Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

1985. Június 4. ISÉPÜJSÁGS FIATALOK FIATALOK mm FIATALOK — Mi volt a téma tár­gyalásának célja? — Amikor a párt ifjúság- politikai határozatának me­gyei végrehajtását átfogóan értékeltük, alapvetően arra kerestük a választ, hogy ho­gyan, milyen eszközökkel, és milyen eredménnyel tudtuk Tolna megyében mozgósítani az ifjúság alkotó energiáját és cselekvőkészségét céljaink érdekében, továbbá milyen sajátos gondjaink és nehézsé­geink vannak, amelyek aka­dályozzák az erőteljesebb előrehaladást. Szóltunk arról is, hogy az ifjúságpolitikai tevékenysé­günknek szerves részét képe­zik azok a döntések, amelye­ket a megyei pártbizottság többek között gazdaságpoli­tikai, oktatás- és művelődés- politikai, nőpolitikái, lakás­gazdálkodási, pártépítési kér­désekben az elmúlt időszak­ban hozott. Ezeket az ifjúság- politika, a párt társadalom- politikájának olyan stratégiai elemének kell tekintenünk, amely integrálódik a politi­kai munka egészébe, szinte valamennyi folyamatába. — Tehát folyamatról van szó? — Igen. Ugyanis, ha meg­vizsgáljuk, hogy az elmúlt 15 esztendőben a legfontosabb megyei pártfórumokon mi­lyen mélységben és megköze­lítésben foglalkoztunk az ifjúság helyzetével és az if­júságpolitikával, a következő­ket látjuk: 1970-ben kiemelten hang­súlyoztuk, hogy a társadalom minden intézményének, szer­vének, szervezetének és az egyes embereknek, a szülők­nek is megvan a sajátos fele­lőssége az ifjúság nevelésé­ben, és sürgettük a pártszer­vek, szervezetek hatékony irányító, szervező, koordiná­ló, ellenőrző munkájának erő­Tovább kell növelni az iljúság cselekvési terét, növelni felelősségét sítését. Megállapítottuk, hogy nem sikerül differenciáltan kielégíteni a fiatalok igényeit a politizálás, a művelődés, a közügyekben való aktív rész­vétel során, s a társadalmi szervezetek sem nőttek fel ez irányú feladataikhoz. Lát­tuk és érzékeltük azt a gon­dot is, hogy a közvetlen sze­mélyes foglalkozás a fiatalok­kal nem kielégítő mindenből. A későbbiek során is meg­jelentek ezek a gondok, de újabbakkal is bővültek, egy­re inkább előtérbe kerültek az ideológiai, politikai neve­lő munka gondjai. Olyan fel­adatokat kellett meghatároz­ni, amelyek hangsúlyosan, és elsősorban az ifjúság szocia­lista nevelésének, a közéleti munkába való bevonásának erősítését szolgálták. A het­venes évek végétől jelentkező gazdasági — és az elsősor­ban ebből fakadó — társa­dalompolitikai nehézségek megyénkben sem maradtak hatás nélkül, s ez egyrészt tükröződik a fiatalok egyes rétegeinek anyagi, egziszten­ciális helyzetének relatív romlásában, továbbá abban, hogy egyre inkább érzékel­hető, erősödő az a felelősség- érzet és igény, amely a ked­vezőtlen jelenségek megszün­tetése, feloldása érdekében módosításra kényszeríti eddi. gi gyakorlatunkat. Biztos vagyok benne, hogy az előzőekben elmondott, kis­sé tendenciózus szemelvények nem tévesztenek meg senkit. Nem arról van szó, hogy az elmúlt időszakban nem szü­lettek a fiatalok sorsát, hely­zetét kedvezően befolyásoló eredmények, vagy az ifjúság- politikai határozat megvaló­sítása érdekében nem történ­tek jelentős erőfeszítések. Nagy hiba lenne az eredmé­nyeket nem látni, és nem propagálni. — Tolna mennyiben ma­sabb ebből a szempontból, mint az ország többi me­gyéje? — A megyénkre jellemző társadalmi, gazdasági és kul­turális feladatok meghatároz­ták az itt élő, dolgozó fiata­lok életét, lehetőségeit. Tolna megye sok tekintetben hordoz olyan specifikus jegyeket, melyek eltérnek az országos tendenciáktól. Elég talán em­lékeztetni az iparosodásban tapasztalható előrelépésre, a nagyberuházások megvalósí­tására, vagy a mezőgazdasági ágazat sikereire. A beruhá­zások megvalósulása kivéte­lesen kedvező helyzetet te­remtett a fiatal korosztály munkába állása tekintetében, illetve a munkahelyet változ­tatni kívánó fiatalok számá­ra. Fiatalok sokasága talált a megyében biztos megélhetést, vonzó perspektívát. A létre­jött nagy alkotások — az atomerőmű, a húskombinát, a tejipar — a korszerűsödő kisebb egységekkel együtt ösztönözték a fiatal értelmi­ség letelepedését, „honosodá­sát”. Azt is látni kell viszont, hogy számos gondunk forrása részben éppen az a dinami­kus gazdasági fejlődés, amely mint a növekvő igények táp­talaja, új és magasabb köve­telményeket támaszt a párt-, állami, társadalmi szervek, szervezetek munkájával szemben is. — Az eredmények és a gondok egymás mellett ke­rültek szóba a pártbizott­ság elé terjesztett beszá­molóban is, a vitában is, és annak összefoglalójában is. ön szerint mire kell most a legnagyobb figyelmet for­dítani? — Tallózva a sok, aktuális probléma és feladat között, szeretném külön is felhívni valamennyiünk figyelmét, hogy az elmúlt időszakban indokolatlanul háttérbe szo­rult a családi nevelés alap­vető fontossága, a felnőtt tár­sadalom példamutatásának szükségessége. Figyelmeztető jel, hogy nevelési szempont­ból egyre erősebb a gyerekek differenciáltsága, nő a nehe­zen nevelhető, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gye­rekek száma, mert a családok növekvő hányada — külön­böző okok miatt — elhanya­golja gyermekeikkel szembeni alapvető kötelességeit. A beszámolóban is megfo­galmazódott, hogy a megyé­ben folyamatosan növekszik a fiatalkorú bűnözés és 1981 óta az országos átlagot is meghaladó mértékű. Külön gond ezen belül a fiatalkorú bűnözés szerkezetének átala­kulása az erőszakos, durva bűncselekmények, a betöréses lopások, rablások, súlyos testi sértések, garázdaságok ará­nyának növekedése. Tapasz­talataink szerint a fiatalkorú bűnözők elsősorban a veszé­lyeztetett kiskorúakból kerül­nek ki, s azok száma — ezek szerint — több lehet, mint amelyet az adataink mutat­nak. Ügy vélem, ez a jelenség mindnyájunk számára elgon­dolkodtató. A felnövő nem­zedék szemléletének, maga­tartásának alakulásáért az érdem és a felelősség is első­sorban a családé, így a fiata­lok között tapasztalható ked­vezőtlen jelenségek ok-kuta­tását is a családoknál kell kezdeni. Megyénkben sajnos, dalmi megbecsülése, a szü­lők felelőssége az utódok ne­veléséért. — Elhangzott a pártbi­zottság ülésén, hogy a fia­talok társadalmi beilleszke­dése és egyéni boldogulása szempontjából alapvető je­lentőségű a munka. Viszont csak akkor várhatjuk el a fiataloktól a társadalom helyzetén javítani akaró ambíciót, vállalkozó ked­vet, ha az iskola elvégzése után végzettségüknek meg­felelő munka-, s egyben bi­zonyítási lehetőséget adunk a számukra. Milyen tenni­valók vannak ezen a téren? — Egyebek között olyan régi beidegződéseken kell túllépni, hogy a bérek ki­alakításánál ne a munkahe­lyen eltöltött évek legyenek a meghatározóak, hanem a tényleges teljesítmény. Olyan ösztönző érdekeltségi rend­szert kell kialakítani min­denütt, hogy az serkentse a fiatalok újítókedvét és felka­rolja okos kezdeményezései­ket. Jobban kell gondoskodni a legtehetségesebb, kiemelke­dő teljesítményt nyújtó fiata­lok elismeréséről, vezetői elő. léptetéséről. — Más vonatkozásban sem egyszerű az életben való elindulás a fiatalok­nál. Például a lakás __ — Igaz, az ifjúsággal kap­csolatban a legtöbb szó az otthonteremtés gondjairól esik. Ez nem véletlen, mert az önálló életkezdés, a csa­ládalapítás, otthonteremtés és gyermeknevelés feltételeit mindig az egész társadalom életszínvonalának alakulása határozza meg. Ezen a terü­leten pedig nehézségeink, feszültségeink ismertek és ez különösen érinti a fiatalság ezen rétegét. A jelenlegi gaz­dasági helyzetben is az a vé­leménye a pártnak, hogy csökkenteni kell a személyi tulajdonú lakásvásárlás és -építés készpénzigényét. Or­szágosan ebben már történ­tek kezdeményezések, lépé­sek. Mi is szükségesnek tart­juk, hogy a megye városi ta­nácsai mielőbb felülvizsgál­ják a lakásvásárláshoz szük­séges induló összegek mér­séklésének lehetőségeit és az OTP illetékes szerveivel együtt kidolgozzák a kamat­mentes hitelek, szociális tá­mogatások odaítélésének fel­tételeit. — A fiatalság sorsáért magas a csonka családok, a gyermeküket egyedül nevelők száma, magas az alkoholista szülők aránya. Mindezek jel­zik feladatainkat: többet kell tennünk azért, hogy erősöd­jék a család szerepe, társa­Interjú Váradi Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával A megyei pártbizottság a közelmúltban áttekintette az ifjúság helyzetét. Arra kértük Váradi Lászlót, a pártbizottság titkárát — a napirend előadóját —, hogy válaszoljon a témával ösz- szefüggő kérdéseinkre. Gondoskodnunk kell a kiemelt teljesítményt nyújtó fia­talok anyagi elismeréséről Lakásátadás előtt Pakson, a KISZ-lakótelepen Váradi László Család viselt felelősségben meg­felelő arányokat kell ki­alakítani. Az érdekeltek közül most csak egyről szí­veskedjen szólni: Mit vá­runk az ifjúsági szövetség­től? — A KISZ meghatározó szerepet tölt be az ifjúság életében. Hivatása változat­lanul az, hogy hirdesse és képviselje a párt politikáját, vállaljon részt annak alaki, fásában és megvalósításában, vegyen részt a párt után­pótlásának nevelésében. Ezen belül pedig azt, hogy munká­jával legyen egyre inkább képes megfelelni a megyében élő ifjúság különböző cso­portjai igényének és legfon­tosabb szükségleteinek. Ter­mészetesen a feladatok meg­oldásához nélkülözhetetlen az ifjúsági szervezetek önmeg­újító képességének folyama­tos fejlesztése. A társadalom által az ifjúsági szövetséggel szemben támasztott igé­nyeknek csak elevenebb mód­szerék alkalmazásával lehet megfelelni és ebben a min­dennapi gyakorlatnak is jó néhány helyen gyökeresen meg kell változnia. A moz­galmi vezetők felkészültsé­gének javítása, nagyobb ér­zékenysége, a párt politiká­ja melletti határozottabb ki­állása, tevékenységünkben a helyi sajátosságok gondo­sabb számbavétele, az ifjúság törekvéseinek jobb felisme­rése kulcskérdés az önmeg­újítás állandó megvalósítá­sához. — Az ifjúság körében végzendő politikai munká­nál, a fiatalok politikai ar­culatának alakulásánál a felnőtteknek milyen tenni­valói vannak? — Természetesen a társa­dalmi, gazdasági változások nem hagyták érintetlenül a fiatalék tudati állapotát, ma­gatartását, a társadalmi élet­be váló bekapcsolódásának folyamatát. Amíg a fiatalok döntő többsége céljaink va- lóraváltásáért dolgozik, ad­dig egy része nem igazodik el eléggé társadalmi életünk bonyolult kérdéseiben. Ta­pasztalható körükben is a passzivitás, az egoizmus és a cinizmus is. Ebbői fakadóan a feladataink is többiirányú- ak. Mindent meg kell ten­nünk annak érdekében, hogy az ifjúság politikai, közéleti szereplésének, alkotói részvé­telének lehetőségei bővülje­nek, a flataldk maguk is ré­szesei lehessenek és legye­nek sorsuk, környezetük ala­kításának. Ösztönző, kezde­ményező szerepet kell vállal­nunk abban, hogy a társa­dalmi szervezetek, egyesüle­tek szélesebb skálájú, egy­máshoz mind jobban köze­lítő és javuló feltételeket, kereteket teremtsenek szá­mára. Ilyen módon enyhíteni lehet azt az időnként még érzékelhető beidegződést, mi­szerint az ifjúsággal kapcso­latos gondok megoldása első­sorban a párt és az ifjúsá­gi szövetség „leckéjét” képe­zi. A másik, hogy tudomásul kell, vennünk: az ifjúság kö­rében végzett marxista szel­lemű ideológiai nevelést csak a politikai környezet válto­zásait figyelembe véve, az eddigieknél nagyobb mérté­kű és közvetlen részvételük­kel, aktivitásukkal lehet vé­gezni. — Mind a beszámolóból, mind a hozzászólásokból, de a vita összességéből is az csendül ki, hogy az ifjú­ságunk lényegesen többre képes, mint amennyit eddig nyújtott, illetve mint amennyire a társadalom ösztönözte. — Ez igaz, azonban, hogy a fiatalok aktívabban, és eb­ből következően még ered­ményesebben vegyenek részt a gazdasági, társadalmi és politikai életben, tovább kell bővíteni az ifjúság cselek­vési terét, növelve a fiata­lok szerepét, felelősségét kör­nyezetük és elsősorban saját ügyeik intézésében. Elen­gedhetetlen követelménye kell legyen saját tevékenysé­günknek, hogy jobban be­vonjuk őket a politika ala­kításába és hogy biztassuk, ösztönözzük őket a vala­mennyiünk, az egész társa­dalom számára hasznos tet­tek végzéséhez. — Köszönjük a beszél­getést. (F. I.) Fotók: Gottvald Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom