Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

1985. augusztus 30. ( TOLKA \ _ a KÉPÚJSÁG . Hírek - események A Volán—Tefu Vállalat Szakszervezeti Bizottságának Honvédelmi és Tömegsport Bizottsága felhívással for­dul a Közlekedési és Szállí­tási Dolgozók Szakszerveze­téhez tartozó tagokhoz, hogy a XXXI. szakmai kongresz- szus tiszteletére az 1986-os éviben rendszeresen vegye­nek részt munkatársaikkal és családtagjaikkal a szakszer, vezeti szervek áLtal szerve­zendő tömegsport-versenye­ken. Tervezik, hogy a kong­resszus megnyitásának idő­pontjára időzítve a megyei közlekedési vállalatok — csillagtúraszerűen — gyalo­gos, kocogó, kerékpáros és autós stafétaváltókkal tiszte­legnek a kongresszusnak és kívánnak sikeres munkát. * Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezete a szakma XXXIV. és a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa tisztele­tére teke sportágban ver­senyt írt ki a szocialista bri­gádok részére, kapcsolódva A SZOT TSO felhívásához. A munkahelyi versenyeket — amelyek szervezéséért az szb-k a felelősök — 1985. november 1. és 1986. április 1. között kell lebonyolítani. A megyei verseny április I. és 15. között lesz, míg az építők országos versenyeire április 26—27-én kerül sor. Ciklusváltás előtt a műszergyárban A szekszárdi műszergyár­ban is számadásra készül­nek a szakszervezeti szer­vek. A tisztségviselők szá­mot adnak az elmúlt ciklus­ban végzett munkájukról. A gyár dolgozóinak 94 százaléka szakszervezeti tag, a tisztségviselők a tagság 15 százaléka. A tagok hatvan százaléka fizikai dolgozó, a dolgozók átlagkeresete évi 59 ezer forint. Segélyezés címén az el­múlt ciklusban egymillió fo­rintot fizettek ki, kulturális és sportcélokra 600 ezer fo­rintot fordítottak. A gyár dolgozói és a szo­cialista brigádok kommunis­ta műszakokkal és egyéb társadalmi munkával közei félmillió forinttal járultak hozzá társaik lakásépítésé­nek és a rászoruló nyugdí­jasok támogatásához és több szociális és kulturális lé­tesítmény építéséhez, illetve korszerűsítéséhez. A szakszervezet most, az egyéb szervekkel együtt, 400 milliós feladat teljesítésére mozgósítja a gyár kollektí­váját. Ezek után nézzük meg kö­zelebbről a szakszervezeti életet a gyárban, három ar­ról alkotott vélemény alap­ján. Elsőnek Vajda Vendelné szakszervezeti bizalmitól ér­deklődtem, aki tíz éve bi­zalmi és csoportjában har­mincán vannak, többségük nő. Az első kérdésre, hogy könnyű-e, vagy nehéz a bi­zalmi dolga, úgy válaszolt, hogy is-is. A bizalmi ugyanis az a személy, aki már nem tud­ja tovább passzolni a felada­tokat, bárhonnan kapja is azokat. Előfordul, hogy két tűz közé kerül, ekkor nehe­zebb a munkája. Aztán a differenciált bérfejlesztést megértetni se könnyű, a pénz ugyanis sohasem elég. Az elmúlt ciklusban öten kaptak lakásvásárlási támo­Keserű Sándor Vajda Vendelné gatást, javaslata alapján. Fi­gyelmét elsősorban a nagy- családosokra és gyermeküket egyedül nevelő szülőkre for­dította, akik több alkalom­mal kaptak nagyobb össze­gű segélyt. Az elmúlt időszakban több gazdasági vezetője is volt, valamenyiükkej sikerült — ha nem mindig vita nélkül is — megfelelő partnerkap­csolatot kialakítani. Műszer­ipari szakmunkás, 1965 óta dolgozik a gyárban, munká­ját elismerik, van tehát er­kölcsi alapja, hogy kiálljon dolgozótársai érdekeiért. Pesák Rudolf géplakatos szakmunkás, jelenlegi mun­kahelye a tmk, negyven éve szakszervezeti tag. Fiatalon került az iparitanonc-moz- galomba, ahová akkor azért lépett be többedmagával, hogy megvédjék a mester oktalan pofozásaitől. Talán ő érzi a legjobban, mekko­rát változott a világ, benne a szakszervezeti mozgalom is. Sokféle tisztséget töltött be a mozgalomban és arra a kérdésre, hogy a személyes véleménynyilvánítás tekinte­tében miben látja a legna­gyobb változást, ezt emeli ki: Sokszor volt úgy a bi- zalmiválasztáskor, hogy töb­ben azt figyelték, a főnök ■kire emeli fel a kezét. Ak­kor ő is odaszavazott. Ugyan­akkor a folyosói beszélgeté­sekkor kiderült, hogy szíve­sebben adta volna másra a voksát. A titkos szavazás most az ilyen eseteket ki­zárja és ugyanakkor erősíti a személyi felelősség kiala­kulását. Nemsokára nyugdíj­ba megy, s az a kívánsága, hogy ezután is úgy képvi­seljék a dolgozók érdekeit, mint amelynek eddig sok szép példáját látta a gyár­ban. Végezetül a partner gaz-, dasági vezetőt, Keserű Sán­dort kérdeztem, aki az au­tomataműhely művezetője. Pesák Rudolf öt- és hétezer forint kö­zött keresnek az itt dolgozók, túlórával néha többet is. Itt általában három műszíakos a munkarend, a munkahely sem a legideálisabb, zárt rendszer, elég nagy a zsú­foltság és nagy a hőség. Ab­ban bíznak, hogy a többi munkahelyhez hasonlóan itt is megtörténik a korszerű­sítés. Nem tagadja azt sem Ke­serű Sándor, hogy amikor idekerült, mint művezető, nem ment minden simán. El­sősorban a beosztottakkal való kapcsolatteremtésiben voltak problémák, de ezen a helyzeten gyorsan túljutott, amiért igen sokat köszönhet a bizalminak, aki megértet­te vele is, hogy csak együtt képesek a feladatokat meg­oldani. Hogy mit ajánl a most majd megválasztott bizalmi­nak? — Elsősorban azt, ha kell még jobban „kólóm - poijon”, felém is, ha kell, még feljebb is, de ha szük­séges, a tagság felé is. Kántás József Választásokra készül a Pedagógusok Szakszervezete Beszámolásra és tisztújításra készülnek a megye okta­tási-nevelési intézményeiben. Az 5 évenként sorra kerülő választások minden szerve­zet életében komoly mérföldkőnek tekinthetők. Nemcsak a végzett munkát értékeli a tagság, hanem dönt a szük­séges szervezeti és tartalmi módosításokról is. Az 1980-as választások óta a közigazgatás korszerűsíté­se és a demográfiai hullám hatása több olyan szervezeti változást eredményezett az intézményekben, amelyek in­dokolják a munkahelyi szervezetek szakszervezeti fel­építésének átalakítását. Az eddigi struktúra nem vette figyelembe az iskolában létrejövő kisebb közösségek szerveződését (alsótagozatos, felsőtagozatos, napközis nevelők, technikai dolgozók stb.). és nem tudta átfogni a több helyen dolgozó, létszámban megnövekedett kollektívákat. A munkahelyi bizottságo­kat reszortfeladatok ellátására választották . A tisztségvi­selők nem tartoztak egy-egy csoporthoz, így elsősorban a bizottság titkárára hárult a testületek érdekeinek képvi­selete, amely 60—80 fős, több helyen dolgozó, eltérő mun_ kát végző kollektíva esetén lehetetlen volt. A változás abban jelentkezik majd a választások során, hogy az alsó- és középfokú oktatási intézmények szer­vezeti felépítésében általánossá válik a bizalmiak által vezetett szakszervezeti csoport. A jelenlegi munkahelyi bizottságokat bizalmiakból ál­ló intézményi szintű bizalmitestületek váltják fel, ame­lyeknek főbizalmi áll az élén. Az intézmény vezetőjének a bizalmiakból álló bizalmitestület lesz a partnere. Minden közösségi maga dönti el, hogy hány szakszer­vezeti csoportot hoz létre. Módosul az intézményeket összefogó és irányító terü­leti alapszervezetek összetétele is. Tagjai az intézményi és községi főbizalmiak lesznek. A testületek létszáma azonban lehetővé teszi, hogy az egyes rétegek (technikai dolgozók, középfokú oktatási intézmé­nyek pedagógusai, nyugdíjasok) súlyuknak megfelelően jussanak képviselethez, annak ellenére, hogy az intéz­ményekben a főbizalmiak esetleg nem közülük kerül­nek ki. Más szakmákkal ellentétben a Pedagógusok Szakszer­vezetében továbbra is megmarad a megyei bizottság tes­tületé. Mit várunk a szervezeti változásoktól? Hatékonyabb érdekfeltáró, érdekképviseleti munkát, szorosabb kapcsolatot a tisztségviselők és a tagság között, formális vonásoktól mentes, aktívabb és rendszeresebb mozgalmi életet. Reméljük, hogy a bizalmiak, megnöve­kedett jogkörüknél fogva, képesek lesznek 20—25 em­berrel napi kapcsolatot tartani, a kisebb közösségek sa­játos érdekeit feltárni és képviselni. Megvan a remény arra, hogy a döntések valóban testületiek lesznek, és elő­segítik az intézményekben folyó oktató-nevelő munka színvonalának emelését. Szeptember I-tői Négy héttel meghosszabbodik a szülési A Minisztertanács rende­leté alapján a terhes, illetve szülő nőt ezen a jogcímen 20 hét helyett 24 hét (168 nap) szabadság illeti meg. Ezzel összefüggésben 4 héttel meg­hosszabbodik a terhességi­gyermekágyi segély folyósítá­sának ideje is. A 24 hét szülési szabad­ságra az a szülő nő jogosult, akinek az orvos a szülés vár­ható időpontját szeptember 1, vagy azt kővető időpontokra állapítja meg. A szülési sza­badságot a szülés várható időpontját megelőző 28. nap­tól kell kiadni), függetlenül attól, hogy a szülés esetleg szeptember 1. előtt követke­zik be. A szülést megelőző időre járó szülési szabadság kezdetét a terhesállományba vételről szóló orvosi igazo­lás, ennek hiányában a ter­hesgondozási könyv adatai alapján kell megállapítani. Felhívjuk a nem táppénzen lévő kismamák figyelmét, hogy négy héttel a szülés várható időpontja előtt ke­ressék fel a terhesgondozó orvost a terhesállományba vétel céljából. A nemcsak szociálpolitikai, hanem jelen­tős egészségügyi intézkedés­től a koraszülés csökkenése, az anyai betegség veszélyé­nek és az esetleges méhen belüli elhalásnak felfedése várható. A 4 hét többlet te- háit olyan lehetőség, amelyet elhalasztani hiba, megra­gadni pedig az egészséges utódokért kötelező. — As anyasági segély ösz- ■sege 4000 forintra emelkedik. szabadság Az emelt összegű segély szep­tember 1-től annak a szülő nőnek jár, aki a terhességi orvosi vizsgálaton négyszer (koraszülés esetén egyszer) részt vett a terhesség kezde­tétől számított 140 napon belül. A segélyre jogosultság feltételei nem változtak. — Gyermekápolási táppénz a gyermek 10 éves koráig jár, 350 naptári napra (nem szá­mítanak bele azok a napok, melyet a gyermek 1 éves koráig vettek igénybe). Be­teg gyermek ápolása címén évenként a következő időtar­tamra jár táppénz: — egy évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek után 84 nap, — 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek után 42 nap, — 6 évesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek után 14 nap. Egyedülálló szülő a 3 éves­nél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után 84, hatévesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén 28 napon át kaphat táppénzt. (A gyermek születésnapjától születésnap­jáig kell az évet számolni.) Üj vonás, hogy a jogsza­bály alapján járó, de fel nem használt napok a következő évre átvihetők, de előre nem hozhatók. A gyermekápolási táppénz szülői joggá vált, egyéves­nél idősebb gyermek esetén tehát adott esetben az apa is jogosult a táppénzre. A szakmaközi bizottságok területpolitikai munkája A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóvá­hagyta a szakmaközi bizott­ságok eddigi tevékenységét, és hasznos ajánlásokkal látta el a testületeket a továbbiak­ra. Kivonatosan ezt a témát ismertetjük, hogy a bizott­sági tagokon kívül a széles szakszervezeti tagság is megismerkedjék munkájuk­kal. A szakszervezetek érdekvé­delmi, érdekképviseleti tevé­kenysége a lakóhelyekre is kiterjedően tovább fejlődött. A jövő évtől bevezetésre ke­rülő tanácsi gazdálkodásban nő a helyi tanácsok, nép- képviseleti szervek döntési jogköre, kezdeményező sze­repe. A helyi erőforrások fel- használásában önállóságuk fokozódik. Ezért szükségessé vált a szakszervezeti szakma­közi bizottságok eddig vég­zett területpolitikai tevé­kenységének áttekintése, ér­dekfeltáró, jelző, mozgósító szerepének erősítése. A szakmaközi bizottságok képviseletet ellátó, vélemé­nyező, ellenőrző, jelző, vég­rehajtást segítő feladatkörrel rendelkeznek területükön. Ezeket a funkcióikat testü­letként gyakorolják. A szakmaközi bizottságok terület- és településpolitikai feladataik ellátása során együttműködnek a területen lévő szakszervezeti, párt-, ál­lami és társadalmi szervek­kel. Feladataikat, elképzelé­seiket munkatenvben rögzí­tik, amelyet előzetesen egyez­tetnek a párt-, állalmi és társadalmi szervekkel, tö- megs zervezetekkel. Ezen a téren néhány he­lyen — Pincehely, Hőgyész, Dombóvár, Tolna — bátor­talanságot lőhetett tapasztal­ni, de javulás Itt 'is történt. A szakmaközi bizottságok többsége, az elmúlt időszak­ban rendszeresen figyelemmel kísérte a terület- és telepü­lésfejlesztési tervek végre­hajtását, ezen belül is ki­emelten foglalkoztak a társa­dalmi munkaakciók szerve­zésével, az azokra való moz­gósítással, valamint a kultu­rális intézmények tevékeny­ségével, az egészségügyi és kereskedelmi alapellátással, az idős korúak helyzetével, életkörülményeivel. Tapaszta­lataik állapján kezdeményez­tek intézkedéseket. A településfejlesztés terve­zéséhez kapcsolódó tevékeny­ség eddigi gyakorlatából ki­emelésre érdemes néhány példa. Tamásiban a városfejlesz­tési elképzelések, a szakma­közi bizottság közreműködé­sével jutnak el a szakszerve­zeti alapszervezeteikhez. Azok megismertetik a dolgozókkal az elképzeléseket, kikérik vé­leményüket, majd .továbbít­ják az illetékes szervekhez. Lényegében hasonló a hely­zet a többi területeken lis. Szekszárdim nemrégiben a Volán iigazgatójla .tájékoztatta a szakmaközi bizottságot a város közlekedésének hely­zetéről, és egyben kérte a tagok javaslatait a tovább­fejlesztéshez. A szakmaközi bizottságok feladatuknak alapvetően megfelelnék. A települések közéletébe való beilleszkedé­sük egyre jobb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tevé­kenységükkel kapcsolatban nincs még több kívánnivaló. Tovább kell mélyíteni a párt-, állami, társadalmi és tömeg­szervezetekkel az együttmű­ködést, valamint erősíteni a kapcsolatot a szakszervezeti alapszervezetek és a szakma­közi bizottságok között, min­denekelőtt egymás munkájá­nak jobb megismerésével és megismertetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom