Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

Mai számunkból

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXV. évfolyam, 156. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. július 5., péntek.

KÖZÖS DÖNTÉS, SZEMÉLYES KIÁLLÁS (3. old.)

DIÁKSIKERRÖL — TANÁRSZEMMEL (3. old.)

BONYHÁD

MÁSODSZOR IS ELSŐ (4. old.)

OLVASÓSZOLGÁLAT

TÁBORNOKPER ARGENTÍNÁBAN <2. old.)

A cél: 0,4 százalék

Az energetikus panaszkodik. Bizony, jól letolták, aztán meg kioktatták. Merthogy, úgymond, mások felségvizeire evezett. Pedig neki nem az a feladata, hogy a többiek dolgába üsse az orrát! Tartsa rendben a vállalat reá tartozó ügyeit — batáridőre legyenek készen a különböző előírt kimutatások, bizonylatok, törődjön a „háztáji energiával”, idejében készítse el az elvárt takarékossági tervet — a többivel ne törődjön.

De hát mi is történt valójában?-Igaz, sem a vállalat építőrészlege, sem az anyag- beszerzés ügyei nem tartoznak a fiatal, de kezdőnek már nem nevezhető mérnök energetikus „hatáskörébe”, ő mégis elgondolkodott. Nevezetesen azon, vajon egy-, legfeljebb kétszintes épületekhez, no meg „plac- cok” betonozásához, alapozáshoz minek kell a legjobb, 450-es meg 350-es portlandcement? Hiszen másutt ezeket hidakhoz, bonyolult vasbeton konstrukciókhoz, a magas- (de tényleg magas) építéshez használják. Ide viszont megtenné az ennél jóval kisebb szilárdságú, olcsóbb, például az, amelyben több a kohósalak és a pernye.

Hogy mindehhez mi köze van az energetikusnak?

Látszólag semmi — valójában sok. A hazai cementfogyasztás ugyanis megközelíti a világszínvonalat. Ami nemes és becsülendő eredmény lenne, ha éghajlati viszonyaink, földrajzi és építészeti adottságaink indokolnák, hogy ebben az élvonalban tartózkodjunk. De nem indokolják. Mi ugyanis viszonylag kevés viaduktot, felhőkarcolót, tengeri létesítményt építünk — családi házat viszont annál többet. Tehát a jobb minőségű cement az „átlag”-betonba egyszerűen luxus.

Ám még mindig nem világos: miért éppen az energetikus feje fáj ezért? Nos, mert a cement energiaigényes portéka. Egyetlen tonna előállításához 120—140 kilowattóra villamos energia, és több mint négymillió kilojoule tüzelési energia kell. Aki tehát cementet takarít meg, az egyben energiát is — nem keveset.

Jó évtizede, ám még az energiaár-növekedések után is, bizony nem nagyon volt szempont, mekkora gazdasági gyarapodásunk energiaigénye. Egészen 1978-ig egységnyi nemzetijövedelem-növekedést csak több mint egységnyi energiafelhasználással tudtunk elérni. Akkor, amikor a fejlettebb országok ugyanezt fele, néhol harmada energiával produkálták. Ám nemcsak a külföldi példák serkentenek bennünket, hanem a források bővítésének korlátái is -arra késztetnek: mérsékeljük az energiaigény-növekedést. És e felé hajt bennünket íme legfrissebben a téli gondok aláhúzta, feszített energetikai helyzet, amely várhatóan az évtized végéig ilyen is marad; noha természetesen — a paksi atomerőmű bővítése révén — többletenergiára számíthatunk. E többlet okos felhasználása kulcskérdés.

A szemléletesen energiarugalmassági mutatónak nevezett szám, (amely, mint említettük, 1978. előtt 1-nél nagyobb volt), -azaz a gazdasági növekedés energia- igényessége jelentősen csökkent az elmúlt években, összességében és -átlagosan remélhető, hogy ebben a tervidőszakban az előirányzott 0,7 alatt marad.-Az energiaigényesség csökkentésének folyamata azonban ezzel nem fejeződhet be. Erre az új tervidőszakban is szükség lesz. Kivált, hogy a hetedik ötéves terv energetikai előirányzata szerint az említett mutatónak a 0,4-es értéket kell megközelítenie. Miképpen érhető él ez az immár szinte világszínvonalú fejlődés? S valóban világszínvonalú-e?

E két kérdésre csak egymássial összefüggő válasz adható. Ha ugyanis a gazdasági -növekedést sikerül valóban akként elérnünk, hogy egyszázaléknyi nemzeti- jövedelem-gyanapodás csupán 0,4 százaléknyival növeli az ország energiaigényét, akkor ez, a mutatót tekintve, energetikai szempontból kétségtelenül a világ jobbjai közé sorol bennünket. Ám mindezt csak akkor mondhatjuk magunkénak, ha — egyebek mellett — a termelés anyagigényességét is sikerül mérsékelni. Ha jóval több magas feldolgozottságú terméket állítunk elő. Ha a -termelés technológiája korszerűbb, a termék modernebb, szebb, célszerűbb, ezért jobban el- adhatóbb lesz. Másként: ha több lesz a világszínvonalat megközelítő, elérő produktum.

így tehát a termelés energiaszükségletének csökkentése már nem pusztán energetikai kérdés. Nem fokozható le csupán — az egyébként szükséges! — primér energia-megtakarítás szintjére. Az összefüggések sokkal áttételesebbek, bonyolultabbak. Bár az energiafelhasználás ésszerűsítését szolgáló program az elmúlt esztendőkben jelentős megtakarítást eredményezett, most alighanem többre lesz szükség. Átfogóbb, komplexebb szemléletre. Annak belátására, hogy nemcsak a kazánház -az a hely, ahol az energiát meg lehet fogni. Arra, hogy ne csak az energetikus gondolkodjék el azon, vajon a termelés, a technológiai folyamat egy-egy pontján miképp lehetne a termék fajlagos energiatartalmát csökkenteni.

Meglehet, egyszerű a példa, -amivel ezt az írást indítottuk. De véljük, épp ezért önmagát értető. Annak belátását szolgálja, hogy az energetikus eementmentő szándéka tisztességes. Nem kellenék hát sem ott, sem másutt a jobbra érdemes ötleteket leseperni az asztalról, pusztán presztízs okokból, úgymond: nem tartozik rá. Hiszen az a bizonyos 0,4-es energiarugalmasság csak ekként -lesz elérhető.

Kellő rugalmassággal.

TRÖMBÖCZKY PÉTER

Finn delegációt fogadott Lázár György

Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Mikko Pesälät, a finn parlament második alelnökét és az általa vezetett finn politikai delegációt. A finn politikus annak a küldöttségnek az élén tartózkodik a hét elejétől hazánkban, amely a finn—magyar barátsági hét rendezvényeire érkezett Magyarországra. (Teiefotó)

A Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségi ülése

Csütörtökön kibővített ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége. A tanácskozáson a társadalmi szervvé vált intézmény jelentősen bővülő feladatait, illetve az MSZMP XIII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának kamarai teendőit vitatták meg.

Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke részletesen szólt az érdekegyeztető, a vállalati kapcsolatokat fejlesztő tevékenységről. Hangsúlyozta: a kamara egyik legfontosabb feladata továbbra is a vállalati érdekképviselet. Az új jogállás kötelezővé teszi a

kamara véleményének kikérését a népgazdasági döntések előkészítése, az irányítási munka során. A kamara új feladata, hogy az igazgatók munkafeltételeit, státusait, jövedelmi helyzetét érintő átfogó szabályozási kérdésekben kifejtse véleményét. Az intézmény törekvése e téren az is, hogy elősegítse a vállalkozó szellemű, a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni tudó, felkészült vállalati vezetés társadalmi presztízsének növelését, erkölcsi megbecsülésének javítását.

Az ülésen felszólalt Marjái József, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Vázolta azokat a feladatokat, amelyek megoldásában a kormány a kamara aktív részvételét igényli. Rámutatott arra, hogy a kamara társadalmi szervvé válása jelentősen növeli az intézmény felelősségét.

Az elnökség állást foglalt az MSZMP XIII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának kamarai teendőiről. A kamara a gazdaságirányítás eszközrendszerének érvényesüléséről készített elemzésekkel, önálló javaslatok, alternatívák kidolgozásával is erősíti részvételét a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében.

Illést tartott a Minisztertanács

A kormány Tájékoztatási Hivatala közli:

A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatót hallgatott meg a KGST 40. ülésszakáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. Utasította az illetékes minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy biztosítsák a feladatok szervezett és összehangolt végrehajtását.

A Minisztertanács jelentést kapott a zöldség- és gyümölcstermelés növelését, a forgalmazás javítását szolgáló program végrehajtásának helyzetéről. Megállapította, hogy a program megvalósítása egyelőre részleges és lassú. Felhívta az érintettek figyelmét, gyorsítsák meg az előírt feladatok végrehajtását, és tegyenek intézkedéseket a szervezettebb forgalmazási feltételek kialakítására.

Craxi maradt a kormányfő

Csütörtökön délelőtt Rómában a hagyományoknak megfelelően benyújtotta lemondását Bettino Craxi olasz miniszterelnök Francesco Cossiga államfőnek. Cossiga azonban — miként az várható volt — nem fogadta el a lemondást, és további bizalmáról biztosította a kormányfőt.

Ugyanakkor Rómában továbbra is lehetségesnek tartanak egy kormányátalakítást, mivel az állami költségvetéssel kapcsolatban nincsen egyetértés az érintett miniszterek között.

Megalakult a Tolna Megyei Tanács

deklődéssel s politikai aktivitással megtartott jelölőgyűléseken a megye szavazásra jogosult választópolgá(Folytatás a 2. oldalon)

Ünnepélyes külsőségek között zajlott le tegnap délelőtt Szekszárdon, a régi megyeháza dísztermében a Tolnia Megyei Tanács első munkaülése, mely a megalakulás jegyében hét napirendet tárgyalt, az ülés félidejéig Csajbók Kálmán megyei tanácstag elnökletével.

Az ülés a Himnusz, majd egy vers elhangzása után a levezető elnök köszöntőjével kezdődött. Szólt ez a köszöntés a megyei tanács tagjainak, az alakuló ülés meghívóját elfogadó országgyűlési képviselőknek, a megye politikai, társadalmi, gazdasági élete jelen lévő vezetőinek és nem utolsósorban az elnökségben helyet foglaló Horváth Istvánnak, az MSZMP KB titkárának, Péter Szigfridnek, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága első titkárának, továbbá Dobos Istvánnak, a NEB országos elnöksége elnökének.

A megye helyi tanácsainak alakuló ülésein megválasztott hatvankilenc megyei tanácstag közül megjelent az ülésen hatvannégy. Közöttük több mint harminoan olyanok, akik ez alkalommal foglaltak először helyet a régi megyeháza széksoraiban.

Az ülés résztvevői a korelnök által előterjesztett napirend első számú tennivalójaként választották meg az öttagú ügyrendi bizottságot, és annak elnökéül Vidó- czy László megyei tanácstagot, a Dombóvári Városi Tanács elnökét. Míg az ügyrendi bizottság elvonult, hogy megvizsgálja a mandátumokat, Rúzsa János, a megyei választási elnökség elnöke

tett jelentést az 1985. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi választás előkészítéséről, a választás lefolyásáról. Mint elmondotta, a június 8-át megelőző, nagy érFényben az ülésterem, ünnepi az első munkanap