Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
1985. június 8. ( to«jwA— _ _ KÉPÚJSÁG 3 Pozsgay Imre: Állampolgár és állam Most, amikor a választó- polgár bizalmából, az 1983-as választási törvény pozitív aktivitást hozó alkalmazásával létrejönnek az új népképviseleti szervek, a tanácsok, az országgyűlés, — érdemes ismét szólni állam és állampolgár viszonyának elvi kérdéseiről. Fontos mindenekelőtt arról szólni, hogy állam és állampolgár együttműködésének fejlesztésében óriási jelentősége, szerepe van a Hazafias Népfrontnak, mint széles körű tömegmozgalomnak; amely ebben a kapcsolatban az állampolgárok közössségét valósiltja meg, s alkotmányos szerepet tölt be a népképviseleti szervek létrehozásában. A szocializmus — Marx szavaival — még a szükség- szerűség birodalma, ahol bonyolult társadalomszerkezet és bonyolult munkamegosztás van, ahol nagy a szakadék a szükségletek és a kielégítésükhöz rendelkezésre álló eszközök, javak között. A szükségletek kielégítése itt is még az érdekek mozgatta konfliktusok megoldása, kompromisszumok eredményeként kialakuló közmegegyezés útján történik. Ez a bonyolult, történelmileg meghatározott korlátok közé szorított szerkezet az oka, hogy a szocializmusban szükség van azokra a hatalmi szervezetekre, állami intézményekre, melyek képesek biztosítani a rendszer stabilitását, és megfelelő orientációját, haladását. Ugyanakkor a szocializmus — minden korlátja ellenére — az ember felszabadításának első foka is. Ezért az állam itt már, a politikai demokrácia segítségével, az ember felszabadulásának eszköze is. Az állam: egység és kiegyensúlyozottság A szocialista viszonyok uralomra jutásával és általánossá válásával megszűnt ugyan valamely osztály politikai elnyomásának szükségessége, de nem szűnt meg a társadalmi-gazdasági folyamatok politikai irányításának szükségessége. A párt- irányítás eszköze: a központilag szervezett államhatalom és -igazgatás. A társadalom állami igazgatása szükséges, mert az érdekkülönbségekből és érdekellentétekből keletkező ellentmondások at fel kell ismerni, és megoldásukat államigazgatási, politikai eszközökkel elősegíteni. Az állam funkciói között változatlanul kitüntetett helyet foglal el a gazdasági folyamatok szabályozása. Az állam feladata megteremteni — főleg gazdasági és gazdaságpolitikai, de szükség esetén adminisztratív eszközökkel is — a társadalmi újratermelési folyamat és a vállalati önállóság közötti összhangot. Természetesen a társadalom alapvető érdekeinek szem előtt tartásával. Feladata a szocialista tulajdonviszonyok alapján szervezni az elosztást, a kooperációs viszonyokat, a termelési ágazatok koordinációját. Még hosszú ideig csak az állam lesz képes rendelkezni és megfelelően élni azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével ki lehet számítani és jelezni a tudományos- technikai forradalom várható gazdasági és társadalmi hatását. Továbbra is az állami eszközök ígérkeznek legmegfelelőbbnek a természet és társadalom viszonyának szabályozására, az emberi környezet tudatos védelmére. Az állam felmérheti és befólyásol- Ihatja a demográfiai viszonyokat, elháríthatja vagy mérsékelheti a természeti Icsapásokat. Az ideológiai-kulturális feliadatok tekintetében belátható ideig csak állami módszerekkel lehet megszervezni az egész társadalom megfelelő képzését, nevelését, a műveltség színvonalának emelését. A két világrendszer létéből adódó ellentmondások miatt az állam irányítja a külkap- csolatokat, fenntartja a szükséges katonai erőket, szervezi a nemzetközi gazdasági kooperációt és a nemzetközi munkamegosztást. Csak a többség jóváhagyásával Ezeket a feladatokat azonban csak akkor láthatja el eredményesen, ha bírja az állampolgárok többségének jóváhagyását, támogatását, az elhatározásban és a kivitelezésiben a többség részvételét. A társadalmi fejlődés jelenlegi folkán ugyanis nincs rá lehetőség, hogy az állampolgárok közvetlenül és naponta irányítási funkciókat töltsenek be a társadalomban. A legtöbb irányítási funkció folyamatosságot, szervezettséget igényel, és megköveteli az irányítóktól, hogy különleges szakképzettséggel, felkészültséggel rendelkezzenek. A termelőerők mai színvonalán nagy intenzitású és egyúttal nagy energiákat lekötő társadalomigazgatásra ■van szükség. E közben a társadalom igényt tart minden ember munkájára a munka- megosztás más-más területén. Ilyen körülmények között megengedhetetlen, hogy a legkülönbözőbb képzettségű emberek, időnként otthagyva a munkamegosztásban rájúk szabott feladatokat, közvetlenül részt vegyenek a társadalom igazgatásában. (A szabad idő ehhez még nem elegendő!) Napjainkban mlég a társadalom igazgatását elkülönült, szakjellegű tevékenységnek kell tekinteni, amely része a munkamegosztásnak, és ezt a funkciót az államapparátusba tömörült szákemberek hivatásszerűen látják el. Az elkülönült igazgatási gépezet megszűnése csak a nagyon távoli jövőben következhet be. Messzi még az az idő, amikor az emberek igazgatása helyébe a dolgok igazgatása lép. Addig az egész társadalomnak messzemenő érdeke fűződik egy szakszerűen, hatékonyan működő, jól ellenőrzött államigazgatáshoz. A hivatalnokuralom: passzivitás Kétségtelenül jogos az aggodalom, hogy az igazgatás elkülönülése az igazgatósaktól kitermelheti az igazgatási szervek lélektelen formalizmusát, bürokratizmusát és konzervativizmusát. Ennek következménye az emberek passzivitása lehet, hiszen ha az apparátusok magukat a mindentudók testületének tekintik, és az állampolgárokat megvetéssel kezelik, nem is lehet másra számítani. Ha a hivatalnokok figyelmét túlzottan leköti az agyonrészletezett szabályok gondos alkalmazása, megtörténhet, hogy tevékenységük célját teljesen szem elől tévesztik. 1985-ben Az állam apparátusa a szocializmusban is magában hordja a bürokratizálódás veszélyét. E veszély ellen a szocialista demokrácia fejlesztésével lehet felvenni a harcot, kiépíteni a bürokratizmus elleni biztosítékokat. A bürokratikus tendenciákat nem lehet egyetlen huszárvágással megszüntetni. Folyamatos, kitartó küzdelemre van szükség, mert meg-meg- újuló lehetőségről van szó. A harc két síkon folyhat: egyrészt az államélet demokratikus intézményeinek fejlesztése terén, amelyekben aktivizálódhat az állampolgár, és mint az állam alanya, mint megbízó figyelemmel kísérheti az államapparátus működését. Ezt a szerepet kell betöltenie az állampolgár bizalmából az országgyűlésnek és a helyi tanácsnak. Másrészt magában az állaim- apparáltushan, úgy, hogy erősítik benne a demokratikus szervezetre jellemző vonásokat, azaz az államapparátus dolgozói kialakítják saját munkahelyük demokratizmusát, és maguk is küzdenek a bürokratikus jelenségek ellen. Tehát a szakiigazgatási szervezetek demokratikus ellenőrzésének biztosítása érdekében magának a szak- igazgatásnak demokratizálására is szükség van. Az egyén és társadalom egymáshoz való viszonya a szocializmusban is még alapvetően az állampolgár és az állam egymáshoz való viszonyában nyilvánul meg. Ez a legtöbb esetben különböző intézmények közvetítésével valósül meg. De ez a viszony lényegében különbözik attól, ami az állampolgár és állam viszonyát a szocializmus előtti társadalmakban jellemezte, mert ma a különböző intézmények segítségével a dolgozó emlber saját államával kerül kapcsolatba. Ennek az elvnek az érvényesülését segíti a szocialista demokrácia fejlesztése az államéleltben, vagyis az államintézmények átalakítása úgy, hogy következetesen megvalósulhasson a marxi követelmény: „az állam a társadalom fölé rendelt szervből a társadalomnak mindenben alárendelt szervvé váljék”. Az állampolgár jogérzéke A szocialista állam eredményes működése, demokratizmusának fejlődése feltételezi azt az államapparátust, amelynek fejlett a jogtudata és jogérzéke, s amely természetesnek tartja, hogy a jogrend a kötelezettség rendje is. Az ilyen állampolgár azoknak a viszonyoknak a terméke, amelyekben az emberek az államhatalmat nem kényszerűen elviselendő külső erőnek tekinltik, hanem saját eszközüknek saját rendjük megszervezésére. Olyan eszköznek, mely hatalmát attól nyeri, hogy az állampolgárok közvetlenül vagy képviselőik útján nemcsak véleményükkel, hanem cselekvő részvételükkel is támogatják. Ez a követelmény a szocialista állam demokratikus intézményei, és a felvilágosult, tudatos állampolgár találkozásával valósul meg. Az országgyűlési és tanácsi választások, az új választási törvény első és nagy sikerű alkalmazása, a választások népfrontos jellegének kidomborodása nagy lépésit jelent előre a szocialista demokrácia fejlesztésében, az állampolgár és a szocialista állam együttműködésének erősítésében. hírről Az elmúlt héten kollégám e hasábokon óvatosan fogalmazva írta le: „lehet, hogy aiz év 22. hete meghozta az évszaknak megfelelő időjárást” — ezt most határozattan le is szögezhetjük. Június 3-i számúinkban örömmel adtunk hírt arról, hogy „Itt a strandszezon és a meleghullám hatására a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat úgy döntött, hogy már egy héttel korábban — a tervezett nyitásnál — szélesre tárja a szekszárdi strand kapuit. Az időjárás változásnak azonban mégörülnek. Megváltozott ott is a munka is inkább a mezőgazdaságban dolgozók pezsgése. A mezőgazdaságnál maradva és naponta élvezve termékeit, aligha gondolunk arra például, hogy csökken a tej mennyisége. No, nem azért, mert fogyasztjuk, hanem a megtermelt kevesebb az eddigieknél. Ez ma még nem érezteti hatását, mert annak ellenére sikerült egyensúlyt tartani, hogy naponta 7—8 ezer tehén által leadott tejmennyiséget kell takarmányozás oéljiára fordítani, mert eny- nyi kerül vissza, vagy ennyi marad meg a kereskedelemben országosan. Szaporodásbiológia - számítógép E két fogalom ezúttal szorosan kapcsolódik az előbbiekhez, a tejtermeléshez, a szarvasmarha-tenyésztéshez. Mind több szó esik napjainkban a számítástechnikai kultúra kialakításáról és általános alkalmazásának lehetőségeiről. A mezőgazdaság gyors ütemű fejlődése is megköveteli, igényli a korszerű információs rendszerek kialakítását. A mezőgazdaság ellátására létrehozott megyei AGROKER vállalatok részére 1980 óta országosan egységes adatfeldolgozási rendszer üzemel a SZÜV megyei számítóközpontjaiban. Szeikszárdon június 5-én rendeztek tanácskozást a „Szarvas marha telepek szaporodásbiológiái adatait feldolgozó számítógépes rendszer alkalmazásáról”. A szaporodásbiológiái rendszer kidolgozásának céljia egyértelmű. Olyan számítógépes programot alakítottak ki, amely a tejtermelő gazdaságok termelési eredményeit jó irányban befolyásolja. A célok között az is szerepel, hogy az állatok genetikai képességét maximálisan kifejtsék, mind a tejtermelés, mind a szaporulat terén. A tájékoztatóban elhangzott, hogy a Holstein-fríz tehenek kötetlen tartásban különböző tejtermelésű csoportokban találhatók. Ezek a tehenek „lak- tádójiuk” első felében olyan magas tejtermelésre képesek, aminek energiaszintjét nem, vagy csak nehezen lehet biztosítani. Ebből adódik, hogy ez a fajta az ivarzás tüneteit nem mutatja egyértelműen, azaz sók a csendesen ivarzó. Ha az első két ivarzást nem veszik észre, hosszú időre kimaradhat a további ivarzás. így a két el- lés közötti jdő indokolatlanul megnyúlik és a termel« alacsonyabb lesz. Ehhez a megfigyeléshez sók adminisztrációra volt szükség. A tapasztalatokról számoltak be szekszárdi tanácskozásukon a szakemberek és megvitatták e rendszer továbbfejlesztésének, országos hálózatba kapcsolásának lehetőségeit is. ilyen-olyan eszközzel, de serkenteni kell. Legkézenfekvőbb olyan díj, jutalom felmutatása, amelyért a versenyre kelő azt mondja: „ezért mindent!” Részt vettem a szakmunkástanulók tanulmányi versenyének eredményhirdetésén. Az országos szinten első helyezést elért diák jutalma megközelítette az ötszáz forintot. Mit tesz a boldognlak nevezhető győztes, egy fintort vág és jelzi azt is, hogy a jövőben milyen mértékben számíthatnak személyére. Ezzel azt alkarom hangsúlyozni, hogy egész éves munkát, fáradságot ilyen nevetséges ösz- szeggel ne értékeljünk, díjazzunk. Akkor inkább maradjon csák az erkölcsi elismerés. Egyáltalán ne a pénz ösztökéljen senkit, semmilyen versenyben. Példázzam éppen a borversenyt, ahol a díj egy díszes oklevél, amely éveken keresztül hirdeti a szőlősgazda örömmel és fáradhatatlanul végzett munkájának eredményét. Nádor Iván köszönti a számítóközpont tanácskozásának résztvevőit Versenyek és díjak A 23. hét hírei között olvashattunk eredményhirdetésekről, különböző versenyek díjainak átadásáról. Egyebek között — és hadd kapcsolódjunk előző témánkhoz — a Tolna Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának az 1984. évi tej- és hústermelési versenyének eredményhirdetéséről is. Ezen a héten adták át a történelmi borvidék borversenydíjait, de a „Kell a jó könyv...” olvasópályázat győzteseit is a napokban köszöntötték. Talán szélsőségesnék tűnik a két példa ilyetén említése, de közös bennük, hogy versenyre készteti a téma érdeklődőit. A kitűzött díjak pedig motiválnak. Éppen ezért került szóba most a verseny és a díj. Kétségtelen, hogy a cél elérését Díjátadás a gyermekrajzi pályázat eredményhirdetésén Alkotások kirakatban Verseny kapcsán kér teret a következő néhány gondolat is. A megyei könyvtár Jacob Grimm születésének 200. évfordulója alkalmából gyermeknajz-pályázatot hirdetett. A megyéből 202 rajz érkezett a bíráló rajztanárok elé. A Grimm-mesék hősei című pályázat anyaga — mint tudósítottunk róla — a szekszárdi gyermek- könyvtár kirakatába kerül, hogy azok is megtekinthessék, akik koruknál, vagy egyéb oknál fogva nem látogatják belülről a könyvtárat. A kirakat mindig is az utca emberével beszélgetett. Fontosabbnál fontosabb információt szolgáltat alig észrevehetően. Az utóhbi napokban kirakatban láthatjuk az iskolák végzős növendékeinek fényképeit is. Ilyenkor kicsit eltorzulnak a kirakatok, mert bár mindenki várja ezeket a nagyméretű tablókat, de végül is rendezetlenül kerülnek közszemlére, a különben gonddal tervezett kirakat áruit el-elfedve. Érdemes elgondolkodni azon is, vajon miért szűnt meg a Kirakat Galéria, amely fiatal képzőművészeknek kínált jó bemutatkozási lehetőséget Szek- szárd központjában, örvendetes tehát a gyermekkönyvtár terve és követendő is, ha a kirakat funkcióját őrizve, ízléssel rendezett kirakat marad. Klub a vásáron Diagnosztikai vizsgálat, motor, futómű, lengéscsillapító műszeres beállítása, gumiabroncs-szerelés, centrírozás. Ezeket a fogalmakat hallva az olvasó nyomban rájöhet, hogy az autóklub tevékenységéről van szó. A Magyar Autóklub Tolna Megyei Szervezetének nyolcezer-háromszáz tagja van. Ök rendszeresen élnek a klubtagságból adódó lehetőségeikkel. Hónapról hónapra, új és új ötletek megvalósításával szolgálják a közlekdés biztonságát^ az autózás örömét. Az egyre több műszer, amely a műszaki állomásokon található, már-már tudományos laboratóriumra, kutatóintézetre emlékezteti a belépőt. Mindez növeli az autósak irántuk érzett bizalmát. Az örömben akad üröm is, hiszen az alkatrész beszerzése a klubtagot terheli. Bizonyára az üröm megszüntetését, vagy bizonyos mértékű oldását célozza az a legutóbbi kezdeményezés is, hogy megjelennék a szekszárdi vásárokon. Az itt eladásra szánt, vagy megvásárolt személygépkocsit a műszaki állomás ügyeletese díjmentesen átvizsgálja. Ezeken a napokon a klubtagok sorába való lépés is kedvezményes áron történik. Mindezek közlésének idejét azért időzítettük éppen mostanra, mert a nyár az utazások szezonja is. Az országúton közlekedőket bármikor érheti valamilyen baleset. Ilyenkor minden segítség jól jön, különösen jó tudni, hogy hol találhatók a „sárga angyalok”. Paks, Dombóvár, Nagy- dorog, Pincehely és a megyeszékhely műszaki állomásai az autóklub tagjain kívül is készséggel segítenek a hozzájuk fordulóknak. DECSI KISS JÁNOS
