Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

1985. július 24. A MÉPŰJSÁG A szökőkutak városa - Szeged Szegeden a városkép kialakításánál nagy gondot (ordí­tanak az esztétikai összhang megteremtése mellett arra is, hogy a dolgozó ember minél kellemesebben pihenjen. Ezért a legtöbb téren szökőkutakat is építettek, illetve építenek a jövőben is, hogy a városi ember a kőrenge­tegben is közelebb kerüljön a természethez. Képünkön; A városi tanács előtti szökő kút a Széchenyi téren. Újabb városfalszakaszt tárnak fel Gorsiumban Gorsium — a 105-106- ban, Traianus császár ide­jében alapított, — antik ró­mai település újabb város­fal szakaszainak a feltárásán dolgoznak a székesfehérvári István Király Múzeum ré­gészei. Megkezdték a nyugati fal, valamint a negyedik sa­roktorony kibontását. Szep­temberig végeznek. Garsiumlban a település bel­városát — hivatalos és üzleti negyedét — körülölelő vá­rosiakat már minden ol­dalról meghatározták, illetve kibontották a kutatók. Mint kiderült, a falak öt kilomé­ter hosszan, két méter szé­lesen vették körül a város magját. Feltehetően a 4. szá­zadban emelték őket. Tör­melékes állapotban maradtak csak meg, az óriás kváderkö- veket ugyanis Székesfehér­vár pompás középületeinek, palotáinak az építéséhez használták fel. A városfalak feltárásának azért van nagy jelentősége, mert lehetővé teszi, hogy mérnöki pontossággal körül­határolják a kutatók a tele­pülés városmagját, azt a hét hektárnyira becsült területet, ahol Gorsium legszebb köz­épületei, pompás palotái, szentélyei álltak. Újjászerveződő játékfilm-stúdiók Új ösztönzési rendszert ve. zettek be júliustól a magyar játékfilmgyártásban. A kor­szerűbb működési feltételek kialakításának folyamatá­ban újjászerveződtek az al­kotóműhelyek is, hogy az ed­diginél is dinamikusabban, rugalmasabban alkalmazkod­janak a művelődés és a gaz­daság változó feltételeihez. Miint Kőhalmi Ferenc, a Művelődési Minisztérium film-főigazgatóságának veze­tője az MTI munkatársának elmondta, a magyar film­szakmának meg kell találnia azokat a lehetőségeket, ösz­tönzőket, amelyek révén ké­pessé válik az igényesebb, színvonalasabb teljesítmé­nyek elérésére. Ehhez több­lépcsős változtatásra van szükség, amelynek első lé­pését jelenti a stúdiók újjá­szervezése. Ennek lényege: a négy játékfilm-stúdió telje­sítményarányosan fog része­sülni az állami támogatás­ból. Minden egyes alkotó- műhely éves teljesítmé­nyét a játékfdlmszemle után, a tárgyévet követő esztendő márciusában a stúdiótanács és a film-főigazgatóság közö­sen vitatja meg. A vitában öszefoglalják az addig meg­született különböző minősí­tő értékítéleteket. A stúdió egész évi eredményei alapján számbaveszik a további film- gyártási terveket is. Végül a film-főigazgatóság dönt a kö­vetkező évi dotáció mértéké­ről. Az új teljesítménymérési rendszer 1986-ban még csak részlegesen érvényesül majd, nem lesznek nagy mértékű, ek a támogatásbeli különbsé­gek. Viszont várhatóan már akkor is születnek olyan jel­zések, amelyek azt mutat­ják: melyek a preferált ér­tékek. A Társulás Stúdió meg­szűnésével kapcsolatban a filmfőigazgató elmondta: a nyolcvanas évek elején létre, jött alkotóműhely más felté­telek között, kevesebb pénz­zel dolgozott, mint a többi stúdió. Dunántúlt napló Nem könnyű dolog bejut­ni a Szellőző Művek 5. szá­mú mázaszászvári gyáregysé­gébe! Gyárkapun belül is rend és fegyelem. A 130 sze­mélyes kisüzem élére új igaz­gató-főmérnök került. Csil- léry Gyulát, aki visszament a budapesti központba, a 34 éves Mikó Sándor gépész- mérnök váltotta fel. A Szek­szárdi MEZŐGÉP Vállalat­tól jött, — pályázat útján. A műszaki egyetemet ösztöndí­jasként végezte el Kijevben. Szegedi László, újonnan kinevezett termelési vezető bemutatja a termelőhelyeket. A múlt esztendő termelési gondjait sehol sem tapasztal­ni. Tavaly, tavalyelőtt válla­lati gazdasági munkaközössé­gek alakultak gombamód, hogy tartsák a szoros határ­időt. Célkitűzéseik felemás módon valósultak meg. A vgmk-kba tömörültek csep­pet sem panaszkodtak, de az üzem póruljárt. A dolgozók egy része elvándorolt, nőtt az állásidő, a garanciális hi­baelhárítások száma. A Ku­bába szánt export-termékek selejtrészeinek a kijavítása többe került, mint maga a gyártás. Aztán már csak egy­két darabos egyedi megren­delésekre futotta a megszo­kott 30—40 darabos szériák helyett. A kiútkeresés megkezdő­dött. Több gmk feloszlott. Az egyikből csak egyetlen dol­gozó maradt meg a cégnél, a többiek kiléptek. Csaknem tíz vezető műszaki szakem­ber kikérte a munkaköny­vét, környékbeli munkahe­lyeken helyezkedtek el. Né- hányan Mázán önálló gmk-t szerveztek. Akik maradtak, bíznak a talpra állásban. A jóval kisebb létszámú műszaki gárda ilyen hely­zetben is igyekszik jól meg­szervezni a 60—70-féle ven­tillátor gyártását. — Űjra kezd programszerű lenni a termelés — mondja Jázmin János brigádvezető. — örülünk annak, hogy ha­marosan bevezetik a telje­sítmény és a minőség utáni prémiumot. Jobban megfize­tik majd a hajtós munkáso­kat. Sokat kel javulnunk, fő­ként az összeállításban, a he­gesztésben, valamint abban, hogy a rajzok, a dokumen­tációk útmutatásait mara­déktalanul figyelembe vesz- szük. Megnyugtató, hogy egész esztendőre lekötötték a tel­jes kapacitást, és remény van arra, hogy a tervezett 55 milliós termelési értéket lényegesen túlteljesítik. Új­ból keresik a mázaszászvári ventillátorokat, levegőztető forgórészeket. Nem véletlen, hogy ebben az esztendőben mintegy 700 négyzetméteres szerelőcsarnok építését sze­retnék elindítani központi segédlettel. Somogyi Néplap — A Szovjetunióban har­mincmillió forint értékben szállítottunk ruhákat. Itt egyenletes a tervteljesítés. A tőkés országokba, az Egyesült Államoktól a Közel-Keletig szinte mindenhová viszünk kaposvári ruhát. Az első hat hónap alatt hetvenkétmillió forint értékben szállítottunk. Ha a számokat nézzük, ak­kor úgy látszik, hogy nem állunk valami jól, de ez ne tévesszen senkit. Szerződése­ink egy része a harmadik negyedévre szól. Megközelí­tőleg annyit dolgozunk, mint tavaly, az első félévben. De értékben kevesebbet értünk el, viszont mennyiségben töb­bet dolgoztunk. Nem kell annyi hazai alapanyagú ruha, mint korábban. Mindezek ellenére nyugod­tak, hiszen — s ezt bizonyí­tották az elmúlt három év­ben — rugalmasan tudnak alkalmazkodni a változó piaci igényekhez. Meglehető­sen kis veszteséggel, gyorsan képesek átállni egy-egy újabb termék gyártására. Mondjuk az egyik termelő- egységük tegnap nadrágot varrat, holnap akár szok­nyát is készíthet. Ha ezt nem tennék, ha nem tudnának gyorsan technológiát váltani, aligha maradhatnának ver­senyben a piacon. TCIMEOBCKflflí ™ npaBflfl Testvérlapunkban, a Tam- bovszkaja Pravdában sok cikk, tudósítás foglalkozik a mezőgazdasággal. A lap a ta­karmánytermesztésben elért kiváló eredményekről számol be: kiemelik többek között a mordovszkiji állami gaz­daság lucernatermés eredmé­nyeit. Az idén eddig mint­egy 25—30 százalékkal több lucernaszénát takarítottak be ebben az állami gazdaság­ban, mint az elmúlt évben. De nemcsak a mennyiség több, a minőség is jobb. Ugyancsak kiemelik a rasszkazovói Vörös Zászló kolhozt, ahol öntözéssel nö­velik a takarmánytermést. Egy-egy öntözés alkalmával mintegy 400—450 köbméter vizet juttatnak ki hektáron­ként. Tambov megyében is kez­dődik az aratás. A lap ve­zércikkben foglalkozik az aratásra való felkészüléssel. Tambov megyében mintegy 8500 kombájnt készítettek fel a szemestermény betakarítá­sára. A cikk szerzője szerint ez a kombájnpark 8—10 nap alatt képes betakarítani a termést. Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunk egy teljes ol­dalon mutatja be a Klin- genthali Harmonika Gyárat. Az írásból megtudjuk, hogy Klingenthal térségében az el­ső hangszert 1647-ben készí­tették, az hegedű volt. Az első harmonikát itt 1829-ben gyártották, az viszont száj- harmónika volt. A húzó- és kézi harmonika gyártási kez­dete 1852-re tehető. A gyár alapításéve 1946. Az üzem termékeit 30 országba ex­portálják. A termelés növe­kedési üteme évi 8 százalék. 40 esztendeje jelent meg először a zenei világban jó csengésű „Weltmeister” már­kanév. 100 évvel ezelőtt a harmó- nikakészítés családi vállal­kozás volt, a történelmi fel­jegyzések szerint az egyes családok foglalkoztak har- mónikakészítéssel úgy, hogy a család minden tagja napi 13 órát dolgozott. A tangóharmónikák finom hangolását Teils Gehör, ez az 50 éves szakember har­minc esztendeje végzi. Mint a lap tudósítójának elmond­ta a füle naponta 212 hang pontos beállítására képes. A gyár termékei iránt való érdeklődés a korszerűsítést sürgeti, éppen ezért ebben az esztendőben 10 ipari robotot állítottak munkába. Állandó feladat az új gyártmányok kifejlesztése is. A legújabb termék a „Cantus” és a „Me­teor” elektromos orgona. Termékeik 80 százaléka első osztályú. És hogy a klingenthaliak nemcsak gyártani szeretik a zenei szerszámokat, hanem szívesen is játszanak is raj­tuk, azt az bizonyítja a leg­jobban, hogy a gyár kultúr- házában évente átlag 700 ze­nei előadás van. A szirtaki művészei Görög népi együttes Bonyhádon Rangos művészvendégeket' köszöntöttek hétfőn este a bonyhádi művelődési otthon színháztermét zsúfolásig be­népesítő érdeklődők — a Kalarrytos néptánccsoport mutatkozott be a nézőközön­ségnek. A vendégek Hellasz hegy­völgyekkel szabdalt földjé­ről látogattak Magyarország­ra, illetve Szegedre, a X. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztiválra, s mutat­tak be ízelítőt Bonyhádon Is a görög nép sok évezredes folklórkincsébőL Az együttes ebben az év­ben ünnepelte fennállásának 14. évfordulóját. A csoport­ban diákok, tudósok, mun­kások táncolnak. A hagyo­mányos táncokat eredeti formájukban állítják szín­padra, úgy, ahogyan apáik­tól, nagyapáiktól tanulták — hivatásos szakmabeliek köz­vetítése nélkül. A bemuta­tott táncokat más csoportok még nem adták elő, a kísé­rő dalokat még nem vették lemezre — azokat szájha­gyomány útján őrizték meg. Repertoárjukban több mint száz tánc szerepel — eredeti táncok Görögország minden tájáról. Legtöbb viseletűk is hagyományhű. Bár a cso­port 14 éves, csak nyolc év­vel ezelőtt léptek nyilvános­ság elé, előbb tökéletesen meg akarták tanulni táncai­kat. 1981. és 1984. között két­szer szerepeltek az NSZK- ban, négyszer Franciaor­szágban, voltak Lengyelor­szágban, Portugáliában, Bel­giumban és Európa más or­szágaiban is. A táncegyüttes magas színvonalú produk­ciójának elismeréseképp 1983-ban elnyerte a „Nép­művészet Európai Díját”. Magyarországon — így Bonyhádon is — most jártak és léptek fel először — mon­danunk sem kell, a közön­ség lelkes ünneplése köze­pette. Nagy lélegzetű, két­részes, színes műsoruk átfo­gó keresztmetszetét adta a görög tánchagyományoknak. Az előadás első részében összeállítást láthattunk a hegyvidéki pásztorok táncai­ból. A nehézkes öltözet és a mozgáskincs a hagyomá­nyokhoz való ragaszkodást példázta. Nem volt ismeret­len a közönség előtt a szir­taki : ezt a nemzeti táncot Görögország minden táján ismerik. A szirtaki eredeti­leg kikötői dokkmunkások, csavargók tánca volt — az ő közvetítésükkel jutott el a köztudatba. Nagy tetszést aratott az úgynevezett rumljuku tánc. A vastaps nemcsak a gyors tempójú előadásmódnak, hanem a csodálatos népvise­letnek is. szólt. A hagyomány szerint a nők által hordott tollas fejdísz eredete Nagy Sándor idejére tehető. Nagy Sándor hadjárataiban a csatákban elestek Rumljuku falu férfi harcosai — ekkor a nők tették fejükre e tol­las fejfedőket és férfimódra harcoltak: ennek örömére engedélyezte Nagy Sándor, hogy a tollas fejdíszeket nők is hordhassák. Rövid szünet után a má­sodik rész a szigetvilág tán­caival kezdődött. Ebben az összeállításban láthattuk a gyöngyhalászok táncát. E tematikus tánc a rövid éle­tű, a sok lemerülés miatt korán öregedő gyöngyhalá­szok nehéz sorsát mutatta be. A trák, valamint a ta­vaszköszöntő rituális táncok után a csoport szűkebb ha­zájának zenei és viselkedés­kultúráját reprezentáló, mél­tán sikeres műsorblokkot láthattuk. Szeri

Next

/
Oldalképek
Tartalom