Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-13 / 163. szám
XXXV. évfolyam, 163. szám. ÁRA: 2,20 Ft 1985. július 13., szombat. Mai számunkból Összehívták a Hazafias Népfront Vili. kongresszusát 2. oldal Építőanyag-piac Az építési piac változásai nem történhetnek észrevétlenül, hiszen mindnyájunk szeme előtt zajlik az építkezés. Az a jelenség is, amelyik most a legpontosabb jellemzője: a struktúraváltás. Növekszik a magán- építkezések aránya, az állami vállalatokat pedig a karbantartásban, a korszerűsítésben várják a korábbinál jelentősebb feladatok. Nem pusztán elhatározásról van szó, hanem olyan komoly és hosszú távú döntésről, ami közvetett úton. a gazdasági szabályozók révén alakítja és formálja az építők mozgásterét. Ám ahhoz, hogy a kívánt szerkezetmódosulás megtörténjen, sok feltétel szükséges. Az egyik legfontor sabb, évről évre visszatérő téma: az építőanyagok széles választéka megkönnyíti az építők dolgát, hiánya pedig hátráltatja nemzeti gyarapodásunkat. A hatodik ötéves terv időszakában több mint 6 milliárd forintot fordítanak az építőipari kapacitások fejlesztésére, hiszen mindenütt igaz a mondás: korszerű termék csak korszerű berendezésékkel gyártható. A téglaiparban 15 fontosabb, és 32 kisebb jelentőségű rekonstrukció fejeződik be, növelve a fokozott hőszigetelésű falazóanyagot készítő gázbetongyárat, és hamarosan megkezdi működését az 563 ezer köbméter kapacitású Mátra Gázbetongyár is. Ebben az évben már 1,3 millió négyzetméter hőszigetelő üveggel ellátott nyílászáró készül az országban. Az anyagi ráfordítások meghozták gyümölcsüket, és hosszú idő után az idei esztendőben megtörténni látszik a csoda: lesz elegendő építőanyag a legfontosabbakból. Az elmúlt években tumultuózus jelenetek alakultak ki a Tüzép-telepeken, felvásárlási láz kerítette hatalmába az építkezőket. A hiánytól félők jó rátartással vásároltak cementet, téglát, meszet, így növelve mesterségesen a hiányt. Ezért nem volt csoda, hogy az év elején prognosztizált igények mindig rekordokkal dőltek meg, nem volt annyi tégla, hogy mindenki elégedett legyen. Az idén belépő új termelői kapacitások eredményeként ma már a legtöbb anyagból kínálat alakult ki. Ahol kevésnek mutatkozott a hazai gyártás, importból pótolták. Pedig az év eleji szokatlanul hideg időjárás kettős csapást jelentett az építőknek: sok cement-, tégla- üveggyárban időszakosan szünetelt a termelés, máshol akadozott az energiaellátás, és márciusig jelentős volt az elmaradás a tervtől. Késve indult a hideg miatt az építési szezon is, az építkezők rohama csak áprilisban kezdődött. Ekkor jól feltöltött raktárak várták a vásárlókat, mert az építőanyagipar tavalyi termelési tervét 2,1 százalékkal túlteljesítette, és készletei felhalmozódták. Minden erőfeszítés ellenére az idén még szükség lesz importra is falazó-, és kemény tetőfedő anyagokból, valamint húzott síküvegből. Viszont az előregyártott vasbetontermékekből mindenki talál igényének megfelelőt. Feszített födémgerenda, vasbeton födémpanel és béléstest is van elegendő. Ajtóból, ablakból már válogatni is lehet — igaz, a korszerű, hőtakarékos nyílászáró szerkezetek többe kerülnek a hagyományosaknál. A faáruk hiánya viszont az idén sem szűnik meg. A kép országosan tehát kedvező, ám helységenként j eltérő árnyalatokat mutat. Mert előfordul, hogy Budapesten roskadoznak az építőanyag-telepek raktárai a cementtől, ám az Alföldön kevés jut belőle annak, akinek éppen most van szüksége rá. Hogy mindig, mindenhol kapható legyen a teljes választék, az nemcsak a gyártókon múlik, hanem a kereskedelmi hálózaton és szállítóin is. Az építőipari tárca erre az esztendőre kiegyensúlyozott ellátást ígért, s hogy teljesíti a népgazdasági tervben rájutó kötelezettségeit. Talán érzékeltethető a feladat súlya, ha hozzátesszük, 1985-ben 63—64 ezer lakás épül magánerőből, ebből 34—35 ezer a hagyományos családi házak száma. Ám nemcsak a házilagos kivitelezőket kell ellátniuk építőanyagokkal, hanem az állami vállalatokat is, amelyeknél egyre nagyobb a felújítás aránya — ez a tevékenység szintén anyagigé- j nyes. De a fogyasztáson belül a lakossági érdek most j is prioritást élvez. És ez nemcsak elhatározás: komoly gazdaságossági vonzata van annak, hogy hazánk elavult téglagyárai . közül is üzemel még jó néhány, így ráfizetést is termelve csökkenti a falazóanyag-hiányt. A jelek szerint most már nem az alapvető építőanyagokkal, hanem a kiegészítőkkel van baj, különösen ; nehéz jó minőségű szerelvényekhez, fürdőszoba-berendezésekhez, és egyéb kellékekhez jutni. Lehet, hogy értékük eltörpül a cserép és az üveg mellett, ám je- s lentőségük nem tagadható. Ugyanolyan bosszúságot g okoznak, mint a régen hagyományos hiánycikkek. S mert ma is sok szaladgálás után lehet csak hozzákezdeni az építkezéshez, ez a „sport” igazán a bátraké. SZIKORA KATALIN Új vállalatirányítási forma Vezetőséget és igazgatót választott a közgyűlés Először választottak igazgatót a Tolna Megyei Beruházó Vállalat dolgozói A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének és korszerűsítésének egyik fontos része az is, hogy biztosítani kell a dolgozóknak az irányításban, a vezetésben való aktív, tényleges részvételét, a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztését. E céloknak megfelelően két alapvetően új vállalatirányítási forma — a vállalati tanács, és a dolgozók közgyűlései, vagy küldöttgyűlése általános vezetésével működő vállalat — bevezetésére került sor, míg a vállalatok egy része továbbra is államigazgatási irányítás és felügyelet alatt marad. Tegnap Szekszárdon, a Tolna Megyei Beruházási Vállalat irodaházában megyénkben elsőnek a dolgozók közgyűlése választotta meg a vállalat igazgatóját és a héttagú vezetőséget. A vállalatnál hatvanan dolgoznak és fő feladatuk a tanácsi beruházási munkák irányítása. A tegnapi választáson arról kellett döntenie a vállalat dolgozóinak, hogy a 10 hónapja kinevezett igazgatót, Rápolti Árpádot megbízza-e további öt évre az igazgatói teendők ellátásával, vagy sem. A közgyűlésen titkos szavazással döntöttek és 44 szavazattal, kettő ellenében ötéves időszakra Rápolti Árpád kapott megbízást az igazgatói feladatra. Ezután a közgyűlés meghatározta a megválasztott igazgató feladatát, ami manapság igen nehéz, hiszen a tanácsi beruházások nem növekednek, s ennek ellenére kell gazdaságosan tevékenykedni a Tolna Megyei Beruházási Vállalatnak. Ezért is találunk olyan meghatározásokat a feladatok között, mint: kiemelten foglalkozzon a vállalat tevékenységi körének bővítésévek vizsgálatával és az új módszerek feltárásával, segítse elő a versenytárgyalásos rendszer kiszélesítését... Határozottan szerepel a feladatok között, hogy szolgálja a vállalati dolgozó kollektíva munka- és életkörülményeinek a vállalat gazdasági erejéhez való igazodó javulását; a jelenlegi nehezebb körülmények között is vállalkozzon olyan fejlesztésekre, amelyek a vállalat gazdasági erejének és versenyképességének stabilitását a jövő számára is megteremtik. Biztosítsa a dolgozók számára a nyereségérdekeltséget, törekedjen a szervezeti egységek önállóságának fejlesztésére és az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésére ... Ezek figyelembevétele rendkívül fontos, hiszen ezután az igazgató felett a munkáltatói jogokat a vállalati közgyűlés gyakorolja, vagyis beszámolási kötelezettsége van, és a közgyűlés bármikor visszavonhatja funkciójából. A közgyűlésen héttagú vezetőséget is választottak, melynek hivatalból tagja a megválasztott igazgató. A szintén titkos szavazással történt választáson a Tolna Megyei Beruházó Vállalat vezetőségi tagjai lettek: Rimái József műszaki ellenőrzési osztályvezető, Huszti Pálné vállalkozási osztályvezetői, Tam István villamos műszaki ellenőr, Balogh István generál-előkészítő, Sári József né pénzügyi előadó és Horváthné dr. Leitner Borbála jogtanácsos. Megkezdődött a Géménél lUagydíj Tegnap megkezdődött a tizenegyedik Gemenc! Nagydíj háromnapos küzdelemsorozata. Az első nap a 122 kilométeres etapnak mintegy 120 versenyzőből álló nemzetközi mezőny vágott neki. Felvételünk az országúti verseny szekszárdi rajtjánál készült. (Tudósítás lapunk 13. oldalán) Rápolti Árpád megköszöni „választóinak” a bizalmat
