Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

1985. július 6. Képújság 13 Novak aláírt Végleges: Novak Dezső az NB I-be visszakerült Bp. Volán új vezető edzője. A neves szakember kétéves szerződést írt alá, segítője a külföldet is megjárt, sokszo­ros válogatott hátvéd, Bálint László. Sportműsor SZOMBAT Atlétika: Szekszárdon, a Pollack úti sporttelepen 9 órától folytatódik Tolna me­gye 1985. évi serdülő és if­júsági jA—iB” összetett baj­noksága. Szabadidős sport: Szek­szárdon a városi sporttele­pen 8.30-tól KPV.DSZ—MÉ­SZÖV megyei sportnap. Tenisz: Pakson, a PSE la­kótelepi tenisztelepén 8 órá­tól Atom Kupa I—XI. osztá­lyú férfi egyéni verseny. VASÁRNAP Motocross: Szekszárdon a Vízitársulat SE őcsény-szőlő- hegyi pályáján 11 órakor II. és III. osztályúak bajnoki fu­tama. Tenisz: Pakson 8 órától folytatódik a PSE tenisztele­pén az Atom Kupa I—II. osztályú férfi egyéni verseny. Labdarúgás Körzeti bajnokság: Regöly Iregszemcse (Krézli), Kurd— Kaposszekcső (Rozsmán), Szakály—Závod (Egyed), Dalmand—Döbrököz (Ka­posvári hármas), Kisvejke— Gyönk (Varga L.), Nak— Szakcs (Igali). Kezdés 16.30. öregfiúk mérkőzés: Pince­hely—Bonyhád 17 óra. Vb-tábor Barcelonában Már az októberi, kanadai világbajnokságra gondolnak a magyar tornasport vezetői: ‘Barcelonában edzőtáborozik a magyar női és férfiváloga­tott. Guczoghy és Borkai (edzőik kíséretében) később utaztak a katalán fővárosba, mert a Bp. Honvéddel az NSZK-ban jártak bemutató körúton. Amint Lukács József, a magyar női együttes vezető edzője elmondta: napi két edzéssel készülnek az őszi feladatokra, és szombaton a spanyolokkal közös bemuta­tón lépnek a szerekhez. A vasárnapi hazaérkezést követően a nők Tatára köl­töznek, a férfi válogatottak pedig egyesületeikben edze­nek. Augusztus közepén — valószínűleg Veszprémben — Lukács József együttese az NDK női csapatával méri össze tudását. A férfiak ok­tóber 12—13-án Győrött a svédekkel és norvégokkal találkoznak, majd 19-én és 20-án — női és férfivonalon — Olaszország lesz az ellen­fél, idegenben. A július 7—14. közötti bé­csi versenyen a spanyolor­szági VB-re készülő hattagú ritmikus sportgimnasztikai kéziszerválogatott mellett Óvári és Horacsek (nők), il­letve Boda és Hegyes Cs. (férfiak) képviselik a ma­gyar színeket a tornászvia- dalon. Sztár vagy szUrka eminenciás 7 Varga Rózsa virágzása Mottó: „Bőgtem dühöm­ben, amikor először teni­szeztem. Tíz labdából nyol­cat nem találtam el. De már csak azért sem adtam fel. Nem tudtam elviselni, hogy valamihez ilyen ügyetlen legyek. Azóta sem teniszeztem sokat, de ma már állítólag nem is csi­nálom olyan rosszul...” — Ha azt mondom, aka­raterő, mi jut eszébe róla? — Az valami olyan, ami elengedhetetlenül szükséges a sportban. Anélkül legfeljebb csak a tömegsport szintjéig..., de azt hiszem, még addig sem lehet eljutni. Nekem amúgy a sporthoz van szor­galmam, a magánéletben már nem vagyok ilyen céltudatos. — Hogy ilyen szintre elju­tott a kosárlabdában, azt szorgalmának, vagy inkább tehetségének köszönheti-e in­kább? — Ügy gondolom, mind­kettőnek. Bátaszéken példá­ul, ahol elkezdtem kosárlab­dázni, a korosztályomban voltak nálam tehetségeseb­bek is. Most mégis én az NB I-ben játszom, ők pedig nem is lettek kosárlabdázók. Ab­ban viszont még minden ed­zőm egyetértett, hogy fizi­kai adottságok dolgában jobb vagyok az átlagnál. — Ez is alátámasztja azt, hogy elsősorban akaraterejé­nek, kitartásának köszönheti, hogy vitte valamire. Tehát amolyan „edzők öröme” já­tékos ? — Nem mondhatnám. Ed­dig még minden edzőm ne­héz embernek tartott, pedig számuk már tíz fölött jár. Az ugyan igaz, hogy minden edzésen teljes erővel dolgo­zom... Ha az a feladat, hogy vonaltól vonalig fussunk, ak­kor biztos, hogy nem csalok el egy centit sem. Vagy ha tízezer métert futunk, persze hogy nekem sem élvezet, mégis, ha már 30 méterrel elhúztam a többiektől, arra törekszem, hogy további 50- nel fussak el. Talán gyerekes tulajdonság, de bennem akármit is csinálok, él a ver­sengési szellem. Igaz, csak olyan dolgokban, ahol van nyerési esélyem. Nagyon rosszul viselem a vereséget. De úgy gondolom, erre is szükség van ahhoz, hogy va­lamit elérjen az ember a sportban. Az elmúlt bajnok­ságban elszenvedett hosszú veretlenségi sorozatunk mi­att például már a visszavo­nulás gondolata is megfor­dult a fejemben. Hogy mégis miért ütközöm össze az ed­zőkkel? Ha valamit nem tu­dok megcsinálni, akkor rög­tön begurulok. — Mit szól ahhoz, ha egy játékostársa nem tesz meg mindent a győzelemért? — Nem tudom elviselni. Én úgy érzem, hogy akkor is hajtok, ha nem megy a játék. Tűrhetetlennek érzem, hogy esetleg négy ember hajtson öt helyett. Ám ez a harag csak addig tart, amíg az öltözőben elmondom a vé­leményemet. Persze előfor­dulhat, hogy nincs mindig igazam. Hiszen velem is meg­történhet, hogy mindent meg­teszek a győzelemért, de nem megy a játék és ez má­soknak úgy tűnik mintha nem hajtanék eléggé. — Hogy érzi, most van pályafutása csúcsán? — Pontátlagban voltam már jobb is. Igaz, korábban előfordult, hogy egyik mér­kőzésen 30 pontot dobtam, aztán a következőn négyet. Ingadozott a teljesítményem. Mára már sokkal kiegyensú­lyozottabb, megbízhatóbb já­tékos vagyok. Taktikailag is rutinosabb lettem. És, hogy jelenlegi edzőm is bízik ben­nem, azt abból tudom le­mérni, hogy olyankor is a kezdő ötösben szerepeltet, amikor főiskolai tanulmánya­im miatt nem edzhetek a csapattal. — össze tudja egyeztetni a tanulást és a kosárlabdát? — Nem könnyű. Ha edző volnék, olyan játékost nem is szerepeltetnék a hét végén, aki hét közben nem edzett. Tudom: ahhoz, hogy valaki a mérkőzésen helyt tudjon állni, annak végig kell dol­goznia az edzéseket. Az el­múlt bajnokságban a főiskola miatt sok edzésen nem ve­hettem részt. Ami a legrosz- szabb, hogy a végigdolgozott alapozás után egy bajnokit játszhattam tavaly ősszel, majd két hétre Budapestre kellett mennem. Ez gyakor­latilag annyit jelentett, hogy utána megint a nulláról kel­lett indulnom. És még azt sem mondhatom, hogy az előadásokon hallottak nélkül nem tudnám megtanulni az anyagot. — Nem gondolt sosem ar­ra, hogy máshova igazol? — Az MTK-VM hívott 1980-ban. Nem volt bátorsá­gom menni. Féltem az ott rám váró nagyobb követel­ményektől. Tisztában voltam azzal, hogy nem lehetnék kezdő ember. Azt meg ke­vésnek éreztem, hogy 7—8. emberként a kispadon ücsö­rögjek és csak néha lépjek pályára. — Ha meg kellene bírálnia saját játékát, miben tartaná jónak magát és mi az ami­ben fejlődnie kell? — Ez nagyon viszonylagos. Attól is függ, kihez hason­lítom magam. Egy Gellérné- hez képest mindenben volna mit javulnom. Mégis úgy gondolom, elég megbízható vagyok védekezésben és tá­madásban egyaránt. A dobó­biztonságom is jó. Ami vi­szont nagy hibám — de még mindig nem kijavíthatatlan —, hogy elfelejtek menni a lepattanó labdákért. — Gondolt már arra, hogy mikor fejezi be a kosárlab­dázást? — Amiért abbahagynám, az egyedül a szülés lehet. Amíg nem szülök, addig folytatom. És úgy tervezem, hogy az még jó néhány év. Varga Rózsa 25 éves. Ta­lán nem tévedés azt állíta­ni: a Szekszárdi Dózsa je­lenleg legjobb játékosa. Vagy pontosabban fogalmazva, kulcsembere. Hiszen nem labdazsonglőr, nem agyon- sztárolt, dédelgetett kedvenc. Soha nem csinál olyat, amivel tapsra ragadtatja a közönséget — legalábbis nem öncélúan, ö egyet tud: haj­tani az első pillanattól az utolsóig, és közben ezzel né­ha mérkőzéseket dönt el. Mint egy igazi sztár. —:—■—;----------------------------------------------------------------------­Ziccerdobás Varga Rózsa módra Edzőjétől kér Akárhogyan is alakul Boris Becker további wimbledoni útja, egy bizonyos: a nem hivatalos füves VB-n négy közé jutásával az idei tenisz- sorozat nagy felfedezettjének számít. A 17 esztendős nyugatné­met játékos rendkívül nép­szerű Angliában. Ha igazak a hírek, a nézők háromnegye­de azzal lép be a wimble­doni teniszlétesítmény terü­letére, hogy „Hol játszik ma Boris?”, Valóban ő lesz-e az idei férfi egyes bajnok?”, és „Ki lesz Boris soros »áldoza­ta« a pályán?”. A hírügynökségi jelenté­sek szerint nem is egy tévés forgatócsoport vadássza Bec­ker magánéletét. pénzt coléra A zaklatást a Becker-szü- lők unták meg legelőbb. Re­pülőre ültek, és már Angliá­ban tartózkodnak. Karl-Heinz Becker, Boris édesapja egy mondatban foglalta össze an­nak okát, amiért elhagyták Lei ment: — Wimbledonban legalább nyugodtan izgulhatunk Bo­risért. Beckerről két dolog derült ki hamarjában: nem szereti a sört és a pénz sem érdekli túlságosan ... Azért játszik, hogy örömét lelje a teniszben, és minél több neves egyéni­ség skalpját megszerezze. A Reuter hírügynökség jelenté, se szerint sohasem hord ma­gánál készpénzt. Ha meg- szömjazik, akkor edzőjétől kér pénzt egy Coca Colára .. . Ligaértekezlet A területi labdarúgó-baj­nokság Dráva-csoportjának versenybizottsága Nagyatá­don tartotta meg az 1984—85. évi ülését, melyen megtár­gyalta az éves munkát, vala­mint az 1985—86-os bajnoki esztendő feladatait. Ennek kapcsán úgy határozott, hogy a Dráva-csoportba tartozó valamennyi sportegyesület elnöke és szakosztályvezetője részvételével július 15-én, hétfőn 14 órakor ligaértekez­letet tart Kaposvárott, a me­gyei tanács tanácskozó ter­mében. A játékvezetők évadnyitó értekezletét július 19-én, pén­teken délután Dombóvárott rendezik, a MÁV Fatelítő Vállalat kultúrtermében. A labdarúgó kupaküzdel­mek csütörtöki genfi sorsolá­sát követően több egyesület tárgyalt a pályaválasztói jog felcseréléséről. Ez a magyar résztvevők közül a KEK-ben érdekelt Tatabányai Bányászt is érintette a Reuter jelen­tése szerint. A tatabányaiak az osztrák Rapid vezetőivel megegyez­tek arról, hogy felcserélik a pályaválasztói jogot, azaz az első mérkőzést szeptember 18-án Bécsben bonyolítják le, a visszavágóra pedig október 2-án a bányászvárosban ke­rül sor. Az Európai Labdarúgó Szö­vetség (UEFA) által jóváha­gyott további pályaválasztói jog-cserék (az elöl álló ottho­nában lesz az első 90 perc): KEK: Apollon Limassol— Dukla Prága. UEFA Kupa: Wa regem—Aarhus. További hét mérkőzésen az első forduló valamennyi já­téknapja, tehát a szeptember 18-i és október 2-i nem fe­lelt meg a csapatoknak, így további tárgyalások lesznek arról, hogy a következő ösz- szecsapásokat mikor rende­zik: KEK: Zurrieg—Bayer Uer­dingen. UEFA Kupa: Valur Reykjavik—Nantes. Boavis- ta—FC Bruges. Avenir Beg- gen—PSV Eindhoven. Sla- via Prága—St. Mirren. Neuchatel Xamax—Sportul Studentesc. Atletico Bil­bao—Besiktas. Shotokán-tábor a kempingben Kétszázhatvan karatézó Domboriban Reggel hatkor ébresztő. Ezt követően háromnegyed órás átmozgató foglalkozás, ami­ben szerepel futás és erőnlé­ti edzés. Délelőtt tíz órakor van az „első” edzés, ami másfél órás — megállás nél­kül. Délután négykor kezdő­dik és fél hatig tart a kö­vetkező edzés. Takarodó 11 órakor. Így fest a napi prog­ramjuk a shotokánosoknak Domboriban. És hogy mit csinálnak, amikor éppen nem a pattogó japán vezénysza­vakra gyötrődnek? — Olyankor szabadfoglal­kozás van — mondja Dri- nóczi Tibor, a szekszárdi shotokánklub vezetője. — Ez a szabadprogram leginkább annyit jelent, hogy fájó tag­jainkat borogatjuk. Azt már Herczeg Ivántól, a MÜTEX—Skálabau shoto- kán-klub tagjától, a szek­szárdi karatézók patrónusá- tól tudjuk meg, hogy most Domboriban 260-an edzőtá­boroznak, fiúk, lányok ve­gyesen. Ez a szép számú ka­ratézó a MÜTEX klubja ál­tal támogatott vidéki egye­sületekből — Tatabányáról, Ózdról, Gyöngyösről, Pásztó- ról, Tiszalökről — jött össze. Az edzőtábor szerdán kezdő­dött és vasárnapig tart. Az utolsó napon kerül majd sor — a banketten kí­vül — talán a legjobban várt eseményre, a vizsgákra. Itt az edzőtábort vezető két, egy- danos mester Biró György és Földvári Antal fogja vizsgáz­tatni a karatézókat. Akinek sikerül megfelelnie, az elér egy következő övfokozatot. De, nemcsak erre jó ez a minden évben más helyszí­nen megrendezésre kerülő shotokán-edzőtábor. Hiszen Domboriból vasárnap nem­csak kék-zöld foltokkal, ha­nem rengeteg élménnyel, hasznos tapasztalattal tá­voznak ennek a nálunk is népszerűsége csúcsán lévő sportágnak művelői. Fotó: Czakó Sándor Napi két edzés — rendkívül fegyelmezetten Cseréltek Herczeg Iván vezényli a gyakorlatokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom