Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-08 / 158. szám
* NÉPÚJSÁG 1985. július 8. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kaphatnak-e utazási kedvezményt ? Több olvasónk érdeklődött: kaphatnak-e kedvezményt a diákok a nyári szünidőben autóbuszra? A kérdésre a következő választ adta dr. Nedók Pál, a Tolna Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője. — A vállalat illetékes vezetői közölték velünk, hogy a diákok részére nyári utazási kedvezmény adását gazdasági okok miatt nem tervezik. A Volán Tröszt átszervezése óta e kérdés eldöntése a megyei közlekedési vállalatok hatáskörébe került. Ismereteink szerint az országban eddig csupán két megyei vállalat döntött a kedvezmény adása mellett. — A diákok nyári utazási problémájának megoldására véleményünk szerint az egész országra kiterjedő, központilag rendezett kedvezmény lehet az egyetlen jó megoldás. Miért engedik? Egy olvasónktól kaptuk a levelet — teljes névvel és címmel, de érthető okokból kérte, hogy a nevét ne közöljük —, amelyben a duna- kömlődi halászcsárda pénznyelő gépéről ír. Azt írja: sok ember pénzét nyeli el, van olyan is, akinek az egész havi fizetését. Ügy tudja: rendelet tiltja e pénznyelő gépek üzemeltetését. A du- nakömlődi halászcsárdában lévő masinára ez nem vonatkozik? Miért engedik ezt a gépet működtetni? A kérdésre Rauth János, a Paks és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet igazgatósági elnöke válaszolt. — A Paks és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet mint szolgáltató, 1985. januárjában szerződést kötött a SKÁLA LUESCHER Nemzetköi Kft- vel mint üzemeltetővel, egy pénznyelő automata üzemelésére. Az üzemeléshez szükséges engedélyek beszerzése az üzemelő feladata. A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya által kiadott határozat 1987. december 31-ig teszi lehetővé a pénznyelő automata üzemeltetését. A határozat kimondja, hogy az automatát meghibásodás, selejtezés esetén pótolni nem lehet. Az engedély visszavonásával jár, ha az automata a közrendet és a közbiztonságot veszélyezteti. A Paksi Városi Rendőrkapitányság hozzájárult az automata üzemeltetéséhez, mivel a rendeletben előírt feltételek fennállnak. — A szolgáltató feladata a SKÁLA LUESCHER Nemzetközi Kft-vel kötött szerződés értelmében annak biztosítása, hogy 18 éven aluliak és ittas személyek az automatát ne használhassák. Tekintettel arra, a pénznyelő automatával kapcsolatban a levélben megírton kívül kérés, illetve reklamáció még nem érkezett, a kérésnek eleget tenni nem áll módunkban. Nem lehetne visszaállítani ? Agárdi Mihály Gyönk, Petőfi u. 343. szám alatti olvasónk arról írt levelébeöj hogy megszüntették a gyönki orvosi ügyeletet. Most Pincehelyre kellene menni, mert ott van az orvosi ügyelet. Ez nem jó. Csak az ő utcájában hat szívbeteg van, akik szombaton is, vasárnap is megbetegedhetnek. Gyönkön négy körzeti és egy fogorvos van. A körzeti orvosok helyben vannak, gépkocsijuk is van, szerinte nem olyan nagy megterhelés, ha négyhetenként ügyelnek. Nem lehetne visszaállítani a régi ügyeletet? — ezt kérdi több betegtársa nevében is. Dr. Szügyi Gyula, a Tolna Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának helyettes vezetője válaszolt a kérdésre. — A lakosság munkaidőn túli orvosi ellátását ügyeleti szolgálatok útján biztosítjuk. Az ügyeleti szolgálat legfejlettebb formája — ez nyújtja a lakosságnak is a legnagyobb biztonságot — az URH-val ellátott központi orvosi ügyelet. A központi ügyeletén egy vagy több orvos és szakdolgozó teljesít szolgálatot, feladataik ellátását gépkocsi, gépkocsivezető és híradóeszköz segíti. A híradóeszköz segítségével az ügyeleti központ bármikor kapcsolatot tud teremteni a területen tartózkodó gépkocsival és az ügyeletes orvossal. — Az 1985. május 17-e óta Pincehelyen működő központi ügyelet ellátási területe: Pincehely, Gyönk, Ozora, Simomtornya és Tolnanémedi. E terület betegellátását a hétvégeken két ügyeletes orvos biztosítja. Az ügyeleti feladatok ellátásához a személyi és a tárgyi feltételek Pincehelyen is ugyanúgy rendelkezésre állnak. — Az ügyeleti szolgálat szervezése kezdettől fogva azért történt, hogy a sürgős orvosi ellátásra szoruló betegek minél rövidebb idő alatt kapják meg a szükséges ellátást. A központi ügyelet jelenlegi rendszere ennek a feltételnek maximálisan eleget tesz. A pincehelyi ügyelet Gyünkről telefonon hívható. A hívás vétele után, ha az ügyeletes orvos a helyszínen tartózkodik, az ügyeletes gépkocsival azonnal indul, ha pedig betegnél van, akkor URH-n keresztül értesítik és ekkor is rövid idő alatt eleget tud tenni a hívásnak. Azt biztosítani, hogy az ország, vagy a megye valamennyi településén hét végén ügyeletes orvos legyen —, nem lehet. Ehhez sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nincsenek meg. — A tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a szevrezett központi ügyeletek Tolna megyében a sürgős orvosi segítségre szorulók számára a szükséges ellátást biztosítani tudják. Vonatkozik ez természetesen a pincehelyi ügyelet ellátási területére is. Véleményem szerint az aggodalom alaptalan. A hétvégeken sürgős ellátásra szorulók a szükséges orvosi segítséget a pincehelyi ügyeletén keresztül megkaphatják. Ml VÁLASZOLUNK V A személyi tulajdonú lakások szervezett forgalmának és pénzügyi feltételeinek szabályozásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 1038/1985. (VI. 6.) számú határozata, ennek megfelelően módosította — 18/1985. (VI. 6.) PM—ÉVM számú együttes rendeletével — a korábbi végrehajtási szabályt a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter is. A módosítás lényege, hogy az állampolgárok a személyi tulajdonú lakásukat — ideértve a tanácsi ér- tékesítésű (szövetkezeti) lakást és a családi házat is — az Országos Takarékpénztár, a tanácsi ingatlanközvetítő szerv vagy a takarékszövetkezet, továbbá az értékesítés céljára lakást építő (építtető) gazdálkodó szervezet javára idegeníthetik el a korábbi jogszabály rendelkezései szerint. Ahol tehát a korábbi jogszabály OTP-t említ, ott most már a tanácsi ingatlanközvetítő szervet, a takarékszövetkezetet és az értékesítés céljára lakást építő (építtető) gazdálkodó szervezetet is érteni kell. A két módosító jogszabály kihirdetése napján — 1985. évi június hó 6. napján — lépett hatályba. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 6/1985. (VI. 6.) ÁBMH számú rendelkezése a saját személygépkocsi szolgálati célra történő használatának egyes kérdéseiről szól, és annak hatálya a felügyelet, illetve államigazgatási felügyelet alatt nem álló minden munkáltatóra kiterjed. A rendelkezés szerint azoknak a munkaköröknek a kollektív szerződéses megállapításánál, amelyekben a saját személygépkocsi (a motorkerékpárt is ideértve) használata esetén átailánytérítés engedélyhezhető, illetve amelyekben a saját személygépkocsi használatára meghatározott kilométer keret éves szinten is meghatározható, a felügyelet, illetve államigaz. gatási felügyelet alatt nem álló munkáltatónál az ágazati irányítást ellátó illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által megállapított előírássokat kell figyelembe venni. A jogszabály mellékletei azután tételesen felsorolják, hogy mely munkakörökben állapítható meg átalány a mező- gazdasági szövetkezeteknél, az ipari szövetkezeteknél és a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél, s ugyanígy mely esetekben lehet a saját gépkocsi használatára meghatározott kilométerkeretet éves szinten is megállapítani. Külön felhívjuk a figyelmet a jogszabálynak arra a rendelkezésére, amely a termelőszövetkezetek és ezek társulásai tekintetében kifejezetten is kiemel néhány olyan vezeitői munkakört, amelyek betöltői részére saját személygépkocsi hivatalos célú használatáért átalány nem állapítható meg. A rendelkezés ez év július hó 1. napján lépett hatályba. A fent írt jogszabályok a Magyar Közlöny idei 23. számában jelentek meg. Ugyanitt olvasható a művelődési miniszternek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felhasználási szerződéseinek feltételeiről szóló, valamint a szerzők díjazását meghatározó, a korábbi jogszabályt módosító 9/1985. (VI. 6.) MM számú rendelete, amelyet itt csupán megemlítünk, hiszen olvasóink túlnyomó többségét ez a jogszabály közvetlenül aligha érinti. Dr. Deák Konrád a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Nyáron Soha rosszabbkor nem mehettem volna a kölesdi iskola napközis konyhájára érdeklődni, tudakozódni, mint 11 és 12 óra között. Éppen elkészült az ebéd, s a szakácsok — mind a négyen — serényen rakják a tálakba az illatos levest. — Iskolai szünetben sincs megállás? — Főznünk kell! 160—170 főre készülnek az ebédek, uzsonnák, tízóraik. Van iskolai napközi, az óvodában is vannak gyerekek, Kölesden is, Kistormáson is, és még az öregek napközijébe is tőlünk viszik az ebédet! De ez amolyan „fél gőzzel” való munka, ezért is dolgozunk most csak négyen. Igazi szezonban, szeptembertől júniusig 440—450 személyre főzünk. — Lassan már egy éve lesz, hogy „befőzték” a konyhát. Mennyivel jobb az új, mint a régi? — össze sem lehet hasonlítani a múltat a jelennel! Tágasabb, korszerűbb lett minden. A kettőszáz literes főzőüst nagyon sokat segített! Űj a mélyhűtő ládánk és szeletelőnk. Fekete és fehér mosogató, korszerű hús- és zöldségelőkészítő, sokkal tágasabb és áttekinthetőbb a zöldáru- és göngyölegraktárunk, a szociális helyiségek magas színvonaláról már nem is beszélve. Az iskola bővítésével együtt duplájára nőtt az a terület is, ahol mi dolgozunk. Ahogy a felsorolást hallgatom, jegyzem, Györke Istvánná egy oklevelet mutat. A míves betűkkel megrajzolt oklevél szövege igazolja, hogy a kölesdi konyha dolgozói közül négyen a bala- tonszepezdi úttörőtábor „Kiváló tábori szakácsai” voltak. a főzőüst mellett Koncert a diósgyőri várban A Miskolci Nyár ’85 rendezvénysorozatának kiemelkedő eseményei a várkoncertek, Adagolják a levest a diósgyőri vár bástyái között Konrád László
