Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-25 / 173. szám
1985. július 25. Elbúcsúztatták Vll-küldötteinket (Folytatás az 1. oldalról) tik egymás gondolatait, azok békevágya megerősödik, határozott békeakarattá válik, s képesek cselekedni azért, hogy kiküszöböljék az emberiség történetéből a nagy világégéseket, a termonukleáris világháborút. A békeakarat és a tiltakozás egyként kísérte végig a Világifjúsági Találkozók történetét. Tiltakozás mindenféle, az emberi önérzetet, a humanizmust sértő megkülönböztetés ellen; a nemzetek és nemzetiségek elnyomása ellen. Tiltakozunk a fajelnyomó rendszerek terrorja ellen, amely például Afrika déli részén napjainkban is emberéleteket követel. Tiltakozunk La- tin-Amerika népeinek elnyomása és kívülről való fenyegetése ellen, A Világifjúsági Találkozón — tapasztalatból mondhatom — a vendéglátó ország fiataljai és a vendégek között mindig személyes, bensőséges kapcsolatok szövődnek. Ha erre gondolok, óhatatlan az emlékezés. Huszonnyolc évvel ezelőtt, 1957-ben is itt álltunk, készülve arra, hogy Moszkvába utazunk a VIT-re. Egyszerre érkeztünk aggodalmat és örömteli várakozást. Aggodalmat azért, mert mögöttünk volt az ellenforradalmi támadás. Ma ugyanannak a Magyar Népköztársaságnak a gyermekeiként utaztok a Világifjúsági és Diáktalálkozóra, mégsem ugyanazt az országot képviselik. Az elmúlt 28 év alatt nagy tetteket hajtottunk végre. Megteremtettük a szocialista magyar mező- gazdaságot, új kezdeményezéseket tettünk az iparban, szocialista demokráciánk eredményei világszerte érdeklődést váltanak ki. Ma Európa joggal tekinthet erre a kis országra úgy, mint amely stabilitásával és aktív kezdeményezéseivel hozzájárul az európai problémák megoldásához, így a világbéke erősítéséhez is. Ma tekintélye van a Magyar Népkötársaságnak, elismerés övezi a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját. Nemzetközi érdeklődés kíséri: hogyan lépünk tovább, mert barátaink biztosak abban, hogy a társadalmi fejlődés élvonalában kívánunk haladni. Örömteli várakozással utazhattok tehát Moszkvába. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében, társadalmunk nevében ezekkel a gondolatokkal bocsátunk útra benneteket. Jó utat, tisztességes helytállást, sok élményt és szerencsés hazatérést kívánunk! A Központi Bizottság titkárának szavait követően a küldöttség tagjai ünnepélyesen fogadalmat tettek: a fesztiválmozgalom eszméihez híven vesznek részt a moszkvai világifjúsági és diáktalálkozón. Mindent megtesznek azért, hogy erősödjék a Föld népeinek a társadalmi haladásért folytatott harca, szorosabbá váljék a magyar fiatalok szövetsége a világ haladó ifjúságával. Megfogadták, hogy magyar állampolgárhoz méltóan, becsülettel képviselik népünket, szocialista hazánkat, a Magyar Népköztársaságot. Az ünnepség záróakkordjaként a Magyar Állami Operaház gyermekkórusának dalát hallhatták a résztvevők, majd úttörők köszöntötték virággal a delegáció tagjait. A küldöttség a DlVSZ-indulót énekelve vonult el a Kossuth térről. A XII. világifjúsági és diáktalálkozón részt vevő magyar fiatalok szerdán este a Keleti pályaudvarról elutazlak Moszkvába. (MTI) Ülést tartott a Tolna Megyei Tanács Y. B. Évforduló Romániában Bukarestben szerdán ünnepélyes külsőségek közepette, nagyszabású gyűlést tartottak az RKP IX. kongresszusa, Nicolae Ceausescu megválasztása huszadik évfordulója alkalmából. Szerdán ünnepi külsőt öltött a román főváros. Fellobogózták a középületeket, jelmondatokat, és Niccílae Ceausesou. elnök képmását helyezték el a fontosabb útkereszteződéseknél. Az RKP Központi Bizottsága, az RSZK államtanácsa és kormánya lerótta tiszteletét Nicolae Ceausesou előtt, s délben kibővített aktívaülést tartott a központi bizottság a kongresszusi teremben. (Folytatás az 1. oldalról.) olvadtak az állategészségügyi állomásokba, melyeknek ki kellett alakítaniuk minőség- ellenőrző és vegyvizsgáló részlegeiket. Ez év január 1- től 3 élelmiszeripari mérnök végzi a megye területén a helyszíni minőségellenőrzést és mintavételezést, ám az utóbbi során nyert anyagok vizsgálatát az állomás Baranya megyei állomásának laboratóriuma végzi, ami a saját adottságok tovább bővítésével nemcsak elkerülhető, tulajdonképpen szükség is lenne a hiányzó laboratóriumi feltételek megteremtésére. A Tolna Megyei Tanács V. B. jónak ítélte — egybehangzóan a szakminisztérium minősítésével az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás 142 fős kollektívájának elmúlt öt évi tevékenységét, járványvédelmi és élelmiszerellenőrzési munkáját. A fontos hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó intézményt mégis keményebb hatósági igazgatási tevékenységre kérte föl. A megyei tanács vb ezen az ülésén foglalkozott a július 31-re összehívandó tanácsülés anyagának előkészítésével, ezen belül azzal az előterjesztéssel, mely a VII. ötéves terv megyei terület- és településfejlesztési koncepcióját tartalmazza. PANORAMA BUDAPEST Szerdán küldöttség élén Budapestre érkezett Sztanis Bonev, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, aki vendéglátójával, Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével az 1986—90. évi tervek egyeztetéséről folytat tárgyalásokat. MOSZKVA Alekszej Lizicsev vezérezredest nevezték ki a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta új politikai főcsoportfőnökévé. Lizicsev korábban a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport politikai főcsoportfőnöke volt. KABUL Szerdán Kabulban egy külföldi újságírók számára rendezett sajtóértekezleten a pakisztáni hírszerzés két ügynöke válaszolt a kérdésekre. Az afgán külügyminisztérium jegyzékben követelte: Iszlámábád szüntesse be a beavatkozást Afganisztán bel ügyei be. ÚJ-DELHI Megállapodás született a Pandzsáb indiai szövetségi államban három éve húzódó válság megoldásáról az újdelhi központi kormány és a szikhek pártjának, az Akaii Dalnak a vezetője, Harcsán Szingh Longoval között. WASHINGTON Washingtonban aláírták az Egyesült Államok és Kína nukleáris együttműködési szerződését. Az okmány, amely minden bizonnyal elnyeri a kongresszusi jóváhagyást, lehetővé teszi — 10- 12 milliárd dollár értékben — amerikai reaktorok és más műszaki berendezések Kínának történő eladását. Mai kommentárunk Olaj a tűzre Tüntetések, összecsapások, halottak. Ezek a leggyakrabban előforduló szavak a hírügynökségi jelentésekben, amelyeket az elmúlt évek során Dél-Afrikából kelteztek a tudósítók. A szükségállapot múlt szombati bevetésére az ország területének nagy részén csak olaj volt a tűzre, azóta még sűrűbben érkeznek a hírek a fekete lakosság megmozdulásairól. A tüntetőkre leadott sortüzek nyomán magasra csap a felháborodás lángja a Dél-afrikai Köztársaságon belül és kívül is. A csaknem ötszáz polgárjogi aktivista letartóztatása, a tíznél több haláleset, és az ismétlődő csatajelenetek a nagyvárosok utcáin azt tanúsítják, hogy a fajüldöző rezsim végveszélyben érzi magát, a végső eszközöket alkalmazza a lakosság ellen. Mindez nem jelenti azt, hogy utolsó szakaszához, a nyílt fegyveres felkeléshez érkezett volna a fekete többség harca az apartheid ellen. Az ANC, az őslakosok legtekintélyesebb szervezete ugyan vállalta az egyenlőtlen küzdelemnek ezt a formáját is, most még azonban nincsenek meg az igazi sikerekhez szükséges feltételek. A rezsim rendőrsége, hadserege — nem utolsósorban a maga oldalára csábított feketék segítségével — még nagyon erős, kézben tartja a hatalmi pozíciókat. A folyamatos külső támogatás — az Egyesült Államok hivatalosan bejelentette, hogy tartja magát eddigi „semleges” politikájához — lehetővé teszi a dél-afrikai gazdaság felszínen tartását, s egyben az erőforrások összpontosítását az elnyomó intézkedések érvényesítéséhez. A nemzetközi közvélemény azonban óriási nyomást gyakorolt a protóriai kormányra éppúgy, mint az azt támogató politikai és üzleti körökre. Elképzelhető, hogy a fehér uralom gazdasági oszlopait mentendő, Botha miniszterelnök elöbb-utóbb néhány kérdésben mégis visszakozásra kényszerül. A mostani lázongások hozzájárulhatnak e folyamat gyorsításához. Bizonyos, hogy amíg a fajüldöző rendszer alapjai nem változnak, a feszültség is megmarad, hiszen a fehéreknél lényegesen rosszabb körülmények között élő feketék, akiket tartós jogfosztottság sújt saját szülőföldjükön, nem tűrhetik szó nélkül kiszolgáltatott helyzetük konzerválását. Akárhány áldozata lesz is a mostani rendőrterrornak, a változás elkerülhetetlen. A Magyar Szolidaritási Bizottság, — a magyar közvélemény felháborodásának hangot adva —, nyilatkozatban elítélte a dél- afrikai fajüldöző rendszer legújabb népelnyomó intézkedését. A dokumentum többek között megállapítja: A Magyar Szolidaritási Bizottság elítéli a rendkívüli állapot bevezetését és követeli az apartheid felszámolását, a rendőri terror megszüntetését, a letartóztatottak és minden poliHORVÁTH GÁBOR tiikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon- bocsátását. Sürgetjük az ENSZ által is támogatott összehangolt nemzetközi fellépést a fajüldöző rendszer ellen. Népünk teljes szolidaritásáról biztosítja az Afrikai Nemzeti Kongresszust. és mindazokat a társadalmi erőket, amelyek az apartheid felszámolásáért és Dél-Afrika demokratikus átalakításáért küzdenek — fejeződik be a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata. Helsinki, 1975-1985 Tanácskozás-sorozat Magyarok a belgrádi tanácskozáson. Bányász Rezső tanácsos és dr. Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. 1975. augusztus 1-én Helsinkiben 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada állam- és kormányfői aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet (EBK) záróokmányát. A konferencia összehívásának előzményeihez tartozik, hogy a Szovjetunió és Európa szocialista országainak kormányai már a „hidegháború” éveiben reálisan felismerték azt a veszélyt, amelyet az imperialista hatalmak erőpolitikája jelentett földrészünk és a világ békéjére és biztonságára. A Varsói Szerződés közös fellépésének legmagasabb fóruma, a Politikai Tanácskozó Testület (PTT) már első, 1956-os prágai ülésén kinyilvánította, hogy kész tárgyalni az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről. A kelet-nyugati párbeszéd az európai biztonság kérdéseiről azonban csak azután indult meg, hogy a PTT 1969 márciusában közzétette „Budapesti felhívását”. A felhívásban a Varsói Szerződés tagállamai felszólították az összes európai államokat, hogy működjenek együtt egy biztonsági és együttműködési értekezlet megrendezése érdekében. Mivel a javaslatok egész Európára vonatkoztak, így az eszmecseréknek szükségszerűen a kontinensen szembenálló két katonai szövetség, a NATO és a VSZ párbeszédével kellett megkezdődniük. A NATO miniszteri tanácsa 1969 végén válaszolt a „Budapesti felhívásra”, s egyben a VSZ tudomására hozta azokat a feltételeket, amelyek teljesítéséhez kötötte tagállamainak az EBK-n való részvételét. A feltételek között szerepelt az is, hogy kezdjenek tárgyalásokat a közép-európai haderő- és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről. A Varsói szerződés tagországai készségesen beleegyeztek a tárgyalások folytatásába, s konstruktívan vettek részt a NATO- feltételrendszert alkotó más európai problémák (németkérdés, NSZK—szocialista országok kapcsolatainak rendezése) megoldásában. Mindezzel elhárultak a konferencia megrendezésének útjában álló akadályok. Az európai biztonsági és együttműködési konferenciát 1973 júliusa és 1975 augusztusa között három szakaszban bonyolították le: — Az első szakaszra 1973. július 3—7. között Helsinkiben került sor, ahol a megbeszéléseken részt vevő államok (33 európai ország, valamint Kanada és az Egyesült Államok) külügyminiszterei találkoztak, s megvitatták a konferencia napirendjére vonatkozó javaslataikat. — A második szakaszt, a szakértői szinten folytatott tanácskozásokat 1973. szeptember 18. és 1975. július 21. között Genfben rendezték meg. A munka három főbizottságban 22 hónapon át folyt. A 2419 ülésen összesen mintegy 5000 határozati javaslatot vitattak meg. A körültekintő, sokrétű előkészítés lehetővé tette, hogy 1975 nyarára sikerült egy, mindin résztvevő fél számára elfogadható és egyértelműen előnyös dokumentumtervezetet kidolgozni. — Az értekezlet harmadik, zárószakaszát 1975. július 30. és augusztus 1. között rendezték meg Helsinkiben. A záródokumentum aláírására augusztus 1-én került sor a Finlandia palotában. Az okmányt a résztvevő államok állam-, illetve kormányfői látták el kézjegyükkel. A konferencia záródokumentuma — a nemzetközi megállapodások új vállfájaként — az alábbi tárgykörökre vonatkozó ajánlásokat tartalmaz: — „az európai biztonsággal összefüggő kérdések”, — „együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika, valamint a környezet- védelem területén”, — „a földközi-tengeri biztonsággal és együttműködéssel összefüggő kérdések”, — „együttműködés humanitárius és egyéb területeken”, — „az értekezletet követő intézkedések”. 1975., óta, az ajánlásoknak megfelelően számos, különböző területeket, témákat érintő nemzetközi tanácskozást rendeztek Európa-szer- te. Közülük a legfontosabbak: — 1977. október 4. és 1978. március 9. között Belgrád- ban tanácskoztak a záróokmányt aláíró tagállamok képviselői arról, hogy miképp lehetne minél jobban megvalósítani a helsinki ajánlásokat. A belgrádi tanácskozáson elfogadott zárónyilatkozat konkretizált egyes, vitatott kérdéseket, közelítette a résztvevő államok ajánlás-értelmezését. — 1980. november 11. és 1983. szeptember 9. között Madridban került sor á következő, általános témakörökkel foglalkozó tanácskozásra, ahol a résztvevő felek szintén megállapodásra jutottak a jövő feladatait illetően. (Ide kívánkozik annak az említése, hogy 1973 októbere óta folynak Bécsben a tárgyalások a közép-európai haderő és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről, mégpedig nem sok sikerrel, miután a Varsói Szerződés beleegyezel' a folytatásukba, a NATO i nnal elveszítette a tárgyalasoK iránti érdeklődést). A madridi értekezleten elfogadott megállapodásoknak megfelelően: — 1984. január 17. óta folynak Stockholmban az „európai biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekről, valamint a leszerelésről” a tanácskozások; — 1984. március 21.—április 30. között Athénban tanácskoztak a 35 ország szakértői az államok közötti vitás kérdések békés rendezésének lehetőségeiről; — 1985. április 23. és május 6. között Ottawában szakértői értekezletet tartottak az emberi jogokról és az alapvető szabadságjogokról. Az elmúlt 10 évben ez a tanácskozás volt az egyetlen olyan az EBK keretében, amely végül is közös véleményen alapuló záróokmány elfogadása nélkül ért véget; — 1985. október 15. és november 25. között Budapesten rendezik meg a helsinki ajánlások szellemében az európai kulturális fórumot. \ madridi tanácskozás ülésterme. (Archív felvételek)
