Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám
1985. július 18. NÉPÚJSÁG 3 Növekvő érdeklődés az ÁFB kötvénypiacán Dombóvár kertvárosában Közművelődés albérletbe adva? Újdonság: Változó kamatozású kötvény A pénzügyi szakemberek szerint a kötvénypiac működése mind nagyobb mértékben járul hozzá a tőkeátcsoportosítás gyorsításához, a Lakossági pénzek jövedelmező befektetéséhez a gazdasági szférában. Fejlesztéseik finanszírozására eddig több mint 2,5 milliárd forint értékű kötvényt bocsátottak ki ia hazai vállalatok és intézmények. A forgalomba hozott értékpapírok 70 százalékánál az Állami Fejlesztési Bank vállalkozott a kibocsátás lebonyolítására. Az elmúlt időszakban továhb növekedett a lakosság által megvásárolható értékpapírok kibocsátása, s ma már a több miint 2,5 milliárd forintnak megfelelő értékpapír 60 százaléka lakossági kötvény. Járai Zsigmond, az ÁFB osztályvezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy az Állami Fejlesztési Bank kötvénypiacán az idén jelentősen megnövekedett az érdeklődés a különböző értékpapírok iránt. A másodlagos forgalomban — vagyis a régebben kibocsátott és a banknak eladott értékpapírokból — naponta több száz kötvény cserél gazdát. Az elmúlt hónapokban mind több értékpapírt ajánlottak fel eladásra, a piacon a keresletet mindinkább megközelíti a kínálat. Nemcsak a lakossági kötvények forgalma nőtt, a vállalati értékpapírok is mind nagyobb számban cserélnek gazdát. A bank, hogy a forgalmazás feltételeit javítsa, megváltoztatta korábbi gyakorlatát. Jelenleg már nem bizománybán, hanem készpénzért vásárolja meg a vállalati kötvényeket. így az értékpapír-tulajdonosok az eladáskor rövid időn belül hozzájutnak pénzükhöz, s ez növeli bizalmukat e befektetési mód iránt. Az ÁFB nemcsak Budapesten, hanem az ország más városaiban, hat vidéki igazgatóságán is megszervezte az értékpapírok vételét és eladását. Az Állami Fejlesztési Bank a kezdeti sikerek láttán új típusú értékpapírok kibocsátását készíti elő. A tervek szerint augusztus 15- én forgalomba hozzák az első változó kamatozású lakossági kötvényt. A befektetésnek ez a formája a tulajdonosok számára nagyobb kockázatot jelent ugyan, de kedvező esetben jelentősebb haszonra számíthatnák. Az értékpapír kamata ugyanis részben igazodik <a kibocsátó vállalat nyereségéhez. A bank által forgalomba hozandó értékpapír kamata 9 százalék lesz. Ezt a tulajdonos minden évben megkapja. Ha azonban a kibocsátó vállalat jelentős nyereséggel gazdálkodik, akkor a 9 százalékon felül mozgókamatot fizet, amely maximálisan további 4 százalék lehet. íA változó kamatozású kötvényt a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat fogja kibocsátani. A vállalat egyébként már korábban is forgalomba hozott kötvényt, e pénzből építették fél az érdi Forrás Iparcikk Áruházát. Az áruház a tervezettnél fél évvel korábban, tavaly decemberben megnyílt. A dinamikus fejlődés fenntartására, a forgóeszközök finanszírozására, az ». áruválaszték bővítésére vállalkoznak most a nagyobb hasznot ígérő értékpapír kibocsátásával. A kötvénytulajdonosok tájékoztatására ezután minden évben nyilvánosságra hozzák gazdálkodásuk mérlegadatait. így a tulajdonosok ellenőrizhetik, rendben megkapják-e a változó kamatot is. Az Állami Fejlesztési Banknál úgy tervezik, hogy a kibocsátás napján — délelőtt 10 órakor — részletes tájékoztatót tartanak a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat helyzetéről, gazdálkodásáról, s ezután kezdik meg a változó kamatú kötvények árusítását. A bankban más típusú értékpapírok forgalomba hozatalát, adásvételének megszervezését is előkészítik, így különböző kockázattal járó lakossági és vállalati kötvények kibocsátását fontolgatják. Tervezik, hogy ötéves lejárattal olyan kötvényt is forgalomba hoznak, amelynél — az értékpapír névértékével együtt — csak az ötödik év végén fizetik ki a teljes kamatot. Az elképzelések között szerepel eddig kibocsátott értékpapírok — váltók, vállalati részvények — vásárlása és újbóli értékesítése is. A könnyűipar első fél éve A könnyűipar — az elmúlt év azonos időszakát alapul véve — az idén 6,6 százalékkal növelte termelési értékét. Ez a tervezett növekedésnél 0,6 százalékkal kevesebb. Kiemelkedően jó eredményt — 9 százalékos termelésnövekedést — ért el a papír- és nyomdaipar, ugyancsak az átlagon felül teljesített a kötőipar és a pamutipar. A növekedés üteme némileg elmaradt a tervezettől a cipőiparban, a textilipar egészében, ezen belül is a gyapjú- és selyemiparban. A gyapjúipar termelési értéke például mindössze 1,7 százalékkal több a tavalyi első félévinél. Ennek oka részint a létszámhiányban, részint a kedvezőtlen piaci helyzetben keresendő. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis lanyhult a belföldi piac érdeklődése a gyapjúszőnyegek és -takarók iránt. A lassú ütemű, de folyamatos létszámcsökkenés mellett jelentősen, mintegy 8 százalékkal nőtt az egy dolgozóra jutó termelési érték a köny- nyöiparban. Az ágazat termékeinek jelentős részét belföldön értékesíti. Az első félévben bővült a választék, különösen a ruházati és a cipőipari termékekből sikerült a tervezett szinten kielégíteni a vásárlók igényeit. Az év elején ugyan nem volt elegendő férfiöltöny és csecsemőruházati cikk, de a termelőket érdekeltté tették a gyártásban, így mostanra a kötött csecsemőruházati cikkek lekerültek a hiánylistáról, és férfiöltönyökből is csökkent a hiány. Még mindig kevés viszont az olcsó elemes bútor és a kárpitozott garnitúra. Ezekből több fogyna, annak ellenére, hogy a bútoripar termékei iránt az idén kisebb a kereslet, mint egy évvel korábban. A szocialista piacra készülő termékekből pótolják a tavalyi lemaradásokat, és eleget tettek idei vállalt kötelezettségeiknek is: 27 százalékkal több árut — főleg ruházati terméket — szállítottak partnereiknek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Nem sikerült viszont a konvertibilis exporttervet teljesíteni, sőt, a tőkés export értéke az előző évihez képest — dollárban számolva — csaknem 12 százalékkal csökkent. Ezen belül is jelentősen visszaesett a bőrexport, mivel a világpiacon korábban kelendő sertésbőr helyett mostanra a finom nappa lett a divat. Emellett a könnyűipar más termékeinek konvertibilis exportja sem a tervezett szinten alakult. Az év második felében a legfontosabb feladat a termelés olyan mértékű növelése, aminek eredményeként egyaránt lehetővé válik a belföldi, szocialista és a konvertibilis piac igényeinek jobb kielégítése. (MTI) Tavasszal érkezett az első levél a Dombóvár Kertvárosi Közművelődési Egyesület elnökétől Wukován Sándor- né tanártól, június 19-i keltezéssel a második. Hogy szenvedélyes hangú mindkét segítségkérő levél, természetesnek mondható, hiszen az van mögötte, hogy az éveken át sztárolt Szász sörözői közművelődési vállalkozást (ami szép erkölcsi sikereket termett, de anyagiakat nem) felváltotta a leghatásosabb és idevalóbb forma. A kertvárosiak egyesületbe tömörülve kívánják megoldani művelődési igényeiket. Tennék ezt már csak azért is, mert a „kultúrát, fiókkönyvtárat a Szász sörözőbe!” gondolat atyja Balipap Ferenc, a városi művelődési ház és könyvtár tekintélyes igazgatója is erre ihlette a kertvárosiakat. Természetesen úgy, hogy működésükhöz megkapják a szükséges szakmai és dologi támogatást is. Mi akkor a baj, miért nincs békesség a kertváros nyírfa- és gyümölcs- falombos tájékán? Ahány válasz, annyi igazság? Itt, a sarkon áll az egyesület otthona Az asztalfőn az elnök és a „pénzügyminiszter" E sorok írója meglehetősen sok emberrel és sokszor beszélgetett a kertvárosi egyesületről, mely tulajdonképpen bázisa lehetne egy igen népes, de ■ még mindig épülő városrész jogosan igényelt közösségi életének a negyed „kapujában” álló pártházban, ahol a városrész körzeti orvosi rendelője is van. Az egyesület itt nem fizet lakbért, a városrész pártszervezetének erkölcsi támogatásán túl ez az anyagi segítsége, hiszen a kisközösségi közművelődés helyét, szerepét jól tudják az elvtársak. Az egyesület bírja ezenkívül a városi tanács, a Hazafias Népfront, a városi KISZ-bizottság támogatását, szövetségét is. Van tehát abban és nem kevés érthetetlen, hogy a városi tanács művelődési házának és könyvtárának igazgatója elég bátor úgy nyilatkozni, hogy neki, illetve nekik semmi közük az egyesülethez és csak nyugodtan szidalmazza őt bárki ezért az álláspontért. Az egyesület önálló jogi személy — szólt az igazgatói magyarázat, mely itt elakadt. Arra már nem kaptunk feleletet, hogy az egész város lakosságának a város- környékiekre is kiterjedő közművelődési feladatából kiadható-e a kertvárosiak kulturális ellátása egy zsenge korú, erőteljesebb támogatásra a gáncsoskodásnál jobban rászoruló egyesületnek? Máté László, a városi tanács művelődési, egészség- ügyi és sportosztályának vezetője nemrég azzal nyugtatott bennünket, hogy oda se neki, türelmetlenségükben kissé izgágák a kertvárosiak, akik petíciózásukra visszakapták már azokat az eszközöket (színes tv, varrógép, magnó, stb.) amiket a ház elvitt, de nem véglegesen. Különben a városi tanácstól és a megyei tanácstól is kaptak 30 ezer forint működési támogatást. — Ebből el is mentek néhány ezer forintok a nagyobb szabású, az egész lakóterületnek és a városnak is szánt rendezvények terem- bérleti díjaként. — A művelődési háznak törekednie kell saját bevételekre. — S nem törekedhetne méltányosabban ? — Mindent elkövetünk, hogy helyre álljon az együttműködés mostaninál átgondoltabb rendje — így az osztályvezető, akinek az a véleménye, hogy a személyi ellentéteket kell rendezni. Igenám, de ezt egyik fél is, meg a másik is presztízs- veszteség nélkül képzeli megoldani. Ez pedig képtelenség. Mindkét részről kötelező ugyanis az ügy érdekében kimondani, hogy itt meg itt, ebben és ebben tévedtünk. Mi volt a „bomba”? Az, hogy nem is minden alap nélkül és nem is rossz jogérzékkel a Szász sörözőben működtetett fiókkönyvtár, lakóhelyi klub jogutódjának érzi magát az egyesület, miután az előbbi „pléhre csúsztatása” után vette át annak funkcióit, azt tehát, hogy a városrészen lakó 500 család körülbelül 3000 tagjának teremt alkalmat az önművelő közösségi életre. Az egyesület felállásakor félszáz tagot se számlált, ma 157 főt tart nyilván és a kebelén belül életre hívott ifjúsági csoportnak — vezetői fiatal szakemberek és középiskolai diákok — van 60 tagja. Egyes, nagyobb szabású rendezvényeik természetesen szélesebb körre hatnak. Ezreket tett ki az idén is megrendezett gyermeknapi majálisuk résztvevőinek a száma. Jó cégérnek bizoA már lakott házak között sok a még épülő nyultak eddig a nagyobb nyilvánosságnak is szánt programok, mert egy-egy után mindig nőtt öttel-tízzel, tizenöttel a tagok száma is. Nem volt kivétel a tavaszon rendezett szalonnasütés sem, vagy korábban a farsangi parádé bent a művelődést házban. Kerülendő a szószaporítást; az egyesület működése felmenő ágban van, így nem kellett volna a „bomba”. Az tudniillik, hogy az a 80 ezer forint, amit az országos klubpályázaton a Szász söröző révén nyert el Dombóvár a művelődési házé. Az egyesületet abból krájcár se illeti. — Ettől fölkaptuk a vizet — mondotta volt Wukován Sándorné elnök azon a beszélgetésen, melyen az egyesület tisztségviselői voltak jelen. Így a titkár Nagy István, a szervező Reseterics István és Kovács József né gazdasági felelős, meg a fiatalok szekciójának néhány tagja. — Hát hogyne! — így többen is, egyedül a szervezés felelőse — aki nyugdíjas kereskedő — csillapította a beszélgetés résztvevőit azzal, hogy „Balipap Ferenc van olyan nagy ember, hogy nem tanácsos vele ujjat húzni..." Megtörtént pedig és ez nem találkozott tetszéssel se a városi tanácson, se a megyei tanácson az ügy vizsgálatával megbízottak körében. A vezetőség ugyanis levelet intézett az Országos Klubtanácshoz. S amiért a megyei tanács közművelődési csoportjának képviselőjétől megrovást kaptak: e sorok írójához két alkalommal is. Ügymond azért, mert „L. I mindent felfúj és eltúloz...” Nos erre az L. I.-re inkább jellemző az, hogy nem kedveli a valamely közösség életét, működésének tőrül- metszetten mai tartalmát veszélyeztető megoldatlanságokat, a felmerülő gondok hivatalból történő elkenését. És nem szeretné krónikába foglalni, hogy a Szász söröző, mint lakóhelyi klub halála után kimúlt az „elhunyt", utóda is életének hajnalán. A rendkívül rokonszenves — mert tenniakaró — „izgágák” a „bomba” késedelmes- kedő hatástalanítása ellenére készülnek már a kertvárosi búcsúra, amit hagyományteremtésnek szánva tavaly kirobbanó sikerrel rendeztek meg először. Augusztus első hetéig van még idő, de elkelt minden hely, mert a kipróbáltan legjobb mutatványosokat, igényes kirakodókat és vendéglátókat várják. Jó lenne remélni, hogy addig megszületik a béke a nyírfák, gyümölcsfák, takaros családi és társasházak szép vidékén! LÁSZLÓ IBOLYA
