Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-26 / 199. szám
TOUIA A — _ 4 HfePUJSAG 1085. augusztus 86. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Választhat-e a vásárló? Kimer János paksi olvasónk kérdezte, hogy van-e joga az eladótérbe kihozott áruból azt választani, ami neki tetszik. Történt ugyanis, hogy a paksi 10. számú ABC-be ment vásárolni. A hűtőpultnál éppen a szárnyasaprólékokat rakták ki. Az egyik kartonban mélyhűtött csirkeszárny volt. Megkérte az egyik dolgozót, hogy vágja fel, mert szeretne belőle egy csomaggal vásárolni. Ennek az eladó nem tett eleget, visszavitte a raktárba. A Tolna Megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Felügyelőségének vezetője, Mátyás Tibor küldte meg a választ: „Az eladás, illetőleg áruvásárlás szabályaival a belkereskedelmi törvény és a kereskedelem általános üzleti szabályzata foglalkozik. A törvény kimondja: az üzletben levő árut a vásárló kívánságára el kell neki adni. Az üzletben levő árunak nemcsak az az áru minősül, amely az eladótérben van, hanem az is, amely az üzlet raktárában vagy kirakatában található. Egy másik fontos szabály, hogy az árut a vásárló kívánsága szerint — az áru természetétől függően — a kért súlyban, a kért csomagolási egységben vagy méretben kell kiszolgálni. Tehát megállapítható, hogy a törvény érteimében tilos bárki részére árut jogtalanul visszatartani. A vásárló kívánsága köti a kereskedelmet, kiszolgálása semmilyen feltételtől sem tehető függővé.” Miért drágább a papírzsebkendő? Kiss Péter szekszárdi olvasónk levelében arra kért választ, hogy miért adhatják a szekszárdi Tartsay lakótelepi ABC-ben a százas papírzsebkendőt 21,50 helyett 23,80-ért, illetve a WC-papírt 11,60 helyett 12,80-ért? Sólyom Zoltán, a Tolna Megyei Népbolt Vállalat igazgatója válaszolt: — Vállalatunk a Minisztertanács 67/1982. MT. sz. rendeleté, és e rendelet végrehajtására a Belkereskedelmi Minisztérium a 18/1982. BkM. sz. rendelete alapján bevezettük a boltok egy részénél a jövedelemérdekeltségű formát, s így a 25. számú ABC-áruháznál is. A fenti rendelet írja elő, hogy a vállalat a jövedelemérde- keltségben üzemeld egységek vezetőit szabadáras termékeknél önálló árkialakítási joggal bízhatja meg. — Az önálló megállapításnál a boltvezetőnek figyelembe kell venni a Minisztertanács 31/1984.(X.31.) M.T. sz. rendeletét, mely meghatározza a tisztességtelen árat. — A vállalat a fenti boltoknál figyelemmel kíséri az önálló ármegállapításokat, hogy azok a rendeletben előírtaknak megfeleljenek. A papírzsebkendőt és a WC-pa- pír szabadárformás termék és az eltérített árral nem érte el a tisztességtelen árat. Vállalatunk megítélése szerint árdrágítás, illetve tisztességtelen ár nem áll fenn. Világítanak-e a lámpák? Ökrös János nagyvejkei olvasónk írta, hogy községükben, a felső részen már hónapok óta nincs utcai köz- világítás. öt-hat helyen kellene égnie a villanynak. A DÉDÁSZ szakemberei minden második héten kimennek, de marad a sötétség. Paluska Zoltán, a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatósága üzemviteli oszályvezető-helyettese válaszolt: — Nagy ve j ke villamos- energia-ell átásának és közvilágításának üzemeltetését hőgyészi kirendeltségünk végzi. A kirendeltségre április 1. és május 17-e között hat alkalommal érkezett köz- világítási bejelentés. Ezeket a kirendeltség (ha szerelői a közelben dolgoztak) még aznap, de legkésőbb másnap kijavította. Négy esetben izzócseréket végzett, két alkalommal áramköri biztosítót kellett cserélni. A többszöri biztosítókiolvadást a vezetéket elérő ágak okozták. A ki- rendeltség a hiba ismétlődése után legallyazta a fákat. Ezt követően a nagyobb területet, egy-egy utcát vagy utcákat érintő közvilágítási hiba megszűnt. Természetesen az izzók minőségéből adódó egyedi hibák a jövőben is lesznek, de ezeket tanácsi bejelentésekre és a kéthetenkénti ellenőrzéseink során kijavítjuk. — A hibák megelőzésére megjegyezni kívánjuk, hogy a 11/1984. (VIII. 22.) IpM számú rendelet 15. § (11) bekezdése szerint a fák tulajdonosa köteles a fák ágait rendszeresen eltávolítani, ha azok a biztonsági övezet határát (0,4 kV szabadvezeték esetén 1,0 m) elérik. Telefonszámunk: 16-211 A1/ VÁLASZOLUNK A kisajátítással kapcsolatos kártalanítási összeg ki. fizetéséről, valamint az értékkülönbözet megfizetéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminisz. tér 21/1985. (VIII. 1.) PM számú rendelete, amely szerint a megállapított kártalanítási összeg után — a jogszabályban meghatározott határidő elteltétől — a törvényes mértékű kamatot kell fizetni. (Gazdálkodó szervek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértékéről külön jogszabály rendelkezik.) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 8/1985. (VIII. 1.) ÁBMH számú rendelkezése az átképzési támogatásról szól, meghatározza, hogy mely esetekben állapítható meg állami támogatás a munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozói szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozó részére, így pl. ha a dolgozó korábbi munkaköre megszüntetése miatt ülj munkakörbe került, vagy munkaköre az elektro- nizáoió következtében átkép. zést igénylő módon megváltozott stb. Kihangsúlyozandó, hogy a rendelkezés alkalmazásában átképzésnek a betanító, a szakmunkás- vizsgára átképző, illetve a ködép- vagy felsőfokú szakképzettséget adó képzés minősül, és tudni kell azt is, miszerint a támogatás biztosításának feltétele, hogy a dolgozó a munkáltatóval kötött írásbeli megállapodás szerinti átképzést vállalja. A támogatás az átképzési idő alatt a dolgozó keresetveszteségének a pótlására szolgál, természetesen nem adható támogatás arra az időre, amelyre a dolgozót munkabér nem illeti meg. Részletesen szabályozza a rendelkezés a támogatás összegét és azt is, hogy milyen időtartamra adható a támogatás, nevezetesen a támogatás folyósításának ideje nem haladhatja meg: a) betanító képzés esetén az egy évet; b) a szakmunkás-képesítést, közép- vagy felsőfokú szak- képzettséget adó tanfolyam, valamint iskolarendszerű képzés esetén a harminc hónapot. Nem hagyható figyelmen kívül a jogszabálynak az a rendelkezése, amely szerint a támogatás összegét a munkajogi, a társadalombiztosítási, valamint a térítési dí jak alapjául szolgáló átlag, kereset számításánál figyelembe kell venni. A rendelkezés hatályba lépésének időpontja 1985. augusztus hó 1. napja, az abban előírtak azonban a már folyamatban lévő átképzéseknél is alkalmazhatók. Alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézmények dolgozói munkabéréről szóló korábbi jogszabályt módosítja az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 7/1985. (VIiII. 1.) Á'BHM számú rendelkezése. A módosítás elsősorban az egyes munkakörökbe történő besorolás és a különböző képesítési fokozatokba történő besorolás feltételeit szabályozza a korábbiaktól eltérően. Az elté- tések részletes ismertetésétől — a terjedelem korlátáira is figyelemmel — eltekintünk, feltételezve, hogy az érintettek a rendelkezést megfelelő alapossággal áttanulmányozzák, hiszen az abban írtakat már 1985. január 1. napjától alkalmazni kell. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Szeretnék szaxofon lenni Rubold Ödön színművésszel, a Nemzeti Színház tagjával Nekem nagyon fontosak a gyökerek Szép szerepek várnak rám Beszélgetés — Többnyire csak szülőhe. lyének. Tolna lakosai, no és színészkollégái tudják, hogy honnét származik. Biztosan nem állítok valótlant, ami. kor azt mondom, hogy faár nemcsak ők figyelik játékát. Kezdjük talán azzal a beszélgetést, hogy mennyire fontos önnek a szülőhely. — Olyan fajta ember vagyok, aki nem tudná eltagadni, hogy honnét származik. Megfordultam a z ország nagyon sok tájékán, a Viharsarokban, a Kisalföldön, a Balaton vidékén és ösztönösen hasonlítgatom az ottani vidéket és az embereket Tolnához. Pályatársaim körében mi számon tartjuk, hogy ki, honnan származik. Az az érdekes, hogy legjobb barátságban a vidékről származó színészi ársaimmal vagyok. — Messzire esett az alma a fájától, amikor a tolnai kötélgyártó-dinasztia egyik tagja színész lett. Elsőként az érdekel, hogy voltak-e a csa. Iádban hasonló beállítottságú emberek, mint Rubold Ödön. — Voltak, bár kifejezetten a két család félparaszti, féliparos család volt. Nagyapám kötélgyártó volt, a másik nagyapám pedig bognár. És mind a két nagyanyám varrónő. Két ember volt a szűkebb családban, akik hathattak rám. Anyai nagyapám bátyja Szabadi István ma is él. Szegeden, ő operaénekes volt. Emellett a családi legenda számon tartja az anyai nagyanyám részéről Sohner Olgát, ö vagy szegedi, vagy újvidéki színésznő volt. Régi újságban olvastam róla olyat, hogy a „város üdvöskéje”. AZt ellenben büszkén mondom, hogy szüleim amatőr színjátszók voltak és őrzök egy képet róluk egy nagyon híres darabban, amelyben fiatal szerelmespárt játszottak. A darabnak egyébként az a címe „Mélyek a gyökerek”. — Az amatőr színjátszás hozta össze a szüleit is? — Részint ez, részint pedig a sport. Apám egy ideig ko- sárlábdaedzője volt anyámnak. — Ha nem csalódom, akkor innen ered Rubold Péter Rába ETO-s focista és Ru. bold Ödön színművész pályára segítése is. — Én műegyetemistaként félévismétlés kapcsán visszakerültem Tolnára, Péter öcsém akkor már a Ferencváros Labdarúgója volt. Szüleim korábban itt Tolnán éltek. — Lépjünk vissza arra az időszakra, amikor a műegyetemet abbahagyta és mi ketten találkoztunk a honvédségnél... — Ezt a kérdést ki kell javítanom. A műegyetemet nem hagytam abban, hanem engem tanulmányi okok miatt elbocsátottak. A műegyetemen derült ki, hogy a műszaki pálya és a műszaki értelmiségi lét nem nekem való. Nagyon jól ment a matek, meg a fizika a tolnai gimnáziumban, 18 évig ebben a községben éltem. Itt nem volt ki- és rálátásom a világra. Tizennyolc éves koromig két hétnél tovább Tolna területéről nem távoztam el. A pályaválasztás időszakában határozatlan voltam, mint ahogy az a későbbi éveimben is tapasztalható volt. Nekem jó három-négy év elcsúszással érnek be a dolgaim. A főváros, a műegyetem volt az a hely, az a szellemi közeg, ahol kinyílt a szemem. Ott jöttem rá, hogy mi mindent lehet még csinálni. — Mi 1977-ben találkoztunk egy fa alatt a honvédségnél... — Ekkor már a műegyetemről elbocsátott és a katonaidőt letölteni köteles ember voltam, törzsőrmester. — Ott én azt láttam, hogy nagyon készült, tanult, memorizált. — A hadsereg szintű versmondóverseny első három helyezettje között voltam, tovább pedig nem léphettem a tévéfelvételre, mert menet közben felvettek a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. — Mi itt a szülőföldjén legelőször akkor figyeltünk fel Rubold Ödönre, amikor Szabó István Mefisztójában megjelent a vásznon. Szeretném megtudni azokat az állomásokat, amelyek Szabó Istvánhoz vezették. — A főiskolán van néhány nagyon fontos álaptantárgy. A színészi mesterség órán, és a beszédórán kívül van még a filmszínész-mesterség óra. Ezt az egyik osztályban Gábor Pál, nálunk Szabó István vezette, ö egy évig tanított bennünket. Részint tanári, részint pedig rendezői szemmel nézi a növendékeit. Én nagyon szerettem az óráit, és őt magát is. Valószínűnek tartom, hogy ez kölcsönös volt, mert erre a kicsi, de mégis fontos epizódszerepre a három meglévő szőke és kékszemű fiú közül engem választott ki. — Mit hozott önnek ez a film. — A film azt jelentette, hogy engem megismert Szabó István, hogy közvetlen közelről láthattam Rolf Hoppe, Klaus Maria Bran dauer játékát. A másik pedig, hogy megismert a szakma. — Az Oscar-díjas filmbeli epizódszerepe milyen hatással volt a későbbi hónapjaira? — Semmilyen se. Nem éreztem, hogy jelentett volna valamit. Ennek alapján nem kaptam több szerepet. — A Te rongyos élet főszerepe egy korábbi filmnek, a Tegnapelőttben játszott ötmondatos epizódszerepnek a hozom ájiya. — A televízió képernyőjén a Vers mindenkinek-ben láttuk, majd a stúdióból értesültünk, hogy Zilahy Lajos Fatornyok című darabjában a fiút alakítja Kálmán György mellett. — Az egyik dolog hozza magával a másikat. A főiskola első két évében mindig én voltam A SZÉP FÉRFI, A NYALKA HUSZAR. Harmad-, negyedévre jutottam el oda, hogy a tanárok rájöttek, eléggé különbözik a külsőm és bensőm. És mindig is így volt és így van ez. — Három éve végzett. A kívülálló azt látja, hogy vannak ügyeletes szépfiúk, egyhónapos zsenik, sztárolt fiatal színészek. — Én nem vagyok sztár, sem pedig fölkapott. Engem r olyan fiatal színészként tartanak számon a színházban és a szakmában is, aki még nem érett be. Ellenben egyet tudok: a Nemzeti Színházban van most egy nagyon erős fiatal csapat, tízen, fiúk-lányok. Közéjük tartozni nékem büszkeség. — Mennyire fontos, hogy Tolna megyében ismerjék? — Én nagyon örülnék, hogyha azok az emberek, akik Tolnán élnek, s gyermekkoromtól fogva ismernek, jól ismernék a munkámat is. Bár tudom, hogy az ő szemükben én egy darabig a gyerek- és a kamasz Ruháid Dönci maradok. A mostani szerepek, amelyeket játszom, majdnem hogy kielégítenek. Nagyszerű dolgok várnak rám a jövő évadban. — Halljuk! — Az első preimer az István, a király rookopera lesz. Ott kettős szereposztásban, két egyenrangú szereposztásban megy a darab. Az egyikben Asztrikot, a főpapot énekelem, a másikban pedig az egyik német lovag vagyok. A következő premier Shakespeare A velencei kalmár, ahol Antoniót, a velencei kalmárt játszom. Átveszek egy szerepet Hubay Miklós Freud című darabjában, Rudolf trónörökös szerepét. Ez a második felvonásban egy főszerep és egy színpadon lehetek Kállai Ferenccel, Lukács Margittal, Darvas Ivánnal. Ez külön nagy boldogság. — Milyen mániája van? — Természetesen a színház. Emellett sokat olvasok, nagyon szeretem a futballt és a szaxofon hangját. — Miért éppen a szaxofon édes-bús, könyörtelen és csil. lógó hangját szereti? — Mert nékem ez az a hangszer, amely olyan széles skálán tudja visszaadni az emberi érzelmeket, mint egy színész. A szaxofon hangjába tudom beleélni magam és az emberi érzelmek rezdülésének legváltozatosabb tartományát tudja nyújtani nekem. Szeretnék én is szaxofon lenni. Szűcs László János
