Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

PANORÁMA ( TOLNA ' 2 "rüÉPÜJSÁG 1985. július 4. Izrael szabadon engedett 300 síita foglyot Elhagyják az átüti börtönt a síita foglyok (Telefotó) Szovjet-amerikai csúcstalálkozót tartanak Genfben Szerdán a hajnali órákban megkezdték az izraeli Atlit börtönben őrzött, többségé­ben libanoni síita foglyok egy részének szabadon enge­dését. A Dél-Libanont továbbra is megszállva tartó Izrael an­nak idején az anszári gyűj­tőtáborból hurcolta el a több mint hétszáz libanoni haza­fit. Az izraeliek akciója vi­lágszerte felháborodást vál­tott ki. A Nemzetközi Vörös- kereszt Bizottság is helyte­lenítette a lépést, mert az ellentétben áll a hadifog­lyokkal való bánásmódot szabályozó nemzetközi jogi normákkal. Izraeli illetékesek váltig hangoztatják, hogy a liba­noni síiták szabadon engedé­sének — amely szakaszosan megy majd végbe — „sem­mi köze” az amerikai TWA- gép túszul ejtett utasai hét Iráni-iraki harcok Heves harcok dúltak ked­den is az iraki—iráni fron­ton, amelyekről a hírügynök­ségek egymásnak ellentmon­dó jelentésekben számoltak be. Az IRjNA iráni távirati iroda szerint az iráni csapa­tok kora hajnalban táma­dásba mentek át a front dé­li szakaszán, Fakkeh város közelében. Az előrenyomu­lás során az iráni hadsereg egységei harmincöt iraki ka­tonát öltek meg, hatvan at pedig megsebesítettek. Az iraki katonai parancs­nokság közleménye arról számol be, hogy az iraki csapatok ezt a támadást visszaverték, és egyidejűleg ellentámadást indítottak a front déli részén az iráni ál­lások ellen. A harcokban bárminőkét iráni katonát tettek harcképtelenné. eleji bejrúti szabadon enge­déséhez. Köztudott azonban, hogy a repülőgépet elrabló A világ általános helyze­téről, a keresztyén békemoz­galom feladatairól szóló be­számolóval folytatta tanács­kozását a prágai keresztyén béke világgyűlés. A konferencia fő beszá­molójának számító doku­mentumot Paulos Mar Gre­gorius indiai metropolita ké­szítette és ismertette. Az erőszak egyre újabb és újabb formáiban jelentkezik. Ta­núi lehetünk a különféle ál­lami és egyéni terrorakciók­nak — mondta. Ezeket nem elég pusztán elítélni, kutatni kell az okokat is. Vizsgálni kell az összefügéseket a há­ború és a terrorizmus, az igazságtalanság és az elnyo­más között. Mindazonáltal korunk legfontosabb felada­ta a nukleáris katasztrófa elhárítása — hangsúlyozta az indiai metropolita. És eb­ből a szempontból különle­libanoni síiták éppen az át­üti börtönben levő társaik elengedését követelték. ges jelentősége van az Egye­sült Államok kozmikus fegy­verkezési tervei megakadá­lyozásának. A beszámoló elemezte a Keresztyén Békekonferencia útját is, megállapítva, hogy a mozgalom, amely kezdet­ben főként a szocialista or­szágok egyházait tömörítet­té, ma már az egész világra kiterjedő nagy befolyású mozgalommá vált. A szerdai ülésen ismertet­ték Nyikolaj Tyihonov szov­jet miniszterelnök levelét. Ez a többi közt megállapít­ja: a Szovjetunió kész bár­milyen javaslatról tárgyalni, amely a béke ügyét szolgál­ja. Sajnos azonban a szocia­lista országok számos indít­ványa eddig nem talált meg­felelő visszhangra, az USA- ban és NATO-szövetségesei- nél. BUDAPEST A hazánk területén zajló Duna—85 gyakorlaton részt­vevő magyar, szovjet, cseh­szlovák csapatok és törzsek feladataikat sikeresen telje­sítik. A csapatok tevékeny­ségét szerdán megtekintette Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Oláh István vezérez­redes, honvédelmi miniszter. * Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán fogadta Nara- jana Krisnant, az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsa titkárát, a Végre­hajtó Bizottság tagját, aki üdülésen tartózkodik ha­zánkban. GENF Szerdán Genfben az atom- és űrfegyverekkel kapcsola­tos szovjet—amerikai tárgya­lások keretében ülést tartot­tak a hadászati fegyverek, illetve a közepes hatótávol­ságú atomfegyverek kérdésé­vel foglalkozó munkacsopor­tok. MOSZKVA Hivatalos baráti látogatás­ra szerdán Moszkvába érke­zett Milka Planinc, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsának (kor­mány) az elnöke. A magas rangú vendéget a repülőté­ren Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke köszöntötte. HAVANNA Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt KB első titkárának elnökletével ked­den Havannában ülést tartott a párt Központi Bizottsága. Az ülésről szerdán hivatalos közleményt adtak ki. A Köz­ponti Bizottság úgy döntött, a III. kongresszust a jövő év február 4—7. között rende­zik meg, a korábbi 1985. de­cemberi időpont helyett. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között létre­jött megállapodás alapján Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Rea­gan, az Egyesült Államok elnöke ez év november 19— 20-án találkozik Genfben. A hírt hivatalosan egy időben jelentették be Moszkvában és Washingtonban. A bejelentést ismertetve Vlagyimir Lomejko, a szov­jet külügyminisztérium saj­tóosztályának vezetője szer­dán újságírók előtt rámuta­tott arra, hogy a legfelsőbb szintű találkozónak nagy fontosságot tulajdonítanak mindkét fővárosban. Mint is­meretes, mind szovjet, mind amerikai részről számos al­kalommal hangsúlyozták: az ilyen találkozónak akkor kell létrejönnie, ha ehhez megvannak a megfelelő kö­rülmények. A Washingtonnal folytatott véleménycsere so­rán a Szovjetunió készségét fejezte ki egy ilyen találkozó megtartására. Az ezt követő konzultációkon mindkét rész­ről elsősorban a kölcsönösen megfelelő hely és időpont kiválasztására összpontosí­tották figyelmüket. Ezután kerülhetett sor a bejelentés­re. A csúcstalálkozóval össze­függő további kérdésekről — pontos napirend kidolgozása — diplomáciai csatornákon keresztül fognak majd meg­állapodni. Azt azonban már most nagy bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy szóba fognak kerülni korunk leg­fontosabb kérdései, így a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítása, a fegyverzet­korlátozás, s lehetőség sze­rint a fegyverzet csökkenté­sének kérdése, a világűr mi- ütarizálásának megakadályo­zása. Mindkét fél abban ér­dekelt, hogy létrejöjjön a ta­lálkozó, s megfelelő jelentő­séget tulajdonítanak az elő­készítésnek. A szóvivő elmondotta azt is, hogy a „csillagháborús” terveket takaró úgynevezett hadászati védelmi kezdemé­nyezéssel kapcsolatban a Szovjetunió álláspontja vál­tozatlan: elutasítja azt, mi­vel .annak megvalósítása a fegyverkezési hajsza minő­ségileg új szakaszának kez­detét jelentené. A Genfben most folyó szovjet—ameri­kai tárgyalások meghatáro­zott kérdéskomplexumról folynak. A találkozóra ked­vező hatással lehetne a visz- szafogottság, és a megállapo­dásokhoz vezető utak konk­rét keresése. A Szovjetunió ennek híve, s megvan részé­ről a megfelelő politikai akarat — mondta Lomejko. A szovjet—amerikai vi­szony javítását illető konkrét kérdésre válaszolva Lomejko felsorolta azokat a szovjet kezdeményezéseket, amelye­ket a Szovjetunió tett az utóbbi időben a fegyverke­zési hajsza megfékezésére, hozzátéve, hogy ezek jelzik, milyen irányban kellene lép­ni. A moszkvai bejelentéssel egyidejűleg szerdán Wa­shingtonban is hivatalosan megerősítették, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan november 19-én és 20-án Genfben találkozik. Larry Speakes, az elnök szóvivője a csúcstalálkozó bejelentésekor idézte Rea­gant, aki szerint a novemberi esemény „lehetőség arra, hogy kijelöljék a jövő út­ját”. Az AFP francia hírügynök­ség emlékeztet arra, hogy Reagan 1980-ban történt, el­ső megválasztása óta először fog tárgyalni az SZKP veze­tőjével. A Szovjetunióban ugyan­csak szerdán jelentették be, hogy októberben Mihail Gor­bacsov Franciaországba láto­gat, s ennek kapcsán — kér­désekre válaszolva — a kül­ügyminisztérium sajtóosztá­lyának vezetője elmondotta: Mitterrand elnök márciusi moszkvai látogatásakor hívta meg az SZKP KB főtitkárát. Azt remélik a Szavjetunió- ban, hogy a látogatás ösztön­zést fog adni a kétoldalú kapcsolatoknak, s elősegíti a nemzetközi, s ezen belül is az európai helyzet egészsége­sebbé tételét. Prágában folytatódott a keresztyén békevilággyűlés Afganisztáni helyzetkép Babrak Karmai interjúja „Az ellenforradalom Afga­nisztánban egyre inkább el­szigetelődik, s egyre inkább meggyengül” — hangoztatta Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, a forradalmi ta­nács elnöke azokban az írá­sos válaszokban, amelyeket Bokor Pálnak, az MTI nem­rég Kabulban járt tudósító­jának kérdéseire adott. Arra a kérdésre válaszol­va, milyen eredményeket ér­tek el a demokratikus Afga­nisztán elleni agresszió fel­számolásában, az afgán ál­lamfő rámutatott: — Az nyilvánvaló, hogy ahol forradalom van, ott megjelenik az ellenforrada­lom is. Harcolni ellene, min­den forradalom legfőbb fel­adatai közé tartozik. Az el­lenforradalom természete minden országban és minden helyzetben más. Az afgán el­lenforradalmi erők három kategóriába sorolhatók. Az első kategóriába azok az ele­mek tartoznak, akik osztály- érdekeiket veszélyeztetve lát­ták a forradalom által, s azt hitték, megvédelmezhetik ezeket az érdekeket. A má­sodik kategóriába azok tar­toznak, akiket Hafizullah Amin és áruló bandájának bűncselekményei távolítottak el a forradalomtól, s állítot­tak az ellenforradalom olda­lára. A harmadik kategóriá­ba azok sorolhatók, akiket a forradalom hazai és külföl­di ellenségeinek propagan­dája vezetett félre annak el­lenére, hogy objektív érde­keik a forradalom céljaival közösek. Ebben a helyzetben — mondotta Babrak Karmai — az afgán vezetés igyekezett pontosan, tudományos alapo­kon megfogalmazni politiká­ját az ellenforradalom elleni harcban. A forradalmi párt és az állam, miközben am­nesztiát léptetett életbe, min­dennapi munkájával is azt igyekezett bebizonyítani a félrevezetett és ingadozó ele­meknek, hogy megvédi ér­dekeiket, megküzd jólétükért és nyugalmukért. Amint azt az események mutatták és az élet is igazolta, az ilyen rea­lisztikus, hatékony és még­is elvszerű intézkedések kö­vetkeztében az ellenforrada­lom növekvő mértékben el­szigetelődik és elgyengül. Babrak Karmai a további­akban utalt arra, hogy az amnesztiarendelet, valamint a sorkatonai szolgálat há­rom évről két évre történt csökkentése következtében számos afgán fiatal csatlako­zott a forradalmi erőkhöz és vesz részt az ellenforrada­lom elleni harcban, valamint az új társadalom építésének nagy munkájában. ^ Afganisztán külpolitikájá­ról az ANDP főtitkára egye­bek között kijelentette: Ez a külpolitika az afgán dolgo­zók érdekeit és törekvéseit testesíti meg, a béke, a sza­badság, a békés egymás mel­lett élés, az el nem kötele­zettség és a proletár interna­cionalizmus nagybecsű elve­in és rendíthetetlen alapjain nyugszik. Magában foglalja annak a küzdelemnek a tá­Babrak Karmai mogatását, amelyet a népek a szabadságért, a demokrá­ciáért, a társadalmi haladá­sért, továbbá a biztonságért, az egyenlőségért és az em­beri jogok tiszteletben tar­tásáért vívnak. Egyszersmind Afganisztán külpolitikája ki­békíthetetlen a háborúval, a hegemonizmussal, a fajgyű­lölettel, a cionizmussal és a faji megkülönböztetés politi­kájával szemben. Afganisztán jelenlegi gaz­dasági helyzetéről szólva Babrak Karmai kijelentette: figyelembe véve az ország el­len folytatott hadüzenet nél­küli háború, az ellenforradal­mi tevékenység körülményeit és a gazdasági szabotázscse­lekményeket, a gazdasági helyzet Afganisztánban nem­csak kielégítő, hanem figye­lemre méltó javulást is mu­tat, ami többek között a ter­vek túlteljesítésében mérhe­tő. A főbb gazdasági muta­tók az elmúlt évekhez ké­pest javultak, a nemzetgaz­daság viszonylagos stabilitá­sa állandósult. 1983-ról 1984- re a nemzeti össztermék 6 százalékkal, míg a hazai for­rásokból származó nemzeti jövedelem 4,5 százalékkal nőtt. A növekedés főként a mezőgazdasági és az állat- tenyésztési szektor termelési szintjének növekedéséből, nemkülönben az ipar és az építőipar javuló teljesítmé­nyéből adódott. Javulás mu­tatkozott a bányászatban és az energetikában, ahol szi­gorú intézkedések történtek a termelési kapacitások maxi­mális kihasználására. A nem­zetgazdaság megerősítése ér­dekében megfelelő figyelmet szenteltek a magánszektor fejlesztésére is. A nemzeti össztermék növekedése foly­tán javult az ország kereske­delmi mérlege, fizetési egyen­súlya. A fejlesztési tervek finanszírozására több mint 15 milliárd afgánit költöttek. Ennek az összegnek közel a fele származott hazai forrá­sokból. Az Afganisztánnak nyújtott külföldi segélyekből 93 százalékkal részesednek a KGST-országok, közülük a Szovjetunió egymaga 72 szá­zalékkal. Az Afgán Népi Demokrati­kus Pártról, amely nemrégi­ben ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját, Bab­rak Karmai kijelentette, hogy az ANDP a marxiz­mus—leninizmus ideológiá­ját követi, és a társadalom minden osztályát és rétegét támaszának tekinti. A forradalom utáni évek­ben a párt előtt felmerült nehézségek ellenére, s annak ellenére, hogy tagjai közül sokan életüket vesztették a forradalmi rendszer védel­mében, az ANDP taglétszá­ma 18 ezerről 22 ezerre nőtt. Soraiban jelentősen megnőtt a dolgozó emberek — mun­kások, parasztok és kézmű­vesek — aránya. A párt ösz- szetétele napról napra javul, tekintélye és szervezeti struktúrája az ország egész területén biztosítva van, s tagjai között az országot la­kó több mint 20 testvéri törzs és nemzetiség képviselői van­nak — mondotta az ANDP főtitkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom