Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

1985. június 12. ( TOtN*\ líÉPÜJSÁG 5 yy vQfQC A gabonafélék, búza, rozs, rizs, árpa, zab betakarítási munkája (levágás, kévekötés, keresztbe, petrencébe rakás, behordás és asztagolás). Régebben sar­lóval, majd kaszával végezték ezt a munkát, később géppel, marokra­kó, kévekötő-aratógéppel és kombájnnal arattak és aratnak ma is. Időpontja a természetföldrajzi adottságok, illetve az éghajlati viszo­nyok szerint változik. Nálunk június végén és júliusban aratják a ka­lászos gabonát. Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben már készül­nek az aratásra, hisz előreláthatólag 10-12 nap múlva megkezdődik a kalászos gabona betakarítása. Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát Elemző munka és rekordtermés Az aratásra való felkészü­lés nem egyszerűsíthető le csupán néhány technikai részletre, noha rendkívül fontos, hogy a jó gépek üzemképesek legyenek, idő­ben föltöltsék az üzem­anyagtartályokat, gondoskod­janak a termés biztonságos elhelyezéséről, a dolgozók ellátásáról. Mindezeket az évente ismétlődő dolgokat több évtizedes pontos, pre­cíz kutató munka előzi meg, intézetekben és kísérleti te­lepeken nemesítik a több és biztonságosabb termést adó fajtákat, dolgoznak a pre­cízebb és nagyabb teljesít­ményű gépeken. Alapvető szempont, hogy a talaj ter­mékenységének fokozását, a kemikáliák bevezetését, s a nagyüzemi gépesítési mód­szert kövesse a növényneme­sítés, hisz csak így nőhet ugrásszerűen a hozam, vál­tozhat előnyösen a minőség. A Dalmandi Mezőgazdasá­gi Kombinát azok közé az üzemek közé tartozik, ame­lyek a legapróbb részletekig vizsgálják és feldolgozzák egy-egy növény termesztésé­nek ökológiai és ökonómiai körülményeit. Mostanra olyan növénytermesztési struktú­rát alakítottak ki, amelyben jó eredményeket lehetséges elérni. Vas Istvánnal, a kombinát vezérigazgatójával a módszerekről és természe­tesen az aratásra való fel­készülésről is beszélgettünk. Mint elmondotta, 1980-at követően korábban nem ta­pasztalt terheket rótt az üzemre a szigorodó gazda­sági környezet. Dálmand, — mint országosan is köztu­dott — széles körű elemző munkát végez, s csupán ezt követően hozzák meg az in­tézkedéseket. Kimutatták például, hogy a fajlagos ho­zam nem növelhető úgy, hogy a hektáronkénti költ­ségnövekedéssel lépést tart­son. Ha ebben a tekintetben nem következik be struktú­raváltozás, az komoly követ­kezményekkel járhat, hisz a növénytermesztés alapja mind az állattartásnak, mind pedig az élelmiszeriiparnak. Már több mint egy évti­zede föltűnt, hogy a medi­terrán országokban 40 szá­zalékkal nőtt az ősziárpa- terület a búza rovására. Vizsgálták ennek okait, s az egyik ok az volt, hogy a bú­zanemesítés nem követte a termelést. A vetőmaggazdál­kodás keretében 1978-ban számos külföldi fajtát hoztak be az országba és ekkor je­lentkezett a kiváló Kompoltd korai fajta is. Olyan gabo­nafajták termesztése volt a cél, amelyekkel szét lehet húzni az agrotechnikai időt, s így maximálisan ki lehet használni a kombájnokat, elegendő a szárító- és szál­lítókapacitás. Miután ezek a fajták adottak, nőtt a ter­mésterület. 1978-ban 344 hektáron, az elmúlt évben pedig 766 hektáron termel­tek a kombinátban őszi ár­pát. Ez utóbbi az a nagy­ságrend, amit elbír a gaz­daság — egy hét alatt be is takarítják, és a szárítás is ütemesen történik. Az árpa aratását a búza­betakarítás követi, szintén a betakarító-, szárító, és szál­lítókapacitás kihasználásával. Idén 700 hektáron termel­nek zabot, amit vetőmagként értékesítenek Franciaország­ban. A négyhetes aratási cik­lus utolsó hetében vágja a kombájn a zabot, — ami­nek a szalmája jó minősé­gű takarmány, és ipari fel­dolgozásra is alkalmas. Az elsőként betakarításra kerülő őszi árpa termésátla­ga szépen fejlődött: 1978 és 1984 között 40 százalékkal nőtt. Az árpa egyébként a sertések kitűnő takarmánya, jól helyettesíti a kukoricát, így aztán a kedvező áron ér­tékesíthető kukoricát jó áron el lehet adni, exportálni. Az 1983-as rendkívül aszályos esztendő bizonyítja, hogy a korán lekerülő őszi árpa után még van lehető­ség a terület kettős haszno­sítására. Idén az aratást előrelát­hatólag június 25-én kezdik, minthogy meggyorsult az érés, várhatóan korábban aratják az őszi búzát, mint eredetileg számították. Mire a búzát lehet aratni, már a helyén lesz az árpa, sőt a felszabadult területet el­vetik kukoricával, vagy nap­raforgóval. A terméseredmény az el­múlt évek szintjén mutat­kozik, a Medárddal jött hű­vös idő segítette a búza tér. melését. Alkatrészhiány esetenként előfordul, de a műszákiaknak úgy keld szer­vezniük a munkájukat, hogy minden géppel időben ellké- szüljenék, hisz a gépi tech­nika meghatározója a ter­melésnek. A feladat nem kevés, hisz a kalászosok te­rülete idén 4406 hektár, az aratás az ütemterv szerint 24 munkanapot vesz igény­be és 20 kombájn járja a táblákat. Egy kombájn az aratási ciklus alatt 1300 ton­na gabonát takarít be. Az őszi árpa, a zab nagy részét, á búzának bizonyos hánya­dát vetőmagként értékesí­tik. A takarmány egy részét úgy teremtik meg, hogy a siófoki szövetkezetnek segí­tenek az árpabetakarításbian, s szárítják a terményt — 300 vagon árpát vásárolnak innen. Tolnán húszán aratnak Szekszárdi termelési rendszer Negyedmillió hektárról kell a gabonát betakarítani A tolnai Aranykalász Té- eszben elkészítették az ara­tási programot. Ennek szel­lemében folyik a munka a műhelyekben, készülnek a gé­pek szemléjére. A múlt hé­ten kiszállították a raktárak, ból a felesleges kalászos ga­bonát, s ott is rendet tettek. Szűcs János termelési fő­mérnök elmondta, hogy 820 hektárról kell a kalászoso­kat betakarítani. Mindössze négy hold vetést ért víznyo­más, így ezek nem teremtek semmit. Az aratást az őszi árpával kezdik, s búzát is olyan választékban vetettek, hogy „nem érik össze” a hét fajta. így a gépekkel folya­matosan tudnak majd dol­gozni. összesen 713 hektárról kell a búzát betakarítani. A faj­taváltást azért határozták el, hogy a gépeket a betakarí­táskor minél gazdaságosab­ban tudják működtetni. Ju­goszláv és francia eredetű búzák maradnak utoljára, s a 107 hektár őszi árpával kezdik majd a munkát. Június 20-ra tervezik a gabonabetakarító gépek szemléjét. Négy Claas Do- minátor és egy E—512-es kombájn dolgozik majd a földeken. Ezeket a betakarí- tókat három IFA-szerelvény szolgálja ki, úgy, hogyha szükséges, ha kap abban az időben a gabonaipar uszá­lyokat, éjszaka is szállítják a termést a fogadó telepről. A bábolnai típusú szárító­üzemben már majdnem vé­geztek a javítással. Néhány surrantó cső kicserélése, he­gesztése van vissza, de ez is csak két-három napig ad munkát a szakembereknek. A húsztagú betakarító bri­gádot egy aratásvezető irá­nyítja. Mindennap szolgá­latban lesz egy szerelő kint a földeken, de a műhelyben is készenlétben állnak az esetleges hibák elhárítására. A termés jelentős részére már szerződést kötöttek. A gabonaipar 2300 tonna kalá­szos gabonát vesz meg a szövetkezettől. A betakarításra felkészül­tek. Nincsen alkatrészhiány. A két szalmabálázóhoz is van elegendő zsinór. A négy tartályt feltöltötték üzem- és fűtőanyaggal úgy, hogy Tol­nán már csak a gabona éré­sét várják. Ha úgy adódik, akkor idén ismét vállalkoznak segíteni a szomszédos szövetkezetek­ben, tavaly Bátán és Bo- gyiszlón is dolgoztak a tol­nai kombájnosok. A KSZE-néil, — a szekszárdi növénytermelési rendszerben — is javában folyik az előké­szület az idei kenyérgabona­betakarításra. A múlt évben már olyan fajtaválasztékú vetőmagot kaptak a taggaz­daságok, hogy egy-egy faj­tát 4—5 nap alatt tudnak be­takarítani, s így az összes munkával tíz olyan nap alatt végeznek, amikor a kombáj­nok tudnak dolgozni. Kosa János főosztályveze­tő elmondta, hogy a 266 tag­gazdaságban 1750 kombájn kezdheti meg a munkát. Nagy segítségére van az idei munkában az a 101 kombájn, amely jó egy hónapja érke­zett, s javarészt kiküldték a taggazdaságokba. Ezek a Claas típusú gépek már mind Rába motorral kerültek for­galomba, s az idei aratásban részt is vesznek. A negyed- millió hektárnál nagyobb te­rületen úgy segítik a mun­kát, hogy több mint félszáz szervizkocsi megfelelő szak- képzettségű emberekkel áll készenlétben. Mindennap tartanak ügyeletet június 24- től, egészen az aratás befe­jezéséig. Bár az idei gabonák erő­sebbek, mint a tavalyiak vol­tak, számos helyen a termés az eső és vihar miatt meg­dőlt. Ezért a szokásosnál több kalászemelőt kellett besze­rezni. Eddig már ezret meg is kaptak a gyártótól, a to­vábbi 2300 kalászemelő ér­kezését várják az aratásig a Miskolci Mezőgép Vállalattól. Rakodnak a KSZE központi telepén Claas Dominátorok vágó­asztalát Iregszemcsére szál­lították. A gazdaság a múlt héten három új kom­bájnt vásárolt az IGP- program keretében. Újdonság, hogy néhány NDK-kombájnt felszereltek hidrosztatikus hajtással, ezekre a Forschritt gyárral kötött megállapodás alapján került sor. Egyébként is ja­vult az alkatrészellátás, sőt a Rába gyár kimondottan jól látja el a KSZE főraktárát, — itt tárolják a gyárból ér­kező motorokat, fődarabokat, ugyanis egyre több már a Győrben készített motorok­kal működő kombájn és traktor. A gazdaságokban is felké­szültek a betakarításra, ez abból következtethető, hogy megnőtt a javítási kedv, jobb az alkatrészellátás és végül: a gépek életkora egyre ma­gasabb, tehát többet kell ja­vítani. A tavasszal havonta átlagosan mintegy százmillió forint értékben adtak el al­katrészeket. A jelentősége egyre na­gyobb az alkatrészek felújí­tásának. így például egyes gépek fődarabjait, váltókat, motorokat is teljesen felújít­va adják át a megrendelők­nek. Ez a módszer könnyíti a gazdaságokban folyó fel­újítási munkát, és olcsóbbá is teszi a traktorok javítását. A legtöbb fontos főegységet eredeti, gyári alkatrészekből újítják fel. Rekordtermés ígérkezik Az aratási előkészületekről és az azt megelőző munkák­ról Bea József, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi szakfelügyeleti csoportjának vezetője a követ­kezőket mondta el: — Az őszi és a tavaszi kalászosok, a jelenlegi kép alap­ján rekordtermést ígérnek. A kalászosok területnagysága az idei évben minimális nagyságrendben emelkedett, így több mint 72 ezer hektárról kell az idei aratáskor mag­tárakba juttatni a kalászos gabonát. A rekkenő hőség, a magas hőmérséklet nem a legkedvezőbb, azonban az el­múlt hetek váltakozó időjárása kedvező volt a kalászo­sok egyöntetű fejlődésére. A vegetáció késése miatt va­lószínűsíthető, hogy ebben a hónapban nem lesz aratás, annak ellenére, hogy ez a hónap a szokásos aratási idő­szakot jelzi. Kivétel lehet a megye szárazabb, homoko­sabb területein lévő szövetkezeteiben. Jelenleg ugyan még folynak az utolsó rovarölő szeres és gombaölő szeres védekezések, de mindinkább csak az utolsó tápanyagutánpótlási tevékenységekre korlátozódik a kalászosokban a munka. A műhelyekben és gépudva­rokban a műszaki dolgozók fegyelmezett munkavégzése jellemző* valamint az idei kampánymunkákra a gépek mind tökéletesebb felkészítése. Az elkövetkező két hét­ben ütemezetten kerül sor e munkák minősítésére, a ha­gyományos és indokolt gépszemlék keretében. Agroker Van zsineg, alkatrész A m'ezőgazdaságot ellátó Szekszárdi Agroker Válla­latnál is felkészültek az aratásra. Már tavaly elkezd­ték: értesítették a gazdasá­gokat, hogy lehet vásárolni bálázó zsineget — tavaly hiánycikk volt — s csak má­jusban kell az árát kifizetni. Természetesen, igen sok zsi­neget köldtek a felhaszná­lókhoz. Az elmúlt években átlag 15—20 bálázót adtak el, Idén eddig 13-at, tehát kell a zsinór, és a szalma is, mert egyre többet vár á du­naújvárosi papírgyár, illet­ve az állattenyésztési ága­zatok. Június 24-től állandó ké­szenlétet vezetnek be. A Ba­ranya és Somogy megyei társvállalatokkal a szekszár­di közvetlen kapcsolatot lé­tesít, ha valahol netán nem volna a keresett alkatrész­ből, azonnal oda tudják Irá­nyítani a vevőt, ahol kap­ható. Idén a bajai termelési rendszerrel is erősítették a kapcsolatot. Több tucat gép­kocsi áll szolgálatra készen, a szekszárdi telepen van a CB-rádióközpont, s így gyor. sabbá válik a hibaelhárításra küldendő gépkocsik szerviz- munkája. Az idén eddig eladtak csaknem másfél tucat kom­bájnt. Tolnában a gazdasá­gok nem kedvelik a Bison Gigantokat, helyette inkább az NDK gyártmányú gépe­ket veszik. A gabonabetakarítás fon­tos eszköze a szárító, eddig hármat atak el. A nagymére­tű berendezéseket már sze­relik az üzemekben. Ugyan­csak kedvező hír, hogy az aratás utáni talajmunkához van elegendő választékban, mennyiségben talajművelő tárcsa. Érdekesség az is, hogy idén sokkal több mag­tisztítót adtak el, mint az el­múlt években, ennek az az oka, hogy a kalászosok mi­nőségi átvétele előtérbe ke­rült, s ahonnan szebb búzát, árpát visznek az átvevő he­lyekre oda pénzt utal át a GMV. Több éve sikeresen mű­ködik együtt a szekszárdi cég a Galga menti termelő- szövetkezettel: IFA-motoro- kat, fődarabokat árulnak itt, amelyeket a szövetkezetben újítanak fel. így nem gond egy-egy váltó, motor, hidra­ulika vagy szupport azonna­li kicserélése. A betakarítást idén is a borsóval kezdik majd a gaz­daságokban. A HÖDGÉP ki­váló minőségű borsókom­bájnjaiból a gazdaságok már hetet elvittek. A gépek megbízható üze­meltetésének feltétele az, hogy legyen állandóan hajtó­anyag készenlétben, legalább nyolc-tíz napra elegendő. A tavasszal négy gazdaság több mint egy tucat új tartályt vásárolt. A szekszárdi Agroker min­denben segítségére lesz a gazdaságoknak, az AGRO- TEK céggel és a MEZŐGÉP vállalatokkal, ennek érdeké­ben együttműködési megál­lapodást kötöttek. Búzabemutató (regszemcsén Holnap a KSZE iregszem- csei kísérleti telepén búza­fajta-, agrotechnikai, és ke- mizálási bemutatót szervez­nek. A minden esztendőben aratás előtt megrendezett bemutató várhatóan sikeres lesz idén is. Jól tudják a szakemberek, hogy érdemes megnézni a KSZE kísérleteit, az új fajtákat, azt, hogy a különböző vetési módok ho­gyan hatnak az egyes fajták fejlődésére, melyek azok a fajták, amelyek a legtöbb, és legjobb termést ígérik, de bemutatják a csávázási, kár­tevők elleni védekezési, táp­anyaggazdálkodási és vegy­szeres gyomirtási kísérlete­ket is. Az oldalt összeállítot­ta: Pálkovács Jenő, D. Varga Márta és Szabó Sándor. A fotókat Bakó Jenő és Gottvald Károly készítette. A jelenleg termesztésben lévő legjobb őszi árpafajta, a Kompolti korai a dalmandi kísérleti parcellán

Next

/
Oldalképek
Tartalom