Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-04 / 129. szám
1985. Június 4. ISÉPÜJSÁGS FIATALOK FIATALOK mm FIATALOK — Mi volt a téma tárgyalásának célja? — Amikor a párt ifjúság- politikai határozatának megyei végrehajtását átfogóan értékeltük, alapvetően arra kerestük a választ, hogy hogyan, milyen eszközökkel, és milyen eredménnyel tudtuk Tolna megyében mozgósítani az ifjúság alkotó energiáját és cselekvőkészségét céljaink érdekében, továbbá milyen sajátos gondjaink és nehézségeink vannak, amelyek akadályozzák az erőteljesebb előrehaladást. Szóltunk arról is, hogy az ifjúságpolitikai tevékenységünknek szerves részét képezik azok a döntések, amelyeket a megyei pártbizottság többek között gazdaságpolitikai, oktatás- és művelődés- politikai, nőpolitikái, lakásgazdálkodási, pártépítési kérdésekben az elmúlt időszakban hozott. Ezeket az ifjúság- politika, a párt társadalom- politikájának olyan stratégiai elemének kell tekintenünk, amely integrálódik a politikai munka egészébe, szinte valamennyi folyamatába. — Tehát folyamatról van szó? — Igen. Ugyanis, ha megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 15 esztendőben a legfontosabb megyei pártfórumokon milyen mélységben és megközelítésben foglalkoztunk az ifjúság helyzetével és az ifjúságpolitikával, a következőket látjuk: 1970-ben kiemelten hangsúlyoztuk, hogy a társadalom minden intézményének, szervének, szervezetének és az egyes embereknek, a szülőknek is megvan a sajátos felelőssége az ifjúság nevelésében, és sürgettük a pártszervek, szervezetek hatékony irányító, szervező, koordináló, ellenőrző munkájának erőTovább kell növelni az iljúság cselekvési terét, növelni felelősségét sítését. Megállapítottuk, hogy nem sikerül differenciáltan kielégíteni a fiatalok igényeit a politizálás, a művelődés, a közügyekben való aktív részvétel során, s a társadalmi szervezetek sem nőttek fel ez irányú feladataikhoz. Láttuk és érzékeltük azt a gondot is, hogy a közvetlen személyes foglalkozás a fiatalokkal nem kielégítő mindenből. A későbbiek során is megjelentek ezek a gondok, de újabbakkal is bővültek, egyre inkább előtérbe kerültek az ideológiai, politikai nevelő munka gondjai. Olyan feladatokat kellett meghatározni, amelyek hangsúlyosan, és elsősorban az ifjúság szocialista nevelésének, a közéleti munkába való bevonásának erősítését szolgálták. A hetvenes évek végétől jelentkező gazdasági — és az elsősorban ebből fakadó — társadalompolitikai nehézségek megyénkben sem maradtak hatás nélkül, s ez egyrészt tükröződik a fiatalok egyes rétegeinek anyagi, egzisztenciális helyzetének relatív romlásában, továbbá abban, hogy egyre inkább érzékelhető, erősödő az a felelősség- érzet és igény, amely a kedvezőtlen jelenségek megszüntetése, feloldása érdekében módosításra kényszeríti eddi. gi gyakorlatunkat. Biztos vagyok benne, hogy az előzőekben elmondott, kissé tendenciózus szemelvények nem tévesztenek meg senkit. Nem arról van szó, hogy az elmúlt időszakban nem születtek a fiatalok sorsát, helyzetét kedvezően befolyásoló eredmények, vagy az ifjúság- politikai határozat megvalósítása érdekében nem történtek jelentős erőfeszítések. Nagy hiba lenne az eredményeket nem látni, és nem propagálni. — Tolna mennyiben masabb ebből a szempontból, mint az ország többi megyéje? — A megyénkre jellemző társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok meghatározták az itt élő, dolgozó fiatalok életét, lehetőségeit. Tolna megye sok tekintetben hordoz olyan specifikus jegyeket, melyek eltérnek az országos tendenciáktól. Elég talán emlékeztetni az iparosodásban tapasztalható előrelépésre, a nagyberuházások megvalósítására, vagy a mezőgazdasági ágazat sikereire. A beruházások megvalósulása kivételesen kedvező helyzetet teremtett a fiatal korosztály munkába állása tekintetében, illetve a munkahelyet változtatni kívánó fiatalok számára. Fiatalok sokasága talált a megyében biztos megélhetést, vonzó perspektívát. A létrejött nagy alkotások — az atomerőmű, a húskombinát, a tejipar — a korszerűsödő kisebb egységekkel együtt ösztönözték a fiatal értelmiség letelepedését, „honosodását”. Azt is látni kell viszont, hogy számos gondunk forrása részben éppen az a dinamikus gazdasági fejlődés, amely mint a növekvő igények táptalaja, új és magasabb követelményeket támaszt a párt-, állami, társadalmi szervek, szervezetek munkájával szemben is. — Az eredmények és a gondok egymás mellett kerültek szóba a pártbizottság elé terjesztett beszámolóban is, a vitában is, és annak összefoglalójában is. ön szerint mire kell most a legnagyobb figyelmet fordítani? — Tallózva a sok, aktuális probléma és feladat között, szeretném külön is felhívni valamennyiünk figyelmét, hogy az elmúlt időszakban indokolatlanul háttérbe szorult a családi nevelés alapvető fontossága, a felnőtt társadalom példamutatásának szükségessége. Figyelmeztető jel, hogy nevelési szempontból egyre erősebb a gyerekek differenciáltsága, nő a nehezen nevelhető, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek száma, mert a családok növekvő hányada — különböző okok miatt — elhanyagolja gyermekeikkel szembeni alapvető kötelességeit. A beszámolóban is megfogalmazódott, hogy a megyében folyamatosan növekszik a fiatalkorú bűnözés és 1981 óta az országos átlagot is meghaladó mértékű. Külön gond ezen belül a fiatalkorú bűnözés szerkezetének átalakulása az erőszakos, durva bűncselekmények, a betöréses lopások, rablások, súlyos testi sértések, garázdaságok arányának növekedése. Tapasztalataink szerint a fiatalkorú bűnözők elsősorban a veszélyeztetett kiskorúakból kerülnek ki, s azok száma — ezek szerint — több lehet, mint amelyet az adataink mutatnak. Ügy vélem, ez a jelenség mindnyájunk számára elgondolkodtató. A felnövő nemzedék szemléletének, magatartásának alakulásáért az érdem és a felelősség is elsősorban a családé, így a fiatalok között tapasztalható kedvezőtlen jelenségek ok-kutatását is a családoknál kell kezdeni. Megyénkben sajnos, dalmi megbecsülése, a szülők felelőssége az utódok neveléséért. — Elhangzott a pártbizottság ülésén, hogy a fiatalok társadalmi beilleszkedése és egyéni boldogulása szempontjából alapvető jelentőségű a munka. Viszont csak akkor várhatjuk el a fiataloktól a társadalom helyzetén javítani akaró ambíciót, vállalkozó kedvet, ha az iskola elvégzése után végzettségüknek megfelelő munka-, s egyben bizonyítási lehetőséget adunk a számukra. Milyen tennivalók vannak ezen a téren? — Egyebek között olyan régi beidegződéseken kell túllépni, hogy a bérek kialakításánál ne a munkahelyen eltöltött évek legyenek a meghatározóak, hanem a tényleges teljesítmény. Olyan ösztönző érdekeltségi rendszert kell kialakítani mindenütt, hogy az serkentse a fiatalok újítókedvét és felkarolja okos kezdeményezéseiket. Jobban kell gondoskodni a legtehetségesebb, kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok elismeréséről, vezetői elő. léptetéséről. — Más vonatkozásban sem egyszerű az életben való elindulás a fiataloknál. Például a lakás __ — Igaz, az ifjúsággal kapcsolatban a legtöbb szó az otthonteremtés gondjairól esik. Ez nem véletlen, mert az önálló életkezdés, a családalapítás, otthonteremtés és gyermeknevelés feltételeit mindig az egész társadalom életszínvonalának alakulása határozza meg. Ezen a területen pedig nehézségeink, feszültségeink ismertek és ez különösen érinti a fiatalság ezen rétegét. A jelenlegi gazdasági helyzetben is az a véleménye a pártnak, hogy csökkenteni kell a személyi tulajdonú lakásvásárlás és -építés készpénzigényét. Országosan ebben már történtek kezdeményezések, lépések. Mi is szükségesnek tartjuk, hogy a megye városi tanácsai mielőbb felülvizsgálják a lakásvásárláshoz szükséges induló összegek mérséklésének lehetőségeit és az OTP illetékes szerveivel együtt kidolgozzák a kamatmentes hitelek, szociális támogatások odaítélésének feltételeit. — A fiatalság sorsáért magas a csonka családok, a gyermeküket egyedül nevelők száma, magas az alkoholista szülők aránya. Mindezek jelzik feladatainkat: többet kell tennünk azért, hogy erősödjék a család szerepe, társaInterjú Váradi Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával A megyei pártbizottság a közelmúltban áttekintette az ifjúság helyzetét. Arra kértük Váradi Lászlót, a pártbizottság titkárát — a napirend előadóját —, hogy válaszoljon a témával ösz- szefüggő kérdéseinkre. Gondoskodnunk kell a kiemelt teljesítményt nyújtó fiatalok anyagi elismeréséről Lakásátadás előtt Pakson, a KISZ-lakótelepen Váradi László Család viselt felelősségben megfelelő arányokat kell kialakítani. Az érdekeltek közül most csak egyről szíveskedjen szólni: Mit várunk az ifjúsági szövetségtől? — A KISZ meghatározó szerepet tölt be az ifjúság életében. Hivatása változatlanul az, hogy hirdesse és képviselje a párt politikáját, vállaljon részt annak alaki, fásában és megvalósításában, vegyen részt a párt utánpótlásának nevelésében. Ezen belül pedig azt, hogy munkájával legyen egyre inkább képes megfelelni a megyében élő ifjúság különböző csoportjai igényének és legfontosabb szükségleteinek. Természetesen a feladatok megoldásához nélkülözhetetlen az ifjúsági szervezetek önmegújító képességének folyamatos fejlesztése. A társadalom által az ifjúsági szövetséggel szemben támasztott igényeknek csak elevenebb módszerék alkalmazásával lehet megfelelni és ebben a mindennapi gyakorlatnak is jó néhány helyen gyökeresen meg kell változnia. A mozgalmi vezetők felkészültségének javítása, nagyobb érzékenysége, a párt politikája melletti határozottabb kiállása, tevékenységünkben a helyi sajátosságok gondosabb számbavétele, az ifjúság törekvéseinek jobb felismerése kulcskérdés az önmegújítás állandó megvalósításához. — Az ifjúság körében végzendő politikai munkánál, a fiatalok politikai arculatának alakulásánál a felnőtteknek milyen tennivalói vannak? — Természetesen a társadalmi, gazdasági változások nem hagyták érintetlenül a fiatalék tudati állapotát, magatartását, a társadalmi életbe váló bekapcsolódásának folyamatát. Amíg a fiatalok döntő többsége céljaink va- lóraváltásáért dolgozik, addig egy része nem igazodik el eléggé társadalmi életünk bonyolult kérdéseiben. Tapasztalható körükben is a passzivitás, az egoizmus és a cinizmus is. Ebbői fakadóan a feladataink is többiirányú- ak. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ifjúság politikai, közéleti szereplésének, alkotói részvételének lehetőségei bővüljenek, a flataldk maguk is részesei lehessenek és legyenek sorsuk, környezetük alakításának. Ösztönző, kezdeményező szerepet kell vállalnunk abban, hogy a társadalmi szervezetek, egyesületek szélesebb skálájú, egymáshoz mind jobban közelítő és javuló feltételeket, kereteket teremtsenek számára. Ilyen módon enyhíteni lehet azt az időnként még érzékelhető beidegződést, miszerint az ifjúsággal kapcsolatos gondok megoldása elsősorban a párt és az ifjúsági szövetség „leckéjét” képezi. A másik, hogy tudomásul kell, vennünk: az ifjúság körében végzett marxista szellemű ideológiai nevelést csak a politikai környezet változásait figyelembe véve, az eddigieknél nagyobb mértékű és közvetlen részvételükkel, aktivitásukkal lehet végezni. — Mind a beszámolóból, mind a hozzászólásokból, de a vita összességéből is az csendül ki, hogy az ifjúságunk lényegesen többre képes, mint amennyit eddig nyújtott, illetve mint amennyire a társadalom ösztönözte. — Ez igaz, azonban, hogy a fiatalok aktívabban, és ebből következően még eredményesebben vegyenek részt a gazdasági, társadalmi és politikai életben, tovább kell bővíteni az ifjúság cselekvési terét, növelve a fiatalok szerepét, felelősségét környezetük és elsősorban saját ügyeik intézésében. Elengedhetetlen követelménye kell legyen saját tevékenységünknek, hogy jobban bevonjuk őket a politika alakításába és hogy biztassuk, ösztönözzük őket a valamennyiünk, az egész társadalom számára hasznos tettek végzéséhez. — Köszönjük a beszélgetést. (F. I.) Fotók: Gottvald Károly
