Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

U “KÉPÚJSÁG 1985. június 11. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Változik-e a helyi díjszabás? Wadl András pári olva­sónk írta, hogy Pári közsé­get Tamásihoz csatolták. Azt kérdezte, hogy ugyanazok az utazási kedvezmények ille­tik-e meg őket, mint azokat, akik Tamásiban laknak. Ugyanis, Tamásiban az au­tóbuszon a helyjegy 4 forint, míg ők Páriból 8 forintot fi­zetnek. A Tolna Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője, dr. Nedók Pál vá­laszolt : — A Közlekedési Minisz­térium a helyi tarifa alkal­mazását valamely helység közigazgatási határán belül, az egybefüggően beépített la­kó- (ipari) területen belül, az azok közötti és az azt kiszol­gáló azonos nevű vasút-, he­lyi érdékű vasút-v komp-, vagy hajóállomás (megálló­hely) közötti forgalomra tart­ja indokoltnak. — A helyi díjszabás kiter­jesztését a 11. Sz. Volán Vál­lalat saját hatáskörben dön­ti el, a Közlekedési Minisz­térium alapelvét figyelembe véve. — Mivel Pári község és Ta­mási között a távolság 9,7 km és ilyen hosszú helyi vo­nalat a Volán Vállalat nem létesít, a helyi díjszabás al­kalmazását a két helység kö­zött nem javasolja. Korszerűsítik-e a világítást Mórágyon í Nagy József né mórágyi ol­vasónk elmondta, hogy már hosszú ideje, lassan négy hó­napja hiányos Mórágyon a közvilágítás. Érdeklődésükre ígérgetés volt a válasz, kb. két évet kell várni arra, hogy égjenek a lámpák az utcá­kon. A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat Üzemigazga­tóságától Schmidt János üzemigazgató küldte meg a választ: — Mórágyon két éven be­lül korszerűsítjük a közvilá­gítást. Az átépítés nagyobb részben vállalatunk, a meg­maradó részben pedig a mő- csényi tanács költségén tör­ténik. A munkák tervei már elkészültek, kivitelezése már ez évi tervünkben szerepelt. Azonban a mőcsényi tanács a pénzeszközök elvonása mi­att lemondta a megrendelést. Ugyanezen okból valószínű, hogy vállalatunk is csak csökkentett részét tudja el­végezni a munkának, mely­nek befejezése 1986-ra hú­zódik. Indul-e az l-es helyi járat 11.20-kor? Juhász Pál né szekszárdi olvasónk levelét idézzük: „Kb. két évvel ezelőtt az 1- es számú helyi járat — mely a Vasútállomás—Kápolna bér útvonalon közlekedik — me­netrendjéből törölték a 11.20 órás járattól), azzal az indok­kal, hogy nincs megfelelő utaslétszám. Ez azonban az idő folyamán változott, ugyanis nagyon sokan igé­nyelnék ezt a járatot. Kéré­sünk az lenne, hogy a me­netrend módosításakor ezen helyi járat 11.20-kori indulá­sát az illetékesek figyelem­be vennék, visszaállítanák.” — A 11. Számú Volán Vál­lalat felmérte a járatok sű­rítésére vonatkozó igényeket és ezt figyelembe véve ala­kította ki az 1985. június 2— 1986. májlus 31. között érvé­nyes helyi járati menetren­det. — Irta válaszában a Tolna Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának ve­zetője, dr. Nedók Pál, majd így folytatta: — A levele óta ez a me­netrend már kiadásra került, olvasójuk bizonyára öröm­mel tapasztalta, hogy a meg­növekedett igényt figyelem­be véve a Volán a vasútál­lomásról a Kápolna térre 11.20-kor indít járatot és a Kápolna térről is indul 11.40- kor járat a vasútállomásra. Több törődést kívánnak parkjaink Bors Rozália leveléből idé­zünk: „Szomorúan vettem tudomásul, hogy a gyönyörű platánsort fel kell újítani. Szomorú vagyok azért, mert hagytuk ezeket az egykor gyönyörű öreg fákat tönkre­menni. Sajnost vajmi keve­set törődünk a már meglé­vő növényzetünkkel. Lárttam ezeket a platánokat tönkre­menni. Körbe vannak beto­nozva, így nem kapnak elég nedvességet, télen tönkrete­szi a kiszórt só, amely a hó­lével együtt beszivárog a ta­lajba. Több törődést kíván­nak parkjaink is. Tőlünk, la­kóktól is függ, hogy milyen egy város. Sajnos sok helyen nem elég a széles járda, a beültetett drága bokrokat, fenyőket tapossuk le. Tönk- retéve vele saját környeze­tünket, mely sokkal több tö­rődésit, gondosságot kíván tőlünk.” — Szekszárdon a Bajcsy- Zsilinszky úti platánsort saj­nos valóban fel kellett újíta­nunk, mert annak egyes fái elöregedtek, kiszáradtak. A felújítás egyes fák pótlásá­val történt Az elpusztult fák helyére előnevelt — 6-8 éves — platánfákat telepítettünk. — irta válaszában Szekszárd Város Tanácsának elnöke Kovács János, majd így foly­tatta: — Szekszárd faállományát a közelmúltban felmértük, amely alapján terv készült, e szerint végzi a jövőben költségvetési üzemünk a hi­ányzó és elöregedett fák pót­lását. A levél írója szóvá te­szi azt a helytelen gyakor­latot is. hogy a járdák síkos- ságmenitesítésére szolgáló sót a fák tövénél tárolták. Ez valóban károsítja a fákat. Ennek megelőzésére már idén is a legtöbb helyen a sót ládákban tároltuk és a jövőben is ezt kívánjuk álta­lánossá tenni. — Parkok, közterületek rongálóival szembeni fellé­pésre hoztuk létre a Közte­rület Felügyeletünket. Ter­mészetesen e szervezet sem működhet eredményesen a város lakóinak támogatása nékül. Parkjainkat, közterü­leteinket csak az ő segítsé­gükkel tudjuk megóvni, ren­deltetésszerű használatukat biztosítani. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Negyvenhárom év az iillí és a fájtatí mellett (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Aki a kiveszőiéiben lévő szakmák listáját böngészi, hamar ráakad a kovácsra is. Egyik legősibb szakmánk las­sú haldoklását kényszerü­lünk fanyar szájízzel tudo­másul venni. Nem azért van az enyészet, a kimúlás sor­sára kárhoztatva a szakma, mert nincs rá szükség, ki­nőtte, túlnőtte a fejlődő élet, hanem nehézsége, az átlag­nál nehezebb fizikai erőt igénylő volta okozza népsze­rűtlenségét. Lovak patkolására, szeke­rek, kisebb gépalkatrészek, szerszámok javítására és egyebekre sokáig szükség lesz még a komputerek, szá­mítógépek irányította nagy­üzemi termelés mellett is. Szó ami szó, a mai fiata­lok idegenkednek a kovács­szakmától. Érthető, hogy ép­pen ezért egyre nagyobb tisztelet övezi mindazokat, akik még hivatásszeretettel, lelkesedéssel művelik a szak­ma fortélyait. Közéjük tar­tójuk a németkéri Sebestyén Lajos is, aki már 43 évet töl­tött el ebben a szakmában. Nyugdíj előtt áll, de korát meghazudtoló erővel, ener­giával fogja meg a kalapács nyelét, ha erre szükség van. Miközben végignéztem egy ló „pedikürözését”) azon gon­dolkodtam, mi lesz ezekkel és a többi patátokkal, ha nem lesz vállalkozó a rendbetéte­lükre. A művelet befejezté­vel szóba elegyedtem a „mes­terrel”. — Hogyan kezdődött a pá­lyafutása? — 1942-ben lettem kovács­inas. Három évig voltam ko­vácstanuló. A szakma meg­szerzése után Cecén, majd Németkéren dolgoztam. 1951 óta a helyi téeszben űzöm a mesterséget. — Közben nem gondolt ar­ra, hogy munkahelyet vál­toztasson? — Egyszer kísérletet tet­tem, vonzott a jobb kerese­ti lehetőség. Kombájnos let­tem egy rövid ideig. A té- eszvezetés azonban kért, hogy menjek vissza az üllő, a fújtató mellé. Hamar kö­télnek álltam, mert nem tud­tam lélekben elszakadni ezektől. Gyerekkori álmo­mat váltottam valóra, ami­kor kovács lettem, önszán­tamból lettem az, ami akar­tam. Számomra mindig élve­zetet, örömet jelentett a so­kak által keménynek, ellen­Lóápolás Sebestyén Lajos állónak tűnő vas. Mindig valami nagyon jó érzés ha­tott át, ha mások gondolatát vasból sikerült megformál­nom. — Mit gondol, miért van az, hogy szinte „lasszóval” kell fogni erre a szakmára a fiatalokat? — Vonzóbb, izgalmasabb számukra a gépekkel való tevékenység. Meg aztán a munkakörülmények sem a legjobbak a kevés változá­son átment kovácsműhelyek­ben. De sokan azért irigylik is a kovácsokat, mondván: nekik könnyű, mindig a tűz, a meleg mellett vannak. Ez így igaz, csakhogy akik ezt mondogatják, elfelejtik), hogy nyáron is ott vagyunk. Az igazság azonban az, hogy ma már nemcsak lópatkolással és egyéb, kisebb javítások­kal foglalkozunk, hanem egyre inkább belefolyunk a különféle gépek karbantar­tásába, javításába is. — Utánpótlásról gondos­kodott-e? — Akik a kezem alól kike­rültek, tisztességgel helyt áll­nak különböző helyeken. Szakmaszeretetemből sikerült valamit átadnom nekik is. Nagyfalusi Albert A mérgezi hatású anyagokkal kapcso­latos eljárásokról szól a Miniszterta­nácsnak a 26/1985. (V. 11.) számú ren­deleté, amely pontosan meg­határozza, hogy mi tekinten­dő mérgező hatású anyagnak, milyen engedély kell az ilyen anyagok előállításához, forgalomba hozatalához, áru­sításához, előírja, hogy a mérgező hatású anyagokat előzetesen minősíteni kell, s csak a minősítési eljárás so­rán jóváhagyott csomagoló anyagban, zárással, felirattal, szükség szerint egyéb jelzé­sekkel ellátva hozható forga­lomba ilyen anyag. Tudni kell. hogy élelmiszerrel, étel­lel, itallal és élvezeti cikkel együtt mérgező hatású anyag nem tárolható, s azt egyéb­ként is úgy kell tárolni, hogy más anyagokat ne szennyez­hessen, ne legyen összeté­veszthető más vegyi anya­gokkal, azokkal össze ne ke­veredhessen, illetéktelen sze­mély pedig ne férhessen hoz­zá. A belkereskedelmi minisz­ter 5/1985. (V. 11.) BkM számú rendelete az üzletek nyitva tartásáról szól, szabá­lyozza, hogy a nyitva tartási időt ki állapítja meg, ki­mondja, hogy azt úgy kell megállapítani: „Igazodjon a vásárlói szokásokhoz, bizto­sítsa az áruellátás zavarta­lanságát, és legyen figyelem­mel a kereskedelmi dolgozók és a kereskedők érdekeire.” Rendelkezik a jogszabály ar­ról is, hogy a kereskedő a nyitva tartási idejét, illetve a tervezhető ideiglenes zárva tartását milyen időpontok­ban és kinek kell bejelente­nie. s hogy a nyitva tartási időről, annak megváltoztatá­sáról a vásárlókat megfele­lően tájékoztatni kell. A ma­gánkereskedő üzletét halál­eset, igazolt betegség esetén, valamint szabadság címén évi 24 munkanapot meg nem haladóan tarthatja zárva. A rendelet kihirdetése nap­ján — 1985. május 11-én — hatályba lépett. Az előbbi jogszabállyal függ össze a belkereskedelmi miniszter 6/1985. (V. 11.) BkM számú rendelete, amely a Munka Törvénykönyvének a belkereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról szó­ló korábbi jogszabályt módo­sítja kimondva azt, hogy a nyitva tartási pótlék: — 2 órát meg nem haladó foglalkoztatás esetén 75, — 4 órát meg nem haladó foglalkoztatás esetén 130, és — 4 órát meghaladó foglal­koztatás esetén 200 fo­rintnál kevesebb nem le­het. Ez a rendelet is 1985. má­jus 11-én lépett hatályba, rendelkezéseit azonban már május 1. napjától alkalmazni kell. A mozgássérült szemé­lyek részére biztosított üzem­anyag-utalványról szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja az egészségügyi miniszter 4/1985. (V. 11.) EüM számú rendelete és az új szabályo­zás szerint: „Ha az 1500 köb- centiméternél nem nagyobb lökettérfogatú gépjármű tu­lajdonosa (üzemben tartója) nem mozgáskorlátozott, de a gépjárművet a vele együttélő mozgáskorlátozott szülője, házastársa, illetve gyermeke szállítása érdekében (munká­ba menet, gyógykezelés stb.) is igénybe veszi, mert annak helyváltoztatása tömegközle­kedési eszközön az egészségi állapota miatt nem biztonsá­gos, számára egyéni elbírá­lás alapján évente 100—300 liter üzemanyag térítésmen­tes vásárlására jogosító üzemanyag-utalvány biztosít­ói a 16Az állatok levágá­sáról, valamint a hús- és hús­készítmények felhasználásá­ról és forgalmáról szól a mezőgazdasági és élelmezés­ül»”! miniszter 8/1985. (V. 11.) MÉM számú rendelete, amely külön-külön fejezetben sza­bályozza egyes saját tenyész­tésű, nevelésű, hizlalású, va­lamint vásárolt, illetőleg más módon beszerzett állatok vágását, a közfogyasztásra és üzemi konyhai felhasználásá­ra történő vágást, valamint a kényszervágást. Kiemelendő­nek tartjuk, hogy a szarvas- marhát közfogyasztásra — a jogszabályban megjelölt kivé­tellel — a részére megálla­pított mennyiségen belül csak az arra kijelölt gaz­dálkodó szervezet jogosult levágni. Magánszemély az általa tenyésztett, nevelt vagy hizlalt szarvasmarhát különleges alkalomra adott engedély alapján vágóhídon levághatja, a húst azonban kizárólag az engedélyben meghatározott célra használ­hatja fel. Ez a jogszabály is kihirde­tése napján — 1985. május 11-én — lépett hatályba, s valamennyi fent említett rendelet a Magyar Közlöny idei 21. számában jelent meg. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke & A Skála Szekszárd Áruház méter-lakástextil osztálya 1985. június 17—22-ig szőnyegpadló és PVC-burkoló vásárt tart a Dózsa Gy. utca 5. sz. alatti raktáránál. Minden készleten lévő szőnyegpadlóból enged­ményt adunk. Egyes PVC-padlóburkolók 30% engedménnyel. Ajánlatunk: 400 cm széles szőnyegpadló 1390 helyett 1180 Ft 300 cm széles szőnyegpadló 900 helyett 765 Ft 200 cm széles szőnyegpadló 460 helyett 390 Ft 200 cm széles PVC 484 helyett 340 Ft 200 cm széles PVC 120 helyett 84 Ft Érdeklődni lehet az áruház méter-lakástextil osztályán, illetve a Dózsa Gy. utcai raktárunknál. VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, AMÍG A KÉSZLET TART! (582)

Next

/
Oldalképek
Tartalom