Tolna Megyei Népújság, 1985. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-13 / 163. szám
1985. július 18. NÉPÚJSÁG 9 ■ Nők, vezető beosztásban Az ötvenéves Valentyina Sevcsenko személyében nő tölti be az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki tisztét. Ezt megelőzően tíz évig volt a testület elnökhelyettese. Sevcsenko asszony munkáscsaládban született, képzettségét tekintve pedagógus. Hosszú éveken át tanított, majd a köztársaság közoktatási minisztere lett. A Szovjetunióban az övéhez hasonló pályafutás nem ritka a nők körében. Ma 27 szovjet asszony áll a szövetséges és autonóm köztársaságok különböző minisztériumainak élén. Van közöttük ipari, közellátási! népjóléti, közoktatási, kulturális, igazságügyi és külügyminiszter. Több mint félmillió a női vállalati, kutatóintézeti igazgatók, termelőszövetkezeti, állami gazdasági elnökök és építésvezetők száma. Szerepük egyre nagyobb az állami irányításban, a politikai életben is. A helyi tanácsok tagjainak 50,1 százaléka nő. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában pedig a küldöttek egyharmada, 492 asszony képviseli a gyengébb nemet. Sok nőt alkalmaz az igazságügy. A bíróknak több mint az egyharmada, a népi ülnököknek több mint a fele nő. A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságába 15 nőt választottak. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsában a tagok 36 százaléka a női nem képviselője, s az elnökségben is sok nő foglail helyet. Tirisztoros lorraszlópáka A Német Demokratikus Köztársaság világhírű üzemében, a drezdai Pentacon gyárban tirisztor vezérlésű forrasztópákát készített egy újítócsoport. A tirisztoros vezérlés révén 150—300 fokos hőmérséklet-tartományban plusz és mínusz kétszázalékos pontossággal szabályozható a forrasztócsúcs hőmérséklete, és így pontosan hozzáigazítható az adott forrasztási feladathoz. Tirisztoros vezérléssel lehet ellátni a kereskedelmi forgalomban kapható 6—24 voltos forrasztópákákat is — a szükséges hőérzékelő gyorsan és egyszerűen felszerelhető rájuk. Az elhasznált forrasztócsúcsok kicserélése is gyorsan elvégezhető. Eddig harmincmillió tonnát bányá»xt»k A wielíozkai legenda és a valóság Tanácsterem, sportrendezvények, táncmulatság a föld alatt A halál archívuma című filmsorozatban gyakran elhangzott ez a helységnév: Wieliczka. Wieliczkában nagy sóbánya van. A magyar háziasszonyok nagy többsége anélkül, hogy tudná, az itt bányászott sóval ízesíti az ételt. A sóbányának minket, magyarokat érintő legendája van. A törétenetet megörökítő sóból készült szobor- kompozíció ott látható a föld mélyén, a sóbánya Nagy legenda- kamrá j ában. A legenda szerint, amikor IV. Béla Árpád-házi király és a bizánci származású Mária házasságából született Kinga felkészült a lengyelországi útra, hogy örök hűséget fogadjon Krakkó-Sandomierz hercegének, Szemérmes Bo- laszlónak, a látogatóktól megtudta: a Visztula földje népes és gazdag, csak sóban szenvednek hiányt. Amikor beszélt erről édesapjával, akkor azt kérte: a szokásos hozományon kívül olyan ajándékot is vihessen, amelynek az alattvalók is megörülnek. IV. Béla Máramarosban sóbányát ajándékozott Kingának. A királylány elutazott oda és a jegygyűrűjét beledobta az egyik aknába. Lengyelországban^ amikor kíséretével Krakkóhoz közeledett, megállt a Wieliczká- nak nevezett területen és azt mondta, ássanak egy mély gödröt. Alig ástak néhány rőf mélyre, amikor egy só- rögöt találtak és benne volt a csodálatos jegygyűrű. Ahogy tovább, egyre mélyebbre ástak, mind több sórögöt találtak, annyit, hogy a mai napig elég a népnek, amint azt Kinga királylány kívánta. A legendának annyi az igazságmagvai, hogy IV. Béla magyar szakembereket küldött, akik segítették a lengyel sóbányászat fejlődését. A magyar sóbányászok emlékét őrzi az a sóvontató szerszám is, amelyet azóta „magyar kutyának” neveznek. A Wieliczka környéki sóbányászat kezdetét a tudomány az időszámítás előtti 3500-as évekre datálja. A sós források vize volt a sófőzés A Kinga királyné-kápolna. A csillárok is sóból készültek A Nagy legenda-kamrában azt a pillanatot ábrázolja a sószobrász, amikor a szerencsés bányász átnyújtja a só- rögben megtalált gyűrűt Kingának alapanyaga. A kősót először Bochniaban fedezték fel 1250 körül egy sóskút kimélyítésekor. Wieliczkában már tudatos kereséssel találtak rá a kősóra az 1290-es évek előtt. írásos emlékek erről nincsenek, csak valószínűsíthető, hogy a legrégibb kitermelőhely, a Regis akna a XIV. század elejéről való. A wieliczkai sóbánya tehát több mint hétszáz éves. Méretei hatalmasak. Közel 300 kilométer a járatok és bányavágatok hossza. A legfelső szin/t 64, a legalsó, a 9. szint 342 méter mélyen van. Eddig mintegy 30 millió tonna sót bányásztak ki. Az évszázadok alatt a bányászok nemcsak fejtették a sót, óvták bányájukat a tűztél, az omlástól, voltak akik szobrokat faragtak a sótömbökből. A bánya felső részében — lent bányásznak — egy 2614 méter hosszú turistautat jelöltek ki. A kétórás úton csodálatos föld alatti kamrákkal, tavakkal találkozik a látogató. E látványosságok közé tartozik a Kinga királyné-kápolna, amely 50 méter hosszú, 12 méter magas és 16 méter széles. Mintegy 20 ezer tonna sót bányásztak ki innen. A Stanislaw Staszyc-kamra űrtartalma 10 ezer köbméter. 36 méter magas a kupolája. Az alja teljesen le van betonozva. A II. világháború idején ebben a kamrában a németek repülőgépgyárat rendeztek be. Zsidó munkások dolgoztak itt a föld alatti gyárban. A szovjet csapatok bevonulása előtt a gyárat leszerelték, a zsidó munkásokat Auschwitzba hurcolták és megsemmisítették. Évente mintegy 700—800 ezer lengyel és külföldi — természetesen magyarok is — turista keresi fel a wieliczkai sóbányát, járja végig a kamrákat, gyönyörködik a természet és az emberi kéz alkotásaiban, köztük a Varsó kamrában, amely 125 méter mélyen van a felszín alatt. Területe 1240 négyzetméter. Parkettázott. Tenisz-, kosárlabda-mérkőzéseket láthat itt, a föld alatt a közönség, fellépnek különböző külföldi művészegyüttesek. Ebben a teremben rendezik meg minden évben a bányásznapot és itt tartják a szilveszteri és farsangi bálokat. Szalai János Számítógép a terméshozam tervezésébem Már a növények korai fejlődési szakaszában meg lehet határozni a várható terméshozamot, a bolgár és a szovjet szakemberek által kidolgozott matematikai modell segítségével. A KGST-tagor- szágok ennek segítségével alakították ki a terméshozam tudományos programozására vonatkozó egységes ajánlásokat. Ez a dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a szocialista országokban a földművelés intenzifikálása terén felgyülemlett tapasztalatok összefoglalását is. — A matematikai modellezés módszereinek alkalmazása jelentősen felgyorsította a tudomány ezen új ágának fejlődését — mondta Nyikolaj Bondarenko, a Leniin grádi Mezőgazdasági Főiskola rek. tora, a Tudományos Programozási Központ vezetője. — A számítógép percek alatt képes, figyelembe véve a konkrét természeti viszonyokat, „lejátszani” például a tavaszi búza fejlődésének minden folyamatát, kezdve a vetéstől, a kalászok beéréséig, és ennek megfelelően meghatározni a maximális terméshozam feltételeit. Egyben meghatározza a legnagyobb terméshozamot a legkisebb ráfordításokkal biztosító földterületeket, géprendszereket és munkaszervezési formákat is. Az új módszert már ötmillió hektárnyi területen bevezették. Alkalmazása az eddigi tapasztalatok szerint a gabonafélék esetében egyharmados, a burgonya- és zöldségfélék esetében másfél- szeres terméshozam-növekedést jelentett. BérlőUl tulajdonos Lakástulajdonosnak lenni — régi, s a legtöbbek számára elérhetetlennek tetsző álom volt Kubában, egészen a közelmúltban elfogadott új lakástörvényig. A rendelkezések szembeötlőbb vonása a tulajdonosi fogalom, a régi házak csakúgy, mint a jövőben épülők, a lakók tulajdonaivá válnak. A szigetországban eddig — leszámítva a forradalom előtti időkből származó tulajdonjogot — a lakásokat csak bérelni lehetett. Az új törvény szerint egy családnak csak egy lakása és egy üdülőövezetben lévő háza lehet. Aki a tulajdonosi szerződést megkötötte, annak a' havi fizetéséből a megállapított törlesztési ösz- szeget automatikusan levonják. De hogyan is lehet a tulajdonjogot megszerezni ? A korábbi haszonélvezők, akik a lakbért rendszeresen fizették, öt-húsz év alatt — tovább is fizetve az addigi bérnek megfelelő összeget — megvásárolják lakásukat. A törlesztés időtartamát a bérleti szerződés megkötésének éve, a lakás kora, állapota határozza meg, tehát egy régi ház esetében a tulajdonos gyorsabban teljesíti fizetési kötelezettségeit. A hazai gyakorlatnak megfelelően az új tulajdonosok gondoskodnak a tulajdonukká vált lakás felújításáról, és karbantartásáról, amihez a Népi Takarékbank (az ottani OTP) szerény kamatra kölcsönt ad. A lakáshelyzet Kubában is a társadalmi-szociális gondok legérzékenyebbjei közé tartozik. A szocializmust építő karibi ország a forradalom negyedszázada alatt megkülönböztetett figyelmet fordított ugyan e probléma leküzdésére, de egyes helyeken — például a főváros régi negyedében — a gondok nem csökkentek. Az azonban mindenképpen a nagy vívmányok egyike, hogy a meglévő lakások 47,2 százaléka már az utóbbi 26 esztendőben épült. Az egykoron a tengeri kalózok rejtekhelyéül szolgált Ifjúság-szigetén a házak, lakások 80 százaléka húszévesnél fiatalabb. Az új lakástörvény alighanem legnépszerűbb pontja lehetőséget nyújt a tulajdonjogú lakások, illetve üdülők bérbeadására is. (Bérlakások esetén eddig ez nem volt engedélyezett.) A bérleti díjat a felek a mindenkori kereslet-kínálat szerint állapítják meg. Csupán annyi a kikötés, hogy a tulajdonos két családnál többet nem fogadhat be lakásába, s a bérbeadás időtartama egy hétnél nem lehet kevesebb, s fél évnél nem lehet több. — dl — Emlékeztető a Batista-rendszer Örökségéből: nyomorúságos házak egy faluban Ez már a jelen: modern lakónegyed Havannában
