Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

1985. július 4. aS^püjsäg I. Turgenyev: II veréb A vadászatról hazatérőben a fasoron haladtunk végig. A kutyám előttem futott. Hir. télén lelassította lépteit, s szimatolt, mintha vadra buk­kant volna. Előbbre pillantottam a fa­sorban, és megláttam egy fiatal verebet, pihékkel a fején és sárgás folttal a cső­rénél. A fészekből esett ki (erős szél fújt a nyírfasor­ban), s ült mozdulatlanul, gyámoltalanul, széttárva alig kinőtt szárnyacskáit. A kutyám lassan közeledett hozzá, amikor hirtelen, egy közeli fáról levetődve, kő módjára hullott közvetlen a pofája elé egy sötét hátú ve­réb. Egész tollazatát felbor­zolva, a kétségbeeséstől el­torzult képpel, panaszosan csipogva ugrott kétszer is a nyitott száj, az éles fogak elé. Rohant, hogy megment­se, hogy saját testével védje meg fiókáját... de egész kis teste reszketett a félelemtől, rekedten elfúlt a hangja, a szívverése is megállt, felál­dozta magát! Micsoda hatalmas szörnye­tegnek tűnhetett az ő szemé­ben a kutya! És mégis, nem bírt megülni fent, magasan, a veszélytelen ágon ... Egy erő — erősebb az akaratánál — levetette őt onnan. Az én Trezorom megállt, meghátrált... Láthatóan, ő is felismerte ezt az erőt. Én siettem visszahívni el­bizonytalanodott kutyámat, eltávolítottam őt a veréb iránti tiszteletből. Igen, ne mosolyogjatok! Tiszteletet érdemel ennek az apró madárnak a hősiessége, mindent lebíró szeretete. A szeretet — gondoltam — erő­sebb a halálnál és a halál- félelemnél. Csak ez, csak a szeretet teszi tartalmassá és őrzi meg az életet. ATANY1 LÁSZLÓ fordítása. Az irkafirkától a rajzig Komoly, „alkotó” munkában, az sem baj, ha bal kézzel Postairón vagy zsírkréta. Ez a két írószerszám a leg­alkalmasabb arra, hogy se­gítségükkel a kicsi gyerek igazi élményhez jusson. Már nyugodtan odaadhatjuk őket a 13—14 hónapos gyermek­nek is. Marokra fogva a szí­nest, felfedezi, hogy az nyo­mot hagy az írólapon, az új­ságon. Aztán megszületnek az első irkafirkák, mert bi­zony eleinte nem lehet raj­zolásnak nevezni azt, amit gyermekünk a papírral és az Írószerrel művel. Első alko­tásai az úgynevezett lengő firkák. Ezek készítésekor a gyermek egész karja, válla mozog, és ezekből a mozgá­sokból születnek az első áb­rák. Jellemző, hogy formá­juk hosszú ideig vissza-visz- szatér. Hasonló visszatérő al­kotás a fonalgombolyag is: az egymás mellett sorakozó köröket, oválisokat minden gyerekes szülő jól ismeri. 18—20 hónapos korában a gyermek az anyagokkal is ismerkedik a rajzolgatás so­rán. Rájön, mire jó a papír, az írószer. Használatuk köz­ben természetesen néhány alapszabályra is meg kell ta­nítanunk őt. Például arra, hogy az irónokat ne vegye a szájába, azt a papírt, ami­re rajzolt, ne tépje szét, ne gyűrje össze, azaz vigyázzon rá. Türelmesen a rendrakás­ra is szoktathatjuk közben. Az irkafirkálás közén tu­lajdonképpen a gyerek te­vékenységi köre bővül, kár lenne megfosztani ettől a le­hetőségtől. Ezenkívül jó elő- iskolája a majdani írástanu­lásnak, s fokozatosan meg­ismerkedik a színekkel, a formákkal és a vizuális kul­túra, az esztétikum alapjai­val. Mit rajzoltál? — kérdezzük gyakran gyermekünket, és eleinte legtöbbször nem tud válaszolni. Később valamit belelát irkafirkáiba, s csak aztán kezd tudatosan, eleve eltökélt szándékkal vonatot, házat vagy bármi mást raj­zolni. Ez általában három­éves kor körül következik be. Ekkor már állandó fel­ügyelet nélkül tudja hasz­nálni a postairónt, a zsír­vagy a táblakrétákat. Csak néha-néha kell ránéznünk, fokozatosan bővíthetjük te­hát az eszközök tárát. Ad­junk neki színest, grafitce­ruzát. Mivel az óvodában is festegetnek a kiscsoportosok, a hároméves gyerek otthon is kaphat ecsetet, festéket. Először célszerűbb a tem­pera — nem ázik át a papír — és a lapos végű ecset. Ez ugyanis szélesebb nyomot hagy, mint a hegyes, vékony ecset. A festéshez a gyereket „öltöztessük be”, és az asz­talt borítsuk le nylonterítő­vei vagy viaszkos vászonnal. Fontos szem előtt tarta­nunk, hogy a gyerekek rajz­fejlődési készsége eltérő. Ál­talában az a gyerek ügye­sebb, akinek már jól rajzoló nagytestvére van. Mi, szülők is sokat segíthetünk azzal, ha nem rajzolunk elő gye­rekeinknek, a saját munkánk lemásolását követelve. A gyerekeknek ugyan nagyon tetszik, ha rajzolunk nekik. Tegyük ezt, de ne azért, hogy kész formák utánzását vár­juk el tőlük. Így ugyanis nem fejlődnek tovább. Ne cicát tanítsunk meg rapzol- ni, hanem figyeltessük meg a cica mozgását, és mondjuk el rajzolás közben, mi mi­lyennek látjuk. Ez célraveze­tőbb és hasznosabb módszer, hiszen a későbbiekben is nagy szükség lesz arra, hogy a gyerek maga figyeljen meg sok mindent, és képes le­gyen a tanulságok levonásá­ra. A kifestőkönyvek éppen emiatt nem a legjobbak. A mechanikus gyakorlás a leg­több gyereknek kiskorban még nem is okoz örömet, inkább összefirkálják a drá­ga pénzen vásárolt kifestő­ket. Az igazi ihlető az üres lap és az írón, és a rajzolást elismerő felnőtt. A beszélge­tések, a kérdések, a megfi­gyelések, no és az alkalom meg az anyag nyújtása ré­vén válik lehetővé, hogy a rajzban a gyerek a saját ér­zéseit, elképzeléseit, gondo­latait fejezze ki, és ne egy kialakult sémát ismételges­sen. Rajzolás közben fokozato­san alakul ki a gyerek térlá­tása. Eleinte a papíron nincs fent és lent, a lerajzolt for­mák szétszóródnak. A rende­ződés fokozatosan megy vég­be, lassú folyamat eredmé­nye. Az első jel, amikor a gyerek a földet a lap alján mondjuk egy vonallal, fent az eget pedig néhány felhő­karikával jelzi. Később a gyerek szívesen rendezi a formákat, a figurákat két vagy több sorba. Külön figyelmet érdemel egy sajátos kérdés, amely a firkálás során már egyértel­műen kiderül. A balkezes­ségről van szó. Ha azt ta­pasztaljuk, hogy a gyerek következetesen ezt a kezét használja, hagyjuk rá, nyu­godjunk bele. Éppoly ügyes lesz a bal keze, s ugyanúgy boldogul vele, mint mások a jobb kezükkel. Az erőszakos átállításnak káros következ­ményei lehetnek, s a feles­leges megterhelésnek nincs értelme. Bal kézzel is lehet gyereknek és szülőnek egy­aránt örömet okozó rajzot alkotni. CSAPÓ IDA Kis gombaismereti tanfolyam (VI.) Mit és hogyan készíthetünk gombából Mindenekelőtt szólni kell a gombás étel készítése előtti tennivalókról. A kiválogatott és megtisztított gombát min­dig jól meg kell mosni. Ha ezt nem vízsugár alatt végez­zük, hanem tálban, akkor ne a vizet öntsük le a gombá­ról, hanem a vízből emeljük ki a gombát. A gomba lefor- rázása — a korallgombák kivételével — felesleges, mert ezzel íz-, zamat- és tápanyagokat veszít. A gom­bás ételek sütése, főzése ál­talában rövid időt (10—30 perc) igényel. A túlfőtt gom­ba keményebb, és nehezeb­ben emészthető lesz. Egy késhegynyi szódabikarbóná­val segíthető a megpuhulása. Vannak olyan gombák (mint pl. a gyűrűs tölcsérgomba, amely piacon is árusítható), amelyek csak nyers állapot­ban mérgezőek. Ezeket leg­kevesebb 20 percig kell for­ralni. A legtöbb gombát sokféle­képp fel lehet használni, de egyik-másik csak bizonyos módon elkészítve adja ki igazi zamatát. Van olyan gomba is, amely nem gom­bás ételnek való, csak fűszer­nek, pl. fokhagymagomba, zöld ánizsgomba. Levesbe bármely ehető gomba felhasználható. A legízletesebb levesgombák: a mezei szegfűgomba, ízletes tőkegomba, császárgomba, kerti csiperke, lila pereszke, rizike, fenyőpereszke, késői laskagomba stb. A rágósabb gombákat ajánlatos darálva felhasználni. A gombaporral (pl. sötét trombitagomba) jól ízesíthetjük leveseinket, vagy kellemes ízű szószt ké­szíthetünk belőle. Gombapörköltnek elsőran­gú a sárga rókagomba és a vargányák, de ízletesek a csiperkék, császárgomba, ri­zike, májusi pereszke, késői laskagomba is. A nyálkás kalapú tinóruk bőrét azon­ban le kell fejteni, különben az étel nyúlós lesz. Tejfeles gombapaprikásnak különösen alkalmas a sárga rókagomba, érdes nyelű tinóru, viszont kevésbé jó a gyűrűs tölcsér­gomba, mert nyálkássá teszi az ételt. Rántani való a nagy őz­lábgomba, mely talán így a legzamatosabb, továbbá a fiatal, ízletes vargánya, rizi­ke, kerti csiperke, óriás po­fé teg. Tojásos gombás rántotta majdnem minden gombából készíthető. Kitűnőek a csi­perkék, a sárga rókagomba, a pöfetegek, a lila pereszke. ízletes kucsmagomba A gombafasírozott annál ízletesebb, minél többféle gombakeverékből áll, fele­vagy harmadrész hússal ösz- szedarálva. Különleges cse­mege az ilyen vagdalékkal töltött ízletes kucsmagomba. iA fűszerezett húsvagdalék- kal töltött, majd tojásos zsemlemorzsában kirántott kerti csiperke szintén kivá­ló. A gombakalapobat sütő­ben vagy roston is süthet­jük. Ilyenkor előzőleg meg­sózzuk, vagy juhtúrót, sza­lonnát teszünk rá. Erre al­kalmas a kenyéngomba, rizi­ke, ehető galambgomba, ke­mény húsú vargánya. Gombával töltött palacsin­ta készítéséhez szinte min­denféle gombát és gombake­veréket felhasználhatunk. Húsételekhez alkalmas a gombamártás (a gombapör­költnél felsorolt gombák mind megfelelnek a készíté­séhez.) Kitűnő a gombasaláta, melyet vegyesen is készíthe­tünk, ilyenkor burgonyasa­látához, vagy más vegyes salátához keverjük a gom­bát. E célra leginkább a ri­zike, déli tőkegomba, szeg­fűgomba, kerti csiperke. Salátakészítés módja: A gombakalapokat sós vízben megfőzzük (a főzőléből le­vest készíthetünk). A hagy­ma nélküli, vagy hagymával összekevert gombát ízlés sze­rint fűszerezett, hígított ece­tes lével leöntjük. (Vége.) Krasznai Attiláné egészségügyi gombatox ikológus Hiányzó szám Az ábrákban a számos bizonyos logikai szabály szerint követik egymást. Ennek alapján milyen szám kerül a kérdő­jel helyére? 'Ituaq uiezs sa-oi « wípq lafopjaq e jeqax ■ojuqiejej uaqqojoq v ajaj v qauaäazs -zso uiezs £2au oa?( ueqiegjes ^ajaz.tSau v :sa)fajäaw Lépcsőzetes szoknya Bélyeggyűjtőknek Újdonságok A nyár legfrissebb divatja a lépcsőzetes szoknya. A raj­zon látható módon szabják, több, pihekönnyű, különböző mintázatú és színű kelméből. A gloknis szoknya szabása nagyon egyszerű. Szimpla széles anyagból 180 centit veszünk (normál méretre), és félbe hajtjuk. Az így kelet­kezett dupla négyzetből a hajtásnál egy, a derékbőség­nek megfelelő körívet kell kivágni. Ha összevarrjuk az anyag szabad széleit, csak egy cippzárnyit hagyjunk a derékvonalig. Ez a rés ele­gendő, hogy belebújjunk a vi­lág legegyszerűbb szoknyájá­ba. A derékpánt készülhet bármilyen elütő színű textí­liából, az idén úgyis a hang­súlyos derék a divat. Megte­hetjük, hogy a ferdén szabott (a rajzon szaggatott vonal mutatja) a szoknyát is ugyanabba a derékpántba dolgozzuk bele, mint az alsó, hagyományosat. Csipkés vá­szoninggel — derékban szo­ros övvel összefogva — na­gyon csinos, üde hatást kelt. Ausztriában 1985-ben tart­ják iaz erdők évét. Hat schil­ling névértékű blokk zöldel­lő és kipusztulóban levő fák képével figyelmeztet: „óvd az erdőt”. Szomszédaink pe­dig igen gazdagok erdőkben és gondos munkával élen járnak a telepítésben is. Történelmi személyiség, a pápaság világi uralmáért harcoló VII. Gergely halálá­nak 900. évfordulójáról há- romértékű sorozattal emlé­kezik meg a vatikáni posta. Az igazságosság, a mérték­letesség, a bölcsesség és a bátorság erényét követendő példaként állítja elénk Liechtenstein négy bélyege. Az ifjúsági év gondolatát különbözőképpen jelenítik meg bélyegen. A norvég pos­ta két címletét Vigeland, a neves szobrász, fiatalokat ábrázoló alkotásai díszítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom