintha ismét erős lenne a TITAN. Vállalja ezt? — Teljes egészében és bátran. Ezt a kirendeltség első féléves mérlege is bi­zonyítja. Talpraálltunk, ki­hevertük a megrázkódtatá­sokat. Az is igaz, hogy több régebbi dolgozó eltávozott. — Bocsásson meg, de en­gem az új vezető személye is érdekel. Volt mersze elvál­lalni ilyen előzmények után a cég vezetését? — Kezdem azzal, hogy a régi vezetői garnitúra tíz százalékát kicserélték. Ma­gamról Manyiit: édesapám ke­reskedősegédként szabadult, és kereskedőként ment nyug­díjba. A kereskedővér talán szunnyadt bennem akkor is, amikor az AGROKER-nél műszaki beosztású lévén, ol­vastam e vezetői pályázatot. Érdekelt, ugyanis ez a szak­mám. Vasasként szabadul­tam, majd a Budapesti Mű­szaki Egyetemen gépészmér­nöki diplomát szereztem. Emellett hobbim a Hi-Fi- tedhnika. Ennél a munkahely­nél találkozott tehát a szak­mai ismeret és a hobbi is. — Ezt eddig értem. Ámde mindez nem indokolja, hogy beleugorjon a „sötétbe”. — Nagyon sokan megpró­báltak lebeszélni erről a munkáról. Jöttek a jólérte­sültek, hogy bolond vagyok, ha elvállalom. En azonban természetesen feltételeztem, hogy egy munkahelyen nem lehet mindenki csibész. Aki itt maradt, az okult az ese­ményekből. És higgye el, azonnal találtam partnereket. Éppen a dolgok legsűrűjébe kerültem, a leltáridőszakban szinte egyedül voltam. Most már tudom, ez nagyon jó volt, mert a dolgozókat sok oldal­ról megismertem. — Mielőtt pályázott volna, felkészült a TITÁN-ból? Szerzett alapinformációkat? — Egyáltalán nem. Annyira nem, hogy bemutatásom Kovács Győző klrendeltségvezetö napján léptem át ennek a nagykereskedelmi vállalatnak a küszöbét. Nem kívántam sem informálódni, sem pe­dig pofavizitet tartani. Volt annyi merszem, és vezetői gyakorlatom, hogy önmagam meg tudtam ítélni az embe­rek segíteni akarását. Nem is csalódtam eddig. — Mit érzett az első napok, ban? — A dolgozók vegyesen vi­szonyultak az új helyzethez, hozzám is. Akadtak, akik a korábbi vezetők büntetését kevesellték, mások ellenke­zőképpen vélekedtek, de mindannyian azt akarták, hogy az elképzelésem megva­lósuljon. Az sem valószínűt­len, hogy voltak ellenlába­saim, de ők a háttérben ma­radtak. Egyébként még most sem értünk a személy- cserék végére. — Lapozzunk egyet. Az új igazgató miként írná le a TITÁN önéletrajzát? — A TITÁN-nak négy me­gyei kirendeltsége van, pécsi központtal. Vállalatunk éven­te összességében ötmilliárdos forgalmat bonyolít le, ebből 1 miHiándot mi. Van azonban nálunk valami érdekes dolog. Olyanok a viszonyaink és a kiskereskedelmi partneteink, hogy mi, Tolna megyébe csak 35 százalékot forgalmazunk a vas- és műszaki cikkekből. A többi az ország más területé­re megy, természetesen na­gyon drága szállítási költség­gel. — Emiatt nem lehetnek va_ lami vidámak. A szállítási költség visszaveti a nyeresé­get. — Ez a helyzet nem új. A rendkívül magas szállítási költségek mellett is hozni kell a tervezett bevételt. Mindenki tisztában van az­zal, hogy a pluszköltség ront­ja az eredményt. — Mékkorára tehető a raktárkészletük ? — Nem titok: 120 millió forint körüli, fele-fele arány­bán a vas- és a kiemelt mű­szaki áruk. Raktárgondunk már nincs, szerencsére, hi­szen nemrégiben készült el a 3000 négyzetméteres alapte­rületű, nagy magasságú rak­tárbázis. Ehhez a raktárhoz megfelelő raktározási tech­nológia párosul, illetve azt fejlesztjük. — Jelentős részük van a megye vas- és műszaki Cik­keinek eladásában, hiszen önök állnak partnerkapcso­latban a kiskereskedelmi egységekkel. A TITÁN mű­szaki boltja gagy „sakkhú­zás” volt. — Egy ilyen bolt nyitása már több éve szóba került. A négy kirendeltség közül egyes egyedül a Tolna megyében nem volt még ilyen speciális bolt. Hosszú volt az út a kez­dettől a kivitelezésig. Három alapvető célunk volt ezzel a hatszáz négyzetméteres alap- területű epreskerti üzlettel. — Vegyük sorjába. — Elsőként természetesen gazdasági eredményt akar­tunk elérni. Azt, hogy szállí­tási költség nélkül tudjunk forgalmazni, ráadásul a Tol­na megyeieknek. Ezt moti­válta az is, hogy így napi kapcsolatot tudunk kialakí­tani a vásárlókkal. Eddig csak közvetve volt informá­ciónk arról, hogy mi kell a piacra, mire költik el a pén. züket az emberek. A bolt megnyitása azt is jelentette, hogy ezentúl nem áttételesen ismerjük a piacról származó információkat. Emellett még célunk volt az is, hogy a ta­nulóképzést és a szakember- utánpótlást itt, helyben meg­oldjuk. Úgy tűnik, sikerült. — Némelyek úgy véleked­nek, hogy a TITÁN lépés­előnyben van, hiszen ez az a cég, amely a kiskemek jut­tatja a kurrens cikkeket. Most pedig ezt teheti a saját szakállára. — A hiánycikkeknél ha­zánkban él egy gyakorlat. A kiskereskedelmi egységek a tőlünk vásárolt árumennyi­ség arányában részesednek a hiánycikkekből is. Tehát az a bolt, amelyik több vas- és műszaki árut vásárol tőlünk, az több színes televíziót, magnót is kap. Mert ha a forgalom 65 százalékát ki kell vinnünk Tolna megyéből, ak­kor ez a gyakorlat kifelé is érvényesül. De, nekünk édes­gyerekünk a megyében lévő kisker. egységcsoport. Egyéb­ként is ők kapnak előbb tő­lünk hiánycikkeket. Ha ren­delésállományuk növekedik, akkor a szállításunk feléjük úgyszintén. — Egy hónapja üzemel a boltjuk. Meghozta a várt eredményt? — Igen. Ennek a boltnak éves szinten 40 milliós for­galmat terveztünk. Nagy do­lognak tartom, hogy ez a 40 millió a megyében marad, ami a lakosság hangulatát is befolyásolja — nem is kis­mértékben. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom