Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-03 / 181. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! TOLNA MEGYEI AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 181. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. augusztus 3., szombat. Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) BERUHÁZÁSOK — KEDVEZŐTLEN POZÍCIÓBAN (7. old.) AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ KATONAI SZABÁLYZAT (10. old.) ISMÉT EROS A TITAN (7. old.) Csomagolva többet ér A hazai termékeknek — az Állami Biztosító becslése szerint — mintegy tíz százaléka károsodik a csomago­lás hiányosságai miatt. Arról viszont nincs megbízható adat, hogy egy-egy termék szakszerűtlen, taszító ha­tású burkolása miatt hányán állnak el a vásárlástól. A jó áru önmagában nem elég, öltözékének is hűen kell tükröznie a béltartalmat, A jól csomagolt áru szállításkor nem sérül meg, elhelyezése, mozgatása könnyűszerrel megoldható, mindezek tetejében még vonzza is a vásárlók szemét, kínálja magát. Vitathatatlan, az elmúlt 15—20 évben sokat fejlődött a hazai csomagolási kultúra, ám még mindig nem érte él az élenjáró országok színvonalát. Magyarországon 1980-ban az egy főre jutó cső magolószer-felhasználás 56 dollár értékű volt. Svédországban 164, Hollandiában pedig 175 dollárt költöttek erre a célra. A vásárlók — itthon és külföldön — egyre igényesebbek. A márkák versen jóben csak azok a cégek számíthatnak jelentős üzleti sikerre, amelyek a tartalommal is jól harmoni­záló köntösben jelentetik meg termékeiket. Különösen áll ez az exportáló vállalatokra. Nekik — hovatovább — létkérdés lesz, hogy a kegyetlen iramú versenyben a kövtelményeknek milyen gyorsan, és milyen színvo­nalon tudnak megfelelni. Hazánkban az élelmiszeripar használja fel a legtöbb csomagolószert, mégpedig az összes mennyiség felét. Ebben az ágazatban megnőtt a papír és a fém csórna, golószerök felhasználása, viszont jelentős mértékben visszaesett a fából készült csomagolóanyagok aránya. Némi csökkenés tapasztalható — egyes területeken — az üvegeknél is. A felhasznált anyagok minősége, fajtája mellett a csomagolás gépesítettsége, automatizáltsága a fejlett­ség másik fokmérője. A gépi csomagolás nemcsak a munka meggyorsítását segíti elő, egyúttal megbízhatóbb burkolatot is jelent, s így nagymértékben megakadá­lyozza a minőségromlást, a súlycsonkítást. Az élelmi­szeriparban — a termékeik jellegéből adódóan — magas a géppel csomagolt áru aránya, 1980-ban elérte a 67 százalékot. A vegyiparban (59 százalék), a gépipar­ban (22 százalék), az építőanyag-iparban (49 százalék). A hazai csomagolóanyag-gyártás fejlődése ellenére több csomagolóanyagból időnként nincs elegendő. Ka­pósak a hullámpapírlemezek és -dobozok, különösen a vízlepergető tulajdonsággal bírók, és az úgynevezett kimetszett dobozok, melyéket időnként friss gyümöl­csökhöz és zöldségekhez, gyorsfagyasztott árukhoz használnak fel. Esetenként hiánycikknek számítanak a papír-műanyag és karton-műanyag kombinációjú cso­magolóanyagok, az ónozott acéllemezek, a speciális fó­liák, egyes műanyag palackok, műbelék, üvegek is. A csomagolásban élenjáró orszgokban a színek, a formák, az anyagok gondos megválasztása mellett ma ■már a csomagolóanyagok energiatartalmára is ügyel­nek. Lényeges szempont, hogy a fölhasznált anyagok mind nagyobb mértékben újrahasznosíthatók legyenek. Ezt a környezetvédelmi szempontok mellett az anyag- takarékosság is megköveteli a tervezőktől. Újrafel­használásra elsősorban egyes papír és üveg csomagoló­anyagok alkalmasak, mégpedig viszonylag kis ráfor­dítással. Svédországban már arra is van példa, hogy egyes üzletekben az alumíniumból készült italosdobo­zokat is visszaveszik, természetesen automaták segít­ségével. Külföldön az új csomagolóanyagok tervezésénél, for­májuk kialakításánál egyre nagyobb figyelmet szen­telnek a fogyasztók védelmének is. Ez egyrészt korrekt tájékoztatást, másrészt biztonságos zárást jelent. A fejlett országokban mindinkább tért hódítanak a „gyermékibiztos”, estik a felnőttek által felnyitható gyógyszercsomagolások. Sajnos, a KGST-országokban még nem sikerült a csomagolóanyagok egységesítését széles körben meg­oldani. A borosüvegek kialakításánál sikerre vezettek a közös erőfeszítések, de ugyanez például nem mond­ható el a konzerves üvegékről. Mivel az egységes, kor­szerű zárásmódot nem vezették be mindenhol, így az importált üvegeket nem tudjuk itthon újra felhasználni. A csomagolás fejlesztését szemléleti problémák is hátráltatják. Egyes szakértők ugyanis a mind drágább csomagolóanyagokat teszik felelőssé a fogyasztói árak emelkedéséért. Az ilyen véleménjrt hangoztatók túlsá­gosan leegyszerűsítik a kérdést, valójában figyelmen kívül hagyják a csomagolás nélkülözhetetlen funkcióit. Lényeges javulást ígér a papír csomagol ószer-ellá­tásban két vállalat termelésbővítő fejlesztése. A Cse­peli Papírgyárban új hullámpapírlemez-gyártó gépsort telepítenek, elvégzik a meglévő gyártóberendezések rekonstrukcióját, s újabb feldolgozó gépeket állítanak üzembe. Ennek révén 13 ezer tonnával megnő a hul- lámtermékek termelése. A Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyártían 630 millió forint értékű korszerűsítést hajtanák végre. A fejlesztés eredményeként 8 ezer tonnával emelkedik az impregnált, illetve a kimetszett hullámtermékek mennyisége. CSEH JÁNOS Hámori Csaba lyilatkizata a Moszkvai VIT-ral Moszkvában befejezéséhez közeledik a XII. Világifjú­sági és Diáktalálkozó. A te­matikus vitaközpöntokban már összegzik az eszmecse­rék tapasztalatait, utolsó fel­lépéseiket tartják a művé­szek, — a fesztivál résztve­vői búcsúzni készülődnek a szovjet fővárostól. Az MTI munkatársai arra kérték Há­mori Csabát, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a KISZ KB első titkárát, hogy összegezze a magyar küldöttség vezetőjeként szer­zett egyhetes tapasztalatait. — Mindenekelőtt: nehéz túlbecsülni annak jelentősé­gét, hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzetben, hétéves szü­net után ismét találkozott a világ ifjúsága — kezdte fesz­Négy fegyveres csütörtökön meggyilkolta Victoria Mxen- ge fekete bőrű dél-afrikai ügyvédnőt, az apartheid el­leni harc egyik vezető akti­vistáját — közölte a rendőr­ség. A merénylet az asszony durbani lakása előtt történt. A tettesek kereket oldottak. Victoria Mxenge volt az egyik védőügyvéd a fejül­döző pretoriai rendszer ellen küzdő Egyesült Demokrati­kus Front (UDF) tizenhat tagja ellen zajló perben. Az UDF tagjait „államellenes te­vékenységgel” vádolták a ha­tóságok. Az amerikai képviselőház tiválzárás előtti összegzését Hámori Csaba. — A VIT- rendezvények mással össze nem hasonlítható hangulata mindig nagy lendületet adott a haladó, békeszerető fiata­lok együttműködésének. — A fesztivál hatása min­dig később jelntkezik, ak­kor, amikor a küldöttek ha­zatérnek, s élményeiket meg­osztják otthon maradt tár­saikkal. A rendezvénysoro­zatot azonban már most si­keresnek értékelhetjük. Az egyébként gondosan előkészí­tett megnyitóünnepség apró technikai hibája csak rövid ideig hátráltatta néhány kül­döttség munkáját. A temati­kus központokban néha ki­fejezetten élénk vita folyt, az utcák hangulatát pedig min­csü törtökön Washingtonban nagy többséggel elfogadta a dél-afrikai kormánnyal szem­ben bevezetendő gazdasági szankciókra vonatkozó tör­vénytervezetet. Robert Dole, a szenátus republikánus pár­ti csoportjának vezetője ez­után kijelentette: a szenátus csak szeptemberben fog sza­vazni a Pretoria elleni szank­ciók ügyében. A törvényter­vezet pedig • csak azután ke­rülhet Reagan elnök elé, ha azt a kongresszus mindkét háza elfogadta. Margaret Thatcher brit és Laurent Fabius francia kor­mányfő csütörtökön London­den szónál beszédesebben örökítették meg a film- és a fénjnképfelvételek. Szakértőink felkészülten, érdemi hozzászólásokkal vet­tek részt a fesztivál politi­kai munkájában, s ugyan­csak elégedettek lehetünk a magjrar nemzeti klubban és más moszkvai helyszíneken rendezett kulturális • prog­ramjaink fogadtatásával. Az egy hét során számos baráti találkozón is részt vettünk más országok fiataljaival. Ügy érzem: mindazok, akik küldöttként vagy turistaként jelen lehettek a moszkvai VIT-en, élményekkel feltöl­tődve dolgozhatnak tovább — most már a hétköznapokban — a békéért, a népek közöt­ti barátságért. ban megbeszéléseket folyta­tott, amelyeken szóba került a dél-afrikai helyzet is. A találkozó után Thatcher ki­jelentette: „ellenzi az apar­theid rendszert, s az EGK együttes határozata értelmé­ben konzultációra hajlandó hazarendelni ottani nagykö­vetét, nem hajlandó azonban a diplomáciai kapcsolatok megszakítására”. Bill Hayden ausztrál kül- ügyminiszter Canberrában pénteken bejelentette: kon­zultációra hazarendelték Ausztrália pretoriai nagykö­vetét. Alakuló ülést tartott az Alkotmányjogi Tanács Pénteken az Országházban dr. Korom Mihály elnökleté­vel ülést tartott az újonnan választott Alkotmányjogi Ta­nács. Az Országgyűlés 1985. június 28-i alakuló ülésén megválasztott testület tájé­koztatást kapott a tanács ed­digi tevékenységéről, és meg­vitatta az Alkotmányjogi Ta­nács működésére vonatkozó ügyrendi javaslatokat. Konferencia Hirosimában az atomfegyverekről Az atomfegyverek betiltá­sát követő nemzetközi kon­ferencia kezdődött pénteken Hirosimában, a negyven év­vel ezelőtti amerikai atom- támadás színhelyén. A japán háborúellenes mozgalom aktivistái által szervezett tanácskozásra hu­szonhét országból érkeztek békeharcosok és 12 nemzet­közi szervezet is elküldte képviselőit. A résztvevők azt vitatják meg, hogy miként lehetne még hatékonyabban fellépni az atomfegyverkezés betiltá­sáért, a világűr militarizálá- sának megakadályozásáért. Viták a Pretoria elleni szankciókról Szakmunkásképző és szakközépiskola épül Pakson Az intézmény főépülete Jó néhány évvel ezelőtt a szekszárdi szakmunkásképző intézet bizonyos szakmákban osztályokat működtetett Pak­son. A későbbiek során eze­ket megszüntették, úgyhogy a paksi szakmunkástanulók úgy jártak be a megyeszék­helyre tanulmányaikat foly­tatni. Mivel az Atomerőmű­nek jelentős számú szakmun­kás-utánpótlásra van szüksé­ge, a város vezetése úgy dön­tött, hogy a dinamikusan fejlődő városban az igények­nek megfelelően építtet egy olyan tanintézményt, mely­ben négy tanteremben szak­munkások, nyolcban pedig szakközépiskolások tanulhat­nak. A városi tanács közel két­százmillió forintos beruházá­sának építője a TÁÉV, a munkálatok a TOLNABER bonyolításában folynak. Je­lenleg az impozáns épület homlokzati paneléit szeretik, majd következik a tető le­zárása. Ezzel párhuzamosan megkezdték a szakemberek a belső kőművesmunkákat, azaz a válaszfalazásokat. A ter­vek szerint jövő szeptember­ben már megkezdődik az ok­tatás az új intézményben. Az említett főépülethez két, úgynevezett melléképü­let csatlakozik: az ezerada­gos konyha és étterem, illet­ve a torna- és játékcsarnok. Az utóbbinak most folyik az alapozása. A melléképülete­ket az oktatási intézmény el­készültét követően folyama­tosan adják át. Az iskola felépülésével a Pakson élők egyik gondja ol­dódik meg: helyben tudják képezni a szakembereket, akikre igen nagy szükség van, hiszen az erőmű építé­sével párhuzamosan sok olyan szerelő- és szakipari vállalat települt a városba, melynek hasonló a szakem­berigényük. A vállalatok oly módon támogatják a közel­jövőben megnyíló intézmény működését, hogy a gyakor­lati oktatást biztosító tan­műhelyeket maguk alakítják ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom