Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-16 / 192. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 192. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. augusztus 16., péntek. Mai számunkból GYILKOS SAKKJÁTSZMA (2. old.) A FÉLREÉRTETT TÁRSADALMISÁG (3. old.) SPORTUNK JELENE ÉS JÖVÖJE <4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT AZ ÁTSZERVEZÉS UTÁNI TAPASZTALATOK (3. old.) «1 70. OMÉK Hol tartunk, meddig jutottunk a legutóbbi öt eszten­dőben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben; mi az, amit a következő ötéves tervben termelésfej­lesztésben meg kell oldani? Ezekre a kérdésekre igyek­szik választ adni a most megnyíló hetvenedik Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Talán azért is számíthat a szokásos gazdasági jellegű bemutatóknál nagyobb figyelemre, érdeklődésre ez a kiállítás, mert megrendezésére most már csak ötéven­ként kerül sor. Legutóbb 1980-ban tanulmányozhatták a főváros la­kói, a falvakból, városokból érkező érdeklődők orszá­gos kiállításon, hogy milyen is a korszerű mezőgazda­ság és élelmiszeripar. Azóta a technika, a tudomány sok újat hozott. Növekedett a gépek teljesítménye, új magyar fajták jelentek meg á gabonatermesztésben, segítve a hozamok növelését. Az újdonság jelzőre mél­tán pályázhat több növényvédő szer, termelési tech­nológia, állattartó épület, energiatakarékos módszer, ami a gazdálkodás hatékonyságával, az új, megválto­zott követelményekkel kapcsolatos. Az tehát, amit az idei kiállítás tükröz, sok tekintet­ben hű képe a valóságnak. Jelzi, hogy azokat a remé­nyeket, amelyeket az elmúlt években fűztünk a mező- gazdasági termelés fejlődéséhez, lényegében valóra váltották a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gaz­daságok dolgozói, s azok a kistermelők, akik a háztá­jiban, a kisegítő gazdaságokban rendszerint a nagy­üzemekkel szorosan együttműködve dolgoztak. Terve­inknek megfelelően fejlődött az élelmiszeripar is, amely ma már a mezőgazdasági alapanyagok mind nagyobb részét feldolgozva értékesíti. A mezőgazdaság és élelmiszeripar sokoldalú fejlesz­tése révén kiegyenlített, zavartalan a hazai ellátás, és jól kielégíti a növekvő igényeket is. Élelmiszer-gazda­ságunk a hazai ellátás mellett növekvő mennyiség­ben képes exportra is termelni, hozzájárulva ezzel külkereskedelmi mérlegünk pozitív formálásához. Ezért mindenekelőtt a mezőgazdaság és az élelmiszer­ipar sOk százezer dolgozója érdemel elismerést. A sikerekben azonban benne van egész társadal­munk tenni akarása. A hazai gépipar teljesítménye, amelynek részesedése a mezőgazdasági gépellátásban már elérte a 44—45 százalékot, s ez a részarány — is­merve a törekvéseket —, elérheti hamarosan az 50 százalékot is. A hazai műtrágyaipar is tudja már kö­vetni a mezőgazdaság mennyiségi igényeit, mint ahogy a hazai növényvédőszer-gyártók is egyre inkább ké­pesek alkalmazkodni a mezőgazdasági termelés nö­vekvő követelményeihez. Az a felismerés, hogy a me­zőgazdasági nagy üzemekben csak a magas műszaki színvonalat, megbízhatóságot, s nagy teljesítményt nyújtó gépek, eszközök keresettek, egyre általánosabb a hazai iparvállalatok körében. Ezt jelzi a mostani kiállításon is a részvételük: az élelmiszertermelés hát­tériparát 93 hazai ipari nagyüzem képviseli a bemu­tatón. Külön kiemelésre érdemes, hogy az OMÉK kereté­ben megrendezett Agromasexpo gazdája az Ipari Mi­nisztérium, amely vállalataival részt vesz a szakterü­leti bemutatókon is. Az OMÉK központi mondanivalóját 19 ágazati be­mutató tárja a látogatók elé. A látnivalók közül nagy figyelmet érdemel az agrárpolitikai, a nemzetközi együttműködési, a holnap mezőgazdasága, a növény- termelési, az állattenyésztési, az élelmiszeripari és a kistermelési bemutató. Termelési eredményekről, új fajtákról kapnak képet az érdeklődők szemléltető magyarázatokkal arról, ho­gyan járul hozzá a technika, a tudomány p termelés fejlődéséhez. Világossá válik mindenki előtt, hogy mi­ért szerzett olyan magas rangot mezőgazdaságunk a nemzetközi megítélésben. Élelmiszer-gazdaságunk nemzetközi kapcsolatairól is hűséges tájékoztatást nyújt a mostani bemutató. Az élelmiszer-termelésnék ez az ezernyi, határainkon is túlnyúló kapcsolatát teszi teljessé az idei nagy sereg­szemlén 26 külföldi ország megjelenése, önálló nem­zeti bemutatóval vesz részt a Szovjetunió, Csehszlová­kia, NDK, Lengyelország, a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság, Bulgária, Vietnam, Hollandia, Egyip­tom, Kanada, Finnország, Afganisztán és Jugoszlávia. Vállalatai útján vesz részt az NSZK, Ausztria, Nyu- gat-Berlin, Svájc, Anglia, Franciaország, Belgium, Svédország, Olaszország, USA, Üj-Zéland, Japán és Törökország. Jó hagyományként folytatódik az idén is a KGST- országök közös bemutatója, amely erősödő kapcsola­tainkat, tudományos és műszaki együttműködésünk fejlődését is szolgálja. A kiállítás hazai és nemzetközi résztvevői olyan képet tárnak a látogató elé, amely kinek-kinek érdek­lődése szerint látványosságnak, okulásnak egyaránt figyelemre méltó. Sok érdekes esemény résztvevője lehet tehát az, aki ellátogat az idei bemutatóra. A rendezők mindenesetre gondoskodtak szórakoztató programokról és -szakmai rendezvényekről. Lovasren­dezvények és divatbemutatók, népművészeti kiállítás, valamint állatfelvezetések teszik színessé a látnivaló­kat. Az ellátásról éttermek, sörözők és bisztrók gon­doskodnak, s a komoly szakmai események, tudomá­nyos előadások, az okulást, a tanulást szolgálják. Érdemes tehát ellátogatni a 70. kiállításra is. Ta­nulságos, hasznos tapasztalatokat nyújtó, országos se­regszemlén győződhet meg mindenki arról, hogy he­lyes úton jár mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk, és jövőjük is szép reményekre jogosít. CSERKUTI FERENC Földrengés Magyarországon Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén gyorsjelentést hallgatott meg a reggeli órákban észlelt földrengés­ről. A jelentés szerint a föld­rengés emberi áldozatot nem követelt. Az anyagi kár az érintett körzetekben számot­tevő. A helyi szervek fel­adataiknak megfelelően min­denütt gyorsan intézkedtek. Folyamatosan történik a ká­rok felmérése, a helyreállítá­si munkák megkezdődtek. A kormány utasította az ille­tékeseket, hogy a további szükséges intézkedéseket te­gyék meg. A Minisztertanács megtár­gyalta a gabcikovo—nagy­marosi vízlépcsőrendszer építésének helyzetéről, a mű környezeti hatásairól és a további teendőkről szóíó je­lentést, amelyet az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és a vízlépcsőrendszer kormány­meghatalmazottja nyújtott be. Megállapította, hogy az előkészületek és a munkála­tok az államközi megállapo­dások szerint folynak. Tudo­másul vette a mű építésével, üzemeltetésével kapcsolatos várható környezeti hatáso­kat vizsgáló tudományos munka eredményét; ta­nulmányt az erre a célra lét­rehozott tárcaközi bizottság készített szakmai intézmé­nyek és szakértők bevoná­sával, s véleményezte a Ma­gyar Tudományos Akadémia, valamint az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Tanács. A kormány a vizs­gálatok megállapításait hasz­nosnak tartja a gabcikovo —nagymarosi vízlépcsőrend­szer elkészülésének segítésé­ben, természeti, táji értéke­ink megóvásában, az érin­tett terület fejlesztésének előmozdításában. Elismerését fejezi ki a munkában részt vevő kutatóknak, szakembe­reknek, akik e világviszony­latban is ritkának mondható feladatot elvégezték. A kor­mány úgy döntött, hogy a tudományos elemzések ered­ményeit a tervezés, az épí­tés, majd az üzemeltetés so­rán folyamatosan érvénye­síteni kell. A tudományos vizsgálatok megerősítették, hogy a gab­cikovo—nagymarosi vízlép­csőrendszer terv szerinti — a környezetvédelmi célú be­ruházásokkal együttes — megvalósítása lehetővé teszi a Duna ésszerű hasznosítá­sát, vízkészlete minőségének megóvását, a mesterséges beavatkozások esetleges ked­vezőtlen hatásainak kiküszö­bölését és a természeti táj arculatának megőrzését is. A beruházással összefüggésben (Folytatás a 2. oldalon) Kisebb erejű földrengés volt hazánk több körzeté­ben a csütörtök reggeli órák­ban. Fél hét körül a keleti megyék kivételével szinte az egész országban több ízben is rengést észleltek, amely­nek ereje azonban sehol nem haladta meg a 12 fokozatú Mercalli-skála szerinti 4—4,5 fokos értéket. A Földrengés- jelző Obszervatórium illeté­kesei szerint az epicentrum Budapesttől nyugatra mint­egy 80 kilométerre helyez­kedett el. A földmozgás — amelyet az MTI belgrádi tudósítója szerint Horvátországban is észleltek — mindenütt azo­nos tünetekkel járt: az eme­letes házak felsőbb szintjein megmozdultak a bútorok, ki­lengtek a csillárok, rezegtek az ablakok. Néhány helyen lehullott a vakolat, és szét­nyílt a tapéta, a tatabányai Bánhidai lakótelepen pedig egy-két házban megrepedt a falban a meleg vizet szállító csővezeték. Botoradn Bonyhádi Cipőgyár Megalakult a vállalati tanács Megorősftették tisztségében az igazgatát Az Ipari Minisztériumhoz tartozó Tolna megyei válla­latok közül elsőként a „Bo­lond” Bonyhádi Cipőgyár tért át a gazdaságirányítási reform továbbfejlesztése ke­retében kialakítandó új vál­lalatvezetési formák egyiké­re. Annak idején termelési tanácskozásokon döntött a vállalati kollektíva, hogy — elfogadva a minisztérium ajánlását — a vállalati ta­nácsot választja. A hónap első napjaiban megtörténtek a választások, tegnap délelőtt került sor — a városi tanács tanácstermé­ben — a testület alakuló ülé­sére. Részt vett a tanácsko­záson Gyugyi János, a me­gyei pártbizottság titkára és Horváth Géza, a Szakszerve­zetek Tolna Megyei Taná­csának titkára is. Tréber Tibor igazgató el­nökletével kezdődött meg az alakuló ülés, melyen a válla­lati tanács mind a 26 tagja részt vett. Előterjesztésére — vita után — a testület el­fogadta a vállalat új szerve­zeti és működési szabályza­tát, majd megválasztotta a vállalati tanács tisztségvise­lőit: Nikolov Tamás műsza­ki igazgatóhelyettest elnök­nek, Fábián Gergelyné köz- gazdasági osztályvezetőt tit­kárnak. A továbbiakban az újon­nan megválasztott elnök ve­zette a tanácskozást. Dr. Né­meth József ipari miniszté­riumi főosztályvezető-helyet­tes felolvasta, majd átadta Nikolov Tamásnak Kapolyi László ipari miniszter leve­lét, melyben a miniszter né­hány mondatban vázolja a vállalati tanács előtt álló fel­adatokat, az új irányítási for­mára való áttérés jelentősé­gét és gratulál, jó munkát kí­ván a vállalati tanács tag­jainak, tisztségviselőinek. Ezután került sor az igaz­gató megválasztására, illetve tisztségében való megerősíté­sére. Antal Géza szb-titkár terjesztette elő a jelölőbizott­ság javaslatát, méltatva az igazgató életútját, eddigi te­vékenységét, azt, hogy tíz éve vezeti a gyárat, azóta szá­mos kiemelkedő eredményt ért el a cipőgyár. Eddigi munkája, vezetői tevékeny­sége is garancia arra, hogy a következő években meg­állja a helyét. A vitában fel­szólalók egyöntetűen támo­gatták a javaslatot, hivat­kozva dolgozótársaikkal foly­tatott beszélgetéseikre, az ő véleményüket is tolmácsol­va. Titkos szavazás követke­zett, mellyel megerősítették — a következő öt évre — Tréber Tibor igazgatói meg­bízatását. A következőkben Tréber Tibor megköszönte a bizal­mat, mint mondta, különösen örül anak, hogy a személyé­vel kapcsolatos javaslatot felszólalásával támogatta az is, akit nem is olyan régen kénytelen volt megbüntetni. Vázolta a gyár előtti ez évi feladatokat, valamint a hete­dik ötéves tervvel kapcsola­tos elképzeléseket. Az idén — mint mondta — jól zárult az első félév, a terveket mind párszámban, mind értékben, mind a nyereséget illetően túlteljesítették, a kiemelkedő eredmények tették Tehetővé, hogy augusztus 1-ével 5,3 százalékos bérfejlesztést hajtsanak végre. A hetedik ötéves tervben nem lesz ter­melésbővítés, ám évi 2—3 százalékos létszámcsökkenés­re számítani kell. Korszerű­síteni keil továbbra is a ter­mékstruktúrát, növelni a ha­tékonyságot, javítani a mi­nőséget, csökkenteni az ex­port biztonsági tartalékot. Nikolov Tamás elnök be­jelentette, hogy a vállalati tanács a következő ülésre megfogalmazza elvárásait a tisztségében megerősített igazgatóval szemben, javas­latára megválasztották ennek előkészítő bizottságát. Ezután Csikós Pál, a Bőripari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára a szakszervezet és az SZMT nevében gratulált és kívánt jó munkát. Tamás Ádám, a városi pártbizott­ság első titkára a pártbizott­ság és a városi tanács jókí­vánságait adta át, szólt a Központi Bizottság múlt év áprilisi határozatának vég­rehajtásáról. A határozatnak — mint mondta — fontos része a vállalatirányítás kor­szerűsítése, ez történik most a cipőgyárban is. Reményét fejezte ki, hogy az új válla­lati tanács — támaszkodva az egész gyári kollektívára — eredményesen teljesíti fel­adatát. Nyílt szavazással fogadják el a vállalati tanács tagjai az új szervezeti működési szabályzatot Dr. Németh József főosztályvezető-helyettes átadja a vállalati tanács elnökének az ipari miniszter levelét

Next

/
Oldalképek
Tartalom