Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-15 / 191. szám
1985. augusztus 15. TOLNA _ NÉPÚJSÁG 5 .... ■:% Hasznos a talajvizsgálat A házikertek, hétvégi kertek jelentős része gyenge minőségű, javításra szoruló, nagyüzemi művelésre nem alkalmas területeken létesül. Ezért gyakori gondja a tulajdonosnak mikor, milyen és mekkora mennyiségű műtrágyát, szerves trágyát juttasson ki, hogy jó minőségű, kellő mennyiségű, ős- sokéig eltartható termést kapjon. A szakszerű trágyázás azért is döntő jelentőségű, mert így nemcsak hatékonyabban és jobb eredménnyel dolgozhatunk, de sokkal kevésbé, vagy nem is szennyezzük a környezetet vegyszerekkel. A telepítés előtti talaj- vizsgálat fő célja, hogy megismerjük a talaj jellemző tulajdonságait, tápanyagtartalmát, és hogy érdemes-e a kérdéses területre szőlőt vagy gyümölcsfát ültetni. A talajvizsgálati eredmény csak akkor lehet pontos és jó, ha a mintavétel szabályos. Ha nem a területre jellemző talajrétegből, talajfoltból származik a minta, hamis lesz az eredmény. Egyöntetű felszínű terület esetén: 800—1000 négyzetméterig (kb. 200—300 négyszögölig) a kert legjellemzőbb helyén egy talajszelvényt, úgynevezett mintagödröt ássunk ki. A talaj- szelvény 150 cm mély legyen. A talajmintákat rétegenként szedjük meg. Az egyes rétegeket a szelvény meredek falán a talaj színérek, fizikai tulajdonságának (homok, vályog, agyag) változásánál vízszintes vonalLal határoljuk el. Ha ezek a rétegek nehezen különíthetők el, úgy a mintákat a következő rétegeikből célszerű venni: 0—30, 30—60, 60—90, 90—120 és 120—150 cm-ig. Minden kijelölt rétegből egy kilogrammnyit vegyünk, és tegyük erős műanyagfólia zacskóba. Változatos felszí- nű, hullámos vagy erősen lejtős területről a lejtő felső, középső és alsó részéből két vagy három helyen kell mintát venni. Bogyósok — szamóca, málna, ribiszke, köszméte — telepítése előtt a mintagödröt elég 100 cm mélységig kiásni. A termő ültetvény szakszerű tárgyázásához is fontos a talaj tápanyagtartalmát vizsgálattal megismerni. Gyümölcs- és szőlőskertben a vizsgálandó terület — amennyiben nem nagyobb 800—1000 négyzetméternél — két átlója mentén, 5—5 helyről kell részmintát venni úgy, hogy két átlagmintát kapjunk. Egy átlagminta akkor is egy kilogramm legyen. Az egy-egy átló mentén vett 5—5 részmintát alaposan keverjük össze, és ebből kapjuk az átlagmintát. A trágyázást követő 3—4 hónapon belül ne vegyünk talajmintát! A nagyobb termőkertben a mintavételt az évenkénti szakszerű trágyázáshoz 3—4—5 évenként ismételjük meg. Zöldségnövények termesztésekor 150—200 négyzetméterenként a terület átlói mentén 3—3 helyről vegyünk részmintát, és ebből alakítsuk ki az átlagmintákat a már elmondottak szerint. A A talajmintavétel legkedvezőbb időpontja a termesztésre kiválasztott növény helyének kijelölése után, illetve a trágyázás előtt van. A talajmintavétel mélysége gyümölcsnél és szőlőnél 60 cm, bogyósoknál és zöldségféléknél 40 cm, gyepterületen pedig 0—10 cm, utóbbi esetén! a felső 1—2 cm-es gyepréteget előzőleg el kell távolítani. A javasolt mélységű talajréteget kettéosztjuk, és a két mélységből külön-külön, a már ismertetett módon szedjük a részmintákat, amit egy vödörben alaposan összekeverünk. A mintavételi helyekről érdemes térképvázlatot készíteni, így később is tudjuk, hol voltak a mintavételi helyek. A vázlaton tüntessük fel a kert tulajdonosának nevét, a kert helyét-címét, a a vizsgálandó terület nagyságát, a termesztett vagy termesztésre szánt növényt, illetve növényeket, a szerves trágyázás évét, a talajmintavétel helyét, számát és mélységét, a mintavétel idejét. A kertbarátoknak, kistermelőknek, szakcsoportoknak nagyon érdemes talajmintavételi akciót szervezni, hogy a mintavétel szakszerűbb legyen, a kellő időben történjék, és a minták becsomagolása, laboratóriumba küldése se okozzon külön gondot. A talajminta mellé a zacskóba úgynevezett mintaazonosító cédulát helyezzünk el. Ezen — mint a térképvázlaton — tüntessük fel a kerttulajdonos nevét-laká- sát, a kert címét, valamint a mintavétel idejét. A megírt cédulát, hogy az adatok ne mosódjanak, kenődjenek el, műanyag zacskóba célszerű tenni, hogy megvédje a talajnedvességtől. Általában egy talajminta vizsgálati díja 160—200 Ft, a szaktanácsadás növényféleségenként 10 Ft körüli. A díjakat rózsaszín pénzutalványon kell befizetni. Az illetékes laboratórium csak a a vizsgálati díj befizetése, illetve beérkezése után vizsgálja meg a talajmintákat. Ha a díj 15 napon belül sem érkezik be, a megrendelést tárgytalannak tekintik. A talajmintákkal egyidejűleg adatszolgáltató lapot is küldjünk a talajlaboratóri- umba. A lapra a mintavételi jegyen lévő személyi és egyéb adatokon kívül írjuk fel a saját érdekünkben a terület fekvésére (síik, dombos, mély fekvésű), a talajvíz mélységére, az elővete- ményre, a szerves trágyázás évére vonatkozó és a területen folytatott termesztéssel kapcsolatos megfigyeléseket, adatokat. Tüntessük fel azt is, hogy milyen növényre és fajtákra késünk trégyázási szaktanácsot. Általában talajvizsgálatot a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások vállalnak, ezek pontos címét a helyi tanácsnál tudhatjuk meg. Szent-Miklóssy Ferenc m Átképzési támogatás - szélesebb körben Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a munkaerő hatékony foglalkoztatásának elősegítése érdekében módosította az átképzési támogatásról szóló korábbi rendelkezését. 'Eszerint iaz új szakma elsajátításának idejére az eddiginél szélesebb körben igényellhető az átképzési támogatás, amelyet a jövőben a pályakezdők és a bedolgozók számára is kérhetnek a munkáltatók. Az átképzési támogatást a vállalatok továbbra is arra használhatják fel, hogy ellensúlyozzák dolgozóiknak azt a keresetkiesését, amennyivel kevesebb 'bért kapnak korábbi fizetésüknél, az új szakma elsajátításának ideje alatt. A tá- imogatás változatlanul 12 hónapig folyósítható a betanítás esetében, illetve 30 hónapig a szakképzésben részt vevők számára. A munkáltatók ezután is igényelhetik az átképzési támogatást azoknak a dolgozóknak, akiknek a munka- viszonya, illetve munkaköre 'azért szűnik meg, mert a tevékenységet, amelyben addig foglalkoztatták őket, felszámolták a vállalatnál. így a vállalaton belüli munkaerő-átcsoportosításhoz ezután is kérhető a támogatás, sőt az eddigiektől eltérően nem korlátozzák ezt a létszámot. De csak akkor lehet a munkaerő belső átcsoportosításához támogatást kérni, ha az átképzés a termékszerkezet változtatását vagy az elektronizáció bevezetését, illetve kiterjesztését segíti elő. A vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosítás esetében is ugyanúgy, mint eddig, létszámkorlátozás nélkül igényelhetik a munkáltatók az átképzési támogatást. .A rendelkezés új eleme az is, hogy azok a pályakezdők, akik a munkaközvetítő szervek igazolása alapján három hónapon belül nem tudnak elhelyezkedni tanult szakmájukban, de van olyan munkáltató, amely más szakmában alkalmazni tudná őket, az éhhez szükséges átképzés időtartamára támogatásban részesülhetnek. A jövőben a saját elhatározásukból munkahelyet változtatók, valamint a szakképzettséggel nem rendelkező pályakezdők számára is igényelhetnek a munkáltatók átképzési támogatást, amennyiben az érintettek valamilyen hiányszakma vagy az elektronizációhoz kapcsolódó szakismeret elsajátítására vállalkoznak. A rendelkezés új vonása az is, hogy az ÁBIMiH elnöke és a pénzügyminiszter együttes engedélye alapján az átképzés egyéb költségeinek egy része is átvállalható nyereségadó-kedvezmény formájában, ha ahlhoz jelentős foglalkoztatási érdek kapcsolódik. Agrokémiai telep összefogással Hat termelőszövetkezet — aparhanti Búzakálász, mő- csényi Völgység Népe, zom- bai Egyesült Erővel, kisvej- kei Szabadság, nagymányo- ki Gábor Áron, bonyhádi Pannónia — és a TSZKER összefogásával hétezer négyzetméter alapterületű agrokémiai telep épül Bonyhá- don. A harmincmilliós beruházás kiviteli munkáit a városi tanács költségvetési üzeme végzi. Az első ütemben már az őszi munkálatokhoz tudják fogadni a szilárd műtrágyát. A tervnek megfelelően a második ütemben a helyszínen állítják elő a folyékony műtrágyát. Vagonklrakó gépek és műtrágyaőrlő a napokban érkeztek a telepre. A tárolásra szolgáló támfalak, a mérlegház, az ezer négyzet- méter betonozás, a kerítés, parkosítás munkálatai még befejezésre várnak. E beruházással a gazdaságoknak nemcsak tárolási gondjuk oldódik meg, hanem hétvégi vagonkirakodás problémája is. Az iparvágányon már fogadják a vagonokat Halálra ítélt fák tart, addig őrt kell oda állítani. Hát őr nem volt ott, ahol jártunk! Az utak mindennapi vándora sajnálattal kénytelen látni, hogy az utak mellett a tarlótüzek az útmenti fákat sem kímélik. Vagy a felelőt, lenség, lustaság miatt azok az emberek, akiknek feladata lenne a tarlóégetés zavartalanságának a biztosításé ... Kedden készítettük e fényképet Tamásiból Dombóvár felé menet a 61-es út 61—62- es kilométere között. Birkózik egy fa a füsttel és a tűz. zel. Több tucat társa már kopasz, elégett, soha nem ke! életre. Ám ugyanezt tapasztaltuk a Tamásiból Siófok felé vezető 65-ös fő közlekedési út bal oldalán. Figyelmetlenség ez? Annál sokkal több. szíj. A környezetvédelem, a erdők, a rétek és a vizel megóvása mindnyájunk közö érdeke kellene, hogy legyer Ezt az alapigazságot — mely nék betartására jogszabály i kötelez bennünket — tudn tudjuk, de megszámláíhatat lanszor vétünk ellene, vág: figyelmetlenségből nem i gondolunk rá, hogy környe zetünket romboljuk. A tarló- és az avarégetései idejét éljük. Mezőgazdaság termelőszövetkezetek a nag; betakarítási munkák végezté vei többnyire felgyújtják : földön álló tarlót, hogy jobl földet készítsenek elő a kö vetkező vetésnek. A tarlóégetésre vonatkozil tűzrendészet! utasítás is, mel; a többi között azt is előírja hogy a tűzoltóságnak be kel jelenteni a tűzgyújtás idejét helyét, és amíg a tarlóégeté Harcban a füsttel és a lángokkal Szervestrágyázzunk! Felmérésünk alapján megyénkben éves szinten 700- 900 ezer tonna szerves istállótrágya termelésével számolhatunk. E nagy tömegű anyag szántóföldi hasznosítására szakmailag legideálisabb időszak a júliusi betakarításokat követő augusztus hónap és szeptember hónap eleje. Köztudott, hogy a gabonabetakarítások után helyesen végrehajtott szervestrágyázás a talaj biológiai beérése, kultúrillapotának javítása szempontjából kedvező hatású. Ezen tények ismeretének ellenére szervestrágya-felihasználásunkban 1961-től napjainkig, de a korábbi évekhez viszonyítva is stagnálás, egyes években területi csökkenés tapasztalható. Az energiaárak növekedése, a növekedő anyagárak a kizárólag műtrágyára a apozott talajerő-gazdálkodási szemlélet megváltoztatására kell, hogy ösztönözzön minden ökonomikusán gondolkodó üzemi szakembert. A tarlóégetések általánossá válásával szántóföldi tábláink szervesanyag-mérlege a tarlóégetés előtti állapothoz képest lényegesen romlott. Ezért az összes megtermelt szerves trágya szakszerű hasznosítása ma nagyon lényeges kérdés. Negatív szervesanyag-mérleg esetén romlik talajaink művelhetősége, szegényedik a talajélet, de a műtrágyák is csökkenő hatékonysággal érvényesülnek. A tét véleményünk szerint nem kevesebb, mint mező- gazdaságunkban az elért termelési színvonal megtartása és továbbfejlődésének biztosítása. A szervestrágyázási tervek megyei szintű teljesítése a legtöbb évben csak az év közi tenvcsöfckentésekkel vált lehetővé. A 15 000—20 000 hektáros megyei szervestrágyázási tervek és az ennek megfelelő felhasználás 1981-től nem éri el a megye szántóterületének 10 százalékát. Növeli a gondot, hogy legtöbb helyen szállítási, gazdaságossági és egyéb megfontolásokból, főleg a telepek környékén használják fel a szerves trágyát minden évben. Ez a tény az amúgy is kedvezőtlen szervestrágyázási forgót tovább rontja. A szerves trágya hasznosításában a 3—6 éves szervestrágyázási forgó tartásában főként állami gazdasági szinten kedvezőbb a helyzet. Az állami gazdaságok között is élen jár a Dal- mandi Mezőgazdasági Kombinát, ahol a 3—4 éves szervestrágyázási forgó tartása általános. Hatása a gazdaság növénytermesztésének eredményében is jól mérhető. A szerves trágya megbecsülésével és hasznosításával nemcsak környezetvédelmi elvárást, hanem korszerű talajerő-gazdálkodási rendszerünk érdekében olyan belső tartalék mobilizálását szorgalmazzuk, amely a külső források szinten tartása vagy mérsékelt emelkedése mellett növelheti növénytermesztésünk eredményességét. DR. KONKOLY LAJOS agrokémiai szaktanácsadó Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Szekszárd
