Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-19 / 168. szám

2 KÉPÚJSÁG 1985. július 19. Környezetvédelmi ENSZ-bizottság A főtitkár nyilatkozata a globális stratégiáról Mai kommentárunk Közel-keleti változatlanságok A Közel-Kelten nem divat a nyári szünet. A világ- politika évtizedek óta legnyugtalanabb vidékén a meg­szokott folyamatossággal dörögnek a fegyverek, mi­közben változatlan mederben és irányban gördülnek a diplomácia vonatai. E politikai-katonai változatlansá­gok ebben a térségben éppenséggel nem megnyugta­tóak, hiszen a krónikus válság megoldhatatlanságáról árulkodnak, annak ellenére, hogy igen gyakran szület­nek itt reményt ébresztő rendezési tervek. Már azon sem lepődünk meg, ha Izrael hajlandó tárgyalni a leg- kínzóbb problémáról, a palesztin ügyről. Márpedig Tel Avivban kétségkívül azt mondják ma­napság, hogy lehetséges a párbeszéd. De — mint a leg­frissebb hírek mutatják — ez sem olyan nagy változás, ugyanis a jól megismert módon, feltételek sorozatával torlaszolja el az izraeli kormány a valódi előrelépés útját. A sok kifogás egi/ikeként tegnap például Peresz miniszterelnök jelentette be, hogy kormányának nem tetszik a tervezett tárgyalásokra elképzelt palesztin delegáció névsora. Olyan megbeszélésekről van szó. amelyben egyfelől egy közös jordán—palesztin küldött­ség venne részt, másfelől Izrael és az Egyesült Álla­mok. De, mi az, ami Tel Aviv nemtetszését kiváltotta? El­sősorban az, hogy a palesztinokat a száműzetésben lévő Palesztin Nemzeti Tanács kiválasztott tagjai képvisel­jék a tárgyalásokon. Mint Peresz mondta: meglepő, hogy a javasolt delegációban nincsenek jelen a Gázai- övezetben és a Jordán-folyó nyugati partján élő pa­lesztinok képviselői. Nyilvánvaló azonban, hogy az izraeli politikusok legfőbb célja: miként rekesszék ki a palesztin mozgalom radikálisabb erőit, s különösen a PFSZ-t, amelyet az izraeli hivatalos politika máig ter­rorszervezetnek minősít. A PFSZ nélkül pedig aligha lehet értelmes tanács­kozást folytatni palesztin ügyben — mégha most meg­osztottság is jellemzi a szervezetet — tehát, ha Izrael csak a neki tetsző palesztin személyiségekkel hajlandó szóba állni, akkor az egész tárgyalási terv eleve kudarc­ra ítéltetett. Sokan vélik úgy. hogy a titkos tel-avivi elképzelés éppen ez; ami persze az alapvető változat­lanságot mutatja az izraeli politikában. AVAR KAROLY Q kínai Vöröskereszt küldöttsége befejezte látogatását Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Jim MacNeill, az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési különbizottságának főtitkára. A kanadai környe­zetvédelmi szakember Láng Istvánnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkárá­nak meghívására tett látoga­tást hazánkban, s tárgyalá­sokat folytatott környezetvé. detai és gazdasági kérdések­ké foglalkozó magyar szak­emberekkel a különbizottság munkáját érintő témákban. Jim MacNeill elutazása előtt az MTI munkatársának adott nyilatkozatában beszélt az 1984 őszén az ENSZ-köz- gyűlése által életre hívott környezetvédelmi világbizott­ság céljairól. Elmondta: fel­adatuk, hogy 1987 őszéig ki­dolgozzák és az ENSZ köz­gyűlése elé terjesszék a Föld globális környezetvédelmi stratégiáját az ezredfordulóig és az azt követő időszakra. Emellett ajánlásokat készíte­nek a nemzetközi együttmű­ködés hatékonyságának to­A dél-koreai -rendőrség le­tartóztatott 56 diákot, mivel „illegális kormányellenes te­vékenységet fejtettek ki” — közölte az államügyész. A vád szerint a kormányelle­nes diákszervezet 30 tagja megsértette a dél-koreai „biztonsági törvényeket”. A többieket illegális megmoz­dulásokon való részvétel vádjával állítják bíróság elé. A letartóztatások azokhoz a megtorló intézkedésekhez kapcsolódnak, amelyeket az Egyesült Államok szöuli tá­jékoztató központjának má­jusi elfoglalása nyomán fo­ganatosítottak. vábbi növelésére, s keresik azokat a lehetőségeket is, amelyekkel gyarapíthatnák az emberek ismereteit a bolygónkat fenyegető ökoló­giai problémákról. A környezetvédelmi külön­bizottság főtitkára szólt ar­ról, hogy a 22 ország — közöttük a Szovjetunió, Ma­gyarország, Jugoszlávia és Kína — szaktekintélyeit tö­mörítő testület a jövő év kö­zepéig úgynevezett tényfel­táró tevékenységet folytat, hogy azután kidolgozza elő­terjesztését. A mezőgazdaság intenzí­vebbé tételének követelmé­nyéről és a környezet kap­csolatáról elmondta: a mo­dern mezőgazdaság az ipari­lag fejlett országokban — beleértve Magyarországot is — egyre növekvő mértékben igényli a növényvédő szere­ket, műtrágyákat, vegyi anya­gokat, valamint az energia- hordozók felhasználását. Ez­zel viszont súlyosan károsít­hatja a talajt, illetve a talaj­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vlagyimir BazovsZkijnak, a Szovjetunió budapesti nagykövetének Magyarországról való végle­ges elutazása alkalmából, a magyar—szovjet barátság el­mélyítésében, pártjaink, or­szágaink együttműködésének fejlesztésében szerzett kima­gasló érdemeiért a Béke és Barátság Érdemrendet ado­mányozta. Cemal Büyükbas török ál­lam miniszter, aki Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes meghívására tartózkodott vizeket. Szükség van tehát az ökológiai egyensúly megóvása mellett a környezeti alap, a talaj védelmére is. A szakemberek foglalkoz­nak a nemzetközi kereskede­lem és a környezetvédelem összefüggéseivel is: a kör­nyezetvédelmi költségek meg­növelik egyes országokban a termékek árait. S azzal, hogy e költségéket a termelők be­építik az áraikba, a fejlett országok általában a kevésbé fejlettekre hárítják át a kör­nyezetvédelmi kiadásokat. A környezetvédelmi bizottság az egyensúly helyreállítása érdekében javaslatot fog ki­dolgozni e kérdésben — mon­dotta. Végezetül hangsúlyozta: az emberi környezet védelmé­vel kapcsolatos problémák megoldásához ma már az or­szágok szoros együttműkö­désére van szükség. Ennek összehangolásához is hozzá kíván járulni az ENSZ külön­bizottsága. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke nyújtotta át csütörtökön az Országház­ban. Jelen volt Katona Im­re, ,az Elnöki Tanács titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezető­je, Roska István külügymi- niszter-ihelyettes, valamint Iván Aboimov, a szovjet nagykövetség követtanácso­Magyarországon, tárgyalásai­nak befejeztével csütörtö­kön elutazott Budapestről. PANORÁMA WASHINGTON Ronald Reagan amerikai elnök egészségi állapota to­vább javul. Orvosai szerdán már megszüntették intravé­nás táplálását, s főleg folya­dékokból álló diétára fog­ták. Bush alelnök szerdán először tett látogatást az el­nök betegágyánál. 45 perces megbeszélésükön nemzetközi és belpolitikai kérdések ke­rültek szóba. Bush szavai szerint az elnök állapota ja­vul, s tökéletesen követi a főbb politikai eseményeket. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban kí­vánt mielőbbi felgyógyulást Ronald Reagen-nek, az Ame­rikai Egyesült Államok- el­nökének. KECSKEMÉT Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön Bács-Kis- -kunba látogatott. Előbb Kecskeméttel ismerkedett, ezt követően útja Kiskőrös­re vezetett, ahol felkereste a helyi Kossuth szakszövetke­zetét. ADDISZ ABEBA Addisz Abebában csütör­tökön délután megnyílt az Afrikai Egységszervezet 21. csúcsértekezlete. Abdou Diouf szenegáli elnök sze­mélyében megválasztották a szervezet soros elnökét, aki Julius Nyerere tanzániai ál­lamfőt követi ebben a tiszt­ségben. Mengisztu Hadié Ma­riam etióp államfő a föld­rész országainak álLam- és kormányfői, valamint más jelen lévő képviselői előtt tartott megnyitó beszédében bírálta a fejlett tőkés orszá­gokat. KABUL A Makani-szurdokban tit­kos börtönt fedeztek fel, ahol az ellenfarradalmárok által elrabolt békés afgán polgárokat tartották fogva. A sziklabarlangokban talált kínzóeszközök és a megcson­kított holttestek arról tanús­kodnak, hogy a banditák, akiket pakisztáni táborokban amerikai és más „szakem­berek” képeztek ki, a legvá- logatottabb kínzásoknak ve­tették alá foglyaikat. A Kínai Vöröskereszt négytagú küldöttsége Tan Jün-he alelnök vezetésével tíznapos látogatást tett ha­zánkban. A vendégek meg­beszéléseket folytattak a Ma­gyar Vöröskereszt vezetői­vel és Hajdú-Bihar, Csong- rád, valamint — mint arról beszámoltunk — Tolna me­gyében ismerkedtek a me­gyei, városi, és alapszerveze- ti vezetőségek munkájával. A küldöttséget fogadta Han­tos János, a Magyar Vörös- kereszt Országos Végrehaj­tó Bizottságának elnöke és Hutás Imre egészségügyi ál­lamtitkár. A küldöttség csü­törtökön elutazott Budapest­ről. Tömeges letartóztatások Dél-Koreóöan Vlagyimir Bazovszkij kitüntetése sa. Elutazott Cemal Büyükbas .Csillagok háborúja” kontra „csillagok békéje’ Heuréka Eureka9 A tizenhét európai ország (a Közös Piac tagálla­mai, valamint Ausztria, Finnnország, Norvágia, Portu­gália, Spanyolország, Svájc és Svédország) képviselői a szerdán Párizsban tartott tanácskozásukon támogatá­sukról biztosították a magas szintű technológiai együtt­működésre irányuló Eureka-tervet, s elhatározták, hogy legkésőbb november 15-ig Bonnban újabb értekezletet tartanak. Azon döntenek végleg a megindítandó kuta­tási programokról, s finans zírozásukról, valamint a szervezeti keretekről. Csütörtök hajnalban Párizsban befejeződött az a nemzet­közi konferencia, amelyen 17 nyugat-európai ország kép­viselői megvitatták a francia ihletésű Eureka-tervet. (Telelőié) A monda szerint Arkhi­médész csupaszon rohant vé­gig a városon örömében, ami­kor a fürdőkádban ülve rá­jött a folyadékok felhajtó­erejének később róla elne­vezett törvényére. Heuréka! Megvan! — kiabálta, miköz­ben a derék szürakuszaiak döbbenten néztek a hibbant­nak vélt tudósra. Francois Mitterrand francia elnök két­ségkívül jól öltözött volt, amikor áprilisban bejelentet­te az Eureka-program bein­dítását — nem is tartotta senki féleszűnek, sőt! Ám ami a döbbenetét illeti, ab­ban nem volt hiány: Ronald Reagan köreit — ezt a mon­dást is Arkhimédésznek tu­lajdonítják — alaposan meg­zavarta az európai űrkutatá­si terv. Látszólagos felületesség Az Eureka-programot az­óta is gyakran emlegetik a nagy hírügynökségek — job­bára anélkül, hogy megkísé­relnék körvonalazni a nagy­szabású elképzelést. Nem vé­letlen ez a látszólagos felü­letesség. Az Eureka-terv részletei egyelőre nem isme­retesek olyan mértékben, mint az amerikai „stratégiai védelmi kezdeményezés” (SDI), a csillagok háborúja néven ismert reagani prog­ram összetevői. Látszólag úgy tűnhet, a franciák előbb „bedobták a közvélemény­be” ötletüket, s csak később kezdték kidolgozni azt. Bárhogyan legyen is, logi­kus lépésnek látszik egy nyugat-európai űrkutatási program beindítása, hiszen az SDI, esetleges megvaló­sulása esetén még jobban ki­szolgáltatná az Egyesült Ál­lamoknak a NATO többi tagját. Ráadásul az esetle­ges és elkerülhetetlen — szovjet válaszintézkedéseket is beleszámítva, tovább nő­ne a szakadék a nagyhatal­mak és a középhatalmi stá­tusra igényt tartó Francia- ország között. Harmadszor pedig egész Nyugat-Európa óriási hátrányba kerülne az amerikai és a japán elekt­ronikai, űrkutatási iparral szemben, ami rontaná hely­zetét a gazdasági versenyfu­tásban. Ebben a helyzetben Nyugat-Európának csak két lehetősége maradt. Vagy tel­jes energiával részt vesz az SDI-ben, és megpróbál minél nagyobb részesedésre szert tenni benne, vagy egy saját kutatási programba kezd. Nem lehetett kétséges, hogy Franciaország ez utóbbit tartja egyedül elfogadható­nak, s a Közös Piac tagjai­nak többsége tábogatja is ezt az elképzelést. A legfon­tosabb országok, az NSZK és Nagy-Britannia viszont szem­látomást két vasat akarnak a tűzben tartani, s mindkét tervben részt kívánnak ven­ni. „Civil” program Az Eureka lényege az ed­dig kiszivárogtatott hírek sze­rint az lenne, hogy Nyugat- Európa összehangolná kuta­tásait a nagy teljesítményű, ötödik generációs számítógé­pek, a mikroelektronika, a teljesen integrált gyártó- rendszerek, a robotika, a mesterséges értelem, a lézer, az új anyagok, az optikai elektronika és a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok kö­zött felhasználható technoló­giák . fejlesztése területén. Ezek az irányok nagyrészt egybeesnek az SDI célkitű­zéseivel, ám amíg az SDI ka­tonai terv, másodlagos pol­gári vonatkozásokkal, az Eureka nagyrészt „civil” program — bár letagadha­tatlan katonai felhangokkal. Ha nem is teljesen meggyő­ző a „csillagok békéje” el­nevezés — utalva az ame­rikai változat „csillagok há­borúja” gúnynévre —, bizo­nyos, hogy az Eureka egé­szen más jellegű program lenne, mint a világ közvé­leménye által folyamatosan bírált SDI. A nagy nyugat-európai cé­gek máris fölfigyeltek a le­hetőségre, s legtöbbjük mindkét programban szeret­ne részt venni. Ezzel meg kí­vánják akadályozni, hogy az Egyesült Államok olcsón hozzájusson az SDI-hoz al­kalmazható technológiákhoz, melyeket továbbfejlesztve már nem juttatna vissza szö­vetségeseinek. Másrészt an­nak is gátat szeretnének szabni, hogy a nyugat-euró­pai tudósok egész nemzedé­két csábítsák át az óceán túlsó partjára a csillagásza­ti összegekért folytatott űr­kutatás ígéretével. Az első üzletkötések Bár Mitterrandnák eddig még nem sikerült véglegesen és visszavonhatatlanul meg­teremtenie az Eureka-terv anyagi alapjait, az első üz­letkötések máris megtörtén­tek. Az úttörők az állami tu­lajdonban lévő francia ka­tonai cég, a Matra, és a nor­vég Norsk Data voltak: kis­méretű, nagy sebességű, új számítógépcsalád kifejleszté­sében állapodtak meg. A nyugatnémet Siemens, a francia Bull, és a brit ICL nagyméretű számítógépek közös gyártásáról gondol­kodnak. A Siemens ráadásul még egy tervben szeretne részt venni a holland Phi­lips, a brit General Electric, és a francia Thomson társa­ságában: új miroprocesszor- nem ze dók, gal li um- a rzén id integrált áramkörök, mikro­hullámú alkatrészek, nagy érzékenységű memóriák, la­pos képernyők, és rengeteg különböző típusú érzékelő műszer szerepéi az előzetes „étlapon”. Ezek a kutatások beleillenek a nagy teljesít­ményű adatfeldolgozás, a di­gitális telekommunikáció, a szárazföldi és légi megfigye­lés űrbéli és földi megvalósí­tására irányuló Eureka-el- képzelésekbe. Az Eureka egyelőre persze nem versenyezhet az SDI- val anyagi fedezet dolgában, hiszen mindössze egymilliárd dollárnak megfelelő alappal rendelkezik, szemben az amerikai versenytárs hu- szonhatminiárdos költségve­tésével, 1990-ig bezárólag. Ám a terv beindítói szerint az Eureka (részeredményei hamarosan komoly hasznot hajthatnak majd a minden­napi életben, s ez segíteni fogja a további programok finanszírozását is. S ha a kedves olvasó számára kis­sé sok volt a műszaki kife­jezések listája, ne magára vessen. Az Eureka-program, akár csak az SDI, egyelőre még nem a jelen. De nagyon hamar azzá válhat, ennek minden katonai, politikai, gazdasági és társadalmi kö­vetkezményével. Arkhimédész azt mondta, hogy egy szilárd pontról ki tudná mozdítani sarkaiból a Földet. Mi már tudjuk, hogy a világmindenségben nincs .ilyen szilárd pont. Az SDI és az Eureka sem lesz ké­pes egy csapásra mindent a visszájára fordítani, s a szi­lárd pont helyett egyre in­goványosabb talajra téved­nek a görög matematikus ké­sei utódai. HORVÁTH GÁBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom