Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-23 / 197. szám

1985. augusztus 23. 'KÉPÚJSÁG 3 Illést tartott a szakszervezetek megyei tanácsa Csütörtökön Szekszárdon ülést tartott a Szakszerveze­tek Tolna Megyei Tanácsa. Az ülésen a tanács tagjai jelentést hallgattak és vitat­tak meg a szakmaközi bi­zottságok szerepéről, tevé­kenységéről a szakszerveze­tek területpolitikai munká­jában. Ezután tájékoztató hangzott el az új vállalat­irányítási rendszer bevezeté­sének, a vezető testületek létrehozásának eddigi tapasz­talatairól. A tanács tagjait ezután tá­jékoztatták a két tanácsülés között végzett munkáról. Hazánk a számok tükrében A Statisztikai Kiadó Válla­lat gondozásában megjelent a Statisztikai Évkönyv, amely több évtizedre visszamenően a számok tükrében mutatja be hazánk társadalmi, gaz­dasági szerkezetét, a lakos­ság életkörülményeit. A népmozgalmi adatok szerint az országnak 1985. január elsején 10 657 400 la­kosa volt, a lélekszám hat év alatt 52 100-zal csökkent. Tavaly 21 350-nel többen haltak meg, mint ahányan születtek. Az elmúlt évben folytatódott az élve születé­sek számának csökkenése, de a visszaesés már nem volt olyan nagy mértékű, mint a korábbi esztendők­ben. 1980-ban 148 673, 1983-ban 127 258, tavaly {le­dig összesen 125 359 csecse­mő született. 1 339 esetben kettős, 13 esetben hármas és egyszer négyes ikrek szü­lettek. A legtöbb nő 25—29 éves korában szült, ugyan­akkor egy év alatt 2 440-ről 2 709-re növekedett a 17 esz­tendősnél fiatalabb anyák száma. A férfiak és nők aránya annyiban változott, hogy né­mileg tovább fokozódott a nők túlsúlya. 1985. január el­sején a lakosság 48,3 száza­léka volt férfi és 51,7 száza­léka nő. Az országban ezer férfire 1 070 nő jut A város­lakók száma tovább gyara­podott: jelenleg Budapesten él az ország lakosságának 19,4, a vidéki városokban 37, községekben 43,6 száza­léka. Az utóbbi két esztendőben a férfiak és a nők — leg­alábbis a statisztika szerint — nehezebben szánták rá magukat a házasságkötésre, mint korábban. A nőtlenek és hajadonok aránya ebben az időszakban 17,8 százalék­ról 18,3 százalékra emelke­dett. Az elmúl/t negyedszá­zadban tavaly járultak leg­kevesebben az anyakönyv­vezetők elé: az 1960-as évi 88 566-tal szemben csak 74 951 házasságot kötöttek. Így is több volt a válás, 1984-ben 28 711 házasságot bontottak fel, míg 1960-ban csak 16 590-et. A legtöbben 5—9 évi együttlét után vál- nsk ©1 Hazánkban 1984-ben 70 432 lakás épült és 13 569 szűnt meg. Az új otthonok 55,8 százaléka három vagy több szobás, az egyszobások ará­nya 38,3 százalék. Az elmúlt évben 105 000 lakást kap­csoltak be a vezetékes víz­hálózatba, 45 000-et pedig a közcsatorna hálózatba. Több a személygépkocsi, számuk meghaladja az 1,3 milliót. Útjainkon legtöbb — 397 464 — a Zsiguli, ezt követik a Trabantok, a Wartburgok és a Skodák. Az autósok Budapesten 72, vidé­ken 384 helyen tankolhatnak. Javultak az egészségügyi ellátás feltételei, a kórházi ágyak száma 100 277, az elő­ző évinél 1214-el több. Az ország 34 315 orvosa közül 21 792-en vidékein, 12 523-an a fővárosban tevékenyked­tek. A keresők közül napon­ta átlagosan 252 ezren vol­tak táppénzen, hatezerre] ke­vesebben, mint az előző esz­tendőben. A közművelődés adatai szerint 9128 könyvet adtak ki, 1 528-cal többet, mint 1983-ban. A mozik tavaly is 193 filmet mutattak be, ugyanannyit, mint az előző évben. Ezeket a filmeket 71 millióan nézték meg, vagyis két millióval több volt a mo­zilátogató az 1983. évinél. A színházakban 644 darabot játszottak 12 834 előadáson, csaknem hatmillió néző előtt. Tavaly 892 ezerrel kevesebb hanglemez, ugyanakkor 810 ezerrel több műsoros kazetta került forgalomba, mint egy évvel korábban. A televízió előfizetők száma 31 ezerrel gyarapodott s elérte a 2 mil­lió 895 ezret. (MTI) Hideg a kánikulában A hutőházakban, így a Magyar Hűtőipari Vállalat cse­peli gyárában téli öltözetben, kucsmában —25 C-, —30 C- fokon dolgoznak az emberek Előbb meg kell tanulni „tanácstagul” Munkakezdés Szekszárd város lakói öt­venöt tanácstagot válasZto:- tak a nyár elején. Közülük 41 a férfi, 14 a nő. Ugyan­csak az 55 megválasztott ta­nácstag közül korábban hu­szonegyen képviselték vá­lasztóikat Szekszárd Város Tanácsában. (S hozzá kell tenni, hogy a póttanácstagok között tízen vannak a „ré­giek” közül). Tehát 34 újon­nan megválasztott tanácstag tevékenykedik ezután a megyeszékhelyen. Közülük kettőjükkel próbáltuk meg körüljárni a nehezen körül­járható témát, mármint azt, hogy milyen célokat szeret­nének megvalósítani a kö­vetkező öt esztendőben, s hogy választóik mit is vár­nak el tőlük. A választók akarata és vágya vajon egyezik-e az övéikkel? * Mielőtt beszélgetőpartnere­ink elénk tárták volna prog­ramjukat, dr. Farkas László, a városi tanács vb-titkára beszélt arról, hogy mit tesz­nek a tanács vezetői, tiszt­ségviselői annak érdekében, hogy a közös célok, a köz akarata valóra váljék. Smit tesznek azért, hogy a ta­nácstagok — régiek és újak egyaránt — felkészülten, a lehetőségeket átlátva képvi­selhessék az irántuk bizal­mat szavazott állampolgáro­kat. — Nagyon fontos, hogy a tanácstagok kötődése erősöd­jön a lakóhelyükön. Ezt a Hazafias Népfront szem előtt tartotta, s jelöltjei sa­ját lakókörzetükben indul­tak. S természetesen a je­lölőgyűléseken is olyanok ke­rültek a listára, akik a kör­nyékben laknak. Azt hiszem, ennek fontosságát nem kell magyarázni. A másik célunk a tanácstagi munka körül­ményeit és lehetőségeit ja­vítani. — Ez konkrétan mit; je­lent? — A tanácstagok oktatása az ősszel kezdődik. Sokkal szerteágazóbb és alaposabb lesz, mint korábban volt. A tanács tisztségviselői, osz­tályvezetői, valamint a Ha­zafias Népfront közjogi bi­zottságának tagjai lesznek az előadók. A tanácstagok a tanfolyamon megismerked­nek a tanácstörvénnyel, az eljárási törvénnyel, a belső szabályzatokkal, tanácsren­deletekkel. Sőt, az oktatás anyaga lesz a tanács tervei­nek megismertetése is. Em­líthetem még azt, hogy mind több tanácstagot szeretnénk bevonni a most alakuló bi­zottságok tevékenységébe. — És nyilván keresik an­nak a formáját, miként old­ják meg folyamatosan a ta­nácstagok tájékoztatását... — ősztől úgynevezett ta­nácsi híradót indítunk. Eb­ben mindig közzétesszük az új jogszabályokat, testületi határozatokat... De igyek­szünk a tanácstagi tevékeny­ségről a lakosságot is rend­szeresebben, behatóbban tá­jékoztatni. Lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a ta­nácstagok társadalmi meg­becsülése erősödjön, s hogy a munkahelyek is megért­sék és támogassák tanács­tagjaink munkáját. * Dr. Tóth Bálint, a TAÉV igazgatási osztályvezetője a Wosinsky lakótelep 2-ben la­kik. A 39-es választókörzet­ben választották tanácstag­nak, vagyis a lakótelep egy része és a Mártírok tere a körzete. Egy jókora rész a városközpontból. Ami a problémákat, gondokat, a feladatokat és a munkát il­leti — tehát „tanácstagilag” — elég speciális terület. — Ebben a körzetben nem az ellátottságot kell emelni. Gondolhatunk itt akár az üzlet-, akár az intézmény­Dr. Tóth Bálint hálózatra.. Mi a feladata itt bent egy tanácstagnak? Mondhatnám, még nem tu­dom. Illetve pontosan nem. A lényeg viszont az, hogy a hétköznapi élet apróságait kell figyelni. S itt nemcsak a problémákra célzok, vagy­is nemcsak arra, hogy nyi­tott szemmel és füllel kell járnia a tanácstagnak, s a mindennapokat megkeserítő gondokat kell csupán észre­venni. Azt is, de amellett kritikusan keli szemlélni a környezetet. Szóval nem ar­ról kell meggyőzni a lakó­kat, hogy járdát kell építeni. Hanem például abban keli szót értenünk, hogy miként tehetnénk szebbé, kellemes­sebbé környezetünket. Ren­dezni kicsit a parkokat, la­kóházunk környékét. Be kell állni tanácstagnak és lakó­nak egyaránt a szerény hét­köznapokba, s együtt tenni egymásért. Szeretném telje­síteni majd mindazt, amivel a lakók, illetve a tanács megbíznak. Persze, előbb meg kell tanulni „tanács­tagul". — Hisz abban, hogy a vá­rosközpontban is kialakul­hatnak társadalmi munkát vállaló közösségek? — Már hogyne hinnék. De hozzáteszem, kevés az olyan ember, aki maga keresi a munkát. Viszont sokan vál­lalják. Hát az ő felkutatá­suk a tanácstagok feladata. S fölkerestem a régi tanács­tagunkat. Kérem a segítsé­gét, s átvéve a stafétabotot, a megoldásra váró feladato­kat is megérdeklődöm. — Munkahelyén is több társadalmi megbízatása van... — Ha arra gondol, hogy eleget tudok-e tenni mind­egyiknek, akkor egyértelmű­en igen a válaszom. Egy­szerűen akarat kérdése a do­log, ezenkívül pedig olyan „vállalós és elvégzős” típus vagyok. Szóval, amit válla­lok, annak elegét is teszek. Persze, a tanácstagsággal kapcsolatban még vannak bennem kérdések. De tudom, hogy az ősz folyamán lesz egy tanfolyamunk, amitől sokat várok. Mert hiába vé­geztem el a jogi egyetemet, azzal együtt tanácstagi meg­Csizmadia József bízólevelet és oklevelet nem adtak. — Akkor jó munkát kí­vánok programja ismereté­ben különösen! — Egy pillanat! Nem sze­retem azt a szót, hogy prog­ram. Főként ilyen összefüg­gésben nem. Az én tanács­tagi programomat, munká­mat a lakók találják majd ki — folyamatosan. És azt szeretném maradéktalanul teljesíteni, azaz a sikerhez hozzájárulni. * Csizmadia Józsefet, a Tol­na Megyei Tervező Vállalat kozánszerelőjét is ebben a ciklusban választották elő­ször tanácstaggá. A Béri Ba­logh Ádám utcában lakik fe­leségével és négy gyermeké­vel — a 11 éves kislányával és a 9, a 8 és a 3 és fél esztendős fiaival. Mivel az említett utca igen hosszú, s a nem ott lakók nem isme­rik az épületek számozását, sőt, becenevét sem, így pon­tosításul annyit, hogy Csiz- madiáék a csatári elágazó környékén levő egyik OTP- lakás boldog tulajdonosai. S joggal büszkék arra, hogy a kanyhagarni túrát Csizmadia József készítette apósa segít­ségével. — A 26-os választókörzet tanácstagja lettem. Koráb­ban is rendszeresen elmen­tem a tanácstagi beszámo­lókra, hiszen érdekeltek la­kóterületem dolgai. Hogy a jelölőgyűlésen is ott voltam, természetes. Két jelölt volt. Engem harmadikként vettek fel a jelölőlistára... — És a június 8-i válasz­táskor egyikük sem kapta meg a szavazatok 51 száza­lékát. Így 22-én a lakók is­mét az urnákhoz járultak, hogy voksoljanak. — Mit mondjak? Hogy re­ménykedtem, hogy nem? Nem is tudom. De feszült­ség az volt bennem. Azt már elismerésnek tartottam, hogy a listára kerülhettem. S bármelyikünk lett volna a körzet lakóinak tanácsi kép­viselője, azt hiszem, az ott élők nem csalódtak volna. Szeretném bizalmukat olyan munkával viszonozni, hogy ne is csalódjanak bennem. Azt hiszem, a „nem csa­lódást” már korábban meg­alapozta Csizmadia József. Nyilván, nem véletlen, hogy a szavazatok többségét ő kapta. A környékben azt mondják róla, hogy olyan ember, aki ha valamit ki­mond, akkor azt nyugodtan úgy vehetik, hogy teljesült is. Olyan dolgokat intézett már a közösségnek — példá­ul a gyerekek játszóterének felszerelési tárgyait, ping­pongasztalokat, padokat és más egyéb dolgokat — ami­nek végig vitelére sokan nem alkalmasak, magyarán: nem bírják cérnával. — Egyszerűen nem tudom elnézni, ha valami rendetlen és kusza körülöttem. S mi­vel a mienk még igen fiatal lakótelep, hát van mit ten­nünk a rendért, a kényele­mért. Azt szeretném, ha mindenki egyaránt magáé­nak érezné a környéket, ugyanúgy, ahogyan a családi házakban élők a virágos­kertjüket, udvarukat. Tehát Csizmadia Józsefnek tanácstagként ott kell foly­tatni a munkát, ahol azt la­kóként abbahagyta. — És hiszek benne, hogy tanácstagi megbízólevéllel a jó célért tett lépések simáb­bak, mint nélküle. — Ha eldönthetné a sor­rendet, hogy mi valósuljon meg lakótelepükön először, másodszor... — A parkot, játszóteret csináljuk magunk. Télen pe­dig jégpályánk is van. Te­hát: ABC-áruház, kis pos­tahivatal, fodrász... De nem is jól mondom. Egy zebra kellene mielőbb, s az még pénzbe se igen kerül. Ott a kis maszek bolttal szemben. Hiszen hármas útelágazás van. Ezenkívül egy sebesség- korlátozó tábla is jó len­ne a térre, a belső útra. Mert ott gyakran játszanak a gye­rekek, az utat lerövidítő gépkocsivezetők pedig szá­guldanak ott is. Szóval fél­tem az apróságokat. V. Horváth Mária Vb-ülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvár Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak legutóbbi ülésén két üzem számoLt be a dolgo­zók érdekében hozott mű­velődésügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok be­tartásáról. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-du­nántúli Területi Központjá­nak igazgatója elmondta, hogy mindhárom területen jelentős előrelépés történt. A vállalat a szakember-után­pótlás érdekében biztosítja a továbbtanuló dolgozók részé­re a kedvező munkaidő-be­osztást, a kieső munkaidőre járó átlagkeresetet. A szo­ciális és munkaügyi jogsza­bályok betartása a vállalati kollektív szerződésben fog­laltak szerint történik. A Magyaróvári Kötöttáru- gyár dombóvári konfekció­üzemében a termelés növe­kedése szükségessé tette azt, hogy a folyamatos munka biztosítása érdekében a tel­jes technikai folyamat hely­ben történjen. A jelenlegi átlagos állományi létszámuk 270 fő, melynek döntő több­sége női dolgozó. Ezért is fontos a nők foglalkoztatásá­val kapcsolatos előírások kö­vetkezetes betartása. A Tolna Megyei Munkavé­delmi Felügyelet vizsgálta az üzemben a szociális, kultu­rális, egészségügyi és mun­kavédelmi jogszabályok be­tartását, s megállapította, hogy kirívó hiányosságot nem tapasztalt. Ezután a vb elhatározta, hogy augusztus 29-re össze­hívja a városi tanács rend­kívüli ülését, melyen Dom­bóvár város VII. ötéves ter­vi településfejlesztési kon­cepcióját tárgyalják meg. Magyarszéki Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom