Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-12 / 162. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam. 162. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. július 12., péntek. Mai számunkból helyszíni bejáráson A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG (2. old.) A CSALÁD ÉS A TÁRSADALOM (3. old.) EURÓPÁBÓL MÉG 12 HELY KIADÓ (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT ARATÁSNAP, HÉTKÖZNAP (3. old.) Kádár János Dabasra látogatón Kádár János vendéglátói társaságában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Pest megyei Dabasra, a Fehérakác Termelőszövetkezetbe látogatott. Munkaprogramja során a párt főtitkára felkereste a tsz több üzemegységét; találkozott brigádok tagjaival, akik egész évi munkájuk fontos állomásához érkeztek: ezen a napon indultak meg a kombájnok a gazdaság földjein, hogy betakarítsák az idei gabonatermést. Kádár János kora délután érkezett Dabasra; elkísérte, Petrovszki István, a KB ősz-' tályvezetője és Kovács Imre, a KB osztályvezető-helyettese. A vendégeket Krasznai Lajos, a Pest Megyei Párt- bizottság első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnöke, Ádori Károly, a dabasi pártbizottság első titkára és Pétiké Jánosné, a nagyközség tanácselnöke, valamint a gazdaság vezetői fogadták. A dabasi pártbizottság székházában kezdődött a program. Kádár János — miután megismerkedett a házigazdákkal — meghallgatta Kakucsi Gabriella elnök tájékoztatóját a dabasi Fehérakác Termelőszövetkezet munkájáról, terveiről, az ott dolgozók életéről. Ez a termelőszövetkezet a megyében a legnagyobb területen, 11 ezer hektáron gazdálkodik. Tagságának száma meghaladja a 3 ezret, s — a több száz nyugdíjas mellett — az aktív dolgozók átlagéletkora 35 év. A Fehérakác kollektívája megtalálja számítását a tsz- ben; így nem csábít munka- helyváltoztatásra a főváros közelsége. Kedvezőtlen termőhelyi adottságok — mostoha talaj- és éghajlati viszonyok — nehezítik a tsz munkáját. Ennek ellenére a termelési érték 1980 óta minden évben meghaladja az egymilliárd forintot. A növénytermesztésen belül — az országos gabonaprogrammal összhangban — meghatározó jelentőségű a gabonafélék térme- ,lése; így a szántóterület 40 százálékán őszi kalászosokat termesztenek. A legjövedelmezőbb növények közé tartozik a napraforgó, jelentős tétel a kukorica és a silókukorica. A gazdálkodás viszonylag kedvezőtlen természeti körülményei arra késztették a tsz-t, hogy termelési fő profilja az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó feldolgozó tevékenység legyen. így került a gazdálkodásban első helyre a szarvasmarha-ágazat — emellett egyébként sertés- és juhtenyésztéssel is foglalkoznak —, s a jövedelmezőség fő forrása lett a tejtermékek készítése. Az állattenyésztés jövedelmezőségének javítása a legsürgetőbb napi teendők közé tartozik, erre sarkallják a tsz-t a növekvő takarmányárak, a közgazdasági szabályozók eseti szigorodásai is. Itt a megoldást — hangzott el a tájékoztatóban — nem siránkozással, a kedvezőtlenebb lehetőségek miatti sajnálkozással, hanem a jobb hatékonyságra, a termelés fejlesztésére, a jövedelmezőség ésszerű növelésére törekvéssel kívánják megtalálni. Jócskán javított az eredményességen, hogy a szarvasmarha-ágazat 1978-tól kezdett intenzív fejlesztése sorón előbb saját kivitelezésben egy növendéküsző-tele. pet, majd több mint hét és fél száz férőhelyes szakosított tehenészeti telepet létesítettek. A nagyüzemi termelés mellett a tsz-tagok a háztájiban és a kisegítő gazdálkodásban a közös aktív támogatásával az utóbbi tíz évben ötszörösére növelték a termelést. Az elnök tájékoztatott arról, hogy a gazdálkodáshoz szükséges anyagi bázis fontos forrása ' a melléküzem- ágakban végzett ipari tevékenység is. Újabban az ipari termékek exportja foglalkoztatja a tsz-t; nemrégiben autóalkatrész-gyártó üzemet indítottak be. —• Ügy érezzük — mondta tájékoztatója végén az elnök asszony —, hogy az új körülményekhez való rugalmas igazodással mi is hozzájárultunk a magyar mezőgazdaságnak azokhoz az eredményeihez, amelyeket a felszabadulás 40. évfordulója esztendejéban a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa is elismert. A tájékoztató után üzemlátogatással folytatódott a program. A házigadák először a termelőszövetkezet korszerű szarvasmarha-tenyésztő telepét mutattág meg, ahol természetes környezetben alkalmazzák az állatok nevelésének legújabb módszereit. Ezzel is csökentették a termelési költségeket — mondta Králl Béla termelési főmérnök. Kádár János megnézte a gépesített fejőházat, majd betekintett ez elletőistállóba is. A tejüzem volt a következő látnivaló. Itt Fogarasy Zsolt termelési elnökhelyettes szólt arról, hogy a Fehérakác számára a jövedelmezőség egyik fő forrása lett a tejtermékek — tejföl, túró, tejszín — készítése. A tejüzemnek napi 50 ezer liter a teljesítménye. Katonás rendben gördülő- dübörgő kombájnok — összesen 18 ilyen betakarító gép(Folytatás a 2. oldalon) Gorbacsov minszki beszéde — A jelenlegi szervezési, politikai, gazdasági és káderpolitikai intézkedések és változtatások fő célja a gazdasági és társadalmi fejlesztéssel összefüggő legfontosabb kérdések megoldásának meggyorsítása — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára belorussziai látogatásának utolsó napján a köztársaság kommunista pártja központi bizottságának gazdaságpolitikai kérdésekről mondott beszédet, s közölte, hogy még ebben az évben kidolgozzák a rugalmasabb és korszerűbb gazdasági mechanizmus egységes rendszerét. Belorusszia párt- és állami vezetői előtt a főtitkár szólt a Szovjetunió 1986—1990. közötti időszakra érvényes új ötéves, valamint a 2000-ig tartó időszakra szóló távlati népgazdasági terveiről. Az új ötéves terv előkészítése együtt jár a gazdaság irányítási rendszerének javításával is — mondotta Gorbacsov. A mechanizmus új rendszere a vállalatok megnövelt kezdeményező lehetőségére és felelősségére épül, és célja az, hogy elhárítson minden olyan akadályt, amely gátolja a tudományos és műszaki haladás meggyorsítását, a termelő- munka intenzívebbé és hatékonyabbá tételét. A főtitkár nyomatékosan szólt arról is, hogy minden területen még nagyobb figyelmet kell szentelni a gazdasági fejlődés meggyorsítására hozott intézkedések végrehajtásának. Erről már csak azért is külön kell szólni — mondotta Gorbacsov — mivel egyes vezetők lassan változtatnak munkastílusukon, túlságosan is ragaszkodnak a formális módszerekhez, nem értik meg az új feladatok lényegét, néha pedig egész egyszerűen felelőtlen magatartást tanúsítanak. A szovjet emberek — mondta Gorbacsov — elfogadják, és lelkesen támogatják az SZKP-nak ezt az irányvonalát. Vasutasnapi nagygyűlés Budapesten Csomóponti megemlékezés Dombóváron Több mint négyezer vasutas részvételével vasutasnapi nagygyűlést tartattak csütörtökön a MÁV Északi Járműjavító Üzem nagycsarnokában. Az ünnepségen ott volt Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára is. A Himnusz hangjai után Bajusz Rezső, a MÁV vezér- igazgatója nyitotta meg a nagygyűlést, majd Czinege Lajos mondott ünnepi beszédet. küléséből adódó szállításigény-növekedésre jól fel kell készülni. A miniszterelnök-helyettes a vasút technikai fejlődéséről szólva kiemelte: a 17 évvel ezelőtt elfogadott közlekedéspolitikai koncepció alapján megkezdődött a közlekedés átfogó korszerűsítése, amelynek nyomán a magyar vasút a korszerű technikát egyre szélesebb körben alkalmazó nagyüzemmé vált. — A gazdasági élet változásai a MÁV-ot sem kerülték el, a vasútnál is érezhetőek voltak az utóbbi években a kedvező és a kedvezőtlen hatások egyaránt. Jó dolog — húzta alá a miniszterelnök-helyettes —, hogy több olyan nagy jelentőségű új létesítményt adtak át, amelyek például a záhonyi, a kelenföldi, a kőbánya-kispesti pályaudvarok fejlesztését szolgálták, javítva mind a fuvaroztatók, mind a vasutasok munkáját. Ugyanakkor az egész közlekedési ágazat, s egyben a vasutasok gondja is. hogy a MÁV eszközparkja, illetve annak jelentős része — a korlátozott fejlesztési lehetőségek következtében — nem (Folytatás a 2. oldalon) Czinege Lajos beszéde Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a kormány üdvözletét a magyar vasút több mint 130 ezer dolgozójának. Az ország gazdasági helyzetét értékelve rámutatott: az idei tervcélok elérése rendkívül fontos gazdasági stabilitásunk megőrzése, az életszínvonal-politikai célok teljesítése és a VII. ötéves terv megalapozása szempontjából egyaránt. Éppen ezért sajnálatos, hogy — bár a termelő egységeknél dicséretes és eredményes kezdeményezések történtek — még nem sikerült behozni az év eleji termeléskieséseket. Ezért az eddiginél is szervezettebb, fegyelmezettebb, minőségileg jobb és meny- nyiségében is több munkára van szükség. Czinege Lajos ezután arról a megkülönböztetett szerepről szólt, amelyet a vasút tölt be a népgazdaság életében. — Egyre növekednek a személyi és az áruszállítással szembeni igények, amit jól jellemez, hogy tavaly a vasúti, a közúti közlekedést, a folyami és a tengeri hajózást, valamint a légi közlekedést és a csővezetékes szállítást is magában foglaló magyar közlekedési rendszer több mint 750 millió tonna árut és 4 milliárd utast szállított a belföldi és a nemzetközi forgalomban. Mindez tiszteletreméltó és megfeszített munkát kívánt a közlekedési dolgozóktól. Emellett azonban nem hallgatható el az sem, hogy a vasút szállítási teljesítményei — jórészt az év eleji zord időjárás miatt — elmaradtak a tervezettől. Az is nyilvánvaló, hogy a termelés várható megélénÜlnökök eskütétele Csütörtökön délelőtt a Szekszárdi ómegyeháza dísztermében nyolvaninyalc bírósági népi ülnök tette le a hivatali esküt Császár Józsefnek, Tolna Megye Tanácsa elnökének kezébe. Megyénkben összesen 299 bírósági népi ülnököt választottak, tegnap a Tolna Megyei Bíróság és a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság mellé megválasztott ülnökök ünnepélyes eskütételére került sor. Az ünnepi eseményt Varjas János, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának titkára nyitotta meg, üdvözölte a megválasztott ülnököket és a vendégeket, köztük Deli Sándort, a Szak- szervezetek Tolna Megyei Tanácsának titkárát és Rúzsa Jánost, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának osztályvezetőjét. Részt vett az elnökségben dr. Molnár István, a Tolna Megyei Bíróság elnöke és dr. Uhrin János, a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság elnöke. Az eskütétel után dr. Molnár István értékelte az elmúlt ciklus munkáját és adott tájékoztatót, különös tekintettel azokra, akik most első ízben folytatnak majd népi ülnöki tevékenységet. Befejezésül dr. Molnár István átadta, az igazságügyi miniszter megbízásából a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést dr. Bézse- nyi Gyulának és a miniszteri dicséretet Bors Lászlónak. Esküt tesznek a népi ülnökök
