Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

TOUIA A — _ 4 HfePUJSAG 1085. augusztus 86. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Választhat-e a vásárló? Kimer János paksi olva­sónk kérdezte, hogy van-e joga az eladótérbe kihozott áruból azt választani, ami neki tetszik. Történt ugyan­is, hogy a paksi 10. számú ABC-be ment vásárolni. A hűtőpultnál éppen a szár­nyasaprólékokat rakták ki. Az egyik kartonban mélyhű­tött csirkeszárny volt. Meg­kérte az egyik dolgozót, hogy vágja fel, mert szeretne be­lőle egy csomaggal vásárol­ni. Ennek az eladó nem tett eleget, visszavitte a raktár­ba. A Tolna Megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Felügye­lőségének vezetője, Mátyás Tibor küldte meg a választ: „Az eladás, illetőleg áru­vásárlás szabályaival a bel­kereskedelmi törvény és a kereskedelem általános üz­leti szabályzata foglalkozik. A törvény kimondja: az üz­letben levő árut a vásárló kívánságára el kell neki ad­ni. Az üzletben levő árunak nemcsak az az áru minősül, amely az eladótérben van, hanem az is, amely az üzlet raktárában vagy kirakatá­ban található. Egy másik fontos szabály, hogy az árut a vásárló kí­vánsága szerint — az áru természetétől függően — a kért súlyban, a kért csoma­golási egységben vagy mé­retben kell kiszolgálni. Te­hát megállapítható, hogy a törvény érteimében tilos bár­ki részére árut jogtalanul visszatartani. A vásárló kí­vánsága köti a kereskedel­met, kiszolgálása semmilyen feltételtől sem tehető függő­vé.” Miért drágább a papírzsebkendő? Kiss Péter szekszárdi olva­sónk levelében arra kért vá­laszt, hogy miért adhatják a szekszárdi Tartsay lakótelepi ABC-ben a százas papírzseb­kendőt 21,50 helyett 23,80-ért, illetve a WC-papírt 11,60 he­lyett 12,80-ért? Sólyom Zoltán, a Tolna Megyei Népbolt Vállalat igazgatója válaszolt: — Vállalatunk a Miniszter­tanács 67/1982. MT. sz. ren­deleté, és e rendelet végre­hajtására a Belkereskedelmi Minisztérium a 18/1982. BkM. sz. rendelete alapján bevezettük a boltok egy ré­szénél a jövedelemérdekelt­ségű formát, s így a 25. szá­mú ABC-áruháznál is. A fenti rendelet írja elő, hogy a vállalat a jövedelemérde- keltségben üzemeld egységek vezetőit szabadáras termé­keknél önálló árkialakítási joggal bízhatja meg. — Az önálló megállapítás­nál a boltvezetőnek figye­lembe kell venni a Minisz­tertanács 31/1984.(X.31.) M.T. sz. rendeletét, mely megha­tározza a tisztességtelen árat. — A vállalat a fenti bol­toknál figyelemmel kíséri az önálló ármegállapításokat, hogy azok a rendeletben elő­írtaknak megfeleljenek. A papírzsebkendőt és a WC-pa- pír szabadárformás termék és az eltérített árral nem ér­te el a tisztességtelen árat. Vállalatunk megítélése sze­rint árdrágítás, illetve tisz­tességtelen ár nem áll fenn. Világítanak-e a lámpák? Ökrös János nagyvejkei olvasónk írta, hogy közsé­gükben, a felső részen már hónapok óta nincs utcai köz- világítás. öt-hat helyen kel­lene égnie a villanynak. A DÉDÁSZ szakemberei min­den második héten kimen­nek, de marad a sötétség. Paluska Zoltán, a Dél-du­nántúli Áramszolgáltató Vál­lalat Üzemigazgatósága üzemviteli oszályvezető-he­lyettese válaszolt: — Nagy ve j ke villamos- energia-ell átásának és közvi­lágításának üzemeltetését hőgyészi kirendeltségünk végzi. A kirendeltségre áp­rilis 1. és május 17-e között hat alkalommal érkezett köz- világítási bejelentés. Ezeket a kirendeltség (ha szerelői a közelben dolgoztak) még az­nap, de legkésőbb másnap kijavította. Négy esetben iz­zócseréket végzett, két alka­lommal áramköri biztosítót kellett cserélni. A többszöri biztosítókiolvadást a vezeté­ket elérő ágak okozták. A ki- rendeltség a hiba ismétlődése után legallyazta a fákat. Ezt követően a nagyobb terüle­tet, egy-egy utcát vagy utcá­kat érintő közvilágítási hiba megszűnt. Természetesen az izzók minőségéből adódó egyedi hibák a jövőben is lesznek, de ezeket tanácsi be­jelentésekre és a kétheten­kénti ellenőrzéseink során kijavítjuk. — A hibák megelőzésére megjegyezni kívánjuk, hogy a 11/1984. (VIII. 22.) IpM szá­mú rendelet 15. § (11) bekez­dése szerint a fák tulajdono­sa köteles a fák ágait rend­szeresen eltávolítani, ha azok a biztonsági övezet határát (0,4 kV szabadvezeték ese­tén 1,0 m) elérik. Telefonszámunk: 16-211 A1/ VÁLASZOLUNK A kisajátítással kapcsolatos kárta­lanítási összeg ki. fizetéséről, vala­mint az értékkülön­bözet megfizetésé­ről szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminisz. tér 21/1985. (VIII. 1.) PM számú rendelete, amely sze­rint a megállapított kártala­nítási összeg után — a jog­szabályban meghatározott határidő elteltétől — a tör­vényes mértékű kamatot kell fizetni. (Gazdálkodó szervek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéké­ről külön jogszabály rendel­kezik.) Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének 8/1985. (VIII. 1.) ÁBMH szá­mú rendelkezése az átképzési támogatásról szól, meghatá­rozza, hogy mely esetekben állapítható meg állami támo­gatás a munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettség­gel járó szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozói szövetkezeti tagsági viszony­ban álló dolgozó részére, így pl. ha a dolgozó korábbi munkaköre megszüntetése miatt ülj munkakörbe került, vagy munkaköre az elektro- nizáoió következtében átkép. zést igénylő módon megvál­tozott stb. Kihangsúlyo­zandó, hogy a rendelkezés alkalmazásában átképzésnek a betanító, a szakmunkás- vizsgára átképző, illetve a ködép- vagy felsőfokú szak­képzettséget adó képzés mi­nősül, és tudni kell azt is, miszerint a támogatás bizto­sításának feltétele, hogy a dolgozó a munkáltatóval kö­tött írásbeli megállapodás szerinti átképzést vállalja. A támogatás az átképzési idő alatt a dolgozó keresetvesz­teségének a pótlására szolgál, természetesen nem adható támogatás arra az időre, amelyre a dolgozót munka­bér nem illeti meg. Részle­tesen szabályozza a rendel­kezés a támogatás összegét és azt is, hogy milyen idő­tartamra adható a támogatás, nevezetesen a támogatás fo­lyósításának ideje nem ha­ladhatja meg: a) betanító képzés esetén az egy évet; b) a szakmunkás-képesítést, közép- vagy felsőfokú szak- képzettséget adó tanfolyam, valamint iskolarendszerű képzés esetén a harminc hó­napot. Nem hagyható figyel­men kívül a jogszabálynak az a rendelkezése, amely sze­rint a támogatás összegét a munkajogi, a társadalombiz­tosítási, valamint a térítési dí jak alapjául szolgáló átlag, kereset számításánál figye­lembe kell venni. A rendelkezés hatályba lé­pésének időpontja 1985. au­gusztus hó 1. napja, az ab­ban előírtak azonban a már folyamatban lévő átképzé­seknél is alkalmazhatók. Alsó- és középfokú neve­lési-oktatási intézmények dolgozói munkabéréről szóló korábbi jogszabályt módo­sítja az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökének 7/1985. (VIiII. 1.) Á'BHM szá­mú rendelkezése. A módosí­tás elsősorban az egyes mun­kakörökbe történő besorolás és a különböző képesítési fo­kozatokba történő besorolás feltételeit szabályozza a ko­rábbiaktól eltérően. Az elté- tések részletes ismertetésé­től — a terjedelem korlátáira is figyelemmel — eltekin­tünk, feltételezve, hogy az érintettek a rendelkezést megfelelő alapossággal átta­nulmányozzák, hiszen az ab­ban írtakat már 1985. január 1. napjától alkalmazni kell. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Szeretnék szaxofon lenni Rubold Ödön színművésszel, a Nemzeti Színház tagjával Nekem nagyon fontosak a gyökerek Szép szerepek várnak rám Beszélgetés — Többnyire csak szülőhe. lyének. Tolna lakosai, no és színészkollégái tudják, hogy honnét származik. Biztosan nem állítok valótlant, ami. kor azt mondom, hogy faár nemcsak ők figyelik játé­kát. Kezdjük talán azzal a beszélgetést, hogy mennyire fontos önnek a szülőhely. — Olyan fajta ember va­gyok, aki nem tudná elta­gadni, hogy honnét szárma­zik. Megfordultam a z ország nagyon sok tájékán, a Vihar­sarokban, a Kisalföldön, a Balaton vidékén és ösztönö­sen hasonlítgatom az ottani vidéket és az embereket Tol­nához. Pályatársaim körében mi számon tartjuk, hogy ki, honnan származik. Az az ér­dekes, hogy legjobb barát­ságban a vidékről származó színészi ársaimmal vagyok. — Messzire esett az alma a fájától, amikor a tolnai kö­télgyártó-dinasztia egyik tag­ja színész lett. Elsőként az érdekel, hogy voltak-e a csa. Iádban hasonló beállítottsá­gú emberek, mint Rubold Ödön. — Voltak, bár kifejezetten a két család félparaszti, fél­iparos család volt. Nagy­apám kötélgyártó volt, a má­sik nagyapám pedig bognár. És mind a két nagyanyám varrónő. Két ember volt a szűkebb családban, akik hat­hattak rám. Anyai nagyapám bátyja Szabadi István ma is él. Szegeden, ő operaénekes volt. Emellett a családi le­genda számon tartja az anyai nagyanyám részéről Sohner Olgát, ö vagy szegedi, vagy újvidéki színésznő volt. Ré­gi újságban olvastam róla olyat, hogy a „város üdvös­kéje”. AZt ellenben büszkén mondom, hogy szüleim ama­tőr színjátszók voltak és őr­zök egy képet róluk egy na­gyon híres darabban, amely­ben fiatal szerelmespárt ját­szottak. A darabnak egyéb­ként az a címe „Mélyek a gyökerek”. — Az amatőr színjátszás hozta össze a szüleit is? — Részint ez, részint pedig a sport. Apám egy ideig ko- sárlábdaedzője volt anyám­nak. — Ha nem csalódom, ak­kor innen ered Rubold Pé­ter Rába ETO-s focista és Ru. bold Ödön színművész pá­lyára segítése is. — Én műegyetemistaként félévismétlés kapcsán vissza­kerültem Tolnára, Péter öcsém akkor már a Ferenc­város Labdarúgója volt. Szü­leim korábban itt Tolnán él­tek. — Lépjünk vissza arra az időszakra, amikor a műegye­temet abbahagyta és mi ket­ten találkoztunk a honvéd­ségnél... — Ezt a kérdést ki kell javítanom. A műegyetemet nem hagytam abban, hanem engem tanulmányi okok mi­att elbocsátottak. A műegye­temen derült ki, hogy a mű­szaki pálya és a műszaki ér­telmiségi lét nem nekem való. Nagyon jól ment a ma­tek, meg a fizika a tolnai gimnáziumban, 18 évig eb­ben a községben éltem. Itt nem volt ki- és rálátásom a világra. Tizennyolc éves ko­romig két hétnél tovább Tol­na területéről nem távoztam el. A pályaválasztás idősza­kában határozatlan voltam, mint ahogy az a későbbi éveimben is tapasztalható volt. Nekem jó három-négy év elcsúszással érnek be a dolgaim. A főváros, a mű­egyetem volt az a hely, az a szellemi közeg, ahol kinyílt a szemem. Ott jöttem rá, hogy mi mindent lehet még csinálni. — Mi 1977-ben találkoz­tunk egy fa alatt a honvéd­ségnél... — Ekkor már a műegye­temről elbocsátott és a ka­tonaidőt letölteni köteles em­ber voltam, törzsőrmester. — Ott én azt láttam, hogy nagyon készült, tanult, me­morizált. — A hadsereg szintű vers­mondóverseny első három helyezettje között voltam, to­vább pedig nem léphettem a tévéfelvételre, mert menet közben felvettek a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. — Mi itt a szülőföldjén legelőször akkor figyeltünk fel Rubold Ödönre, amikor Szabó István Mefisztójában megjelent a vásznon. Szeret­ném megtudni azokat az ál­lomásokat, amelyek Szabó Istvánhoz vezették. — A főiskolán van néhány nagyon fontos álaptantárgy. A színészi mesterség órán, és a beszédórán kívül van még a filmszínész-mesterség óra. Ezt az egyik osztályban Gá­bor Pál, nálunk Szabó Ist­ván vezette, ö egy évig ta­nított bennünket. Részint ta­nári, részint pedig rendezői szemmel nézi a növendékeit. Én nagyon szerettem az órá­it, és őt magát is. Valószínű­nek tartom, hogy ez kölcsö­nös volt, mert erre a kicsi, de mégis fontos epizódsze­repre a három meglévő sző­ke és kékszemű fiú közül engem választott ki. — Mit hozott önnek ez a film. — A film azt jelentette, hogy engem megismert Sza­bó István, hogy közvetlen közelről láthattam Rolf Hop­pe, Klaus Maria Bran dauer játékát. A másik pedig, hogy megismert a szakma. — Az Oscar-díjas filmbe­li epizódszerepe milyen ha­tással volt a későbbi hónap­jaira? — Semmilyen se. Nem éreztem, hogy jelentett vol­na valamit. Ennek alapján nem kaptam több szerepet. — A Te rongyos élet fő­szerepe egy korábbi filmnek, a Tegnapelőttben játszott öt­mondatos epizódszerepnek a hozom ájiya. — A televízió képernyőjén a Vers mindenkinek-ben lát­tuk, majd a stúdióból érte­sültünk, hogy Zilahy Lajos Fatornyok című darabjában a fiút alakítja Kálmán György mellett. — Az egyik dolog hozza magával a másikat. A főis­kola első két évében mindig én voltam A SZÉP FÉRFI, A NYALKA HUSZAR. Har­mad-, negyedévre jutottam el oda, hogy a tanárok rá­jöttek, eléggé különbözik a külsőm és bensőm. És min­dig is így volt és így van ez. — Három éve végzett. A kívülálló azt látja, hogy van­nak ügyeletes szépfiúk, egy­hónapos zsenik, sztárolt fia­tal színészek. — Én nem vagyok sztár, sem pedig fölkapott. Engem r olyan fiatal színészként tar­tanak számon a színházban és a szakmában is, aki még nem érett be. Ellenben egyet tudok: a Nemzeti Színház­ban van most egy nagyon erős fiatal csapat, tízen, fiúk-lányok. Közéjük tartoz­ni nékem büszkeség. — Mennyire fontos, hogy Tolna megyében ismerjék? — Én nagyon örülnék, hogyha azok az emberek, akik Tolnán élnek, s gyer­mekkoromtól fogva ismer­nek, jól ismernék a munká­mat is. Bár tudom, hogy az ő szemükben én egy darabig a gyerek- és a kamasz Ru­háid Dönci maradok. A mos­tani szerepek, amelyeket játszom, majdnem hogy ki­elégítenek. Nagyszerű dol­gok várnak rám a jövő évadban. — Halljuk! — Az első preimer az Ist­ván, a király rookopera lesz. Ott kettős szereposztásban, két egyenrangú szereposztás­ban megy a darab. Az egyik­ben Asztrikot, a főpapot éne­kelem, a másikban pedig az egyik német lovag vagyok. A következő premier Shakes­peare A velencei kalmár, ahol Antoniót, a velencei kalmárt játszom. Átveszek egy szerepet Hubay Miklós Freud című darabjában, Ru­dolf trónörökös szerepét. Ez a második felvonásban egy főszerep és egy színpadon le­hetek Kállai Ferenccel, Lu­kács Margittal, Darvas Iván­nal. Ez külön nagy boldog­ság. — Milyen mániája van? — Természetesen a szín­ház. Emellett sokat olvasok, nagyon szeretem a futballt és a szaxofon hangját. — Miért éppen a szaxofon édes-bús, könyörtelen és csil. lógó hangját szereti? — Mert nékem ez az a hangszer, amely olyan szé­les skálán tudja visszaadni az emberi érzelmeket, mint egy színész. A szaxofon hangjába tudom beleélni ma­gam és az emberi érzelmek rezdülésének legváltozato­sabb tartományát tudja nyúj­tani nekem. Szeretnék én is szaxofon lenni. Szűcs László János

Next

/
Oldalképek
Tartalom