Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-15 / 191. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam. 191. szám ARA: 1,80 Ft 1985. augusztus 15., csütörtök. Mai számunkból MI AZ ANTIINFLÁCIÓS POLITIKA? (3. old.) EGY ÉVRE FELMENTVE (4. old.) HASZNOS A TALAJVIZSGÁLAT (5. old.) EXPRESS—NÉPÚJSAG- SPORTNAPOK (6. old.) £ 760 000 FORINT ÉRTÉKO részjegy <3. old.) Lejárt lemez? Póniló bálba, csizma az asztalra nem való — valljuk, s meggyőződésem, hogy ezer megkérdezett közüli legföljebb tíz vitatná, nem is annyira szóval, mint inkább cselekedeteivel ezt az igazságot. Tudjuk, mi illik, mi nem, mit szabad és mitől tanácsos tartózkodni. Környezeti kultúránkat valahogy mégse vágunk képesek megfelelő módon, s főleg tartósan ráncba szedni. Vendég jön. papuccsal kínáljuk, s ha mi vagyunk a vendég, köszönettel fogadjuk az otthon tisztaságát óvó, rendjének tiszteletben tartását is jelképező papucsot. Más a helyzet az utcákon, tereken, mintha bizony ahhoz, a lakóhelyi környezet rendjéhez, tisztaságához nem lenne az égvilágon semmi közünk. Láttam már szekszárdi bérház harmadik emeleti erkélyéről nagyméretű kartondobozt alá „pilinkézni” esős időben. Aki a „dobozesőt” csinálta, láthatatlan volt, de ha látható lett volna, akkor se bizonyos, hogy az a Ibiről hozzá intézett „hegyibeszéd” hatására legyalogol, s a szemetes konténer mellűé szállítja a göngyöleget, mély így kis idő után cafattá ázva és taposva éktelenítette a járdát éppen a ház kapubejáratánál. A „láthatatlan" nem megy ki a fejemből, már cSak azért sem, mert bár az ő vétke kismiskaság. a még lehetségesek mellett, vannak, akik felelősségtudó lelkivilágunkba jancs is zöge? baka n csokba n trappot- nak bele. Ilyen bakancsosnak gondolom azt az autós atyafit is, aki a Tamásit előző autóspihenőben helyezte — természtesen nem föld alatti, hanem sudár derekú, sűrű lombú fák alatti — örök nyugalomra nyugdíjazott hűtőszekrényét. A tájba nem illő ócskaság valószínű addig fog ott éktelenkedni, amíg a terület gazdái el nem takarítják onnan. Sajnos, mire sor kerülhet erre, lesz ott más, oda nem való holmi is. Személygépkocsival érkező lom. hulladék, fciszuperált berendezési tárgy, ami otthon fölösleges, aminek elszállítása esetleg pénzbe, fáradtságba kerülne. Így meg „egypénzen” kirándul a család, hogy megpihenjen a természet lágy ölén, és a „gondos” szülők példáján okulva, a holnapi felnőtt Is időközben megtanulhatja, hogy a közterületek, a környezet védelmét szolgáló .rendelkezéseket így kell, í lehet figyelmen kívül hagyni. Lejárt lemez, hogy aki otthonéban papucsot ölt, azok közül számosán bak- kancsban randalíroznak másutt? Bizony lejárhatott válna már, ha elég határozottak lettünk volna, tennénk ellene. De nem tet- ’ tűnik, teszünk óleget, és nagyon valószínű, hogy köz- tullajdonú dolgainknak lesznek névtelen ellenségei tízhúsz év múlva is. Ettől függetlenül, bíztatnám azokat, akik e napokban végzik te- lepülésetoiken az ünnepi készülődés jegyében folyó tisztogatást, rendcsinálást. Bíztatom, mert a jó példák is l elhetnek ragadósaik ... — a — Ülést tartott^ Tolna Megyei JTanács V. B. Napirenden a társadalmi tulajdon védelme Szerda hajnaltól apad a Duna Dombori, szerda délelőtt 11 óra. Tózer György gátőr leolvassa a vízmércét: 735 centiméter. Három centit apadt az éjszakai tetőzés óta. Várakozáson felüli parázs vitát váltott ki a Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnap délelőtt tartott ülésén az a Prieger József pénzügyi osztályvezető által előterjesztett beszámoló, mely a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről adott képet. A tanácsok felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények keretein belül nem kevesebb, mint 20 ezer ember dolgozik Tolna megyében és évi 5—6 milliárd „fordul meg” a kezükön. Ezért is volt indokolt a testületnek napirendre tűznie a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét feltérképező és az ezzel összefüggő feladatokra is rámutató beszámolót. önálló napirendként a témával eddig még nem foglalkozott a végrehajtó bizottság, az éves ellenőrzési beszámolók és a vállalatok, intézmények számadásai alapján korábban is kialakíthatta azonban a testület azt a képet, mely a tennivalók meghatározásához szükséges volt. Ismeretes, hogy a társadalmi tulajdon fokozott védelmének követelménye az utóbbi években nehezebbé vált gazdálkodási körülmények miatt is elsőrendű tennivalóink közé sorakozott. A szigorodás parancsolja a társadalmi tulajdon védelmének szorosabbra fogását és a következetesebb fe'lelősségrevo- nást is a társadalmi tulajdont megkárosítókkal szemben. Segítette a szakigazgatási szervet erre irányuló ellenőrzési munkájában az, hogy több központi rendelkezés született a vállalati és tanácsi gazdálkodás önállóságának növelésére és a gazdálkodás felelősségrendszerének következetesebb érvényesítésére. Hogy mennyire szélesedett a közösségi vagyon iránti felelősségérzet? A bevezetőben parázsnak minősített vitát az motiválta, hogy bár a megyei tanács szakigazgatási szervei, és elsősorban a pénzügyi osztály ellenőrzéseinek tapasztalatai javulást fogalmaznak meg, alapvető fontosságú dolgokban alig történt előrelépés. így ezt sürgette a megyei rendőr-főkapitány, dr. Adrián Zsigmond, Deli Sándor, az SZMT titkára, Dudás Antal vb-, Zsigovits Ferenc’ és Nagy János vb-tagok és a NEB megyei elnökhelyettese, dr. Kun József is. Szerencsésen orientálta a napirend vitáját a megyei rendőr- főkapitány tájékoztatója, melyből az derült ki, hogy az országos tapasztalatokkal megegyezően a megyében is gazdasági természetű, társadalmi és személyi tulajdon ellen irányuló a bűncselekmények 60 százaléka. E bűn- cselekményeknek a felét a társadalmi tulajdon sérelmére követik el a bizonylati, leltári, szállítási, pénzkezelési fegyelem lazaságait a maguk javára fordítók. Míg javultak a közelmúlt évek fejlesztései folytán megyénkben is a raktározás tárgyi, személyi feltételei, a raktározással kapcsolatos javulás mértékével alig lehetünk elégedettek. A raktárak zsúfoltak, áttekinthetetlenek sok helyütt, zárhatóságuk se mindenütt biztosított, nem beszélve a jobb híján szabadom, különösebb őrzés nélkül tárolt értékekről. A beszámoló megállapitása szerint az elmúlt 1—2 évben hekövetkezett vezetőváltozások hatására indult növekedésnek a felelősségre vonások száma, és a kártérítések összege a leltározások alkalmával megállapított hiányok és — ami okkal kelt gyanút — leltártöbbletek kapcsán. Így nagyon is helyénvaló az a summázat, hogy a vállalati gazdálkodás, a belső rendszerek szabályzatai nemcsak túl általánosak, hiányosak is, és karbantartásuk sem megfelelő. Hiányosságok tapasztalhatók a selejtezési gyakorlatban, nincs javulás a szállítási fegyelem sérelmei miatti felelősség érvényesítésében. Gyakori hibája a pénzkezelésnek az elszámolásra kiadott összegek nyilvántartásának pontatlansága, a 30 nap elszámolási határidő be nem tartása. Jelentős a társadalmi tulajdon védelmével összefüggő szabálytalanságok száma a tanácsi intézményeknél is, és kevés vállalat, intézmény állíthatja, hogy nála minden rendben van a belső ellenőrzés körül, belső ellenőrzésük a helyzet magaslatán áll. így a vagyonvédelmi munka hatásfokának emelése érdekében változatlanul indokolt a belső ellenőrzés színvonalának emelése, a fe. lelősségi szabályoknak a jelenleginél jóval maradéktalanabb érvényesítése. A napirend zárszavában Császár József tanácselnök egyebek között ennek fontosságát emelte ki, és javaslatára a vb. határozatba foglalta a pénzügyi osztálynak azt a feladatát, hogy dolgozza ki a tanácsok 1986. január 1-gyel érvénybe lépő gazdálkodási rendjének megfelelő kontrollját. A vb. ezt követően tárgyalta meg a Tolna Nagyközségi Közös Tanács V. B. tevékenységéről szóló beszámolót, amit Szilák Mihály tanácselnök terjesztett elő. Az írásos anyaghoz István József elnökhelyettes adott kiegészítő jelentést, mely a megyei komplex felügyeleti vizsgálat megállapításait tartalmazta. A számítások szerinti időben, szerdán hajnalban tetőzött Gemenc térségében a Duna. Az erdőben a nagy víz nem tudott különösebb kárt okozni. A farakatok közül kettőt-hármat bolygatott meg a víz, a laposabb részeket elöntötte — de ez Is haszonnal jár. Ugyanis az iszap egyben termőtalaj, s a homokos részeken, ahova tavaly, meg annak előtti években telepítettek fákat, a nyári szárazság után jól jött az áradás. A számítások szerint ez a magas árhullám a hét végére levonul. A nagy víz miatt nem közlekedett a sétahajó, bár szerdán öt-hat nagy autóbusz is hozott kirándulókat, sok külföldi autósturista is lement a keselyűs: állomásig. De itt a Sió mondhatni normális vízállású, ugyanis még mindig nem nyitották ki a zsi- lipkaput. A zsilipkapu alatti területet teljesen elöntötte a víz, a sétahajózáshoz is csak ladikkal lehetne bemenni Ünnepi csapatgyűlés színhelye volt tegnap a Budai Nagy Antal laktanya: ünnepélyes külsőségek között vettek búcsút a sorkatonai szolgálatukat teljesített, valamint egyetemi tanulmányaik megkezdése miatt azt megszakító katonáktól. Pontban tizenegykor kürtszó harsant, majd a csapat- zászló bevonulását és a Himnusz elhangzását követően fogadta a felsorakozott leszerelő állomány a parancsnokhelyettes Geri Lajos századost. Az ünnepségen a társ fegyveres erők képviselőin kívül megjelent Szajki László, az MSZMP Szekszárdi Városi Bizottságának titkára, Kiss Istvánné, a Hazafias Népfront Szekszárdi Városi Bizottságának titkára, Knopf Attila, a KISZ Szekszárd Városi Bizottságának első titkára és jelen voltak díszvendégként a most leszerelő Kozma Sándor tizedes, kétszeresen kiváló katona szülei. A köszöntést követően került sor a parancsok kihirdetésére, a kiváló, az élenjáró szakasz, valamint a szocialista versenymozgalomban elért egyéni kiváló élenjáró címek átadására, valamint az előléptetésekre. Ezt követően a leszerelőállomány nevében Széli Béla szakaszvezető vett búcsút az emberformáló hónapok színhelyétől, parancsnokaitól, barátaitól, majd Kiss Istvánné, a Hazafias Népfront Szekszárdi Városi Bizottságának titkára vett búcsút a katonáktól. Az ünnepi csapatgyűlés az Internacionáléval, valamint a csapatzászló kivitelévet ért véget. A fegyverátadás ünnepélyes pillanata Díszmenettel zárult a csapatgyűlés Ünnepi csopatgyülés
