Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám
1985. július 9. NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK mrm FIATALOK FIATALOK Diákköltők, diákírók IX. országos találkozója (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az elmúlt héten Sárváron jártam a diákköltők-diák- irók IX. országos találkozóján. Erre a találkozóra — melyet a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa, valamint a Vas Megyei KISZ-bizottság közösen szervez — kétévente kerül sor. A fiatalok idén négy kategóriában pályázhattak: versekkel, tanulmányokkal, prózai alkotásokkal és — ebben az évben először — műfordítással is. A több száz jelentkezőből a zsűri hetvenkettőt választott ki. A találkozót július 2-án este a Nádasdy-vár parkjában megtartott ünnepség nyitotta. Két teljes nap műhelybeszélgetésekkel telt el, melyeken — természetesen a műfajoknak megfelelően külön csoportokban — a zsűri elmondta véleményét a pályamunkákról, igyekezett tanácsokat adni, útmutatást nyújtani a továbblépést illetően. A megbeszéléseket olykor — persze komoly, a témához kapcsolódó — játék tarkította. Tarján Tamás, a zsűri elnöke Reményi József Tamással (Filmvilág) közösen a tanulmány műfajban pályázók munkáit bírálta el. Mezei Katalin és Papp Mártó természetesen a költők, Futaki József (Móra, Kozmosz) és Béres Attila (Üj Tükör) a prózaírók és Schultz Katalin (OPI) a műfordítók munkáit zsűrizte. A két „szakmai nap” közé pihentetőül ékelődött be a csütörtöki kirándulás. Ezen a reggelen a Száj kitavakhoz vitte a busz a társaságot. Este a klubban a Mozgó Világ főszerkesztőjével beszélgethettünk. A legfontosabb kérdés a fiatalok publikálási lehetősége volt. A program záróakkordjaként, július 5-én este a helybeli gimnazisták műsort adtak a pályázók munkáiból, majd sor került az ünnepélyes díjkiosztásra, az arany-, ezüst-, illetve a bronzdiplomák, valamint a különdíjak átadására. A néhány nap alatt is jól összekovácsolódott társaság a vár presszójában folytatta a beszélgetést, természetesen ekkor már nem kizárólag szakmai kérdésekről folyt a szó. A kapcsolat továbbra sem szakad meg: a találkozón részt vett fiataloknak ezután is módjuk lesz problémáikkal, kérdéseikkel a zsűri tagjaihoz fordulni. Ez a kiváltság nem kizárólag őket illeti meg. Budapesten, az Almássy téri művelődési központban, Mezei Katalin vezetésével működik az a klub, mely feladatául tűzte ki a fiatal toll- forgatók támogatását. A klub tagjai minden csütörtökön találkoznak, de bárki más bizalommal fordulhat hozzájuk, kérdéseit levélben is felteheti Mezei Katalinnak. A találkozó résztvevői között szép számmal akadt idén érettségizett diák, így a legközelebbi találkozón ez a társaság együtt már nem vehet részt. Annyit azonban elárulhatok, hogy egyesek közülük máris törik a fejüket egy jövő nyáron megrendezendő — nem hivatalos — közös programon. Tövisháti Lilla Mit takar a fogalom: közművelődés? Országos tábor Szekszárion Idén második alkalommal rendezik meg Szekszárdon a szakmunkásképző intézetek és szakközépiskolák számára az országos közművelődési tábort. Az ország különböző részeiből, más-más iskoláiból ezúttal 60 fiatal érkezett megyénk székhelyére, hogy megismerkedjenek a közművelődés feladataival, lehetőségeivel, ezen iskolatípusokon belül, iránytűt kapjanak a későbbi időszakra is, hogy hogyan tölthetik el hasznosan, kulturáltan szabad idejüket. Emellett természetesen bőven jut idő barátkozásra is, megismerkedhetnek Tolna megyével, városaival. A módszertani segítségnyújtás mellet tehát a szervezők, az 505-ös szakmunkásképző intézet nem titkolt célja, hogy felkeltsék a fiatalok érdeklődését a művészet, a film, a zene, természet és a sport iránt. Azért, hogy tág látókörű, érdeklődő felnőttekké váljanak... Hideg László igazgatóhelyettes, táborvezető ezt úgy fogalmazta meg, hogy be szeretnék mutatni, mi mindent lehet kezdeni egy szakmunkásképző intézetben a korábbi ellentétes felfogással szemben. A legérdekeltebbe- ket kérdeztük meg minderről, azok közül a diákok közül szólaltatunk meg néhányat, akik július 1-től itt táboroztak. — Most, második alkalom- mód táborozom itt Szekszárdon — mondja Micskó Lász- lóv a győri 401-es Szakmunkásképző Intézet harmadiko- sa. — Egyre inkább megerősödik bennem az a vélemény, hogy nem lehet az emberekre ráerőltetni a művelődést, különböző eszközökkel fel kell kelteni és le kell kötni figyelmüket. — Korábban egy távoli elvont fogalom volt számomra a közművelődés. Most már tudom, hogy mi is tartozik mindebbe — veszi át a szót Kiss Károly váci szakmunkástanuló — mégpedig saját tapasztalatom alapján. Játékosan tanultunk, s igen tanulságos, hogy így is kell továbbadnunk ismereteinket. KISZ-propagandistaként jöttem Szekszárdra, és fogalmam sem volt arról, hogy mi vár itt rám. A szokásos „tömör szöveget” vártam, de egészen másként alakult. — Nem okoz most már gondot, hogy két vadidegen embert pillanatok alatt ösz- szeismertessek, vagy egy osztály figyelmét pár perc alatt lekössem ... Módszertani, gyakorlati ismeretek birtokában kezdhetünk majd otthon a munkának — veszi át a „labdát” Micskó László és passzolja is tovább Hoffman Máriának, aki Balatonfűzfőn tanul. — Másodszor vagyok itt és én is azt mondhatom, hogy idén jobbak a programok. Nagyszerű, hogy magunk gazdálkodhatunk az időnkkel, és a programokkal, sok a választási lehetőség. A módszertani foglalkozásokon ugyanakkor olyan kis csoportokban dolgozunk, ahol teljesen véletlenszerűen választottak össze bennünket. — Ez persze nem akadályoz bennünket abban, hogy az egész társaság együtt legyen, munkacsoporton kívül is barátkozzunk, beszélgessünk — veti közbe Micskó Laci — mindössze napi egy óráról van szó. Molnár Éva Dombóváron tanul varrónőnek, alapszervezeti titkárként magyar tanára javaslatára vesz részt a táborban. — A mozgalmi életben is sokat hasznosíthatunk az itt szerzett élményekből. Fontos dolog, hogy ne válasz- szűk el a KISZ-t a közművelődéstől. Csak együtt, egymást átfedve valósíthatjuk meg elképzeléseinket. — Nálunk ez már teljes egészében él és működik — állítja határozottan Nagy Brigitta, a házigazdák részéről. — Sokszor saját erőből, magunk között oldjuk meg a korrepetálást, egymás segítését, történjék az bármilyen címszó, vagy mozgalmi elnevezés alatt is szervezzük programjainkat. S, hogy hogyan lehet mindebbe bevonni azt a kényelmes többséget, akik sokszor csak kritikával segítik a programszervezést, kívülállóként bírálnak? — Először biztosan meg kell majd szakadni a munkában — mondja Brigitta^ de állítom, hogy be lehet vonni idővel a többséget... — Biztos, hogy megtérül az a nagy energia, amit bele ölünk — állítja Kiss Károly is. A valóban hasznosítható ötletek kritikus, de nem kritizáló vélemények végén egy rövid listát adunk abból ami legjobban tetszett a fiataloknak a táborban. Micskó László — ,(Most jövök rá, hogy nem is tudok választani...” Aztán mégis sorra jönnek a vélemények, visszaemlékezések a dombori kirándulásról, lábszépségversenyről, az én sulim, én szakmám bemutatóról, VIT-vetél- kedőről... takács—czakó Akik a VIT-re utamak A fodrásztanuló Kővári Erika, a szekszárdi 505-ös Számú Szakmunkásképző Intézet első osztályos fodrásztanulója rendhagyó módon került a VIT-re utazók csapatába. — Valójában nem én mentem volna Moszkvába — meséli Kővári Erika —, az eredetileg delegált tanuló azonban más elfoglaltsága miatt lemondta az utazást. Ekkor esett rám a választás. Természetesen nem véletlenül. Kővári Erika alap- szervezeti KISZ-ititkár. Sokat tett és tesz azért, hogy osztályában ne érezzék névlegesnek a tanulók a KISZ- tagságot. Sok vidám, hangulatos műsor megszervezése fűződik nevéhez. Képviselte már iskoláját magasabb fórumokon is. Eredményes munkája elismeréseként nemrég a tanintézeti KISZ- bizottság is tagjai közé választotta. Egyébként a mozgalmi munka mellett — tizenéves társaihoz hasonlóan — szabad idejében olvasgat, zenét hallgat és szakmai tudását fejleszti. Külföldön* még nem járt. Nem mindennapi élménynek ígérkezik tehát moszkvai utazása. — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én képviselem iskolámat a VIT-en. A jó tanácsok mellett két tekercs színes filmet és fényképezőgépet viszek Moszkvába. Szeretnék minél több rendezvényen részt venni, új barátokat szerezni és értékekkel gazdagodva hazatérni — sorolja terveit Kővári Erika, majd kisvártatva hozzáfűzi: — Bár szüleim eleinte kicsit húzódoztak, most már ők is nagyon örülnek annak, hogy ott leszek a világifjúsági találkozón. SZERI ÁRPÁD Próbázzunk együtt! Következő próbatételek a július 13-i úszás kispróba 2500 m, 1,5 óra alatt és a július 27—28-i úszás nagypróba (Balaton-átúszás) 5200 m 3 óra alatt. Az úszáspróba rendhagyó! A veszélyhelyzet itt a legnagyobb, így erre különösen alaposan kell felkészülni. Az előzőektől eltérő közegben, más körülmények között kell végrehajtani. A próba során nagy felelősség hárul a rendezőkre, mégis az egyén felelőssége a legnagyobb. Éppen ezért bízunk abban, hogy a vállalkozók csak megfelelő vízbiztonság birtokában állnak rajthoz. A próbára való jelentkezéskor be kell mutatni az úszni tudásról szóló hivatalos igazolást (úszómesteri, SE-edzői, vagy illetékes sportági igazolás). Ennek beszerzésére megyénkben többek között a következő helyeken van lehetőség: Duna- földvár, uszoda, naponta 10— 19 óra között, Tamási Termálfürdő naponta 10—13 óra között, Dombóvár, tanuszoda (Katona József u. 28.) naponta 13—14 óra között, Szek- szárd, fedett uszoda naponta 6—19 óra között. Az úszás kispróba teljesítésére megyénkben Fadd— Domboriban van lehetőség. A KISZ-tábor mellől indulva körülbelül a TÁÉV-üdülő térségéig, oda-vissza kell megtenni a távolságot. Az úszás zavartalansága érdekében úszókötelekkel, bójákkal és szalagokkal jelölik ki a pályát. A biztonság érdekében 60 méterenként mentőcsónakos szolgálatot biztosítunk. A Balaton átúszására Révfülöp és Boglárlelle között kerül sor. A rajt után 150—200 méterre álló csónakokból kiképzett „folyosóban” úsznak a próbázók. Menet közben bármi gond adódik, a csónakok személyzete segíti a résztvevőket. Az álló csónakokon kívül mindkét helyszínen mozgó motorosok is vigyáznak az úszók biztonságára. Csutorás József, a Szekszárdi Dózsa úszószakosztályának vezető edzője a következő hasznos tanácsokat adja a próbázóknak: — Az úszópróbákra, különösen a Balaton-átúszásra, csak rendszeres edzés után vállalkozzunk. Mivel a felkészülésre elsősorban uszodában van lehetőség, ajánlatos a próbára való felkészülés közben az ottani gyakorlás feltételeitől merőben más, nyílt vízhez is hozzászokni. Ugyanis a vízhőfok, tájékozódási nehézség, a vízfelület (nagysága, hullámzása) erősen eltér az uszodákban megszokottól. — A próbákra való felkészüléskor elsősorban a számunkra legkedvezőbb úszásnemet gyakoroljuk, annak stílusát csiszoljuk, hogy minél gazdaságosabbá váljék mozgásunk. A hosszútávúszásnál nagyon fontos a jó technika alkalmazása! Célszerű, ha a széles körben használt mellúszás mellett a hátúszást vagy a gyorsúszást is rövid ideig váltva alkalmazzuk. Így elkerülhetővé válnak az egy úszásnem huzamos úszása közben fellépő bántalmak. Befejezésül még egy fontos tanács: A víz hőmérséklete befolyásolja a teljesítményt. Éppen ezért egyéni megszokástól függően — 22 °C alatt mindenkinek ajánlatos — testünket be kell kenni valamilyen hőzáró krémmel. Erre a célra a legjobbak a lanolinos készítmények. A jó felkészülés és a leírt tanácsok figyelembevételével sikeres és kellemes szórakozást ígérnek az úszópróbák. C. P. Mint mondani szokták, teljes a nagyüzem Domboriban, az úttörőtáborban. Egymást váltják az iskolák és a különböző szakcsoportok, egyhetes vagy tíznapos turnusokban. Múlt héten a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola és a tolnai általános iskola diákjai vették hatalmukba a kis faházakat. Július 10-től 19-ig a Paksi Áfész bútorboltjában Szatmár-bútorok vására Egyes bútorok árengedménnyel kaphatók. (107) öt vélemény a közművelődési táborról „Nagyüzem” az úttörőtáborban Kővári Erika
