Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-10 / 160. szám

2 KÉPÚJSÁG 1985. július 19. Fidel Castro válasza PANORÁMA Reagan vádaskodására Sandinista katonák sebesült társukat mentik ki a tűzvo- nalból, akit az ellenforradalmárok sebesítették meg Ni­caragua Jinotega tartományában. (Telefotó) Sajtóértekezleten utasítot­ta vissza Fidel Castro kubai elnök Ronald Reagan ameri­kai elnök legutóbbi éles han­gú vádaskodásait. Reagan ugyanis hétfőn azt fejtegette, hogy Kuba, Líbia, Nicaragua, Észak-Korea és Irán „nemzetközi terrorista szindikátust” alkot és a ter­rorizmus eszközével próbálja megtörni az Egyesült Álla­mok „külpolitikai akaratát”. A kubai elnök havannai sajtóértekezletén kijelentet­te, hogy Reagan az, aki a nemzetközi jog normáival kiáltó ellentétben utasítást adott a niioaraguai kikötők elaknásítására, a kis Grena­da lerohanására, ő az, aki minden erejével támogatja a népiirtó salvadori és guate- malai rendszereket, az 6 utasítására toborozzák és pénzelik a törvényes nioara- guad kormány döntésére tö­rő zsoldos hadsereget. Élénk visszhangot keltett más országokban a Ronald Reagan hétfő esti nyilatko­zata. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség politikai szemle- írója megállapítja, hogy a Fehér Ház vezetője megpró­bálta a „nemzetközi terror­izmus bélyegét” sütni mind­azokra az országokra, ame­lyek politikai önrendelkezé­sükért, gazdasági önállósá­gukért küzdenek és szembe- szállnak Washington diktá­tumával. Daniel Ortega nicaraguai elnök Reagan vádaskodásai­ra válaszolva hétfő este Ma- naguában kijelentette: Was­hington az, amely a terror politikáját alkalmazza, zsol­dosbandákat toboroz és pénzel, semmiben sem vét­kes polgári lakosok meggyil­kolására. Miguel d,Escoto managuai külügyminiszter a maga részéről hangsúlyozta: a Nicaragua címére intézett vádaskodásoknak az a célja, hogy előkészítsék a talajt az agressziós politika újabb ki- szélesítéséhez. A líbiai rádió keddi nyilat­kozatában azt a véleményét hangoztatta, hogy Ronald Reagan azért támadta minő­síthetetlen hangnemben Lí­biát, Kubát, Nicaraguát, a KNDK-t és Iránt, mert az illető országok szembeszáll­tak az Egyesült Államok vi­láguralmi törekvéseivel. Film Andropovról Iráni-iraki háború Találat ért egy tartályhajót A Magyar Televízió ma este 20.55-kor sugározza a moszkvai központi dokumen- tumfilm-stúdió Jurij Andro­pov — egy életút állomásai című filmjét. A fiatal rende­ző, Oleg Uraljov, szakítva a protokoll portréfilmek ha­gyományával, az SZKP né­hai főtitkárában olyan nyílt­szívű, őszinte, jó humorú, családját szerető, zenekedve­lő embert mutat be, aki po­litikusként hatalmas munkát végzett hazája félemelkedé­séért. Tizennyolc évesen par­tizán volt a karéliai fronton, 1956 őszén, 42 évesen nagy­követ lett Budapesten és mi­után 1982-ben az SZKJP fő­titkárává választották, sú­lyos betegséggel küzdve töl­tötte be tisztségét. Az izgal­mas életutat követte a film. Többek között bemutatja az idős korában is édesanyja zongorajátékára emlékező, feleségéhez verset író szovjet vezetőt. Az IiRiNA (teheráni hírügy­nökség szerint az iráni csa­patok az elmúlt 24 óra alatt a frontvonal keleti szaka­szán „ellencsapásokat” mér­tek az iraki erőkre. Köz­ben a frontvonal egész sza­kaszán heves tüzérségi pár­baj folyt. Az irániak, jelen­tette az IRiNA, Iransar váro­sa közelében visszaverték az ellenség támadását, továbbá meghiúsították az iraki erők­nek azt a próbálkozását is, hogy a Madzsun-szigetek .tér­ségében iráni ellenőrzés alatt. álló területekre hatoljanak. A Dél-afrikai Köztársaság továbbra is folytatja Angola destabiiiizálását célzó politi­káját — állapítja meg az an­golai hírügynökség, az AN- GOP kommentárja. A cikk szerint az elmúlt hat hónapban a dél-afrikai Ugyancsak az ÍRNA szerint az iraki fél messzehordó tü­zérségi fegyverekkel lőtte Abadan és Horramsar iráni városokat. Kigyulladt egy 392 ezer tonnás török tartályhajó ked­den az Arab-öböl vizein, az iráni tulajdonban lévő Hairg kikötő közelében. A legény­ség elhagyta a lángokban ál­ló hajót, Bagdadból korábban azt jelentették, hogy az ira­ki légierő gépei kedden Harg közelében egy „nagy tenge­ri célpontot” találtak el. légierő gépei 71 alkalommal sértették meg Angola légte­rét. Bűnös terveihez Dél-Afri- ka az általa fegyverekkel is támogatott U1NITA ellenfor­radalmi szervezetet hívja se­gítségül. Dél-alrikai támadások Angola ellen BUDEPEST Július 5. és 9. között ha­zánkban tartózkodott a Né­met Szakszervezeti Szövetség (DOB) küldöttsége, Ernst Breit elnök vezetésével. A SZOT tárgyalóküldöttsége — amelyet Gáspár Sándor, a SZOT elnöke vezetett — és a DG© vezetői megbeszélé­seik során kölcsönösen tájé­koztatták egymást országaik gazdaságpolitikájáról, a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek alakulásáról, a szakszervezetek tevékenysé­géről. MOSZKVA A szovjet kormány meg­hívására kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érke­zett Jao Ji-lin, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsának alelnöke (miniszterelnök- helyettes). A vendéget a repülőtéren Ivan Arhipov első miniszter­elnök-helyettes, és Jevge- nyij Kozlovszkij, geológiai miniszter fogadta. GENF A nukleáris és űrfegyve­rek kérdéséről folyó szovjet —amerikai tárgyalások kere­tében kedden Genfben ülést tartott az űrfegyverek prob­lémájával foglalkozó mun­kacsoport. Ugyancsak kedden ülésezett a közép-hatótávol­ságú atomfegyverek kérdé­sével foglalkozó csoport. • Továbbra is a gyarmatosí­tás felszámolása az ENSZ egyik legfontosabb feladata — hangsúlyozza az a nyilat­kozat, amelyet a szocialista országok küldöttségei adtak ki közösen a világszervezet gazdasági és szociális taná­csának második ülésszakán Genfben a gyarmati orszá­gok és népek függetlenségé­ről szóló ENSZ-deklaráció 25. évfordulója alkalmából. A nyilatkozat szerződ rámutat­nak arra, hogy a gyarmato­sítás minden formáját — így a gazdasági elnyomást is — fel kell számolni. TEL AVIV Újabb sztrájokkal, tünte­tésekkel tiltakoztak kedden Izraelben a múlt hót ele­jén hozott gazdasági fcény- szerintézekedések ellen. Mint­egy 80 ezer állami alkalma­zott szüntette be a munkát, hogy visszakozásra kénysze­rítse a kormányt, amely a költségvetés megnyirbálásá­ról hozott döntésével körül­belül tízezer ember állását számolja fel. Több ezren vo­nultak kedden a parlament elé a drákói intézkedések el­len tüntetve. kakas újabb diadala? Zimbabwe A Harare utcáin széles moso- lyú arcok, a karok újra a kakas szárnycsapásait utá­nozzák, mint 1980-ban. Ró­bert Mugabe pártjának a ZANU (HF)-nak a választá­si győzelmét ünnepük így. A párt jelképe ugyanis a fa­ágon peckesen álló kakas. A Zimbabwében kormány­zó ZANU (HF), azaz a Zim­babwei Afrikai Nemzeti Unió (Hazafias Front) a hét elején véget ért választáso­kon a 79 mandátumból 63-at nyert el. Teljes diadal? Igen, ahhoz képest, hogy az 1980- ban, a függetlenség kikiáltá­sa előtt egy hónappal meg­tartott választásokon a párt 57 képviselői helyet szerzett. Csakhogy Mugabe miniszter- elnök és a ZANU (HF) más vezetői most még sokkal jobb eredményt vártak. A ZANU (HF) fő ellenfe­le a Joshua Nkomo vezette ZAPU volt. öt évvel ezelőtt húsz mandátumot kapott, most 15-öt. A kormánypárt abban reménykedett, hogy sikerül elnyernie a ZAPU- tól több mandátumot Dél- Matabeleföldöni, ahol Nkomo pártja nagy támogatást élvez törzsi alapon. Itt lakik a másfél milliós ndebele nép, amely kisebbségben van a Mugabe pártjának tömegbá­zisát alkotó hétmillió shoná- hoz képest. A ndebele vá­lasztók többsége azonban most is úgy vélekedett, hogy érdekeit csakis Nkomo párt­ja védelmezheti meg. A ZA­PU más tartományokban vesztett el öt mandátumot. Nyugati sajtókommentárok hónapokkal ezelőtt azt jósol­ták, hogy a kormánypárt a hadsereg és a rendőrség ere­jét felhasználva meg fogja félemlíteni az etnikai kisebb­séget. Nem így történt. Meg­figyelők egységes véleménye szerint a választások tisztes­séges körülmények között zajlottak le. Mugabének és pártjának tehát ezután is számolnia kell azzal, hogy a Nkomo ál­tal vezetett ZAPU útjában áll majd az egypártrendszer létrehozására irányuló ter­veknek. Nkomóéknak lénye­gesen nagyobb vereséget kel­lett volna elszenvedniük ah­hoz, hogy gyorsan el lehes­sen távolítani őket a politi­kai színpadról. A két párt egyesülésének lehetősége pe­dig csekély, jóllehet elemzők egyetértenek abban, hogy Mugabe és Nkomo pártja kö­zött nincsenek alapvető ide­ológiai különbségek. Igaz, Mugabe pántjának program­jában többször szerepel a tu­dományos szocializmusról szó, Nkomóék pedig inkább a magán- és az állami szek­tor egymást kiegészítő sze­repének fontosságát hangsú­lyozták. Ez azonban nem el­lentétes Mugabe kormányá­nak jelenlegi gazdaságpoliti­kai taktikájával. 1980-ban a fekete többsé­gi uralom úgy jöhetett létre Zimbabwében, hogy a brit közreműködéssel megfogal­mazott alkotmány sok komp­romisszumot tartalmaz. így a százfős parlamentben húsz mandátumot fenntartottak a fehér kisebbségnek, amely pedig a lakosságnak csak egy töredékét teszi ki. A mostani választások első me­netében erről a húsz man­dátumról szavazott a száz­ezer fehér lakos egyharma- da. Meglepetés, hogy többsé­gük a hajdani fehértelepes kormányzat miniszterelnökét, lan Smitht és Konzervatív Szövetségét támogatta a Mu- gabe-kormányzattal együtt­működni kész független je­löltekkel szemben. Mugabe és pártja csaló­dottsággal és haraggal rea­gált erre. A miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy új összetételű kormányába nem veszi be azokat, akik nem tagjai a pártjának. Ez azt jelentené, hogy távoznia kell a kabinetből a két fehér miniszternek, akik pedig nem szövetségesei lan Smith- nek. Valószínű, hogy az elkö­vetkező években Zimbabwé­ben feszültebbé válik a több­ségi kormányzat kapcsolata a fehér kisebbséggel. Pedig most érdekes folyamat zaj­lik az afrikai országban. A többségi uralom elől kül­földre kivándorolt fehérek közül egyre tőben visszatér­nek. Főleg azok, akik a Dél­afrikai Köztársaságba men­tek át és az ottani gazdasági válság körülményei között nem találták meg számításai­kat. Kurucz János Mai kommentárunk Szoros szövetségben A magyar—szovjet kapcsolatok folyamatában rend­szeresek a legmagasabb szintű találkozók éppúgy, mint a miniszterek eszmecseréi. Várkonyi Péter külügymi­niszter rövid moszkvai látogatása szorosan illeszkedik ebbe a sorba. Mégis, érthető módon a szokottnál is na­gyobb érdeklődés kísérte hétfői megbeszéléseit Eduard Sevardnadzéval, a szovjet diplomácia irányítójával: a grúz származású politikus ugyanis alig néhány nappal korábban foglalta el helyét a tárca élén, s ez volt az első alkalom, hogy külügyminiszterként képviselte a Szovjetuniót egy kétoldalú tárgyaláson. Testvéri barátság és teljes egyetértés jellemezte az eszmecseréket. Mint a kiadott közlemény hangsúlyoz­za, mindkét ország arra törekszik, hogy minden esz­közzel erősítse a szocialista közösség államainak egy­ségét, ' összeforrottságát és együttműködését. Aligha szükséges bizonygatni: a jelenlegi bonyolult és fe­szültségekkel terhelt világhelyzetben erre múlhatatla­nul szükség van. Mint eddig, a jövőben is összehan­golja Budapest és Moszkva külpolitikai tevékenysé­gét a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a nem­zetközi légkör gyökeres javítása érdekében. Érdemes megjegyezni, hogy külügyminiszterünk alig néhány órát töltött idehaza: tegnap már újabb fontos tárgyalá­sokra Hollandiába utazott. A helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulója előtt hazánk tovább­ra is a kelet—nyugati párbeszéd fenntartását szorgal­mazza, s — szövetségeseivel egyetértésben — a külön­böző társadalmi-gazdasági berendezkedésű országok együttműködésén fáradozik. Jó alkalmat kínáltak a moszkvai eszmecserék a vi­lághelyzet értékelésére. Mindkét külügyminiszter ag­godalmának, de egyszersmind reményének adott han­got. Aggodalmukat a katonai fölény megszerzését cél­zó amerikai törekvések — különösen a világűr milita- rizálására irányuló tervek — indokolják. A moszkvai eszmecserék mindemellett reális esélyt adtak az eny­hülési folyamat megújulásának. A magyar külügymi­niszter tapasztalhatta: Moszkvában megkülönböztetett figyelmet szentelnek a becsületes és konsruktív pár­beszéd folytatásának. Várkonyi Péter ezzel összefüg­gésben egész társadalmunk abbeli őszinte reményét és várakozását fejezte ki, hogy a novemberi Gorbacsov— Reagan találkozó nemcsak a szovjet—amerikai viszony, hanem az általános nemzetközi helyzet javulását is elősegíti. Az enyhülési folyamat teendőit mindkét külügymi­niszter azonos módon ítélte meg. Genfben a szovjet— amerikai tárgyalásokon az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének érvényesülése ebben a tekintetben éppoly meghatározó, mint a katonai szembenállás szintjének csökkentése kontinensünkön. Az európai béke és biztonság erőfeszítéseinek módozataira a Var­sói Szerződés számos felelősségteljes javaslatot tett, ám — amint azt a külügyminiszterek megállapították — a NATO konstruktív válaszai még késnek. Szóba ke­rült a találkozón az októberben Budapesten kezdődő európai kulturális fórum, amelynek sikeréért mindkét fél minden szükséges lépést megtesz. Végül a két külügyminiszter a rendszeres kétoldalú találkozók és konzultációk folytatása mellett szállt sík­ra. Megerősítve ezzel is azt a szoros szövetségi kapcso­latrendszert, amely a két országot az élet minden te­rületén összefűzi. GYAPAY DENES Befejeződött az országos honismereti konferencia Kedden befejeződött Sop­ronban a negyedik országos honismereti konferencia. A kétnapos tanácskozáson a honismereti mozgalomban részt vevő intézmények, tu­dományos egyesületek, mint­egy 250 képviselője vett részt. A konferencia záró­napján Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára tartott előadást. Egyebek között hangoztatta, hogy a honisme­reti mozgalom az elmúlt év­tizedekben bebizonyította életképességét. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a 'mozgalomban tevékenykedők elkötelezettségüket, tudásu­kat, hazaszeretetüket állítot­ták a honismeret ügyének szolgálatába. A továbbiakban szólt a mozgalom társadalmi feladatairól. Kiemelte: hogy a nagyszámú társadalmi ak­tivistahálózat már az eddigi­ekben is sokat tett azért, hogy segítse feltárni értéke­inket, azokat a történelmi tapasztalatokat, amelyek erő­sítik a szocialista hazához való kötődést, a nemzet ügyei iránti felelősséget. Az előadás után a résít- vevők jóváhagyták a konfe­rencia ajánlásait, meghatá­rozták a következő öt év ten­nivalóit. Az ajánlás egyebek között kiemeli, hogy múltunk kuta­tása mellett az eddigieknél is nagyobb figyelmet szüksé­ges fordítani szocialista je­lenünknek a fiatal generá­cióval való megismertetésé­re. A honismereti mozgalom továbbra sem töltheti be fel­adatát a szakemberek — mindenekelőtt a pedagógu­sok áldozatkész támogatása nélkül. De nem kevésbé fon­tos a közgyűjtemények, a le­véltárak, a múzeumok, a könyvtárak munkatársainak szerepe, akik irányt mutat­nak az öntevékeny honisme­reti munkának. A mozgalom egyik fontos területe a szakköri tevé­kenység, amely az általános iskolás és középiskolás ifjú­ság táborán kívül a felnőtt társadalom széles rétegeit is felöleli. Az utóbbi évek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a szakköri munka az általános iskolákban jól meg­alapozott, a közép- és felső­fokú intézményekben viszont e tevékenységnek nincs megfelelő folytatása. A kon­ferencia ezért nyomatékosan felhívja a figyelmet a szak­köri munka kiszélesítésére, a honismereti fakultatív ok­tatás-nevelés módszereinek kidolgozására, és újabb hon­ismereti táborok szervezésé­re. Felszabadulásunk 40. év­fordulója alkalmából indítot­ták útjára az országos fény­képezési akciót. A munka néhány községben már befe­jeződött, az értékes doku­mentumanyagot az újkori magyar központi levéltár megőrzésre átvette. A szak­emberek szorgalmazták, hogy e politikai és tudományos szempontból egyaránt felbe­csülhetetlen értékű vállalko­zás valóban országos mére­tűvé váljék és javasolták, hogy a települések hozzanak létre olyan helyi gyűjtemé­nyeket, amelyek a szűkebb pátriához való kötődést szol­gálják. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom