Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

B "KÉPÚJSÁG 1985. júniusi 1. Tervszerű munkával Levél a régi Hellaszbél Csaknem 25 évszázadig „ment” a régi Görögország­ból a mai Jevpatória (Krím- félsziget) helyén állott Ker- kinitidába a bizonyos Apa- torij küldeménye, melyet egy ásatás során találtak meg a régészek. A levél nyolc sora annak köszönheti fennmaradását, hogy egy amforára írták. Az Ukrán Tudományos Akadémia régészeti intézeté­nek nyugat-krími expedíció­ja tudósai a leleteit egyedül­állónak tartják. A félsziget ezen részén most találtak először az időszámításunk előtti V. század végéből szár­mazó ilyen hosszú szöveget. A lelet eldöntheti a tudósok régi vitáját arról, hogy ki alapította Kerkinitidát. Az a nyelvjárás, amelyen a levelet írták, vitathatatlanul bizo­nyítja, hogy az első gyarma­tosítók itt az ionok voltak. _________________(APN—KS) H olográfia az orvostudományban A leningrádi orvostudomá­nyi intézet szakemberei a ha­gyományos röntgenkészülék helyett holográfiái vizsgálati módszer felhasználását aján­lották a különösen bonyo­lult sérülések és törések di­agnosztizálására. A 'lézer se­gítségével fényérzékeny le­mezen kapott hologram rep­rodukálja a sérülés teljes térhatású optikai képét. Le­hetővé teszi még a legpará­nyibb repedések és belső szi­lánkdarabok észlelését is. A kísérletek meggyőznek arról, hogy a lézereknek a szájse­bészetben is jövőjük van. Se­gítségükkel lényegesen leegy­szerűsíthető a fogprotézisek előállításánál használatos sablonok és minták készíté- se. fAPN—KS) Berlini épftkeiések Két műszakban a tetőn Soha nem folyt még any- nyi építkezés Berlinben, az NDK fővárosában, mint az idén. Háborús foghíjak egész sora tűnik el szinte hónapok alatt: középületek, szállodák, lakások magasodnak, épül­nek a helyükön. A múlt ősz- szöl a Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 35. évfordulóján adták át a kö­zönségnek a német kultúra és művészet világhírű alko­tását, a teljesen átépített és felújított Deutsches Theatert. Oj otthont kapott a könnyű múzsa is: nyugati szakem­berek megállapítása szerint a földrész legkorszerűbb és legnagyobb szórakoztató kombinátja az új Friedrich- stadtpalast. Berlin „nagykör- útjává” építik ki a Fried- richstrassét: fényes üzletek, szórakozóhelyek, és persze lakások ezrei kapnak ott he­lyet. A városalapítás 750. év­fordulójára, 1987-re újra tel­jes pompájában tárul a ber­liniek és vendégeik szeme elé a második világháború­ban jóformán teljesen elpusz­tult Akadémia tér és környé­ke. Schinkelnek, a múlt szá­zad jeles német építészének sok alkotása. Maradjunk azonban a je­lennél! Az idén 32 700 lakást adnak át Berlinben, mintegy negyedrészt korszerűsített otthont. Olvasmányainkból is tudjuk: a századforduló ide­jén rendkívüli mértékben iparosodott és népesedett Berlinben gomba mód kelet­keztek a minden komfort nélküli bérkaszárnyák. Ame­lyiket érdemes, felújítják, el­látják minden kényelemmel, ha lehet, még a távfűtésbe és a melegvíz-szolgáltatásba is bekapcsolják. Berlin kilenc kerületében nem csupán a helyi építő­ipari vállalatok egész sora, 85 ipari szövetkezet, és ezer­nél több magán kisiparos is részt vesz a főváros lakás­korszerűsítése programjának teljesítésében. Még így is ke­vés lenne a munkáskéz, ha nem segítenének már évek óta az ország minden részé­ből érkezett ifjúsági brigá­dok százai. Külön figyelemre méltó az a lelemény és körültekintés, amellyel az építő kollektívák és az egyes dolgozók is hoz­zájárulnak a költségek ész­szerű csökkentéséhez. így például előbb alaposan föl­mérik, hogy mely anyagokat, készülékeket és más beépített tárgyakat lehet újra fölhasz­nálni. esetleges javítással is­mét használhatóvá tenni a lakáskorszerűsítéskor. A le­bontott. illetve kiszerelt anyagok (tégla, ablak, eresz­csatorna, vízmelegítő, cserép­kályha) 35—40 százalékát is visszanyerhetik a gondos ke­zeléssel. Számos, nálunk is bevezethető technológiát és eljárást — ésszerűsítést, újí­tást, sőt szabadalmat! — dol­goztak ki ajtók, ablakok, külső és belső falak utólagos hőszigetelésére, előre szerelt fürdőszoba és konyhai vizes­blokkok tíz nap alatti beépí­tésére a régi házakba! Az idei első hónapok ta­pasztalatait összegezve el­mondhatják a berlini építők, hogy bevált a március 1-én kezdődött kétműszakos tető- felújítás. Reggel öttől, hattól este kilencig, tízig dolgoznak a brigádok a felújításra, ja- vításra-*váró berlini háztető­kön. Az idén 878 ezer négy­zetméter tetőt kell rendbe hozniuk. A magasban dolgo­zó munkacsoportok kivétel nélkül komplexbrigádok, ami azt jelenti, hogy kőművesek, ácsok, bádogosok és persze tetőfedők egyaránt tagjai a közösségeknek. A több szak­ma képviselői tervszerű üte­mezésben, egymás mellett és szeme láttára dolgoznak, hogy később ne fordulhasson elő egymásra mutogatás, ha netán valakinek a hibájából beáznék a tető ... Kulcsár László Új vasútvonal a Szovjetunióban! Az új vasútvonal, amely­nek építését 1985—1990 kö­zött tervezik, a Bajkál— Amur vasúti fővonalat köti össze a „gyémánt”-főváros- sal, Jakutszkkal. A jövendő vasútvonal von­zásterülete több mint 3 mil­lió km2, A terület bővelke­dik nyersanyagokban. Már folyik az arany, a gyémánt és a polimetallikus ércek termelése, jelentős szén-, vasérc-, apatit-, kőolaj-, to­vábbá földgázkészleteket tár­tak fel. Az eddigi szállítás a Léna folyón történt, de az alacsony vízszintje és az, hogy csak rövid ideig hajózható, nem tette lehetővé az igényelt mennyiség szállítását. Egyre nagyobb mennyiségű rako­mányt kellett légi úton, illet­ve közúton szállítani, ami nagyon megdrágította a szál­lítási költségeket. Az új vasútvonal terhelé­se a tervek szerint 2000-ig: Jakutszk irányába Berkakit —Tommot közötti 380 kilo­méteres szakaszon évi 10,4— 6,3 millió tonnát, a Tommot —Jakutszk közötti 450 kilo­méteres szakaszon pedig évi 5,9 millió tonnát ér el. Az építés befejezését kö­vetően a forgalom napi 34— 13 vonatpár lesz, úgy, hogy Berkakittól Tommotig foko­zatosan csökken a vonatok száma. A jövendő vasútvonal men­tén négy állandó település épül, ahol a közel kétszáz­ezer főből álló üzemeltető személyzet számára építenek nagy komfortfokozatú laká­sokat. Lóról — motorra Terjed a motorkerékpár Mongóliában. A képen a Hen- tlj kerületi Sz. Batdelger állattenyésztő brigádvezető csa­ládjával kirándulásra indul — ló helyett motorkerék­párral. A „foltlakók” megtelepednek A fekete folt Vietnamban nem csillagászati, hanem na­gyon is földi jelenség: a hegyoldalon felégetett dzsun­gelrész után marad. Min­denütt látni ilyen felégetett területeket az ország hegyes vidékein, ahol az elpusztított növényzet már nem állja út­ját az eróziónak, sziklásra kopik a tavaly még őserdő­től burjánzó hegyhát. Ha lé­gi fénykép készülne, e fekete foltok teljes pontossággal je­leznék a Vietnamban élő no­mád törzsek, a még meg nem települt etnikai kisebbségek vándorlásának útvonalát. Ezek ugyanis nem az ázsiai alföldeken honos árasztásos rizstermesztést alkalmazzák, hanem az úgynevezett raga­csos rizs művelését. Ami úgy történik, hogy a nomád törzs — a tay, a thai, a dao, a meo, az ede, a van kieu, a nung és még kb. 60 féle nemzeti-etnikai kisebbség tagja — tavasz táján meg­telepszik a hegyhát újonnan birtokba vett részén. Első dolga hogy felégeti a dzsun­gelt maga körül, az így ke­letkező humuszos hamuréteg körülbelül egy évre elegendő termőréteget biztosít. Ezen terem a száraz, másnéven ra­gacsos rizs, legfeljebb három aratásnyit. Ezután a törzs újabb alkalmas hegyhátat keres magának. A maguk után hagyott részen pedig olykor tíz év is eltelik, mi­re a természet újraéled. A hegylakók, akik körül­belül hetvenféle nyelvet be­szélnek, lassacskán létrehoz­zák írásbeliségüket. A hanoi nyelvészeti intézet segítségé­vel eddig tizenöt kisebbségi nyelv ábécéje készült el. (Csak most jutottak saját ábécéhez a valaha oly hatal­mas Cham-birodalom leszár­mazottai is.) Iskolába jutnak a gyerekek — a megfelelő korúak mintegy hetven szá­zaléka el is végzi az általá­nost. Utoléri a hegylakókat az orvos, s ha letelepednek, az első az iskola és a ren­delő felépítése. Az életformaváltásrt jelzik a hegyháton épülő kórházak: ez már a végeredmény, ad­dig azonban nehéz az út. Az utóbbi négy évtizedben esz­tendőnként negyven—hetven­ezer nomád települ le, elsa­játítva a kórházépítés, a csa­tornaásás, a vizes rizster­mesztés titkait. Volt eset, hogy a néphadsereg egy hegyhátra vezényelt százada tanította meg az ottlakó no­mádokat a faeke, a fémkés és a balta használatára — ők pedig a hegyi állattartás titkait tanulták el. Ma már az állami gazdaság nyugdí­jasai azok a cham lányok, akik az ötvenes évek elején maradásra bírták az alföld­ről jött kinh (vietnami) ka­tonákat ... Az etnikai kisebbségek — állami segítséggel — hűen őrzik hagyományaikat, kul­túrájukat. Legtöbbjük iro­dalma valósággal felvirág­zott az írásbeliség létrejötté­vel. Az olvasó talán emlék­szik még a világhírűvé lett Bombo dalra, amelyet Xuan Hong vietnami zeneszerző jegyzett fel a Song Be tar­tománybeli sztiengekhez tar­tozó törzsnél járva. A hábo­rúellenes Bombo „song” is­mert lett Amerikában is. Az sem ritkaság, hogy a többsé­giek veszik át valamelyik nemzetiség szokásait: a mu- ongok díszes fejkendője di­vatcikk a hanoi lányok köré­ben. A felemelkedés és a saját kultúra (továbbfejlődése har­monikus viszonyt alakított ki a kinhek és a kisebbségiek között. Vannak persze, fő­ként Közép-Vietnam egyes részein, ellenséges hangula­tok is: ezeknél a helyi veze­tők nem szívesen mondaná­nak le anakronisztikus elő­jogaikról. Népük azonban túlnyomórészt már hátat for­dított ezeknek. Egyébként a nemzetiségek lakta területeken a helyi ve­zetők kétharmada, az orvo­sok, tanítók, műszakiak négyötöde kisebbségi szár­mazású. Természetes és nyil­vánvaló, hogy a lakosság anyanyelvén intézi ügyeit — s mert nem kényszer, szíve­sen megtanul vietnamiul is. (Ez még az eddig le nem te- lepültekre is vonatkozik.) S bár a jövőben sem lesz köny- nyű: bizonyos belátható időn belül eltűnnek a fekete fol­tok a hegyhátakról, újabb, állandó falvaknak adva helyt. Füzes Oszkár Körhinta és hullámvasút a phenjani vidámparkban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom