Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

1985. július 3. í TOLNA N U KÉPÚJSÁG Hazai tájakon GyÉgyfürdík a Hajdúságban A hajdúnánási fürdő — nyáron Amikor hazánk gyógyító vizekben való gazdagságát emlegetjük, elsőnek bizony­nyal a három H-betűvel kez­dődő helységnév jut eszünk­be, Hévíz, Harkány és Haj­dúszoboszló. Hévíz természe­tes gyógyvizének hatását a XIV. század óta ismerik a környező települések lakói, a keszthelyi Georgikon mező- gazdasági akadémiát alapító Festetics György gróf jóvol­tából pedig már 190 éve áll fürdőház a tó partján. A harkányi vízre a XVIII. szá­zad végén figyeltek fel, s a község első, gyógyító meleg vizet folyamatosan biztosító artézi kútját 1866-ban fúrta ugyanaz a Zsigmondy Vilmos mérnök, akinek nevéhez fű­ződnek a városligeti Széche­nyi fürdőt ellátó kutak is. Hajdúszoboszló fürdője a „legfiatalabb” e három, im­már határainkon kívül is is­mert gyógyhely közül. Pávay Vájná Ferenc főgeológus — neki köszönhetjük a zalai olajmezők feltárását is — irányította a két világháború között azokat a kutatásokat, amelyek mindenekelőtt kő­olaj vagy földgáz feltárását célozták. A kutatások a hú­szas évek legelején a Közép- Alföldön kezdődtek. A hajdú- szoboszlói kutatófúrás nyo­mán 1925 májusában, jó kilo­méterre a városközponttól, az addigi disznóvásár helyén tört fel a víz. Az első kút 1091 méter mély volt, per­cenként 1600 liter 73 fokos gyógyvizet, és napi 3500 köb­méternyi, nyolcezer kalória fűtőértékű földgázt adott. Később ugyanezen területen még egy mélyebb, melegebb, de kevesebb gyógyvizet fel­színre hozó kutat fúrtak. A fürdő első betonmedencéje 1928-ban épült, s ezt 1941-ig — ebben az évben már 400 ezer jegyet adtak el a gyógy­fürdőben ! — további nyolc követte, közötte a hullám- és pezsgőfürdő. Mintegy húsz évet kellett várni az újabb, immár rohamos és igen lát­ványos fürdőfejlesztésre. Ma tizennyolc medencéje van a városi fürdőnek — a gyógy­helyre telepített több nagy szakszervezeti üdülőnek saját fürdője van, — s évi több, mint 2 millió gyógyulni-pi­henni vágyó vendégeket fo­gad Hajdúszoboszló. Geológusok szerint világ- szenzáció, hogy milyen mére­tű forróvíz-medence van a mélyebb rétegekben Alföl­dünknek ezen a táján. A Kis­újszállás—Polgár—Debrecen —Berettyóújfalu által hatá­rolt, mintegy négyezer négy­zetkilométeres négyszögben gyakorlatilag bárhol lefúrná­nak, egy-két ezer méteres mélységből meleg, gyógyvizet kapnának. E furcsa geológiai jelenségnek köszönheti gyógyfürdőjét hazánk harma­dik legnagyobb városa a 210 ezer lakosú Debrecen is. A debrecen-nagyerdei fürdő va­lamivel később létesült, mint a hajdúszoboszlói, s keve­sebb medencéje van. Amiért külön figyelmet érdemel a város északi negyedében épült fürdő — az a környe­zete. Tudatos várospolitikai és magas színvonalú mérnö­ki munkával ezen a terüle­ten hozták létre több mint ötven évvel ezelőtt az ország mindmáig legnagyobb pihe­nő- és kultúrparkját, ami a gyógyfürdő mellett magába foglalja a 25 ezer nézőt be­fogadó stadiont, állatkertet, vidámparkot, csónakázótavat, nemzetközi színvonalú kem­pinget, egy napjainkban is folyamatosan bővülő szobor­parkot, s a város hat egye- teme-főiskolája közül a két legnagyobbat és azok kollé­giumait. Az évtizedekkel ez­előtt is szem előtt tartott környezetvédelem nagyon szép példája, hogy a hatme­dencés gyógyfürdőben a me­dencékben — betonkoszorú­val körülvéve — meghagytak néhány árnyékot nyújtó év­százados tölgyfát. A fürdő fedett medencéit és egyes gyógyászati berendezéseit az elmúlt évben újították fel. A városban a nagyerdein kívül még két, többmedencés für­dő van. A tájegység alatt elhelyez­kedő forróvíz-koncentráció tette lehetővé, hogy gyógy­fürdőt nyithasson a Hajdú- kerület egykori székhelye, a nemzetközi művésztelepéről is nevezetes Hajdúböször­mény és az immár cukor­gyáráról ismert Kaba. Nádudvar mind ismertebb fürdőjének megépítésekor a mecénás jórészt az itt gaz­dálkodó, évente mintegy két­milliárdos termelési értéket produkáló Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet volt. Püs­pökladány kempinggel fel­szerelt fürdője fontos szere­pet játszik az országon át­menő, Romániába, Bulgáriá­ba irányuló idegenforgalom szálláshely-biztosításában. 26 évvel ezelőtt kezdték építe­ni Hajdúnánás fürdőjét, amely mára a borsodi bá­nyászok, az ózdi és miskolci kohászok „házifürdője” lett, s a fürdőtelepen belül meg­épült több üdülő is. A hajdúsági fürdők első­sorban a mozgásszervi és a speciális női betegségeket gyógyítják. A fürdőket üze­meltető kisebb városokban folyamatosn bővülnek a szál­láslehetőségek, emelkedik a szolgáltatások színvonala, s összehangolt munkát végez­nek az illetékesek annak ér­dekében, hogy tehermente­síthessék az immár milliók által látogatott Hajdúszo­boszlót és Debrecent. H. Z. CSAK JÚLIUSBAN! Engedményes ajtóvásár a Déu-dunántúli Tüzép Vállalat telepein! FURNlROZOTT BELSŐ AJTÓK többféle méretben darabonként 500 Ft árengedménnyel kaphatók 1985. július 31-ig. PÉCS (151) IRI-koncertprogram Az Ifjúsági Rendező Iro­da nyári nemzetközi <kon- eentprograrttjait sajtótájé­koztatón ismertették kedden a Duna Intercontinental Szállodában. Bejelentették: július 4-től hat hangversenyből álló ma­gyarországi turnén vesz részt az NSZK-beli Twins együt­tes. A koncertsorozat rend­hagyó abból a szempontból, hogy az előadásokat olyan helyszíneken rendezik meg, amelyek a korábbiaknál több néző befogadására alkalma­sak. Július 4-én Győrben, az ezt követő napon a Budapest Sportcsarnokban lép a kö­zönség elé a duó. Július 6- án Agárdon, a popstrandon, 7-én Fonyódon, a Petőfi sta­dionban, 8-án a pécsi bőr­gyári futballpályán ad kon­certet az együttes. A búcsú­hangversenyt július 9-én Szegeden, a Volán stadion­jában rendezik meg. Szovjet lapokból SZOVJETÜNK) Az ENSZ 1976-ban hirdette meg a nők évtizedét, amely­nek eredményeit Nairobiban világkonferencián tárgyalják meg. Erről szól a Mérlegen: a nők évtizede című cikk, amelynek szerzője a nők helyzetével foglalkozó ENSZ- bizottság szovjet képviselője. A jó közérzet titka című írás a tallinni Marat kötött­árugyár munkásnőinek éle­tét mutatja be. Egy kulcsiparág, a nehéz­gépgyártás egyik központjá­ról tudósít az Uráli példa: az ötlettől a megvalósításig című riport. Irkutszkban 1970-ben nagy­szabású városfejlesztési ter­vet fogadtak el. Egy, a kör­nyezetre ártalmas iparválla­lat áttelepítése körüli vitát ismertet A város védi az ér­dekeit című írás. Az élő szervezet tulajdon­ságainak megváltozásában döntő szerepet játszó, úgy­nevezett áthelyeződési robba­nás jelenségének titkaiba avat be a Mivel kecsegtetnek az „ugráló” gének? című cikk, melynek csattanója: „Ügy tűnik, nincs messze az idő, amikor mutációkkal ne. mesítünk ki nagyobb termés­hozamú búzákat, és szerfölött zsíros tejet adó tehénfajtá­kat.” Becslések szerint vagy száz­ezer amatőr színjátszócsoport működik a Szovjetunióban. Némelyikük előadására ugyanolyan nehéz jegyet sze­rezni, mint a legelismertebb hivatásos színházakba. Mi készteti arra a műkedvelő­ket, hogy a napi munka után teljes emberként szolgálják Tháliát? Erre keresi a vá­laszt a Stúdiószínházak című cikk. A pedagógus pálya elnőie­sedésének és az apa nélkül nevelkedő gyermekeknek a gondja is tükröződik abban a ritka, de nem egyedülálló vállalkozásban, amely Gen- nagyij Zikrackij nevéhez fű­ződik. A minszki marós a fő­iskola esti tagozatán szerzett pedagógusi képesítést, és most „óvó bácsiként” dolgo­zik a belorusz főváros egyik óvodájában. Távoli, mégis rokoni tájra kalauzol el Lakó György nyu­galmazott egyetemi tanár visszaemlékezése A szerkesz­tőség postájából című rovat­ban. A tudós feleleveníti a finnugor nyelven beszélő ko­miknál harminc évvel ezelőtt tett látogatását, és a magyar nyelvészek e tárgykörbe vá­gó kutatásait. A honfoglaló magyarok hosszú vándorlá­sának kiinduló pontjára vo­natkozóan kockáztatja meg érdekes feltételezéseit a Megvan a magyar őshaza? című cikk, mely bizonyos ré­gészeti anyagok alapján ta­tárföldön véli megtalálni a sokat keresett Magna Hun­gáriát. LÁNYOK, ASSZONYOK A nők évtizedének tapasz­talatait összegzi a Lányok, Asszonyok júliusi számának több írása is. A magyar nők helyzetéről Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének főtitkára ad átfogó képet. Az ezer gyermek falujának szokták nevezni az egyik Székelyudvarhely környéki települést. Ennek életével is­merteti meg az olvasót Már­ton Ilona Éltető hagyomá­nyok Lövétén című írása. Üj, folytatásos regény, Maksz Poljanovszkij A fel­derítőlány című művének közlését kezdi meg a lap jú­liusban. A regény egy ma­gyar származású lány, Bauer Tatjana életéről, hősiességé­ről szól. A háború tüzében született dalok sorozat ezúttal a Nap­sütött tisztáson című dalt, születése körülményeit is­merteti. Norilszkban évente 248 napig van fagy, 292 napig tart a fűtési idény. Ilyen vi­szonyok közt különösen nagy gondot kell fordítani a gye­rekek megfelelő életkörül­ményeinek megteremtésére. Néhány ottani óvodát mutat be A. Boriszova Norilszkban élünk című cikke. L. Gribova Mennyibe ke­rül az, ami ingyen van? című írása egy dnyepropetrovszki család költségvetését ismer­teti, elmondja, mennyit kap a négy fiút nevelő Kravcov család a társadalmi fogyass tási alapból. szputnyik Az enyhüléshez visszatérni nemcsak szükséges, de lehet­séges is — hirdeti tanulmá­nya címében Lev Tolkunov professzor, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövet­ségi Tanácsának elnöke. A szerző a fegyverkezési haj­sza felgyorsulásában és a fegwerkezés világűrbéli ki- terjesztésében látja azt a nagy veszélyt, amely az emberiséget fenyegeti, ha az ellenőrzés végképp kicsúszik a kezéből. A végzetes ka­tasztrófa felé vezető utat azonnal le kell zárni — szö­gezi le Lev Tolkunov. 1984. januárjától nagysza­bású gazdasági kísérletbe kezdtek a Szovjetunióban. A cél: a termelés hatékonysá­gának meggyorsítása és a vállalatirányítás korszerűbb formáinak keresése. Hatéko­nyabban, korszerűbben cím­mel e témáról közöl cikket a lap új száma. A világifjúsági és diákta­lálkozókról 1945-ben London­ban született döntés. Az az­óta eltelt negyven év alatt tizenkét világifjúsági talál­kozót rendeztek. A VIT- krónika címmel ezekről a találkozókról számol be a Szputnyik. Milyen a szovjet ifjúság, mi foglalkoztatja, minek örül, milyen gondjai vannak? A kérdésekre a válaszokat meg­tudhatjuk a Társadalmi arc­képvázlat a szovjet ifjúság­ról című cikkből. Az országban ötmilliónál is több egyetemista és főisko­lás él. Közülük minden hato­dik házas. Miként birkóznak meg ezek a diákok a házas­ság gondjaival? Erre vála­szol a Diákcsaládok a Szov­jetunióban című írás. Az ENSZ adatai szerint a kilencvenes évek vége felé a föld lakóinak 80—85 száza­léka, azaz több mint négy- milliárd ember, nagy váro­sokban él majd. Milyen kö­vetkezményekkel jár ez? E témát taglalja az Urbanizá­ció: problémák, megoldások című cikk. A hagyományos moszkvai vendéglátás, a társasági élet divatja, a környékbeli földes­urak presztízsféltése a XVIII. században kastélyparkok együttesének garmadáját hív. ta életre. Közülük három kiemelkedő hírnévre tett szert Moszkva környékén: Arhangelszkoje, Osztankino és Kuszkovo. Az első kettő­ről a folyóirat már korábban beszámolt, most színes ri­portban Kuszkovot mutatja be. Sok fiatalt érdekel a te­hetség kibontakoztatása az irodalomban, a színházban, a képzőművészetben. Me­lyek a hivatásos művésszé válás útjai? E témát közelíti meg nagy hozzáértéssel Tat­jana Abduhanova Egy moszkvai irodalmi stúdió című írásában.-y* Űj sportág dívik szerte a világon, a vízibalett. Tánc a víz tükrén és a vízben cím­mel közli a lap Irina Pa- tyomkina többszörös műúszó bajnoknő írását. Az emberek gyakran vég­zetes balszerencséjüket okol­ják magánjaikért, vagy sze­rencsétlenül alakult családi életükért, nem is sejtve, hogy ■részben ők maguk tehetnek róla. A magányt fogja valla- tóra Leonyid Zsuihoviekij író Elmélkedés a magányról című eszmefuttatásában. Terjedelmes cikket közöl a folyóirat a Rubik-kockáról, annak népszerűségéről a Szovjetunióban. A szerző: Anatolij Ralinyin, az írás címe: A Rubik-kocka köve­tői. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom júliusi száma prózarovatában Zig- munds Skujins lett író Egy fiatalember emlékiratai cí­mű regényét közli, Szabó Mária fordításában. A regény főhőse, Kalvis Zarins, egyetemi hallgató, helyét keresi a világban, a munká­jában — egy kutatóintézet­ben dolgozik a tanulás mel­lett, ahol meg kell küzdenie a munkahelyi problémákkal —, a családi életben — im­már felnőtt fejjel tudja meg, ki is az apja, aki aztán hozzájuk költözik, s emiatt a fiú és az anya bensőséges viszonya megromlik —, sze­relmében — a szép, célra tö­rő Zelmában végül is csaló­dik, jó barátja, Randolf sze­relmi csalódás miatt öngyil­kos lesz. Egyetlen ember, a nagyapja az, akiben nem csalódik, .aki mindig bölcs tanácsokkal, hasznos ismere­tekkel segíti — ő azonban öreg, és meg is hal. A mind­végig izgalmas, fordulatos regény számos morális és társadalmi problémát vet fel, napjaink mindannyiun­kat érintő kérdéseit. Az if­júság és a felnőtt társada­lom nem minden ellentmon­dástól mentes kapcsolatáról kapunk jelzést a folyóirat e számában szereplő másik prózai írásból, Jurij Nagibin lírai hangvételű elbeszélésé­ből is, melynek címe: A ti­tokzatos birodalom követe, s amélyet Kónya Lilla fordí­tott magyarra. A júliusi számban önálló rovattal emlékezik meg a fo­lyóirat Alekszandr Tvar- dovszkij születésének 75. év­fordulójáról. Fodor András, Alekszej Kondratovics és Vlagyimir Laksin vallomá­saikban a személyes emlékek erejével idézik fel a kiemel­kedő szovjet költő alakját. A debrecen-nagy erdei gyógyfürdő 1984-ben felújított fe­dett medencéje

Next

/
Oldalképek
Tartalom