Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-19 / 168. szám
4^)éPÜJSÁG 1985. július 19. Megyénk útjain 1985. első félévében 203 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset fordult elő, 32-vel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, a csökkenés 13,6 százalékos. A baleseteknek ezzel a jelentősnek mondható csökkenésével végre megtörtént az az évek óta tartó, egyre aggasztóbb tendencia, ami a közúti balesetek szüntelen növekedésében jelentkezett. Az idei balesetek kimenetelének megoszlásában azonban továbbra is nyugtalanító, hogy a legtragikusabban végződő, emberéleteket követelő szerencsétlenségek száma nem csökkent, ellenkezőleg, a múlt évi 16-ról 17- re emelkedett, s ezek során a tavalyi 18-val szemben most 19-en haltak meg. Közülük többen gyalogosként, kerékpározás, vagy segédmotorozás közben, saját hibájuk folytán vesztették életüket az utakon. A súlyos sérüléssel végződött balesetek száma a múlt évi 114-ről 85-re, a könnyű sérüléseseké 105-ről 101-re csökkent, amelyeknek következtében a tavalyi 139-cel szemben 11-en sérültek meg súlyosan, mig a könnyebben sérültek száma 168-ról 177-re emelkedett az év első hat hónapjában. A közutakon meghalt, vagy megsérült személyek száma összesen 307 volt, a bázisidőszakhoz viszonyítottan 18-cal kevesebb. Legtöbb halálos baleset (8) Pakson és környékén fordult elő 10 ember életét követelve, Szekszárd környékén 6, Dombóváron és a hozzá tartozó területen pedig 3 személy vált a közlekedés halálos áldozatává. A megye nem említett területein — értve alatta Szekszárd belterületét is — halálos kimenetelű baleset ezúttal nem történt. Rátérve a baleseteket kiváltó okok elemzésére, elmondhatjuk, hogy bár a baleseteknek 97,5 százaléka az elmúlt félévben is téves, vagy gondatlan, felelőtlen emberi magatartás következménye volt, valamennyi kiváltó ok mennyisége és néhánynak az aránya is javult a bázisidőszakhoz képest. Sajnálatos tény, hogy a gyorshajtás, a sebesség helytelen megválasztása okozta balesetek arányában hosszú idő óta, így most is rosszabbodás mutatkozik. Igaz, hogy a tavalyi 67-tel szemben az idén eggyel kevesebb baleset történt relatív gyorshajtásból eredően, de az arány 28.5 százalékról 32,5 százalékra emelkedett. Sokan talán ezt is a téli hónapok balesetveszélyes útviszonyaival igyekeznének megnyugtatásképpen magyarázni, ha a féléves átlagnál nem lennének még rosszabbak a júniusi adatok. Az említett hónapban ugyanis a tavalyi 17.5 százalékkal szemben az idén a balesetek 30,2 százaléka történt gyorshajtás miatt. Némi javulás észlelhető a figyelmetlen, gondatlan vezetés okozta balesetek alakulásában. E miatt a múlt év első félévében 37, az idén 31 baleset fordult elő, az arány 0,5 százalékkal javult. Az elsőbbség meg nem adása tekintetében javulásról még akkor sem beszélhetünk, ha a múlt évi 41-gyei szemben ez a durva szabályszegés csak 37 esetben vezetett balesethez az idén. Az összes balesethez viszonyított arány ugyanis itt a tavalyi 17,4 százalékról 18,2 százalékra emelkedett. Az első félévben jelentős javulás mutatkozott a szabálytalan előzés miatti balesetek alakulásában. Számuk a múlt évi 16-ról 6-ra, arányuk pedig 6,8 százalékról 2,9 százalékra csökkent. Ez a tény hangsúlyozottan említést érdemel, mert köztudott, hogy a szabálytalan előzések kevés kivételtől eltekintve frontális ütközésekkel, következésképpen rendszerint igen súlyos következményekkel járnak. Meglepően jól alakult a helyzet a szabálytalan kanyarodások okozta balesetek terén. Amíg a múlt év első félévében 17 ilyen szabálytalankodás vezetett balesethez, az idén csak 6. Itt a tavalyi 7,2 százalékos arány 2,9 százalékra csökkent. Pedig a kanyarodási szabályok megtartása esetenként nagyobb felkészültséget igényel, mint az elsőbbség megadása, például jelzőtáblával védett útkereszteződésben. Ezen utóbbi előírást talán viszonylagos egyszerűségénél fogva hagyják sokszor figyelmen kívül. Érthetetlen -viszont, hogy megfelelő követési távolság tartásának elmulasztása miatt az idén 8 baleset fordult elő megyénkben, holott tavaly csak egy. Ezzel összefüggésben szükséges megemlíteni, hogy a már egy éve hatályos módosított KRESZ 27. szakaszának (2) bekezdése a 3500 kilogrammot, vagy a 7 méter hosszúságot meghaladó járművekre és járműszerelvényekre vonatkozóan lakott területen kívül olyan követési távolságot ír elő, hogy a két jármű közé legalább egy — előzést végrehajtó — személygépkocsi biztonságosan besorolhasson. Ezt a szabályt a személyautók vezetőinek egy része nem tartja magára nézve kötelezőnek, mondván, hogy ez csak teherautókra vonatkozik, holott egy utánfutót, vagy lakókocsit vontató személyautó is meghaladhatja a 7 méter hosszúságot és ha a speciális követési távolság hiányából baleset keletkezik, azért a személygépkocsi vezetőjét is felelősségre vonják. Kiemelten kell szót ejtenünk a gyalogosok hibájából keletkezett balesetek alakulásáról, körülményeiről. A múlt év első felében 26, az idén 24 baleset okozói voltak gyalogjárók. A vigyázatlan gyalogosok zömét, 75 százalékát, Pakson, Szekszár- don és Dombóváron gázolták el. Többségüket lakott területen belül, de az utóbbi időben szaporodik az olyan természetű, lakott területeken kívüli elütések száma is, amikor éjszaka, úttesten fekvő emberen hajtanak keresztül a járművek. A hirtelen rosszullétek esetét kivéve az úttestet rendre ittas gyalogosok tekintik szállodának és a járművezetők részéről kellő időben történő észrevételük elvárhatósága is legtöbbször vitatható. Sajnos a saját hibájukból szerencsétlenül járt gyalogosok között sok volt a gyermekkorú. Értük elsősorban a felügyeletükre kötelezett felnőttek tartoznak felelősséggel. Hazánk tömegkommunikációs eszközein át is tudomást szerezhetett már mindenki, aki akart, arról a máról holnapra meg nem oldható problémáról, hogy járműparkunk öregszik. Ennek függvényében a kopott, elhasználódott alkatrészek sűrűbben eszköz, lendő cseréje elengedhetet-' len, ha pedig erre nincs lehetőség, akkor is a forgalom biztonsága marad az elsődleges szempont, a jármű forgalmon kívül helyezése árán is. Vonatkozik ez azokra a magánfuvarozókra is, a kivételek tisztelete mellett, akik mielőbbi meggazdagodásuk reményében, a már eddig is rozogára nyúzott járműveiket — mások biztonságával mit sem törődve —, darabokra hullásukig kergetnék az utakon. Következetes ellenőrzésekkel szükséges az ilyen bűnös törekvéseknek gátat vetni. Nem külön baleseti ok ugyan, de azok létrejöttében esetenként döntő szerepet kap az alkoholos befolyásoltság. Az év első felében, a bázis- időszakhoz viszonyítottan, e téren is tapasztalható megyénkben némi javulás. Amíg tavaly a 235 baleset közül 54-et akoztak ittassan, addig az idén 203-ból „csak” 38-at, 4,2 százalékkal kevesebbet. A balesetet okozók megoszlását vizsgálva legfeljebb az abszolút számokban találhatunk eltérést a korábbi időszakokhoz képest, arányuk azonban ezúttal sem változott sokat. Az első félévben történt baleseteknek csaknem a feléért, szám szerint 100-ért ismételten személygépkocsik vezetői voltak a felelősek. Részesedési arányuk 7,1 százalékkal romlott. A tehergépkocsik vezetői a tavalyi 23-mal szemben az idén 16 balesetet okoztak. Ez az összes baleseteknek csupán 7,8 százaléka, de ennyinek sem szabadna történnie, figyelemmel a hivatásos vezetők rendszeres továbbképzésére. Az autóbusz-vezetők bal. eseti aránya megkétszereződött a múlt évi adatokhoz képest. A múlt év első felében összesen 2 balesetért feleltek, most hármat Szekszárd környékén, egyet Pakson Okoztak. Ezek a számok sem •nagyok, de figyelmeztetőek lehetnek nemcsak a Volán, de minden olyan vállalat, intézmény illetékeseinek, ahol autóbuszokat üzemeltetnek. Az egy nyomon haladó járművek vezetői, a motorosok, a segédmotorosok és a kerékpárosok együttesen az idén 19-cel kevesebb balesetet okoztak, mint az elmúlt év első felében. Főleg a motorkerékpárvezetők és a kerékpárosok közlekedési fegyelme javult. Az előbbiek 9-cel, az utóbbiak 11-gyel kevesebb- szer karamboloztak, mint tavaly. Ugyanez már nem mondható el a segédmotoros kerékpárok vezetőiről. Eggyel több baleset előidézői voltak, mint egy éve, s ezzel ebbeli részarányuk 9,7 százalékról 11,8 százalékra emelkedett. Noha a segédmotoros kerékpár vezetői engedélyének a megszerzését szigorították, a szabályokhoz való alkalmazkodást a fiatalok jelentős hányada csak a vizsga idejére tartja kötelezőnek, az úton pedig legföljebb akkor, ha rendőrautót vesz észre a közelben. Ami a balesetek területi megoszlását illeti, Szekszárd környékén, valamint Dombóváron és a hozzá tartozó területen a közúti balesetek száma 23,2, illetve 37 százalékkal emelkedett, máshol kisebb-nagyobb mértékben, mindenütt csökkent. A legfőbb baleseti okok közül a gyorshajtás szintén a megyeszékhelyhez, illetve Dombóvárhoz tartozó területen emelkedett a legmagasabbra, figyelmetlenség a Szekszárdhoz tartozó területen kívül Tamási környékén, az elsőbbség meg nem adása pedig Dombóvár és környékén nőtt meg a félév során ugrásszerűen. A személygépkocsi-vezetők okozta balesetek számának legnagyobb emelkedése Szekszárd és Dombóvár környékén mutatható ki. Túlzott emelkedésről, a járművek kategóriáira figyelemmel, csupán a segédmotorosoknál beszélhetünk isimét Szekszárd környékén. A többi jármű vezetői által előidézett balesetek számszerű alakulása a bázisidőszakhoz képest lényegesen nem változott, illetve mindig növekedés, vagy csökkenés volt tapasztalható. Nyári közlekedés az együttműködés jegyében A nyár szó szerint is, de átvitt értelemben is sokszínűséget hoz a közlekedésbe. Sokféle partner, sokféle cél, söfcféle közlekedési stílus, erre kell számítanunk gyalogosként és járművet vezetve egyaránt. A nyártól kikapcsolódást várunk, amit ki-ki másban talál meg. A közös bennük talán az, hogy legalább egy •időre megpróbáljuk „letenni” az egész évben terhelő gondokat, szeretnénk vaiimi mást csinálni. Így tehát egyrészről megjelenik a felszahadultság érzése, mely sOkszor szertelenségben fejeződik ki, pl. a táborba induló gyerekeknél, vidám motoros csoportoknál. Másrészről a „valami mást csinálni” következtében megjelenik az újjal, a nem mindennapossal együttjáró feszültség. Ezt a feszültséget fokozza, ha az ember nem biztos a dolgában, pl.: idegen helyen nehezen tájékozódik, kevés a vezetési gyakorlata, stb. SOkan vannak, akik ezen a nyáron ülnék először a volánhoz, illetve, akik csak üdüléskor, hosszú úton kapják meg a volánt. Ök természetesen izgulnak, ezért tőlük azt kérjük, hogy fokozatosan kóstoljanak bele a közlekedésbe, hallgassanak a tapasztalt vezetőkre, utóbbiaktól pedig azt kérjük, ha a kocsiban ülnek, ne halmozzák el a gyakorlókat „jótanácsaikkal”, hagyják őket ésszerűen tapasztatni, s csak ha nagyon kell, akkor szóljanak bele a vezetésbe. A hosszú bel- és külföldi út tervét oélszerű úgy összeállítani, hogy a nagy hósé^pn ne kelljen közlekedni, illetve, hogy ismeretlen helyen lehetőleg világosban vezessünk. Az indulás előtti napon már szeszes italt ne fogyasszunk, és alaposan pihenjük ki magunkat. Útközben iktassunk be pihenőket testmozgással, a gyerekeknek szaladgálás játékkal. Külföldön, illetve a külföldiek közlekedésének jellegzetes veszélyei a helyismeret hiánya, az otthoni szokások szerinti közlekedés, a vendégjoggal visszaélve való szabálytalankodás. Ezek mindegyike türelemre, megértésre int. Persze, sokat tanulhatunk is a külföldiektől: mozgás, előrelátás, segítőkészség, korrekt, szabályos magatartás tekintetében. Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen külföldön ez nyújtja a legnagyobb biztonságot. A nyári közlekedést nehezíti a kánikula, mely az emberi szervezetet nyugalomban is erősen igénybe veszi, hát még, ha gyalogolni, vagy vezetni kell. Ilyenkor az ember önkéntelenül is „takarékra” állítja magát. Ez a „takarék” mind a fizikai teljesítményre, mind a gondolkodásra igaz. Gondoljunk erre, amikor kó- válygó gyalogosokat, vagy járműveket látunk, illetve, ha magunkon a rossz közérzet nyomán a bizonytalankodás jeleit észleljük. Ilyenkor inkább álljunk félre. A nap legmelegebb, déli saakaszát célszerű árnyas, hűs helyen tölteni, ha lehet, ilyenkor ne vezessünk! Külön említést érdemel a szem kifáradása az erős napsütéstől, melynek következménye a koncentrálóés koordinálókészség csökkenése. A napellenző óhajtásával takarjuk a vakító égboltot, csökkenthetjük a szemünkbe jutó napsugárzást. Jó segítség a napszemüveg is, de aki nem szokott hozzá szemüveg viseléséhez, az a szemüvegkeret takarta helyekre kis fej mozdításokkal rendszeresen nézzen rá. Nagy melegben minden ruhát zavarónak érzünk, és üdülőhelyéken előszeretéttel közlekedünk fürdőruhában, strandpapucsban. Gyalog menve, ez jó is, de járművel közlekedve számítanunk kell néhány veszélyre, melyek miatt célszerű mégis felöltözni. A leggyakoribb ilyen veszély a rovarok „becsapódása”, ezért nem célszerű az ablakon kikönyökölve vezetni, ezért hasznos gépkocsivezetéskor legalább egy könnyű, rövidújjú ing, trikó viselése. A bizonytalanul rögzített, könnyen lecsúszó papucs a vezetőt is bizonytalanná teszi. A könnyű, szellős szandál biztosítja a lábak védelmét és a pedálerő elosztását a talpon. Nem is csúszik le könnyen a pedálról. Motorozáskor viszont mindenképpen a teljes testfelületet védő, erős ruházatba öltözzünk, de a motoros- ruhát csak a közlekedés idején visöljük. Befejezésül; az idei nyáron gyakran előforduló időjárási frontátvonulások hatására hívjuk fel a figyelmet. Ha a frontok hátrányos hatásait észleljük (ingerlékenység, bágyadtság, stb.) akkor ennek megfelelően közlekedjünk. Tolna megye 1985. I. félévi közúti közlekedési baleseti helyzete A látvány szörnyű, de szerencsére csak könnyű sérülés történt A szabálytalan előzés következménye
