Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

1985. június 8. ( to«jwA— _ _ KÉPÚJSÁG 3 Pozsgay Imre: Állampolgár és állam Most, amikor a választó- polgár bizalmából, az 1983-as választási törvény pozitív ak­tivitást hozó alkalmazásával létrejönnek az új népképvi­seleti szervek, a tanácsok, az országgyűlés, — érdemes is­mét szólni állam és állam­polgár viszonyának elvi kér­déseiről. Fontos mindenek­előtt arról szólni, hogy ál­lam és állampolgár együtt­működésének fejlesztésében óriási jelentősége, szerepe van a Hazafias Népfrontnak, mint széles körű tömegmoz­galomnak; amely ebben a kapcsolatban az állampolgá­rok közössségét valósiltja meg, s alkotmányos szere­pet tölt be a népképviseleti szervek létrehozásában. A szocializmus — Marx szavaival — még a szükség- szerűség birodalma, ahol bo­nyolult társadalomszerkezet és bonyolult munkamegosz­tás van, ahol nagy a szaka­dék a szükségletek és a ki­elégítésükhöz rendelkezésre álló eszközök, javak között. A szükségletek kielégítése itt is még az érdekek mozgatta konfliktusok megoldása, kompromisszumok eredmé­nyeként kialakuló közmeg­egyezés útján történik. Ez a bonyolult, történel­mileg meghatározott korlá­tok közé szorított szerkezet az oka, hogy a szocializmus­ban szükség van azokra a hatalmi szervezetekre, álla­mi intézményekre, melyek képesek biztosítani a rend­szer stabilitását, és megfele­lő orientációját, haladását. Ugyanakkor a szocializmus — minden korlátja ellené­re — az ember felszabadítá­sának első foka is. Ezért az állam itt már, a politikai de­mokrácia segítségével, az ember felszabadulásának esz­köze is. Az állam: egység és kiegyensúlyozottság A szocialista viszonyok uralomra jutásával és álta­lánossá válásával megszűnt ugyan valamely osztály poli­tikai elnyomásának szüksé­gessége, de nem szűnt meg a társadalmi-gazdasági folya­matok politikai irányításá­nak szükségessége. A párt- irányítás eszköze: a közpon­tilag szervezett államhatalom és -igazgatás. A társadalom állami igazgatása szükséges, mert az érdekkülönbségek­ből és érdekellentétekből ke­letkező ellentmondások at fel kell ismerni, és megoldásu­kat államigazgatási, politi­kai eszközökkel elősegíteni. Az állam funkciói között változatlanul kitüntetett he­lyet foglal el a gazdasági fo­lyamatok szabályozása. Az állam feladata megteremteni — főleg gazdasági és gaz­daságpolitikai, de szükség esetén adminisztratív eszkö­zökkel is — a társadalmi új­ratermelési folyamat és a vállalati önállóság közötti összhangot. Természetesen a társadalom alapvető érdekei­nek szem előtt tartásával. Feladata a szocialista tulaj­donviszonyok alapján szer­vezni az elosztást, a koope­rációs viszonyokat, a terme­lési ágazatok koordinációját. Még hosszú ideig csak az állam lesz képes rendelkezni és megfelelően élni azokkal az eszközökkel, amelyek se­gítségével ki lehet számíta­ni és jelezni a tudományos- technikai forradalom várha­tó gazdasági és társadalmi hatását. Továbbra is az állami esz­közök ígérkeznek legmegfe­lelőbbnek a természet és tár­sadalom viszonyának szabá­lyozására, az emberi környe­zet tudatos védelmére. Az ál­lam felmérheti és befólyásol- Ihatja a demográfiai viszo­nyokat, elháríthatja vagy mérsékelheti a természeti Icsapásokat. Az ideológiai-kulturális fel­iadatok tekintetében belátha­tó ideig csak állami mód­szerekkel lehet megszervez­ni az egész társadalom meg­felelő képzését, nevelését, a műveltség színvonalának emelését. A két világrendszer létéből adódó ellentmondások miatt az állam irányítja a külkap- csolatokat, fenntartja a szük­séges katonai erőket, szerve­zi a nemzetközi gazdasági kooperációt és a nemzetközi munkamegosztást. Csak a többség jóváhagyásával Ezeket a feladatokat azon­ban csak akkor láthatja el eredményesen, ha bírja az állampolgárok többségének jóváhagyását, támogatását, az elhatározásban és a kivite­lezésiben a többség részvéte­lét. A társadalmi fejlődés jelenlegi folkán ugyanis nincs rá lehetőség, hogy az állampolgárok közvetlenül és naponta irányítási funkciókat töltsenek be a társadalom­ban. A legtöbb irányítási funkció folyamatosságot, szervezettséget igényel, és megköveteli az irányítóktól, hogy különleges szakképzett­séggel, felkészültséggel ren­delkezzenek. A termelőerők mai szín­vonalán nagy intenzitású és egyúttal nagy energiákat le­kötő társadalomigazgatásra ■van szükség. E közben a tár­sadalom igényt tart minden ember munkájára a munka- megosztás más-más terüle­tén. Ilyen körülmények kö­zött megengedhetetlen, hogy a legkülönbözőbb képzettsé­gű emberek, időnként ott­hagyva a munkamegosztás­ban rájúk szabott feladato­kat, közvetlenül részt vegye­nek a társadalom igazgatá­sában. (A szabad idő ehhez még nem elegendő!) Napja­inkban mlég a társadalom igazgatását elkülönült, szak­jellegű tevékenységnek kell tekinteni, amely része a munkamegosztásnak, és ezt a funkciót az államapparátus­ba tömörült szákemberek hi­vatásszerűen látják el. Az elkülönült igazgatási gépe­zet megszűnése csak a na­gyon távoli jövőben követ­kezhet be. Messzi még az az idő, amikor az emberek igaz­gatása helyébe a dolgok igaz­gatása lép. Addig az egész társadalomnak messzemenő érdeke fűződik egy szaksze­rűen, hatékonyan működő, jól ellenőrzött államigazga­táshoz. A hivatalnokuralom: passzivitás Kétségtelenül jogos az ag­godalom, hogy az igazgatás elkülönülése az igazgatósak­tól kitermelheti az igazgatá­si szervek lélektelen forma­lizmusát, bürokratizmusát és konzervativizmusát. Ennek következménye az emberek passzivitása lehet, hiszen ha az apparátusok magukat a mindentudók testületének te­kintik, és az állampolgáro­kat megvetéssel kezelik, nem is lehet másra számítani. Ha a hivatalnokok figyelmét túl­zottan leköti az agyonrészle­tezett szabályok gondos al­kalmazása, megtörténhet, hogy tevékenységük célját teljesen szem elől tévesztik. 1985-ben Az állam apparátusa a szo­cializmusban is magában hordja a bürokratizálódás veszélyét. E veszély ellen a szocialista demokrácia fej­lesztésével lehet felvenni a harcot, kiépíteni a bürokra­tizmus elleni biztosítékokat. A bürokratikus tendenciákat nem lehet egyetlen huszár­vágással megszüntetni. Fo­lyamatos, kitartó küzdelemre van szükség, mert meg-meg- újuló lehetőségről van szó. A harc két síkon folyhat: egy­részt az államélet demokra­tikus intézményeinek fejlesz­tése terén, amelyekben akti­vizálódhat az állampolgár, és mint az állam alanya, mint megbízó figyelemmel kí­sérheti az államapparátus működését. Ezt a szerepet kell betöltenie az állampolgár bizalmából az országgyűlés­nek és a helyi tanácsnak. Másrészt magában az állaim- apparáltushan, úgy, hogy erő­sítik benne a demokratikus szervezetre jellemző vonáso­kat, azaz az államapparátus dolgozói kialakítják saját munkahelyük demokratizmu­sát, és maguk is küzdenek a bürokratikus jelenségek el­len. Tehát a szakiigazgatási szervezetek demokratikus el­lenőrzésének biztosítása ér­dekében magának a szak- igazgatásnak demokratizálá­sára is szükség van. Az egyén és társadalom egymáshoz való viszonya a szocializmusban is még alap­vetően az állampolgár és az állam egymáshoz való viszo­nyában nyilvánul meg. Ez a legtöbb esetben különböző intézmények közvetítésével valósül meg. De ez a viszony lényegében különbözik attól, ami az állampolgár és állam viszonyát a szocializmus előt­ti társadalmakban jellemez­te, mert ma a különböző in­tézmények segítségével a dol­gozó emlber saját államával kerül kapcsolatba. Ennek az elvnek az érvé­nyesülését segíti a szocialis­ta demokrácia fejlesztése az államéleltben, vagyis az ál­lamintézmények átalakítása úgy, hogy következetesen megvalósulhasson a marxi követelmény: „az állam a társadalom fölé rendelt szervből a társadalomnak mindenben alárendelt szerv­vé váljék”. Az állampolgár jogérzéke A szocialista állam ered­ményes működése, demokra­tizmusának fejlődése felté­telezi azt az államappará­tust, amelynek fejlett a jog­tudata és jogérzéke, s amely természetesnek tartja, hogy a jogrend a kötelezettség rendje is. Az ilyen állampol­gár azoknak a viszonyoknak a terméke, amelyekben az emberek az államhatalmat nem kényszerűen elviselendő külső erőnek tekinltik, ha­nem saját eszközüknek saját rendjük megszervezésére. Olyan eszköznek, mely ha­talmát attól nyeri, hogy az állampolgárok közvetlenül vagy képviselőik útján nem­csak véleményükkel, hanem cselekvő részvételükkel is támogatják. Ez a követel­mény a szocialista állam de­mokratikus intézményei, és a felvilágosult, tudatos ál­lampolgár találkozásával va­lósul meg. Az országgyűlési és tanácsi választások, az új választási törvény első és nagy sikerű alkalmazása, a választások népfrontos jelle­gének kidomborodása nagy lépésit jelent előre a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­ben, az állampolgár és a szo­cialista állam együttműkö­désének erősítésében. hírről Az elmúlt héten kollégám e hasábokon óvatosan fogalmazva írta le: „lehet, hogy aiz év 22. hete meghozta az évszaknak megfelelő időjárást” — ezt most határo­zattan le is szögezhetjük. Június 3-i szá­múinkban örömmel adtunk hírt arról, hogy „Itt a strandszezon és a meleghullám hatására a Tolna Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat úgy döntött, hogy már egy héttel korábban — a tervezett nyitásnál — szélesre tárja a szekszárdi strand ka­puit. Az időjárás változásnak azonban még­örülnek. Megváltozott ott is a munka is inkább a mezőgazdaságban dolgozók pezsgése. A mezőgazdaságnál maradva és naponta élvezve termékeit, aligha gondo­lunk arra például, hogy csökken a tej mennyisége. No, nem azért, mert fogyaszt­juk, hanem a megtermelt kevesebb az ed­digieknél. Ez ma még nem érezteti hatá­sát, mert annak ellenére sikerült egyen­súlyt tartani, hogy naponta 7—8 ezer te­hén által leadott tejmennyiséget kell ta­karmányozás oéljiára fordítani, mert eny- nyi kerül vissza, vagy ennyi marad meg a kereskedelemben országosan. Szaporodásbiológia - számítógép E két fogalom ezúttal szorosan kapcso­lódik az előbbiekhez, a tejtermeléshez, a szarvasmarha-tenyésztéshez. Mind több szó esik napjainkban a számítástechnikai kultúra kialakításáról és általános alkal­mazásának lehetőségeiről. A mezőgazda­ság gyors ütemű fejlődése is megköveteli, igényli a korszerű információs rendszerek kialakítását. A mezőgazdaság ellátására létrehozott megyei AGROKER vállalatok részére 1980 óta országosan egységes adat­feldolgozási rendszer üzemel a SZÜV me­gyei számítóközpontjaiban. Szeikszárdon június 5-én rendeztek tanácskozást a „Szarvas marha telepek szaporodásbiológiái adatait feldolgozó számítógépes rendszer alkalmazásáról”. A szaporodásbiológiái rendszer kidolgozásának céljia egyértelmű. Olyan számítógépes programot alakítottak ki, amely a tejtermelő gazdaságok terme­lési eredményeit jó irányban befolyásol­ja. A célok között az is szerepel, hogy az állatok genetikai képességét maximálisan kifejtsék, mind a tejtermelés, mind a sza­porulat terén. A tájékoztatóban elhang­zott, hogy a Holstein-fríz tehenek kötet­len tartásban különböző tejtermelésű cso­portokban találhatók. Ezek a tehenek „lak- tádójiuk” első felében olyan magas tejter­melésre képesek, aminek energiaszintjét nem, vagy csak nehezen lehet biztosítani. Ebből adódik, hogy ez a fajta az ivarzás tüneteit nem mutatja egyértelműen, azaz sók a csendesen ivarzó. Ha az első két ivarzást nem veszik észre, hosszú időre ki­maradhat a további ivarzás. így a két el- lés közötti jdő indokolatlanul megnyúlik és a termel« alacsonyabb lesz. Ehhez a megfigyeléshez sók adminisztrációra volt szükség. A tapasztalatokról számoltak be szekszárdi tanácskozásukon a szakembe­rek és megvitatták e rendszer továbbfej­lesztésének, országos hálózatba kapcsolá­sának lehetőségeit is. ilyen-olyan eszközzel, de serkenteni kell. Legkézenfekvőbb olyan díj, jutalom felmu­tatása, amelyért a versenyre kelő azt mondja: „ezért mindent!” Részt vettem a szakmunkástanulók tanulmányi versenyé­nek eredményhirdetésén. Az országos szin­ten első helyezést elért diák jutalma meg­közelítette az ötszáz forintot. Mit tesz a boldognlak nevezhető győztes, egy fintort vág és jelzi azt is, hogy a jövőben milyen mértékben számíthatnak személyére. Ezzel azt alkarom hangsúlyozni, hogy egész éves munkát, fáradságot ilyen nevetséges ösz- szeggel ne értékeljünk, díjazzunk. Akkor inkább maradjon csák az erkölcsi elisme­rés. Egyáltalán ne a pénz ösztökéljen sen­kit, semmilyen versenyben. Példázzam ép­pen a borversenyt, ahol a díj egy díszes oklevél, amely éveken keresztül hirdeti a szőlősgazda örömmel és fáradhatatlanul végzett munkájának eredményét. Nádor Iván köszönti a számítóközpont ta­nácskozásának résztvevőit Versenyek és díjak A 23. hét hírei között olvashattunk ered­ményhirdetésekről, különböző versenyek díjainak átadásáról. Egyebek között — és hadd kapcsolódjunk előző témánkhoz — a Tolna Megyei Tanács V. B. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályának az 1984. évi tej- és hústermelési versenyének eredményhirdetéséről is. Ezen a héten ad­ták át a történelmi borvidék borverseny­díjait, de a „Kell a jó könyv...” olvasó­pályázat győzteseit is a napokban köszön­tötték. Talán szélsőségesnék tűnik a két példa ilyetén említése, de közös bennük, hogy versenyre készteti a téma érdeklődő­it. A kitűzött díjak pedig motiválnak. Ép­pen ezért került szóba most a verseny és a díj. Kétségtelen, hogy a cél elérését Díjátadás a gyermekrajzi pályázat ered­ményhirdetésén Alkotások kirakatban Verseny kapcsán kér teret a következő néhány gondolat is. A megyei könyvtár Jacob Grimm születésének 200. évforduló­ja alkalmából gyermeknajz-pályázatot hir­detett. A megyéből 202 rajz érkezett a bí­ráló rajztanárok elé. A Grimm-mesék hő­sei című pályázat anyaga — mint tudósí­tottunk róla — a szekszárdi gyermek- könyvtár kirakatába kerül, hogy azok is megtekinthessék, akik koruknál, vagy egyéb oknál fogva nem látogatják belül­ről a könyvtárat. A kirakat mindig is az utca emberével beszélgetett. Fontosabbnál fontosabb információt szolgáltat alig ész­revehetően. Az utóhbi napokban kirakat­ban láthatjuk az iskolák végzős növendé­keinek fényképeit is. Ilyenkor kicsit el­torzulnak a kirakatok, mert bár minden­ki várja ezeket a nagyméretű tablókat, de végül is rendezetlenül kerülnek közszem­lére, a különben gonddal tervezett kirakat áruit el-elfedve. Érdemes elgondolkodni azon is, vajon miért szűnt meg a Kirakat Galéria, amely fiatal képzőművészeknek kínált jó bemutatkozási lehetőséget Szek- szárd központjában, örvendetes tehát a gyermekkönyvtár terve és követendő is, ha a kirakat funkcióját őrizve, ízléssel ren­dezett kirakat marad. Klub a vásáron Diagnosztikai vizsgálat, motor, futómű, lengéscsillapító műszeres beállítása, gumi­abroncs-szerelés, centrírozás. Ezeket a fo­galmakat hallva az olvasó nyomban rájö­het, hogy az autóklub tevékenységéről van szó. A Magyar Autóklub Tolna Megyei Szervezetének nyolcezer-háromszáz tagja van. Ök rendszeresen élnek a klubtagság­ból adódó lehetőségeikkel. Hónapról hó­napra, új és új ötletek megvalósításával szolgálják a közlekdés biztonságát^ az autózás örömét. Az egyre több műszer, amely a műszaki állomásokon található, már-már tudományos laboratóriumra, ku­tatóintézetre emlékezteti a belépőt. Mind­ez növeli az autósak irántuk érzett bizal­mát. Az örömben akad üröm is, hiszen az alkatrész beszerzése a klubtagot terheli. Bizonyára az üröm megszüntetését, vagy bizonyos mértékű oldását célozza az a leg­utóbbi kezdeményezés is, hogy megjelen­nék a szekszárdi vásárokon. Az itt eladás­ra szánt, vagy megvásárolt személygép­kocsit a műszaki állomás ügyeletese díj­mentesen átvizsgálja. Ezeken a napokon a klubtagok sorába való lépés is kedvezmé­nyes áron történik. Mindezek közlésének idejét azért időzí­tettük éppen mostanra, mert a nyár az utazások szezonja is. Az országúton köz­lekedőket bármikor érheti valamilyen bal­eset. Ilyenkor minden segítség jól jön, kü­lönösen jó tudni, hogy hol találhatók a „sárga angyalok”. Paks, Dombóvár, Nagy- dorog, Pincehely és a megyeszékhely mű­szaki állomásai az autóklub tagjain kívül is készséggel segítenek a hozzájuk fordu­lóknak. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom