Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-24 / 172. szám
1985. július 24. A MÉPŰJSÁG A szökőkutak városa - Szeged Szegeden a városkép kialakításánál nagy gondot (ordítanak az esztétikai összhang megteremtése mellett arra is, hogy a dolgozó ember minél kellemesebben pihenjen. Ezért a legtöbb téren szökőkutakat is építettek, illetve építenek a jövőben is, hogy a városi ember a kőrengetegben is közelebb kerüljön a természethez. Képünkön; A városi tanács előtti szökő kút a Széchenyi téren. Újabb városfalszakaszt tárnak fel Gorsiumban Gorsium — a 105-106- ban, Traianus császár idejében alapított, — antik római település újabb városfal szakaszainak a feltárásán dolgoznak a székesfehérvári István Király Múzeum régészei. Megkezdték a nyugati fal, valamint a negyedik saroktorony kibontását. Szeptemberig végeznek. Garsiumlban a település belvárosát — hivatalos és üzleti negyedét — körülölelő városiakat már minden oldalról meghatározták, illetve kibontották a kutatók. Mint kiderült, a falak öt kilométer hosszan, két méter szélesen vették körül a város magját. Feltehetően a 4. században emelték őket. Törmelékes állapotban maradtak csak meg, az óriás kváderkö- veket ugyanis Székesfehérvár pompás középületeinek, palotáinak az építéséhez használták fel. A városfalak feltárásának azért van nagy jelentősége, mert lehetővé teszi, hogy mérnöki pontossággal körülhatárolják a kutatók a település városmagját, azt a hét hektárnyira becsült területet, ahol Gorsium legszebb középületei, pompás palotái, szentélyei álltak. Újjászerveződő játékfilm-stúdiók Új ösztönzési rendszert ve. zettek be júliustól a magyar játékfilmgyártásban. A korszerűbb működési feltételek kialakításának folyamatában újjászerveződtek az alkotóműhelyek is, hogy az eddiginél is dinamikusabban, rugalmasabban alkalmazkodjanak a művelődés és a gazdaság változó feltételeihez. Miint Kőhalmi Ferenc, a Művelődési Minisztérium film-főigazgatóságának vezetője az MTI munkatársának elmondta, a magyar filmszakmának meg kell találnia azokat a lehetőségeket, ösztönzőket, amelyek révén képessé válik az igényesebb, színvonalasabb teljesítmények elérésére. Ehhez többlépcsős változtatásra van szükség, amelynek első lépését jelenti a stúdiók újjászervezése. Ennek lényege: a négy játékfilm-stúdió teljesítményarányosan fog részesülni az állami támogatásból. Minden egyes alkotó- műhely éves teljesítményét a játékfdlmszemle után, a tárgyévet követő esztendő márciusában a stúdiótanács és a film-főigazgatóság közösen vitatja meg. A vitában öszefoglalják az addig megszületett különböző minősítő értékítéleteket. A stúdió egész évi eredményei alapján számbaveszik a további film- gyártási terveket is. Végül a film-főigazgatóság dönt a következő évi dotáció mértékéről. Az új teljesítménymérési rendszer 1986-ban még csak részlegesen érvényesül majd, nem lesznek nagy mértékű, ek a támogatásbeli különbségek. Viszont várhatóan már akkor is születnek olyan jelzések, amelyek azt mutatják: melyek a preferált értékek. A Társulás Stúdió megszűnésével kapcsolatban a filmfőigazgató elmondta: a nyolcvanas évek elején létre, jött alkotóműhely más feltételek között, kevesebb pénzzel dolgozott, mint a többi stúdió. Dunántúlt napló Nem könnyű dolog bejutni a Szellőző Művek 5. számú mázaszászvári gyáregységébe! Gyárkapun belül is rend és fegyelem. A 130 személyes kisüzem élére új igazgató-főmérnök került. Csil- léry Gyulát, aki visszament a budapesti központba, a 34 éves Mikó Sándor gépész- mérnök váltotta fel. A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalattól jött, — pályázat útján. A műszaki egyetemet ösztöndíjasként végezte el Kijevben. Szegedi László, újonnan kinevezett termelési vezető bemutatja a termelőhelyeket. A múlt esztendő termelési gondjait sehol sem tapasztalni. Tavaly, tavalyelőtt vállalati gazdasági munkaközösségek alakultak gombamód, hogy tartsák a szoros határidőt. Célkitűzéseik felemás módon valósultak meg. A vgmk-kba tömörültek cseppet sem panaszkodtak, de az üzem póruljárt. A dolgozók egy része elvándorolt, nőtt az állásidő, a garanciális hibaelhárítások száma. A Kubába szánt export-termékek selejtrészeinek a kijavítása többe került, mint maga a gyártás. Aztán már csak egykét darabos egyedi megrendelésekre futotta a megszokott 30—40 darabos szériák helyett. A kiútkeresés megkezdődött. Több gmk feloszlott. Az egyikből csak egyetlen dolgozó maradt meg a cégnél, a többiek kiléptek. Csaknem tíz vezető műszaki szakember kikérte a munkakönyvét, környékbeli munkahelyeken helyezkedtek el. Né- hányan Mázán önálló gmk-t szerveztek. Akik maradtak, bíznak a talpra állásban. A jóval kisebb létszámú műszaki gárda ilyen helyzetben is igyekszik jól megszervezni a 60—70-féle ventillátor gyártását. — Űjra kezd programszerű lenni a termelés — mondja Jázmin János brigádvezető. — örülünk annak, hogy hamarosan bevezetik a teljesítmény és a minőség utáni prémiumot. Jobban megfizetik majd a hajtós munkásokat. Sokat kel javulnunk, főként az összeállításban, a hegesztésben, valamint abban, hogy a rajzok, a dokumentációk útmutatásait maradéktalanul figyelembe vesz- szük. Megnyugtató, hogy egész esztendőre lekötötték a teljes kapacitást, és remény van arra, hogy a tervezett 55 milliós termelési értéket lényegesen túlteljesítik. Újból keresik a mázaszászvári ventillátorokat, levegőztető forgórészeket. Nem véletlen, hogy ebben az esztendőben mintegy 700 négyzetméteres szerelőcsarnok építését szeretnék elindítani központi segédlettel. Somogyi Néplap — A Szovjetunióban harmincmillió forint értékben szállítottunk ruhákat. Itt egyenletes a tervteljesítés. A tőkés országokba, az Egyesült Államoktól a Közel-Keletig szinte mindenhová viszünk kaposvári ruhát. Az első hat hónap alatt hetvenkétmillió forint értékben szállítottunk. Ha a számokat nézzük, akkor úgy látszik, hogy nem állunk valami jól, de ez ne tévesszen senkit. Szerződéseink egy része a harmadik negyedévre szól. Megközelítőleg annyit dolgozunk, mint tavaly, az első félévben. De értékben kevesebbet értünk el, viszont mennyiségben többet dolgoztunk. Nem kell annyi hazai alapanyagú ruha, mint korábban. Mindezek ellenére nyugodtak, hiszen — s ezt bizonyították az elmúlt három évben — rugalmasan tudnak alkalmazkodni a változó piaci igényekhez. Meglehetősen kis veszteséggel, gyorsan képesek átállni egy-egy újabb termék gyártására. Mondjuk az egyik termelő- egységük tegnap nadrágot varrat, holnap akár szoknyát is készíthet. Ha ezt nem tennék, ha nem tudnának gyorsan technológiát váltani, aligha maradhatnának versenyben a piacon. TCIMEOBCKflflí ™ npaBflfl Testvérlapunkban, a Tam- bovszkaja Pravdában sok cikk, tudósítás foglalkozik a mezőgazdasággal. A lap a takarmánytermesztésben elért kiváló eredményekről számol be: kiemelik többek között a mordovszkiji állami gazdaság lucernatermés eredményeit. Az idén eddig mintegy 25—30 százalékkal több lucernaszénát takarítottak be ebben az állami gazdaságban, mint az elmúlt évben. De nemcsak a mennyiség több, a minőség is jobb. Ugyancsak kiemelik a rasszkazovói Vörös Zászló kolhozt, ahol öntözéssel növelik a takarmánytermést. Egy-egy öntözés alkalmával mintegy 400—450 köbméter vizet juttatnak ki hektáronként. Tambov megyében is kezdődik az aratás. A lap vezércikkben foglalkozik az aratásra való felkészüléssel. Tambov megyében mintegy 8500 kombájnt készítettek fel a szemestermény betakarítására. A cikk szerzője szerint ez a kombájnpark 8—10 nap alatt képes betakarítani a termést. Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunk egy teljes oldalon mutatja be a Klin- genthali Harmonika Gyárat. Az írásból megtudjuk, hogy Klingenthal térségében az első hangszert 1647-ben készítették, az hegedű volt. Az első harmonikát itt 1829-ben gyártották, az viszont száj- harmónika volt. A húzó- és kézi harmonika gyártási kezdete 1852-re tehető. A gyár alapításéve 1946. Az üzem termékeit 30 országba exportálják. A termelés növekedési üteme évi 8 százalék. 40 esztendeje jelent meg először a zenei világban jó csengésű „Weltmeister” márkanév. 100 évvel ezelőtt a harmó- nikakészítés családi vállalkozás volt, a történelmi feljegyzések szerint az egyes családok foglalkoztak har- mónikakészítéssel úgy, hogy a család minden tagja napi 13 órát dolgozott. A tangóharmónikák finom hangolását Teils Gehör, ez az 50 éves szakember harminc esztendeje végzi. Mint a lap tudósítójának elmondta a füle naponta 212 hang pontos beállítására képes. A gyár termékei iránt való érdeklődés a korszerűsítést sürgeti, éppen ezért ebben az esztendőben 10 ipari robotot állítottak munkába. Állandó feladat az új gyártmányok kifejlesztése is. A legújabb termék a „Cantus” és a „Meteor” elektromos orgona. Termékeik 80 százaléka első osztályú. És hogy a klingenthaliak nemcsak gyártani szeretik a zenei szerszámokat, hanem szívesen is játszanak is rajtuk, azt az bizonyítja a legjobban, hogy a gyár kultúr- házában évente átlag 700 zenei előadás van. A szirtaki művészei Görög népi együttes Bonyhádon Rangos művészvendégeket' köszöntöttek hétfőn este a bonyhádi művelődési otthon színháztermét zsúfolásig benépesítő érdeklődők — a Kalarrytos néptánccsoport mutatkozott be a nézőközönségnek. A vendégek Hellasz hegyvölgyekkel szabdalt földjéről látogattak Magyarországra, illetve Szegedre, a X. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztiválra, s mutattak be ízelítőt Bonyhádon Is a görög nép sok évezredes folklórkincsébőL Az együttes ebben az évben ünnepelte fennállásának 14. évfordulóját. A csoportban diákok, tudósok, munkások táncolnak. A hagyományos táncokat eredeti formájukban állítják színpadra, úgy, ahogyan apáiktól, nagyapáiktól tanulták — hivatásos szakmabeliek közvetítése nélkül. A bemutatott táncokat más csoportok még nem adták elő, a kísérő dalokat még nem vették lemezre — azokat szájhagyomány útján őrizték meg. Repertoárjukban több mint száz tánc szerepel — eredeti táncok Görögország minden tájáról. Legtöbb viseletűk is hagyományhű. Bár a csoport 14 éves, csak nyolc évvel ezelőtt léptek nyilvánosság elé, előbb tökéletesen meg akarták tanulni táncaikat. 1981. és 1984. között kétszer szerepeltek az NSZK- ban, négyszer Franciaországban, voltak Lengyelországban, Portugáliában, Belgiumban és Európa más országaiban is. A táncegyüttes magas színvonalú produkciójának elismeréseképp 1983-ban elnyerte a „Népművészet Európai Díját”. Magyarországon — így Bonyhádon is — most jártak és léptek fel először — mondanunk sem kell, a közönség lelkes ünneplése közepette. Nagy lélegzetű, kétrészes, színes műsoruk átfogó keresztmetszetét adta a görög tánchagyományoknak. Az előadás első részében összeállítást láthattunk a hegyvidéki pásztorok táncaiból. A nehézkes öltözet és a mozgáskincs a hagyományokhoz való ragaszkodást példázta. Nem volt ismeretlen a közönség előtt a szirtaki : ezt a nemzeti táncot Görögország minden táján ismerik. A szirtaki eredetileg kikötői dokkmunkások, csavargók tánca volt — az ő közvetítésükkel jutott el a köztudatba. Nagy tetszést aratott az úgynevezett rumljuku tánc. A vastaps nemcsak a gyors tempójú előadásmódnak, hanem a csodálatos népviseletnek is. szólt. A hagyomány szerint a nők által hordott tollas fejdísz eredete Nagy Sándor idejére tehető. Nagy Sándor hadjárataiban a csatákban elestek Rumljuku falu férfi harcosai — ekkor a nők tették fejükre e tollas fejfedőket és férfimódra harcoltak: ennek örömére engedélyezte Nagy Sándor, hogy a tollas fejdíszeket nők is hordhassák. Rövid szünet után a második rész a szigetvilág táncaival kezdődött. Ebben az összeállításban láthattuk a gyöngyhalászok táncát. E tematikus tánc a rövid életű, a sok lemerülés miatt korán öregedő gyöngyhalászok nehéz sorsát mutatta be. A trák, valamint a tavaszköszöntő rituális táncok után a csoport szűkebb hazájának zenei és viselkedéskultúráját reprezentáló, méltán sikeres műsorblokkot láthattuk. Szeri
