Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

/TOLNA''. * Képújság 1985. Július 1. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Bekötik-e a telefonkészüléket? Rieger József szekszárdi ol­vasónk elmondta, hogy köl­tözködés miatt a szekszár­di postahivatalhoz egy kérel­met adott be a telefon áthe­lyezéséhez. Többször jelent­kezett, hogy már az új la­kásban laknak, lehet szerel­ni a készüléket, mire a vá­lasz Ígérgetés maradt. A táv­közlési üzemtől kapott egy levelet, melyben arra kérik, hogy adja le a készüléket. Miért kérik azt vissza, ami­kor ő nem adta le, az áthe­lyezését kérte, és a fővonal után járó dijat Is minden hó­napban fizette, még akkor is, amikor a készülék nem volt beszerelve? A Pécsi Postaigazgatóság­tól Rónaszéki Tibomé cso­portvezető küldte meg a vá­laszt: — Az áthelyezésre eddig a hálózat telítettsége miatt nem kerülhetett sor, mivel az áthelyezést a Tolna Me­gyei Távközlési Üzem csak egy főállomás ikresítésével tudja biztosítani. A főállo­más előfizetője — olvasójuk — az ikresítés ellen felszó­lalt, így a végrehajtás aka­dályokba ütközött. Ezt a fel­szólalást azonban elutasítot­tam, így az állomás át­helyezését a Tolna Megyei Távközlési Üzem elvégzi. Telefonszámunk: 16-211 Hibaigazítás Lapunk június 24-1 számá­ban, az ön kérdez — Mi vá­laszolunk rovatban megjelent Változik-e a tartó minősége? című közlésbe sajnálatos hi­ba csúszott. A mondat helye­sen: „A kolumbáriumhoz odagereblyézett szeméttel kapcsolatos észrevétellel nem áll módomban.. .** Miért nincs gázcsutka ? Sebestyén József kisdorogi olvasónk kérdezte, hogy mi­ért nem lehet Szekszárdon Romét kadett segédmotor­kerékpárhoz gázcsutkát vásá­rolni. Több helyen érdeklő­dött, járműszaküzletben, autó-motor szerviznél, de mindenhol azt a választ ad­ták, hogy nincs. A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályá­nak vezetője, Andrási Imre válaszolt: — Mint ismeretes, hazánk­ban motorkerékpár-gyártás nincs, így az alkaitrész-edőál- lítás néhány cikkre korláto­zódik. Az importból szárma­zó alkatrészek ellátása a part­nerek szállítási készsége mi­att nem folyamatos. A beér­kező alkatrészek korlátozott mennyiségéből az igények kis részét tudjuk csak kielégíte­ni. — Olvasójuk által keresett gázcsutka igen ritkán kapha­tó a szak üzletekben. A szalk- nagykereskedelmi vállalat tá­jékoztatása szerint nagyobb mennyiségű ailkatrészszállít- mány érkezett be a raktárak­ba és a második félév során további szállítmányok vár­hatók. A jövő hónap elején érdeklődni lehet a szakbol­tokban, mert a jelzések sze­rint érkezik a keresetit gáz­csutka, illetve komplett gáz­szektor. — Az új típi&ú Simson motorkerékpárokhoz való gázszektor rászerelhető a Ro­mét motorokra is. Hol lehet a tervrajzot beszerezni? Vaazkó György szekszár­di olvasónk kért tájékozta­tást, hogy milyen terv alap­ján készülnek azok a hétvé­gi házak, melyek a város szélén lévő zártkertekben ta­lálhatók. Hol lehet a terv­rajzot beszerezni, illetve van­nak-e olyan tervrajzok, me­lyek engedéllyel együtt meg­vásárolhatók? A Szekszárd Város Taná­csa V. B. műszaki osztályá­nak osztályvezető főmérnöke, ©riglovics János válaszolt: —• Szekszárdon üdülőöve­zet nincs, így üdülőt, hétvé­gi házat építeni nem lehet. A szekszárdi zártkertekben a földrészletek termésének feldolgozására és tárolására szolgáló gazdasági épületet lehet építeni, ami magába foglalhat egy 12 négyzetmé­tert meg nem haladó pihenő­szobát is. Az építhető maxi­mális alapterüilet a földrész­let területnagyságától, tulaj­donjogától függ. — Eszerint állampolgár tulajdonában vagy legalább 50 éves tartós földhasznála­tában lévő földrészleten te­rületnagyság szerint 30 négy­zetméter építhető, ha a te­rület: — legalább 800 négyzet- méter (222 n-öl); — illetőleg az 1978. janu­ár 1. napja előtt kialakított zártkerti földrészlet eseté­ben legalább 720 négyzetmé­ter (200 n-öl); — zártkerten kívüli föld­részlet területe legalább 1500 négyzetméter (417 n-öl) és szőlő vagy gyümüksös mű­velési ágban tartják nyilván, s így is hasznosítják. Amennyiben olvasójuk a szekszárdi zártkertek terüle­tén kíván építkezni, úgy ügyfélfogadási idő alatt ke­resse fel osztályunkat, ahol részletes tájékoztatást adunk az adott építési lehetőségről. Az ajánlott tervek gyűjte­ménye osztályunkon megte­kinthető, mely utána az Építésügyi Tájékoztató Iro­dán keresztül megvásárolha­tó. Ml VÁLASZOLUNK A külföldiek ma­gyarországi tartóz­kodásáról szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja a belügy­miniszter 3/1985. (V. 23.) BM számú rendele­té, pontosabban a korábbi jogszabálynak az a mellék­lete módosul, amely a külföl­diek magyarországi tartóz­kodásával kapcsolatos díja­kat tartalmazza. Csupán pél­dálózva említünk néhányat az új díjtételekből: Egyszeri beutazó- és át­utazóvízum : a) külképviseleten 400 Ft, b) külképviseleten, szer­vezett turistacsoportok tag­jai részére 200 Ft. Többszöri beutazó- és át­utazóvízum magáncélból: a) külképviseleten 2000 Ft, b) határátkelőhelyen 3000 Ft, városnézési engedély 100 Ft, letelepedés előkészítése céljából benyújtott vízum- kérelem 500 Ft, letelepedés engedélyezése iránti kérelem 500 Ft. A módosító rendelet ki­hirdetése napján — 1985. május 23-án — hatályba lé­pett. A szarvasmarhatartás cél­jait szolgáló beruházások felhalmozási adó alóli men. tesítéséről szól a Miniszter- tanács 27/1985. (V. 23.) szá­mú rendelete, amely szerint az agrár, és élelmiszerterme­lő ágazatok jövedelemszabá­lyozásáról szóló rendeletben megjelölt mezőgazdasági nagyüzem, továbbá az agrár­ipari egyesülés, valamint a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari ágazatba sorolt egyesülés mentesül a már hivatkozott rendeletben elő­írt felhalmozási adó fizetése alól meghatározott, 1985. má­jus 1-től december 31-ig megkezdett beruházások után. A rendeletben megje­lölt, folyamatban levő beru­házásokra beruházási szám­lák alapján — beleértve a saját vállalkozásban végzett beruházásokat is — 1985. május 1. után teljesített klfi. zetések szintén mentesek a felhalmozási adó alól. A fent írt két jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 22. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhív, ni a figyelmet az egészsé­ges, józan életmódot előse­gítő és az alkoholfogyasztást visszaszorító munkahelyi programokhoz adott, a Mű­velődési Közlöny idei 9. számában megjelent aján­lásra, amely a célok és azokból adódó feladatok megjelölése mellett általá­nos módszerként ajánlja, hogy az alkohol elleni küz­delem vállalaton belüli fel­adatainak ellátására hozza­nak létre Alkoholizmus El­leni Bizottságot, megjelöli a megelőzést szolgáló intéz­kedéseket és módszereket, iránymutatást ad az alkohol által veszélyeztetett alkohol- beteg dolgozók felkutatásá­hoz, a gyógykezeléshez tör­ténő segítségnyújtáshoz, az utógondozáshoz és a rehabi­litáció folytonosságának megteremtéséhez. Idézendő- nek tartjuk az ajánlásból, hogy a vállalatok és veze­tőik „szerezzenek érvényt azoknak a jogszabályoknak és egyedi (helyi) intézkedé­seknek, amelyek megtiltják az alkohol bevitelét és fo­gyasztását a vállalatoknál", továbbá, hogy „a vállalat vezetői mutassanak pozitív és követhető példát munká­jukban és magánéletükben egyaránt.” DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Dédapáink víg kedélye „Ha a férfiú a teremtés ko­ronája: úgy e korona ragyo­gó gyémántja bizonyára a nő! Mit érne a korona gyé­mánt nélkül? Aztán hol vol­na az a szív, ész, erő és aka­rat, melyet ez a gyémánt ra­gyogó fényének bűvös vará­zsával meg ne szédítene?” — kérdi a R had arna rítus álnév alatt rejtőzködő Kálmán De­zső a Tolnamegyei Közlöny 1874. július 1-i számában. Majd körültekintve a világ­iban, így folytatja: „Mint a gyémántnak, úgy a nőnek is Valódi értékét, becsét, csak nagy későre tudta felismerni a kevély férfiú. A legellen­tétesebb, legfonákabb véle­mények uralkodnak a női nemről, s míg egy részről a költők és szerelmesek lantja rózsának, liliomnak, földön­túli lényeknek zengá a nő­ket, addig más részről a tár­sadalom mint gyámság alatti gyermekekkel bánt velők. (...) Az indusoknak egyik törvénykönyve az asszonyok megőrzésének nehézségeit so­rolván elő, a férjeknek adott utasítást így zárja be: -Az asszony egyedül a verés és fogság iránti félelemből ma­rad hű férjéhez. Mert szél­vész és fergeteg, halál és ör­vény, beretvaél, méreg és kí­gyók együttvéve nem oly go­nosz természetűek, mint a nő«”. Dédanyáink azonban alig­hanem fordítva gondolhatták a dolgot: kételkedtek a fér­jek hűségében, ezért találtak ki ötletesebbnél ötletesebb módszereket arra, miként őr­ködjenek a boldog elődök lelki üdvén. Női leleményes­ség címmel látott napvilá­got erről 1876. július 31-én a fenti újságban a követke­ző apróság. „így fiatal férj­jel gyakran megesett, hogy megfeledkezett arról, hogy otthon fiatal, szép neje egye­dül van s őt epedve várja. A nő, hogy ezen reá nézve kellemetlen esetlegességeket lehető csekély számra szál­lítsa le s hogy férje minden Időben az otthonlevőre emlé. keztetve legyen, legközelebb két hanisnyakötővel ajándé­kozó meg a férjét, melyek egyiként e két szó: haza tarts !, másikára pedig e mondat: jó úton járj! van hímezve. A harisnyakö­tőknek csodálatos jó hatásuk volt — a legutóbbi kaszinó­estélyig, mikor azonban bű­vös erejük megtörni látszék, mert a víg zene hangjai egész hajnalig távol tárták a háládatlan férjet. E feletti megütközés folytán foganat­ba tett vizsgálat azonban ki- deríté, hogy a kellemetlen eseménynek az volt az oka, hogy a fiatal férj azon ha­risnyakötőt, melyen a -haza tarts!« volt hímezve, elvesz­tette. így történt, hogy jó úton járt, de haza nem tar­tott!” őszintén szólva nem tudom, a mai bokafixes vi­lágban lenne-e férfitársaim­nak szüksége harisnyakötők­re, annyi azonban bizonyos, hogy a hölgyek meg fogják kérni az egész országot be­hálózó áruházát, szőjön ha­sonlókat és azt se fogják bánni, ha az előbbi intelme­ken kívül rajta lesz a szövő neve, vagyis a Skála-póké... Szőni persze nemcsak ere­deti, hanem átvitt értelemben is szokás, főként terveket. A Tolnavármegye 1901. július 28-án Két levél címmel mu­tatott be egy kedves kis csel- szövényt. „Egy különben na­gyon szorgalmatos hivatalnok a napokban nem jelent meg a hivatalában, de maga he­lyett levelet küldött a főnö­kének, mely így szólt: -Ara­nyos Mariskám! Délelőtt ér­ted jövök. Elmegyünk a szo­kott helyre sétálni, mert na­gyon sok mondanivalóm van. Milliószor csókol: N.« — Ugyanezen idő tájt egy gyö­nyörű szép barna kislány, kit Mariskának neveznek, a következő levelet kapta: -Nagyságos úr! Szíves elné­zését kérem, hagy ma nem jelenhetek meg a hivatalban. Egyetlen nagynéném beteg­ágyához sietek, aki végső perceit éli s így rokoni kö­telességemnek tartom, hogy eme nehéz órában körülötte legyek. Kiváló tisztelettel: N.« — A találka mindazon­által megtörtént, mert az ara­nyos Mariska mindjárt meg­értette a tévedését, melyen a hivatalfőnök is igen jót ne­vetett.” Némi jóízű furfangért má­sok se jártak a szomszédba, főleg ha pénzre ment a já­ték. A Leleményes kereskedő a Szekszárd Vidéke 1889. jú­lius 4-i számának második oldalán rejtőzött. „Régi do­log már az, hogy az aranyos ifjúság sokkal jobban szeret adósságot csinálni mint fi­zetni. És ha egyszer fölgyűlt valahol az adósság, legegy­szerűbb az urat játszani, úgy, hogy a számlával meg­jelenőnek azt mondják: Nincs itthon senki! Ily kö­rülmények közt mit tehet a jóhiszemű kereskedő? Po­roljon? Nincs kit! Talán a papát? Az nem felelős fia adósságaiért. Nincs más hát­ra, mint a követelést a veszteségek rovatába soroz­ni. A napokban egy kereske­dő azt tette egy ilyen fiatal­emberrel, hogy szép rondbe- tűkkel kiállított számláját a kirakatba helyezte. S az eredmény az lett, hogy az adós a számlát szépen kifi­zette.” Néha azonban a túlzott furfang és ügybuzgalom is lehetett — ha nem Is káros, legalább kacagtató. Sokáig titkolt sejtelmes esetről szólt a Tolnavármegye 1902. július 13-i száma. Az előz­mény annyi, hogy egy fiatal jogász és hajtója vadászat közben friss sírhalmot lelnek a határban, ahova este visz- szatérnek. „Milyen messze van az a hely, már erősen sötétedik. Valami madár — bagoly volt-e vagy talán szalonka — közvetlen a nyo­mozók arca előtt suhant el, szinte megijedtek. A paraszt- ember, aki be van már avat­va. szintén, mintegy igézet alatt áll. Halkan beszélget­nek, maguk sem tudják mi­ért. Most helyben vannak, a paraszt keresztet vet, ez bi­zony sírhalom. Aztán ásni kezd, csupa könnyű munka, friss homok. Végre a gö­dör fenekére jutnak, de semmit sem találnak. Most az oldalát ássák, s végre- végre deszkát ér az ásó! Ko­porsó, vagy talán pénzes lá­da? Az úr az előbbit, a pa­raszt az utóbbit szeretné jobban. De siető lépteket hallanak, bizonyosan a bű­nös anyát hajtja egy csepp megmaradt anyai érzés a rejtett sírhoz! Bár már sö- tétes van, elbújnak a boró­ka közé s lesnek. Egy magas, fegyveres férfi áll meg a sír előtt, s sokáig némán bámul a gödörbe, azután mély hangon dörmögi: -Ugyan ki a fene bolygatta meg a sózómat?!« A mi fiatal jogászvadászunk nem dicsekedett el az esettel...” Sajnos, az ifjú jogász sze­mélyazonosságát sem ismer­jük, de talán köze lehetett a fenti újság 1892. július 24-i Személyazonosság igazolása című híréhez. „Egy vidéki polgártárs pénzt akart fel­venni Szegzárd egyik pénz­intézeténél, de személy azo­nosság igazolása nélkül nem akarták neki kifizetni. Pol­gártársunk egy darabig csak hímezett-hámozott, de nem jött zavarba: ha csak e’ kell, majd igazolom én az azonos, ságot. S ezzel büszkélkedve kivágott egy írást az asztal­ra: Tessék, a dokumentum! Egy — marhapasszus volt...” D.i. TÖTTOS GABOR A TOLNA MEGYEI TANÁCSI ÉPITÖ­ÉS SZERELŐIPARI VÁLLALAT felvesz szakmunkás­bizonyítvánnyal és művezetői tanfolyammal vagy építőipari technikusi végzettséggel (művezetői gyakorlattal rendelkező) szakipari festő­művezetőt Jelentkezés: a személyzeti vezetőnél. Szekszárd, Keselyűsi u. 22. (46) Képtalány 1905-ből. Megfejtése: nagybőgő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom