Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
1985. augusztus 18. • Ha. la NÉPÚJSÁG Vegyszerek a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban évente 65—70 ezer tonna növényvédő szert használnak fel. Egy-két évtized alátt többszörösére emelkedett a növényvédő szerek felhasználása, amivel sikerül is megvédeni a növények nagy részét a kórokozók és a kártevők pusztításától. A kemikáliák jelentőségét ma már kevesen vitatják, ám hatásukat annál többen. Mostanában világszerte divat az úgynevezett környezetkímélő termelési módszerekről beszélni. A mezőgazdaságot is gyakorta vádolják, hogy sok növényvédő szert és műtrágyát használ fel. Abban általában egyetértenek, hogy kisarkítva csak a gazdag országok teszik fel a kérdést, hiszen ezekben a térségekben élelmiszer-felesleg van és bő a választék is. S bár Magyarországon jó az élelmiszer-ellátás nálunk is a szükségletekből kell kiindulni, ezekhez célszerű igazítani a termelési elképzeléseket. Alapvető feladat, hogy önellátók legyünk az élelmiszer-termelésben, s az ezen túlmenő felesleget értékesítsük a világpiacon. Jelenleg ez a helyzet, hiszen jó a hazai ellátás és élelmiszer-termékeink egyharmada a külpiacon talál vevőre. A jövőben is az a cél, hogy a magyar gazdaság növelje exportját, s ehhez eredményesen járulhat hozzá a mezőgazdaság. Ennek feltételei adottak, egy felmérés szerint az ezredfordulóig mintegy 80 százalékkal növekedhet a növényi produkció. Ez egyben azt is jelentheti, hogy egy lakosra két tonna ga- gonatermés és 200 kilogramm hústermelés juthat. Mindezeknek azonban feltétele a mezőgazdasági termelés bővítése, amely a jövőben sem nélkülözheti a kemikáliák felhasználásának növelését. Manapság a kémiai anyagok használatának a mező- gazdaságban nincs alternatívája. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy a műtrágyaadagok növelése veszélyezteti a természeti környezetet. Sokan a műtrágyát tekintik szinte egyedüli bűnbaknak amiatt, hogy a vizek szennyeződnek, s emelkedik nitráttartalmuk. Nem lehet azt állítani, hogy teljesen valótlan ez a feltevés, de általánosságban mégsem szabad megítélni a műtrágyák környezetszennyező hatását. A káliumtrágyák például teljesen ártalmatlanok ilyen szempontból, a foszfor is csak akkor káros, ha bemosódik a tavakba, folyóba. A talajvizek szennyezésének tehát nem elsősorban a műtrágyázás az oka. A kis helyeken nincs csatornarendszer, és több nagyobb településen is megoldatlan a szennyvizek tisztítása. Másfelől például hazánkban az ipari eredetű kénkibocsátás 750 ezer tonna, ami 2,35 millió tonna kénessavnak, illetve kénsavnak felel meg. A légköri eredetű szennyezésekhez képest elhanyagolható a műtrágyák nem hasznosuló hatóanyaga, így a talajok savanyodásában is kisebb szerepet játszanak. F. 3. Környezetminőség és környezetvédelem Magyarországon a gazdasági-technikai fejlődés üteméiből kifolyólag valamivel később jelentkeztek azok a veszélyek, amelyekkel a fejlett ipari országok már jó két évtizeddel ezelőtt találkoztak. Csaknem tíz esztendeje, hogy az emberi környezet védelméről ^szóló 1976. évi II. törvétny meghatározta azokat a legfontosabb elveket és célokat, valamint az ezekből adódó feladatokat, amelyek az emberi környezet megóvása, Végsősoron az ember egészségének, életének védelme érdekében szükségesek. Ez a törvény az állami politika rangjára emelte a környezetvédelmet. Egy törvény azonban annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. A Végrehajtás pedig csak úgy képzelhető el, ha hatékony propagandával ismertetjük meg a kívántat: a megőrzendőt és az elvégzendőt. A környezetvédelmi törvény életbe lépése óta több .mint 20 terjedelmes könyv, számos film, tv-adás, rádióműsor szegődött a törvény végrehajtásának szolgálatába. A terjedelmes munkák során egy, he tartalmában nem is, de felépí. tésében merőben új könyv, a dr. Gerlach György által szerkesztett Környezetminőség és környezetvédelem című munka gazdagította. Dr. Gerlach Gyöngy kertészmérnököt évek óta foglalkoztatta az a kérdés, hogy a különböző kutatóhelyeken felhalmozódott adatokat — a maga történetiségükben — csokorba szedje, s általuk jellemezze az ország termőtalajának, vizeinek, levegőkömyezetének mai állapotát. Ugyanakkor nem feledkezhetett meg a tájalakulás, a zajhelyzet és a hulladékkezelés problémáiról sem. Ehhez, a hatalmas, rendszerező munkához sikerült megnyernie az egyes részterületek legkiválóbb szakértőit. A szerkesztő célja az volt, hogy mindenki környezetvédelmi könyvét alkossák meg. Megtalálja benne a szükséges információkat a középiskolai tanulmányokat folytató diák éppúgy, mint az őt tanító tanár. Használható adatokat és elemzéseket meríthessen belőle a szakmémök, de kézikönyvként forgathassák az elsősorban a levegőszennyeződésekkal foglalkozó tanácsi szakembereik is. E látszólag maximalis, ta törekvéseket siker koronázta. A kötet fejlődésvonalát szigorúan a környezetvédelmi törvény felépítése jellemzi. Talajvédelem és talajjavítás Mindjárt az első fejezetben új megközelítési módot alkalmaztunk — mondotta dr. Gerlach György. — A talajvédelem ugyanis — a többi környezeti elem védelmiétől eltérően — merőben újszerű megközelítési igényelt. Ez ugyanis az egyetlen olyan terület — a melio. rizáoió révén —, amelynek célja a többlettermelés elérése. Mindezt olyan módszerek alkalmazásával éri el, amelyek nem átmeneti, hanem tartós teljesítőképesség- növelést eredményeznek. A közismert időszakos módszerek, mint a műtrágyázás és szerves trágyázás (talajerő-gazdálkodás) és a termesztés-technológiával való beavatkozás legfeljebb néhány éves termésnövekményt eredményeznek. Ezzel szemben a meliorizáció —, amely, lyel Tessedik Sámuel kezdeményezésére már a XVIII. században Szarvas környékién megpróbálkoztak — tartós fejlesztési tevékenység. Elsősorban a savanyú és a szikes talajok kedvezőtlen adottságait igyekeznek javítani. A talaj szerkezetének, víz-, hő- és levegőgazdálkodásának, kémiai tulajdonságainak, tápanyagszolgáltató képességének javítása a szakemberek célja. A meliorizációs szakember harcol az elvizenyősodött talajok ellen is. Folyóink és a Balaton A víz pótolhatatlan, semmi mással nem helyettesíthető. Vizeink minőségének megőrzése — véli dr. Ger. fach György — sokszor emberfeletti erőfeszítéseket követel meg tőlünk, hiszen hazánk vízföddrajzi helyzete — az ipart szennyezőforrások elhelyezkedése szempontjából — rendkívül kedvezőtlen. Hiszen hiába 417 km hosszú a Duna, 600 km a Tisza, és 140 km a Dráva magyarországi szakaszának hossza, felszíni vizeink 96 százalékának vízkészlete külföldi eredetű. Ezért, ha nem is megnyugtató —. de az időnként tapasztalható pánikhangulatot mindenesetre indokolatlanná teszi az a tény, hogy a bejövő vizek általában szennyezettebbek, ■mint a hazánkat elhagyók. Külön kategóriát alkot a Ballaton vízminőség-védelme. Legnagyobb tavunk vízminőségének állapotáról már az 1960-as években azt jelenítették a szakemberek, hogy algásodása Balatonkeneséitől Keszthely felé haladva fokozatosan nő. 1982 nyarán az egész tavon kékálgás vízvirágzás jelent meg. Az ékkor ldaíakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együitttes hatása is hozzájárult. Így a sok nyári csapadék nagy mennyiségű tápanyagot mosott be a tóiba, majd az ezt követő tartós meleg különösen ked- 1 vezett a kékéilgásodási folyamatnak. Ez a jelenség azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a Balaton 1—15 éven belül fürdésre alkalmatlanná válik; a kormányzati szervek — alapos tudományos konzultációk után — olyan határozatot hoztak, hogy 1990-ig meg kell akadályozni a tó vízminőségének további romlását, 2000-ig pedig a vízminőség-állapot fokozatos javulását kell elérni. Tisztább levegőt! A levegőszennyeződésről dr. Gerlach Györgynek az idei kemény tél jut az eszébe. Hiszen a légkör elszeny- nyeződésének folyamata szorosan összefügg az energia, felhlasználás növekedésével. Az emberiség jóformán csak az ipari forradalom óta ismerkedett meg a légszennyeződés fogalmával. Angliában egész erdők estek az ipar tüzelőanyag-szükségletének áldozatául. S talán nem lehet véletlen az sem, hagy éppen London az a nagyváros, ahol szemmel látható, és tüdővel érzékelhető eredményeket értek el a levegő tisztaságának védelmében. A fő szennyeződésnek számító kéndioxid (amelyet a levegőminőség mutatójának tekintenek), nálunk csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon a l evegős zen y- nyező anyagok közül a legjelentősebbek a természetes eredetű, szél által felvert portól erednek. Elsősorban a cementgyárak környékén észlelhető ez a jelenség (Lábatlan, Tatabánya, Vác és Béllapátflailvn). A 'korom, szennyezettség viszont nem jellemző hazánkra. Ahol az átlagértéket meghaladja, mint Miskolc és Tatabánya környékén, főleg a rossz hatásfokú háztartási tüzeléssel hozható összefüggésbe. A levegőtisztaság-védelem jórészt pénzkérdés, de nagy szerep jut a tudatformálásnak is. A közlekedés levegőt szennyező mivolta közismert, de a gépkocsivezetők és -üzemeltetők a saját Mázuk tájén, maguk is sokat tehetnek a jobb, egészségesebb levegő érdekében. B. M. Csak nálunk kapható a TS—2601 SP 37 cm-es képernyőjű hordozható színes VIDEOTON tv-késziilék! Fogyasztói ára: 25 900 Ft. Keressen fel bennünket a 31-es számú TITÁN Áruházunkban Címe: Szekszárd, Epreskerti út. Telefon: 74/15-536 Nyitvatartás: hétfőtől—péntekig: 8.00—16.00, szombaton: 8.00—12.00. KERESKEDELMI VÁLLALAT (741) TISZTELT VÁSÁRLÓINK FIGYELEM! Vállalatunk az összes fiókjánál, lerakatánál, a pécsi, szigetvári és szekszárdi önkiszolgáló raktáránál 1985. augusztus 27-30-ig tartja az éves vagyonmegállapító LELTÁRÁT A leltár ideje alatt az árukiadás és a túraszállítás szünetel. (Az önkiszolgáló raktárainkban azonban már augusztus 29—30-án az önök rendelkezésére állnak!) Kérjük szíves megértésüket. mecsek fűszert (65) Vasi kezdeményezés A KISZ Vas Megyei Bizottsága és a Vöröskereszt Vas megyei vezetősége fogyókúrás tábort nyit Velem- ben, az osztrák határ szomszédságában 1985. október 28. és 1986. január 26. között. A tábor kéthetes turnusokban várja a fogyni akarókat és december 23-tól január 1-ig csak 2-3-4 fős családokat fogad. Az országban ez az első olyan tábor, mely szervezett keretek között, megfelelő szakemberek — orvos, gyógytornász, diétás nővér — közreműködésével veszi föl a harcot az elhízás ellen. Árukísérőt felveszünk PIÉRT 33. sz. lerakat, Szekszárd, Babits u. 1. (740) A VEGYÉPSZER Tamási Gyára közgazdasági egyetemet vagy számviteli főiskolát végzett — pénzügyi osztályvezetőt, — utókalkulációs csoportvezetőt. Műszaki egyetem vagy főiskola vegyipari gépész szakán végzett és vegyipart készülékék, tárolótartályok tervezésében jártas — tervező-fejlesztő csoportvezetőt, továbbá legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező — lakatos szakmunkásokat. Bérezés: 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet szerint. Jelentkezni lehet: Személyesen vagy írásban a gyár személyzeti-munkaügyi osztályán. Tamási, Szabadság u. 91. sz. (428) ÁLLATTARTÓK, HÁZTÁJI GAZDASAGOK FIGYELEM A háztáji és kisegítő gazdaságok takarmányigényét teljes mértékben kielégítjük: BAROMFI-, SERTÉS- ÉS KÉRÖDZÖTAPOKBOL. A takarmányozási költségek csökkentése érdekében a szemes takarmánnyal rendelkező állattartóknak baromfi- és sertéskoncentrátumot forgalmazunk, növelve ezzel az állattartás gazdaságosságát. Termékeink megvásárolhatók vállalatunk takarmányüzleteiben, a bizományosi és a viszonteladói értékesítőhelyeken, megyénkben összesen 170 értékesítőhelyen. A közvetlenül gyártóüzemtől történő, 25 q mennyiséget meghaladó vásárlás esetén 44 Ft/q kedvezményt adunk. Eredményes hizlalást kíván a TOLNÁ MEGYEI GABONAFORGALMI ES MALOMIPARI VÁLLALAT 7100 SZSKSZARD Mártírok tere: 5—7. Telefon: 11-433/15 (729) A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályára munkatársat keres MUNKAÜGYI ELŐADÓ MUNKAKÖRBE. Feltétel: Középiskolai végzettség és legalább 3 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezés: önéletrajzzal a vállalat személyzeti osztályán. Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 10. (589)
