Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 161. szám. ARA: 1,80 Ft 1085. július 11., csütörtök. Mai számunkból „BENT” ÉS OTTHON (4. old.) NEMCSAK ZENEKULTÚRÁNKRÓL VAN SZŐ (5. old.) KINEK FIZETÜNK ADÓT? (5. old.) HOLNAP RAJTOL A GEMENCI NAGYDÍJ (6. old.) UTAZÁSI IRODÁKBAN JÁRTUNK (3. old.) ■■■■■ Mozgalmi eszközökkel A párt XIII. kongresszusának határozatában ismételten megfogalmazódott az a követelmény, hogy erősítsük a pártmunka mozgalmi jellegét, szorítsuk visz- sza és számoljuk fel a pártmunka gyakorlatában a hivatali felfogást és stílust, a formalizmust. Rokonszenves követelmény ez, amely bizonyára minden pártaktivista, minden kommunista helyeslésével találkozik. Mégis az érzékelhető — a Központi Ellenőrző Bizottságnak a kongresszus elé terjesztett jelentése szó szerint is megfogalmazta —, hogy noha már körülbelül egy évtizede törekszünk e célt valóra váltani, mégsem tudtuk a pártmunka mozgalmi jellegét a kívánt mértékben gazdagítani, s változatlanul sok a felesleges előírás és szabályozás, a bürokratikus, formális jelenség a párt életében. Ha egy bajt orvosolni akarunk, mindenekelőtt az okait kell felderítenünk. Nos, a szóban forgó esetben meglehetősen összetett és ellentmondásos a közrejátszó tényezők sora. Ugyanis bizonyos mértékig éppen a fejlődés, az előbbre lépés erősített fel — mellékhatásként — egyes nemkívánatos jelenségeket. Másfelől nem kis részben a fejlődés következménye az is, hogy ma kevésbé érzünk eltűrhetőnek, elfogadhatónak némely negatív vonást a pártmunkában, mint ahogy régebben éreztük. Ez érthetően felerősíti a változtatás igényét. Társadalmi életünkben ma az egyik legjelentősebb és leginkább kitapintható folyamat a szocialista demokrácia kiszélesítése, valóságos érvényesülése, a helyi szervek, a vállalatok, intézmények önállóságának fokozódása és döntési jogkörük kibővülése, a közügyekben részt vevők számának gyarapodása, a részvétel minőségének fejlődése. Ez a folyamat a pártmunkában is új követelményeket támasztott és támaszt. Ilyen követelmény, hogy a pártszervezetek a helyi dön. téseknek hozzáértő részesei legyenek, s ne csak politikai felelősséggel, de az ügy érdemi részét illetően elmélyült alapossággal, mondhatnánk szakszerűséggel munkálják ki állásfoglalásukat. Ez a törekvés azonban helyenként eddig olykor túlzásokba torkollott: a politikai megközelítést elhomályosították a szakmai szempontok, az eleven meggyőző és szervező munkától pedig elvonták az erőt a buzgó adminisztrálgatá- sok. Ráadásul némely alapszervezetben úgy gondolták: munkájuk attól lesz magasabb színvonalú, ha mechanikusan a magasabb szinten helyénvaló munkamódszereket utánozzák. Ennek következtében azután olyan munkaformákat igyekeztek meghonosítani, amelyeket egy irányító pártbizottság sikkerrel alkalmazhat, de egy alapszervezet munkáját jobbá nem, csupán bürokratikussá tehetik. A utóbbi évek azonban nemcsak szaporították, erősítették ezeket a jelenségeket, hanem érzékenyebbé is tettek bennünket irántuk, fogékonyabbá a formális, bürokratikus jelenség káros kihatásainak felismerésére. A helyi önállóság fokozódása ugyanis együtt jár a döntések meghozatalában részt vevők körének kiszélesedésével, az érdekek és az azokat kifejező vélemények nyíltabb és világosabb megfogalmazásával. Egyre kevésbé vezethet célhoz, ha a pártszervezet megelégszik a nézeteknek a vezetők irodáiban történő egyeztetésével. Nem elégséges a tanácselnökkel, az igazgatóval, a szakszervezeti titkárral egyetértésre jutni: a tanács, a vállalati tanács, a bizalmi testület tagjainak állásfoglalására is hatni kell, s ehhez a politikai, mozgalmi eszközök a legmegfelelőbbek. S nem is elég hozzá egy-két pártvezető: ehhez a pártaktivisták, a párttagok széles táborát kell felsorakoztatni. A választók, a vállalati dolgozók, a szakszervezeti tagok meggyőzéséhez és véleményük kikéréséhez, a kétirányú, széles körű eszmecserékhez pedig a teljes párttagság közreműködése szükséges. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a pártszervezeten belül is folyamatosan tisztázódnak a vitatott kérdések, ha a pártfórumok minden hozzáértő bekapcsolásával tartott érdemi vitáiban formálódik ki a közös álláspont. A már bevezetett vagy rövidesen életbe lépő intézkedések a társadalmi élet számos területén növelik a valóságos, érdemi demokratizmust, az érdekek és vélemények összevetését, olykor összecsapását. Ez a folyamat nem nélkülözheti a tudatos politikai irányítást, s erre — politikai rendszerünk lényegéből adódóan — a párt hivatott. Jól orientálni, befolyásolni, irányítani azonban ezt a folyamatot csak politikai, mozgalmi eszközökkel lehet. Kell az elmélyült és szakszerű elemzés (akár tucatnyi papírlapon), de nem önmagáért, hanem a közös állásfoglalás kialakításának szolgálatában. Kellenek a rendezvények, gyűlések (időnként felülről meghatározott napirenddel is), de témakörüket ne a gépies rutin diktálja, hanem az élet által felvetett problémák, s ne csak tájékoztatás történjék ott, hanem legyen mód a kollektíva tapasztalatait összegező érdemi döntésekre. Kellenek a vezetők megbeszélései és megállapodásai, de ezek ne akarják helyettesíteni a kommunisták meggyőző munkáját, a dolgozókkal való együttes gondolkodást. Konkrétnak lenni, de óvakodni a részletekbe taló aprólékos belemerüléstől, hozzáértőnek lenni, de a szakmai kérdéseket emberi oldalról megközelítve — az élet ma ilyen stílust igényel a pártmunkában is. S persze — nem kevésbé — azt is, hogy a politizálás ne váljék véget nem érő szófecsér- léssé, hanem az emberek jó érzékkel kiprovokált kezdeményezéseinek eredményei az emberek termékeny cselekvéseiben öltsenek testet. GYENESLÁSZLÓ Várkonyi Péter befejezte hollandiai látogatását Ruud Lubbers holland kormányfő fogadja Várkonyi Pétert. (Telefotó.) Várkonyi Péter külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodott Hollandiában, szerdán fogadta Ruud Lubbers miniszterelnök. A külügyminiszter később a hágai parlament épületében találkozott Relus Tér Beek- kel, a parlament külügyi bizottsága elnökével, majd kötetlen beszélgetés keretében a holland sajtó képviselőivel. A kétnapos magyar—holland megbeszéléseken egybehangzóan és kölcsönösen jónak ítélték a két ország kapcsolatait, amelyek mind gazdasági-kereskedelmi, mind pedig kulturális és tudományos téren bíztatóan fejlődtek az elmúlt években. — Hollandia részéről megvan a készség tovább bővíteni és fejleszteni ezeket a kapcsolatokat — hangoztatta Lubbers kormányfő. — Ez találkozik a magyar elképzelésekkel, a magyar külpolitika törekvéseivel, mivel a kölcsönösen előnyös kapcsolatok két különböző társadalmi rendszerű ország között a legjobb eszközt jelentik a nemzetközi bizolom és biztonság erősítésére is — fejtette ki a magyar külügyminiszter. A nemzetközi kérdéseket illetően Várkonyi Péter és Hans van der Broek holland külügyminiszter — bár eltérően ítélték meg a jelenlegi feszültség okait — egyetértettek abban, hogy szükség van Európában és a világban a kölcsönös bizalom erősítésére, a helsinki folyamat életben tartósára és folytatására. Várkonyi Péter szerdán este befejezte hollandiai látogatását és hazautazott. Jugoszláv-lengyel megbeszélések Wojciech Jaruzelski, lengyel kormányfő, aki hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra Belgrádba, kedd este Radovan Vlajkovics jugoszláv államfővel folytatott megbeszélést. A baráti és szívélyes légkörben lezajlott találkozón a felek a kétoldalú kapcsolatokról és egyes időszerű nemzetközi problémákról cseréltek véleményt. A két ország viszonyát mindketten hagyományosan barátinak mondták, s fontos feladatnak minősítették a kapcsolatok további javítását. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban a felek aggodalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása, a fegyverkezési verseny növekedése miatt. Jaruzelski kíséretében Belgrádban tartózkodó Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter kollégájával tárgyait. Olszowski és Raif Dizdarevics megbeszélésén szintén a kétoldalú kapcsolatokról és az aktuális nemzetközi helyzetről esett szó. Tadeusz Nestorowicz lengyel külkereskedelmi miniszter és Szpaszoje Mede- nica miniszter a két miniszterelnök jelenlétében jegyzőkönyvet írt alá az 1986—1990. közti időszakra szóló lengyel —jugoszláv gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés főbb feladatairól. Jó alapokkal^ biztos pozícióból várják a VII. ötéves tervet Küldöttgyűlés a „Kop-Ka” Áfész-nél Kitüntették a nyugdíjba vonuló elnököt A művelődési ház előterében kiállítást rendeztek Tegnap délelőtt tartotta küldöttgyűlését a Tamási „Kop-Ka” Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Tamásiban, a Gőgös Ignác Művelődési Ház nagytermében. A küldöttgyűlésen megjelent Szlameniczky István a SZÖVOSZ elnöke, Péter Szigfrid, a Tolna Megyei Pártbizottság első titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke, K. Papp József, a megyei pártbizottság — Az utolsó elnöki teendőként Klein István beszámolóját tartja nyugalmazott első titkára is. A művelődési ház előterében kiállítás fogadta a szövetkezeti tagokat, akik 26 település küldötteiként köszönteni és választani jöttek el a gyűlésre. A kiállított tablók bemutatták a szövetkezet munkáját és elért eredményeit. A küldöttgyűlés napirendi pontjai között szerepelt Klein István áfész-elnök felmentési kérelmének megtárgyalása, valamint a küldöttgyűlés feladata volt az új elnök megválasztása is. Elsőként Klein István kért szót és számolt be a szövetkezetnek a hatodik ötéves terv időszakában végzett munkájáról és a VII. ötéves terv feladatrendszerérői. A beszámolót követően Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke kért szót, és elmondta, hogy Klein István augusztusban tölti be hatvanadik életévét és élve állampolgári jogával, bejelentette, hogy nyugállományba kíván vonulni. Az igazgatóság ezt tudomásul vette és a kérést a küldött- gyűlés elé terjesztette, amit a 243 küldött elfogadott. A SZÖVOSZ elnöke, Szlameniczky István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által Klein Istvánnak munkája elismeréseként adományozott a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést nyújtotta át, és elmondta, hogy az elnöki székben eltöltött 23 év komoly munkát és sok sikert tartalmaz. — „Egyéniségként, közéleti, mozgalmi emberként érte el Klein István ezt a sikert, jó egészséget kívánva gratulálunk hozzá” — mondta a SZÖVOSZ elnöke. A küldöttek felállva tapsoltak, és ez a taps a szeretet megnyilvánulásának kifejezője is volt egyben. Többen is szólásra emelkedtek és köszöntötték a leköszönő elnököt. Fiáth Attila első titkár a városi pártbizottság nevében, Tartsai Rezső személyzeti igazgató a Skála-Coop kollektívája és igazgatója nevében, de köszöntötték a munkatársak is volt elnöküket. Gonda József, az Regszemcséi tanács elnöke emlékplakettet nyújtott át Klein Istvánnak, a településfejlesztésben végzett munkája elismeréseként. — Nézzék el, ha papíron is nehezen találom a szavakat — olvasta Klein István elérzékenyülten. A küldöttgyűlés Klein Istvánt 1985. augusztus 3-i hatállyal saját kérésére felmentette tisztségéből. Ezt követően Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke javaslatot terjesztett elő, melyben Csepregi Ferencet, a szövetkezet főkönyvelőjét javasolta a szövetkezet elnöki funkciójának betöltésére. A küldöttek titkos szavazás után egyhangúan megválasztották Csepregi Ferencet. A küldöttek egyben Klein István volt elnököt az igazgatóság rendes tagjai közé választották.
