Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-24 / 198. szám
a Képújság IMS. aufmatm 24. Csehszlovákia A gazdasági élet hírei A Tesla-konszem legújabb gyárának építését kezdték meg a nyugat-szlovákiai Vnable térségében. Az üzemben az elektrotechnikai ipar részére gyártanak majd gépeket. A gyárban, ahol 1987- ben indul meg a termelés, 1100 dolgozó számára biztosítanak munkalehetőséget. * Gyógyászati célokra készítenek különleges textíliát a brnói kötszövő kutatóintézet üzemében. A KGST keretében folyó kutatómunka révén olyan egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező fonalat fejlesztettek ki, amelyet megtűr ak emberi szervezet is, így belső varratokhoz is használható. Injekció rövidlátás ellen Szovjet szemészek kidolgozták a rövidlátás gyógyításának a sebészeti beavatkozást helyettesítő módszerét. Ez olyan esetekben alkalmazható, amikor a rövid, látás a szem ínhártyájának gyengülésével függ össze (ez a betegek 6—10 százalékánál figyelhető meg). Ilyenkor az ínhártya a szem belső nyomásának hatására fokozatosan kitágul, ami a betegség kifejlődéséhez vezet. A folyamat megállítása céljából rendszerint műtéteket alkalmaznak. Ezek azonban elkerülhetők, ha a szembe injekciós tűvel kis meny- nyiségű különleges polimer folyadékot juttatnak, amely megalvadva megóvja a szem- golyót a megnyúlástól. fi népi Korea-kopekben A mezőgazdaság az elmúlt, második 7 éves terv alatt majdnem 20 százalékkal növelte a gabonatermelést. Az ország fő gabonatermő területe a phenjani síkság és az attól délre eső terület. Az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy — miként Hollandiában — a tengerpart lecsapolásával növeljék a termőterületet. Képünkön: saját készítésű géppel művelik a rizst az egyik gazdaságban. A koreai gyógyszergyártás több mint 4 ezer éves múltra tekinthet vissza. Az ősi gyógyszergyártás alapjai a gyógyfüvek, amelyek közül a ginzeng például világhírűvé vált. A sokféle gyógyfű és korszerű vegyipar hatóanyagát felhasználva kiváló gyógyszereket gyárt a KNDK gyógyszeripara. Képünkön: állatkísérlet egy új gyógyszer hatékonyságának megállapítására. A phenjani vidám parkban Korszerű turistaszálló Csehszlovákia Prágai műemlékek Prága műemlékei híven tükrözik a cseh nemzet évezredes fejlődését, és európai viszonylatban is nagy értéket képviselnek. Az államilag védett műemlékek listáján 1966 objektum szerepel, köztük 105 régi palota, 107 egyházi épület és 547 forradalmi, munkásmozgalmi emlékhely. A történelmi városközpontban pedig műemlékvédelmi körzetet hozták létre. A város szervezett műemlékvédelme 1945-ben kezdődött. Első feladatként a háborús pusztításokat szenvedett műemlléki épületeket hozták rendbe. Közéjük tartozott a híres Óvárosháza és a mellette lévő téren álló kiégett épületegyüttes. Ezt követte a Nemzeti Írásbeliség Emlékhelyének, a Karo- linumnak és a Betlehemi kápolnának, majd a mai Lenin Múzeum és Klement Gott- wald Múzeum épületének, valamint a brevnovi Gesztenyéhez címzett vendégfogadónak a felújítása. A csehszlovák kormány a legutóbbi ötéves tervben 1 milliárd 98 millió koronát fordított Prága műemlékvédelmére. A jelenlegi ötéves terv első három évében pedig máris 1 milliárd 226 milliót költöttek erre a célra. Jugoszlávia Jugoszláv dohány a világpiacon A jugoszláv dohány egyre inkább keresett a világpiacon. A jugoszláv gyárak évente 25 ezer tonna fermentált dohányt és cigarettát értékesítenek a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, az NSZK-toan, Olaszországban, Belgiumban. Hollandiában és Svájcban. Tavaly a kivitel értéke elérte a 85 millió dollárt, az idén 88 millió dolláros dohányipari exportbevételre számítanak. Gazdasági kísérlet: új szakasz A Szovjetunióban 1985 elejétől új szakaszba lépett a vállalatok önállóságának bővítésével és a munka végeredményéért való felelősség fokozásával kapcsolatos gazdasági kísérlet. A kísérletben résztvevő ágazatok közül elsősorban a gépgyártást kell kiemelnünk. Most a korábban átállított elektrotechnikai ipari és a nehézgépipari minisztériumon kívül további öt minisztérium dolgozik az új feltételek között. 1905. január 1-e óta már az ipari termékek több mint 11 százalékát előállító vállalat vesz részt a kísérletben. A lakossági szolgáltatások területén is lényegesen kibővült a kísérlet. A szovjet gazdaság szempontjából 1985-öt az jellemzi, hogy a kísérlet újabb népgazdasági ágakra terjed ki. Ezenkívül a kísérlet feltételeit a tervezés és a gazdasági szabályozók területén egész sor szabállyal egészítették ki. E módosítások főleg arra irányulnak, hogy fokozzák a gazdasági mechanizmus hatását a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, hogy növeljék a gazdálkodás hatékonyságát. A tudományos-műszaki haladás területén ezek a változások a következőkben íogallhatók össze. Először, szabályozták a fejlesztési alap képzésének rendszerét. Az új rendszer abból indul ki, hogy az ágazat (alágazat) minden vállalatában a felújításra kerülő amortizációs leírásból származó fejlesztési alap nagysága kizárólag az állóalaipok kopásának mértékétől függ. Az alap további növelése a nyereség növekedésének megfelelően általában egységes normatívák alapján történik. Most már minden vállalatnak hozzávetőleg azonos indulási feltételei lesznek, s az alap további növekedése attól függ majd, hogy milyen mértékben növekszik a nyereség. Export, új alapokon A tudományos-műszaki haladás meggyorsítására irányuló gazdasági mechanizmusban új jelenség az is, hogy 1985-től kezdve fokozódik a tervezés rendszerének és a gazdasági szabályozóknak az export fejlesztésére gyakorolt hatása. Ma már a gépipari vállalatoknál tervezik az exportra kerülő termék leszállítási mutatóját. Ezzel nagy lehetőségek nyílnak meg a berendezések exportjának a bővítésére. Ugyanakkor, míg korábban az ösztönzési alapokat attól függően képezték, hogy hogyan változik a bruttó nyereség, addig most ebből a nyereségből levonják a termelési alapokért járó összeget, a hitel kamatait, megkapják az elszámolási nyereséget, majd megállapítják az elszámolási nyereség növekedésének ütemét. Következésképpen minél kisebbek a vállalat termelési alapjai, minél alacsonyabbak a hitelért fizetendő összegek, annál gyorsabban növekszik a nyereség, következésképpen nagyobb az ösztönzési alap. Ezenkívül négy gépgyártási minisztériumnál kísérletképpen bevezették az anyagi ösztönzési alap képzésének a gyártmányok anyagigényességének változásától függő rendszerét. Méghozzá ezt a változást dinamikájában, azaz az előző évhez viszonyítva veszik számításba. Most, a vállalatok már a tervek kialakításakor és azok teljesítése során nagyobb mértékben érdekeltek az anyagi források gazdaságos felhasználásában, s abban, hogy csökkentsék a végtermék árában az anyagi forrásokra felhasznált költségek részarányát. Az 1985- ös év eredményei majd megmutatják, mennyire válik be ez a rendszer, lehetőséget nyújtanak a kísérlet további bővítésével kapcsolatos kérdés megoldására. 1985-ben két nagy termelési egyesülésnél (az AVTO- BAZ és a Frunze nevét viselő szúrni gépgyártó termelési egyesülés) kidolgozták és bevezették az olyan gazdálkodási rendszert, amely lényegesen kibővíti a nagyszabású gazdasági kísérletek elgondolásait. Miben rejlik ezeknek az intézkedéseknek az újdonsága? Szilárd normatívák A szóban forgó két termelési egyesülésben szilárd normatívákat hagytak jóvá 1985-re, és a tizenkettedik ötéves tervre. A szúrni egyesülésben példának okáért elfogadták, hogy a tizenkettedik ötéves terv végére az állami költségvetésbe elvont nyereség hányadia 30 százalék lesz, a vállalatnál maradó nyereség pedig 70 százalék. Ugyanakkor 1985-től kezdve a költségvetésbe elvonandó nyereség évről évre — 27 százalékról 30 százalékra — növekedni fog. Így a vállalatok előre megszervezhetik egész tevékenységüket, kezdve a termelés előfrányzott volumenétől egészen a pénzügyi forrásokig, amelyekkel rendelkezni fognak. Ez azt a meggyőződést alakítja ki a dolgozó kollektívákban, hogy jó munkájukat megfelelőképpen jutalmazni fogják. A szúrni termelési egyesülésben már a kísérlet megindulása az emberek növekvő érdekeltségét mutatja a termelés növekedésében. A kísérlet feltételeit a kollektíva műhelyeiben megvitatják. A kísérletbe bevonták a műszaki dolgozók, a szakemberek, a munkások, az alkalmazottak széles körét. Emellett meg kell jegyeznünk, hogy az említett egyesülésben a kísérlet megkezdése előtt is a gazdasági önelszámolás jól szervezett rendszere működött. Talán ez volt az egyik tényezője annak, hogy a szúrni egyesülés a kísérlet objektuma lett. A jövedelemelosztás rendjének módosításával együtt pontosítottak egy sor más szabályt is. Egyebek közt megállapították, hogy mindazon amortizációs levonásokkal, amelyek rendeltetése az állóalapok helyreállítása, teljes mértékben az egyesülés rendelkezik. Következésképpen most már a vállalatnak nem kell az állami költségvetésből eszközöket kérnie berendezések beszerzésére, rekonstrukcióra, műszaki újjáalakításokra. Ilyen eszközök csakis abban az esetben folyósíthatok, ha a felettes szervek döntést hoznak az adott egyesülés keretébe» tartozó új objektumok építéséről. Kiterjedt anyagi ösztönzés Azon feltételek között, amikor az egyesülés teljes mértékben átáll az önfinanszírozásra, megnövekszik a nyereségnek, mint a tevékenység végeredményének a jelentősége. Az anyagi ösztönzési alap a nyereség növekedésétől függően megállapított normatívák szerint növekszik. Emellett a széles méretű gazdasági kísérlet számos alapvető szabálya (a tervezendő mutatók felsorolása, a termélés növekményéhez kötött béralap képzésének rendje, a dolgozók premizálásának és a bértarifák szabályozásának új szabályai, stb.) érvényben marad a szóban forgó egyesüléseknél. A kísérlet feltételeire 1985- től kezdve átállt kolektívák munkájának már az első eredményei arról tanúskodnak, hogy tevékenységük mutatói más vállalatokkal ösz- szevetve javultak. iMint ahogy azt az SZKP KB áprilisi (1985) plénuma megállapította, a stratégiai jellegű feladatok megoldásában a központi irányítást továbbfejlesztve bátrabban kell előrehaladni a vállalatok jogai, önállósága bővítésének útján, be kell vezetni a gazdasági önelszámolást és ennek alapján növelni kell a dolgozó kollektívák felelősségét és érdekeltségét a munka végső eredményében. A gazdasági kísérlet további bővítése, alapvető rendelkezéseinek elmélyítése lehetővé fogja tenni olyan gazdasági mechanizmus kimunkálását, amely hozzájárul a tizenkettedik ötéves terv feladatainak következetes megoldásához. A. Miljukov, a közgazdaságtudományok doktora
