Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-01 / 152. szám
/TOLNA''. * Képújság 1985. Július 1. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Bekötik-e a telefonkészüléket? Rieger József szekszárdi olvasónk elmondta, hogy költözködés miatt a szekszárdi postahivatalhoz egy kérelmet adott be a telefon áthelyezéséhez. Többször jelentkezett, hogy már az új lakásban laknak, lehet szerelni a készüléket, mire a válasz Ígérgetés maradt. A távközlési üzemtől kapott egy levelet, melyben arra kérik, hogy adja le a készüléket. Miért kérik azt vissza, amikor ő nem adta le, az áthelyezését kérte, és a fővonal után járó dijat Is minden hónapban fizette, még akkor is, amikor a készülék nem volt beszerelve? A Pécsi Postaigazgatóságtól Rónaszéki Tibomé csoportvezető küldte meg a választ: — Az áthelyezésre eddig a hálózat telítettsége miatt nem kerülhetett sor, mivel az áthelyezést a Tolna Megyei Távközlési Üzem csak egy főállomás ikresítésével tudja biztosítani. A főállomás előfizetője — olvasójuk — az ikresítés ellen felszólalt, így a végrehajtás akadályokba ütközött. Ezt a felszólalást azonban elutasítottam, így az állomás áthelyezését a Tolna Megyei Távközlési Üzem elvégzi. Telefonszámunk: 16-211 Hibaigazítás Lapunk június 24-1 számában, az ön kérdez — Mi válaszolunk rovatban megjelent Változik-e a tartó minősége? című közlésbe sajnálatos hiba csúszott. A mondat helyesen: „A kolumbáriumhoz odagereblyézett szeméttel kapcsolatos észrevétellel nem áll módomban.. .** Miért nincs gázcsutka ? Sebestyén József kisdorogi olvasónk kérdezte, hogy miért nem lehet Szekszárdon Romét kadett segédmotorkerékpárhoz gázcsutkát vásárolni. Több helyen érdeklődött, járműszaküzletben, autó-motor szerviznél, de mindenhol azt a választ adták, hogy nincs. A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője, Andrási Imre válaszolt: — Mint ismeretes, hazánkban motorkerékpár-gyártás nincs, így az alkaitrész-edőál- lítás néhány cikkre korlátozódik. Az importból származó alkatrészek ellátása a partnerek szállítási készsége miatt nem folyamatos. A beérkező alkatrészek korlátozott mennyiségéből az igények kis részét tudjuk csak kielégíteni. — Olvasójuk által keresett gázcsutka igen ritkán kapható a szak üzletekben. A szalk- nagykereskedelmi vállalat tájékoztatása szerint nagyobb mennyiségű ailkatrészszállít- mány érkezett be a raktárakba és a második félév során további szállítmányok várhatók. A jövő hónap elején érdeklődni lehet a szakboltokban, mert a jelzések szerint érkezik a keresetit gázcsutka, illetve komplett gázszektor. — Az új típi&ú Simson motorkerékpárokhoz való gázszektor rászerelhető a Romét motorokra is. Hol lehet a tervrajzot beszerezni? Vaazkó György szekszárdi olvasónk kért tájékoztatást, hogy milyen terv alapján készülnek azok a hétvégi házak, melyek a város szélén lévő zártkertekben találhatók. Hol lehet a tervrajzot beszerezni, illetve vannak-e olyan tervrajzok, melyek engedéllyel együtt megvásárolhatók? A Szekszárd Város Tanácsa V. B. műszaki osztályának osztályvezető főmérnöke, ©riglovics János válaszolt: —• Szekszárdon üdülőövezet nincs, így üdülőt, hétvégi házat építeni nem lehet. A szekszárdi zártkertekben a földrészletek termésének feldolgozására és tárolására szolgáló gazdasági épületet lehet építeni, ami magába foglalhat egy 12 négyzetmétert meg nem haladó pihenőszobát is. Az építhető maximális alapterüilet a földrészlet területnagyságától, tulajdonjogától függ. — Eszerint állampolgár tulajdonában vagy legalább 50 éves tartós földhasználatában lévő földrészleten területnagyság szerint 30 négyzetméter építhető, ha a terület: — legalább 800 négyzet- méter (222 n-öl); — illetőleg az 1978. január 1. napja előtt kialakított zártkerti földrészlet esetében legalább 720 négyzetméter (200 n-öl); — zártkerten kívüli földrészlet területe legalább 1500 négyzetméter (417 n-öl) és szőlő vagy gyümüksös művelési ágban tartják nyilván, s így is hasznosítják. Amennyiben olvasójuk a szekszárdi zártkertek területén kíván építkezni, úgy ügyfélfogadási idő alatt keresse fel osztályunkat, ahol részletes tájékoztatást adunk az adott építési lehetőségről. Az ajánlott tervek gyűjteménye osztályunkon megtekinthető, mely utána az Építésügyi Tájékoztató Irodán keresztül megvásárolható. Ml VÁLASZOLUNK A külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a belügyminiszter 3/1985. (V. 23.) BM számú rendeleté, pontosabban a korábbi jogszabálynak az a melléklete módosul, amely a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos díjakat tartalmazza. Csupán példálózva említünk néhányat az új díjtételekből: Egyszeri beutazó- és átutazóvízum : a) külképviseleten 400 Ft, b) külképviseleten, szervezett turistacsoportok tagjai részére 200 Ft. Többszöri beutazó- és átutazóvízum magáncélból: a) külképviseleten 2000 Ft, b) határátkelőhelyen 3000 Ft, városnézési engedély 100 Ft, letelepedés előkészítése céljából benyújtott vízum- kérelem 500 Ft, letelepedés engedélyezése iránti kérelem 500 Ft. A módosító rendelet kihirdetése napján — 1985. május 23-án — hatályba lépett. A szarvasmarhatartás céljait szolgáló beruházások felhalmozási adó alóli men. tesítéséről szól a Miniszter- tanács 27/1985. (V. 23.) számú rendelete, amely szerint az agrár, és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról szóló rendeletben megjelölt mezőgazdasági nagyüzem, továbbá az agráripari egyesülés, valamint a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari ágazatba sorolt egyesülés mentesül a már hivatkozott rendeletben előírt felhalmozási adó fizetése alól meghatározott, 1985. május 1-től december 31-ig megkezdett beruházások után. A rendeletben megjelölt, folyamatban levő beruházásokra beruházási számlák alapján — beleértve a saját vállalkozásban végzett beruházásokat is — 1985. május 1. után teljesített klfi. zetések szintén mentesek a felhalmozási adó alól. A fent írt két jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 22. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhív, ni a figyelmet az egészséges, józan életmódot elősegítő és az alkoholfogyasztást visszaszorító munkahelyi programokhoz adott, a Művelődési Közlöny idei 9. számában megjelent ajánlásra, amely a célok és azokból adódó feladatok megjelölése mellett általános módszerként ajánlja, hogy az alkohol elleni küzdelem vállalaton belüli feladatainak ellátására hozzanak létre Alkoholizmus Elleni Bizottságot, megjelöli a megelőzést szolgáló intézkedéseket és módszereket, iránymutatást ad az alkohol által veszélyeztetett alkohol- beteg dolgozók felkutatásához, a gyógykezeléshez történő segítségnyújtáshoz, az utógondozáshoz és a rehabilitáció folytonosságának megteremtéséhez. Idézendő- nek tartjuk az ajánlásból, hogy a vállalatok és vezetőik „szerezzenek érvényt azoknak a jogszabályoknak és egyedi (helyi) intézkedéseknek, amelyek megtiltják az alkohol bevitelét és fogyasztását a vállalatoknál", továbbá, hogy „a vállalat vezetői mutassanak pozitív és követhető példát munkájukban és magánéletükben egyaránt.” DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Dédapáink víg kedélye „Ha a férfiú a teremtés koronája: úgy e korona ragyogó gyémántja bizonyára a nő! Mit érne a korona gyémánt nélkül? Aztán hol volna az a szív, ész, erő és akarat, melyet ez a gyémánt ragyogó fényének bűvös varázsával meg ne szédítene?” — kérdi a R had arna rítus álnév alatt rejtőzködő Kálmán Dezső a Tolnamegyei Közlöny 1874. július 1-i számában. Majd körültekintve a világiban, így folytatja: „Mint a gyémántnak, úgy a nőnek is Valódi értékét, becsét, csak nagy későre tudta felismerni a kevély férfiú. A legellentétesebb, legfonákabb vélemények uralkodnak a női nemről, s míg egy részről a költők és szerelmesek lantja rózsának, liliomnak, földöntúli lényeknek zengá a nőket, addig más részről a társadalom mint gyámság alatti gyermekekkel bánt velők. (...) Az indusoknak egyik törvénykönyve az asszonyok megőrzésének nehézségeit sorolván elő, a férjeknek adott utasítást így zárja be: -Az asszony egyedül a verés és fogság iránti félelemből marad hű férjéhez. Mert szélvész és fergeteg, halál és örvény, beretvaél, méreg és kígyók együttvéve nem oly gonosz természetűek, mint a nő«”. Dédanyáink azonban alighanem fordítva gondolhatták a dolgot: kételkedtek a férjek hűségében, ezért találtak ki ötletesebbnél ötletesebb módszereket arra, miként őrködjenek a boldog elődök lelki üdvén. Női leleményesség címmel látott napvilágot erről 1876. július 31-én a fenti újságban a következő apróság. „így fiatal férjjel gyakran megesett, hogy megfeledkezett arról, hogy otthon fiatal, szép neje egyedül van s őt epedve várja. A nő, hogy ezen reá nézve kellemetlen esetlegességeket lehető csekély számra szállítsa le s hogy férje minden Időben az otthonlevőre emlé. keztetve legyen, legközelebb két hanisnyakötővel ajándékozó meg a férjét, melyek egyiként e két szó: haza tarts !, másikára pedig e mondat: jó úton járj! van hímezve. A harisnyakötőknek csodálatos jó hatásuk volt — a legutóbbi kaszinóestélyig, mikor azonban bűvös erejük megtörni látszék, mert a víg zene hangjai egész hajnalig távol tárták a háládatlan férjet. E feletti megütközés folytán foganatba tett vizsgálat azonban ki- deríté, hogy a kellemetlen eseménynek az volt az oka, hogy a fiatal férj azon harisnyakötőt, melyen a -haza tarts!« volt hímezve, elvesztette. így történt, hogy jó úton járt, de haza nem tartott!” őszintén szólva nem tudom, a mai bokafixes világban lenne-e férfitársaimnak szüksége harisnyakötőkre, annyi azonban bizonyos, hogy a hölgyek meg fogják kérni az egész országot behálózó áruházát, szőjön hasonlókat és azt se fogják bánni, ha az előbbi intelmeken kívül rajta lesz a szövő neve, vagyis a Skála-póké... Szőni persze nemcsak eredeti, hanem átvitt értelemben is szokás, főként terveket. A Tolnavármegye 1901. július 28-án Két levél címmel mutatott be egy kedves kis csel- szövényt. „Egy különben nagyon szorgalmatos hivatalnok a napokban nem jelent meg a hivatalában, de maga helyett levelet küldött a főnökének, mely így szólt: -Aranyos Mariskám! Délelőtt érted jövök. Elmegyünk a szokott helyre sétálni, mert nagyon sok mondanivalóm van. Milliószor csókol: N.« — Ugyanezen idő tájt egy gyönyörű szép barna kislány, kit Mariskának neveznek, a következő levelet kapta: -Nagyságos úr! Szíves elnézését kérem, hagy ma nem jelenhetek meg a hivatalban. Egyetlen nagynéném betegágyához sietek, aki végső perceit éli s így rokoni kötelességemnek tartom, hogy eme nehéz órában körülötte legyek. Kiváló tisztelettel: N.« — A találka mindazonáltal megtörtént, mert az aranyos Mariska mindjárt megértette a tévedését, melyen a hivatalfőnök is igen jót nevetett.” Némi jóízű furfangért mások se jártak a szomszédba, főleg ha pénzre ment a játék. A Leleményes kereskedő a Szekszárd Vidéke 1889. július 4-i számának második oldalán rejtőzött. „Régi dolog már az, hogy az aranyos ifjúság sokkal jobban szeret adósságot csinálni mint fizetni. És ha egyszer fölgyűlt valahol az adósság, legegyszerűbb az urat játszani, úgy, hogy a számlával megjelenőnek azt mondják: Nincs itthon senki! Ily körülmények közt mit tehet a jóhiszemű kereskedő? Poroljon? Nincs kit! Talán a papát? Az nem felelős fia adósságaiért. Nincs más hátra, mint a követelést a veszteségek rovatába sorozni. A napokban egy kereskedő azt tette egy ilyen fiatalemberrel, hogy szép rondbe- tűkkel kiállított számláját a kirakatba helyezte. S az eredmény az lett, hogy az adós a számlát szépen kifizette.” Néha azonban a túlzott furfang és ügybuzgalom is lehetett — ha nem Is káros, legalább kacagtató. Sokáig titkolt sejtelmes esetről szólt a Tolnavármegye 1902. július 13-i száma. Az előzmény annyi, hogy egy fiatal jogász és hajtója vadászat közben friss sírhalmot lelnek a határban, ahova este visz- szatérnek. „Milyen messze van az a hely, már erősen sötétedik. Valami madár — bagoly volt-e vagy talán szalonka — közvetlen a nyomozók arca előtt suhant el, szinte megijedtek. A paraszt- ember, aki be van már avatva. szintén, mintegy igézet alatt áll. Halkan beszélgetnek, maguk sem tudják miért. Most helyben vannak, a paraszt keresztet vet, ez bizony sírhalom. Aztán ásni kezd, csupa könnyű munka, friss homok. Végre a gödör fenekére jutnak, de semmit sem találnak. Most az oldalát ássák, s végre- végre deszkát ér az ásó! Koporsó, vagy talán pénzes láda? Az úr az előbbit, a paraszt az utóbbit szeretné jobban. De siető lépteket hallanak, bizonyosan a bűnös anyát hajtja egy csepp megmaradt anyai érzés a rejtett sírhoz! Bár már sö- tétes van, elbújnak a boróka közé s lesnek. Egy magas, fegyveres férfi áll meg a sír előtt, s sokáig némán bámul a gödörbe, azután mély hangon dörmögi: -Ugyan ki a fene bolygatta meg a sózómat?!« A mi fiatal jogászvadászunk nem dicsekedett el az esettel...” Sajnos, az ifjú jogász személyazonosságát sem ismerjük, de talán köze lehetett a fenti újság 1892. július 24-i Személyazonosság igazolása című híréhez. „Egy vidéki polgártárs pénzt akart felvenni Szegzárd egyik pénzintézeténél, de személy azonosság igazolása nélkül nem akarták neki kifizetni. Polgártársunk egy darabig csak hímezett-hámozott, de nem jött zavarba: ha csak e’ kell, majd igazolom én az azonos, ságot. S ezzel büszkélkedve kivágott egy írást az asztalra: Tessék, a dokumentum! Egy — marhapasszus volt...” D.i. TÖTTOS GABOR A TOLNA MEGYEI TANÁCSI ÉPITÖÉS SZERELŐIPARI VÁLLALAT felvesz szakmunkásbizonyítvánnyal és művezetői tanfolyammal vagy építőipari technikusi végzettséggel (művezetői gyakorlattal rendelkező) szakipari festőművezetőt Jelentkezés: a személyzeti vezetőnél. Szekszárd, Keselyűsi u. 22. (46) Képtalány 1905-ből. Megfejtése: nagybőgő.
