Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-04 / 129. szám
Í985. június 4. KÉPÚJSÁG 3 Szocialista brigádok napja a KSZE-központban A szekszárdi növénytermesztési rendszer, a KSZE dunántúli termelési egységeinek szocialista brigádjai találkoztak a múlt hét végén a Páskuni utcai központban. Ritka alkalom, hogy Győr, Vép, Székesfehérvár, Budapest, Kaposrvár, Székszárd, Mohács és a szekszárdi központ tizenhárom szocialista brigádja találkozzon, együtt legyen. Most alkalmat adott erre az, hogy végeztek a tavaszi munkákkal, s készülnek az aratásra. A több mint háromszáz brigádtag előtt Csingár Péter, a KSZE MSZMP alapszervezetének titkára, igazgatóhelyettes méltatta a szocialista brigádok idei munkáját. Hangsúlyozta, hogy a további jó együttműködéssel tudják csak feladataikat megoldani. Nemrég érkezett a központi telepre száz kombájn, ezekből ötvenet már a tag- gazdaságoknak kiküldtek. A brigádok jó együttműködése eredményezte, hogy tervszerűen folyik a gépek szerelése. Két hét múlva végezni kell a következő ötven kombájn üzembe állításával, de újabb nagy feladat jön. Ugyanis e hónap közepe táján hatvanihárom nagy teljesítményű traktor érkezését várják. Ezeket „méltóképpen” akarják fogadni, hogy mielőbb részt vehessenek a gépekkel az IGP-program újabb fejezetének megvalósításában. Tapasztalatcserére is sor került, hiszen a központban mód nyílott erre is, lévén teljes üzemben az apparátus. A hivatalos rész után baráti találkozókkal folytatták az együttlétet, a rendezvényeken igen sokan vettek részt. Például a KBT által szervezett KRESZ-vetélkedőn 235-en. A kerékpárosok között Nagy Ferenc és Farkas Géza, a segédmotoros kerékpárosok között pedig Újvári László győzött. Az asztalitenisz, a sakk, a női és a férfifoci is lekötötte az érdeklődők figyelmét. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát MHSZ alapszervezete lövészversenyt rendezett, az abszolút győztes Gubein György- né lett. A KSZE szocialista brigádok napját közös vacsorával zárták, három brigádtag versenyben főzött csülökpörköltet. A vállalati KISZ-szervezet rendezte program sikeres volt, hiszen két nagy munkafázis között találkoztak, és a kapcsolatot szorosabbá tették. Ez pedig a további éves tennivalók pontosabb végrehajtását segíti majd elő.- Pj Korszerű ablakvasalat Energiatakarékos ablakokra illeszthető, pontosan záródó vasalatok gyártását készíti elő az ELZETT Művek soproni gyára. Az e célt szolgáló mintegy 260 millió forintos beruházás során 2300 négyzetméter alapterületű új csarnokot alakítanak ki már ez év végéig. Ebben szerelik fel az NSZK-ból vásárolt nagy teljesítményű sajtolót, továbbá a Magyarországon készült automatikus galvanizálót. Az új csarnokiban az NSZK-beli ROTO cég licence alapján bukó- és bukó- nyíló, fa-, illetve műanyag ablakokhoz egyaránt használható ablakvasalatokat készítenek. Az első, még import alkatrészekkel dolgozó szerelősor már működik is. Az év végéig 180 000 vasalat- garnitúrát állít össze. Teljes kapacitással 1987-től dolgozik az üzem. Attól kezdve 600 ezer ablakvasalatot ad piacra évente. Hőgyész, vegyesipari szövetkezet Visszahívták a nyugdíjasokat Sok múlik a partnerkapcsolatokon Folyamatosan tudtak dolgozni a varrodában •• Ütemesebb a termelés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A szekszárdi műszergyárban az év első pár hónapjában valamivel jobban alakultak a termelési eredmények, mint az előző években. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a termelés ütemessége javult, a havi, a hónapon belüli bontások szerint. A termelési feladatok időbeni ismerete és ismertetése a munkaterületekkel, javította a munka- szervezést és az irányítást. Az előző évekhez viszonyítva lényegesen javult a vállalaton belüli kooperáció ütemessége és az igények kielégítése. Az előre látóbb termeléssel, irányítással, lényegesen javult a munkarend, a munkamorál és a munkafegyelem is. Továbbra is gondokkal küszködik a gyár, elsősorban a megemelt feladatokhoz szükséges gépi és kézi munkaerő-kapacitást nehéz biztosítani. A termelés anyagellátása sokat javult, stabilabb lett. A szükséges anyagok egy és fél éves előtervezáse bevált. Import anyagból eddig termeléskiesés nem volt. Az eredményességet segítette az is, hogy a szereldei munkaterületeket összevonták, a vezetés „egy kézbe” került, az intézkedések meggyorsultak. Az elmúlt hónapokban beállított vezetők — részben fiatalok és nők —, megfeleltek, területükön nem volt visszaesés a termelésben. Ma már érezhetően pozitív irányba hat, hogy a dolgozók jelentős része törzsgárdatag, tíz, tizenöt és 20 év van mögöttük, az itt szerzett szakmai és emberi tapasztalatok beérnek. Mindezek együtt eredményezték, hogy a gyár első negyedévét 10 millióval túlteljesítette és a hátralévő féléves programját teljesíteni tudja. K. I. A kellemes és a kellemetlen gondok váltogatták egymást az év első hónapjaiban a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezetben. A kellemetlenről beszél először Sári József, műszaki vezető. — Decemberben derült ki, hogy a PATEX budapesti gyára nem tudja vállalni számunkra a fonálfestést. Addig nagyon jó kapcsolatban voltunk, de a festöde „felmondta a szolgálatot” és a vállalatnál úgy döntöttek, hogy már nem érdemes felújítani. Ez pedig azt jelentette, hogy elveszítjük rugalmasságunkat, azzal együtt partnereinket és tetemes eredménykiesés lesz. Természetesen azonnal partnereket kerestünk a festőkapacitás újbóli megteremtésére. — A törülközőgyártás került veszélybe? — A nagy szériájú törülközőgyártás nem kerülhetett veszélybe, mert ahhoz kaptunk festett fonalat. Évek óta jó üzlet nálunk a kisszériás és egyedi tervezésű reklám- törüLköző. Ehhez azonban az kell, hogy a megrendelő színiigénye szerint, akár száz kilogramm fonalat is festeni tudjunk. Ez került veszélybe, amikor a PATEX festö- déje leállt. — Ilyen esetben mi a teendő? — A partnerek kölcsönös szimpátiájától sok függ. így sikerült kialakítani a PATEX tolnai gyárával — ők is régi partnereink — és a nagyatádi cérnagyárral olyan kapcsolatot, hogy nem került veszélybe a legjobban jövedelmező termékünk. — Ez így utólag egyszerűnek látszik. — Pedig rengeteg tárgyalás, telefonálás, telexváltás van mögötte. — Akkor beszéljünk a kellemes dolgokról. — Jól indítottuk az évet. A szövődé az első negyedévben 600 ezer vetéssel többet teljesített, mint tavaly. Egyedi és kisszériás köntösöket kellett gyártanunk a Thermal Hotelnek. Volt annyi munkánk, hogy visszahívtuk nyugdií'jiasaimkat, segítsenek. Ez nekik is és a szövetkezetnek is jó. Az előkészítő üzemrészben a cérnázóka- pacitásunk bővült, így negyedévenként 10 tonna bér- cérnázást is tudunk vállalni. A kemény tél nem okozott nagyobb gondot a szövetkezetnek. Építőipari részlegünknek tudtunk téliesített munkákat biztosítani. Vasipari részlegünk pedig időszakos munkahiány miatt karbantartással foglalkozott. Ez haszon is, meg veszteség tis. Inkább nyereség, ment a felhalmozódott belső munkákat így letudtuk, összességében jól zártuk az első hónapokat. Sok munka van benne, de ez a dolgunk. hj—gk Nyolcvankét községből - egy falu i. ..L509JU»,, PÜThi*liliB. 'yw. «./ 5. / 6. / 7./ 9./ 9. / 10. / 11./ le./ 15./ i9./ 15./ ló./ U./ 13./ 19. / 20. / 21. / 22,/ 25./ 29./ 25. / 26. / 27. / 28. / 29./ 50, / 51. / J2./ 55./ 59./ 55. / 56. / 57. / »./ , - :.«I» » -■* ~rMr* nil*la • * C -i / X>1 vidék/ ■ :áf»hAlom ;;U,: ,;-r ■ r i-si.y/ giLd-c&ipöaáöc íé t rrév« / 1Vi Mk/ ‘«laótérkmy IssSr.yt* iíj loll-. BékézG3*bfc /*sztcmt» .3*0l»0Kd0b£»* FuriosK* /Erdély/ ? or Tü4«vtszi íuiiaidlarMi Sét«e?ék ív./ <*n./ «U./ *2./ Hí./ 44,/ H5./ 46,. '1?./ H-e./ <*3*/ 5W 51./ 5^./ 55./ 5W 55. / 56. / 57. / 5W ^ 8 * 7.54fc*' ti "Mr.m ... , . /ti./ 9ro„ «.Ttolv-.TMlij', ■'”W* /:/ .lói ■ton,Mlíolo/ ? 1 9t 1 .2- / -Xvi lék/ r w ól\ & é G S •51yXut « » 4 • >«sgtiic ^ Sloesfc / él vilié*/ •25kövead z.isór.jfífc ■3./ Ju3Z*ieór H4./ i»í?yv trsa/írdéljj 'iu.rrm •/oli-vurkattő községéi települ ' ................ _ iy*5 - m í V»Kb»* b« 2,130*6«a községbe lyejT söeáji«, 1949.Julius 5-ée 'éri. *s' 1st v J* ;;/zö 60./ dl*/ 6ü./ 65*/ 64. / 65. / 66. / ;ádo*c3 ■* SS • r> c /Felvidék/ Tdfela ifcyéefóld é«lt*Í9 Sdrrétudveri «omdofoa aic4eUrOr/MloU*k/ Moltr.«T08 /ÍTlClj/ Vir.aoi t>8*' J*T., FoUttj.m.t /»r<i \u r. tdo.aoeit os 31«rl ,U 1*1,42/ ".(irpirioi« Silkltd 9,39 t*m 09T09VÍC9/5r441j/ * 69. / coot*l''.ot»lf/'<rJóll/ 70. / lv*9»»»*««j9rfj/ ri.'ij/ 71. / 2um9*i* 72. / /lr*»l»9 Kimutatás arról, hogy 1945—1948-ban Alsónánára honnan települtek 1949. január 29-én Farkas István felült a kerékpárjára, és Harcról átkerekezett Alsónánára. Nem önszántából tette meg ezt az utat. Németi Pál alispán utasította: üljön kerékpárra. Alsóná- nán már várja Faludi József járási főjegyző. Az út fárasztó és hosszú volt. Hogy gyorsabban teljen az idő, azzal szórakoztatta magát, hogy végiggondolta addigi életét. 1918-lban született Harcon. Apja harci volt, édesanyja Sióagárdról került Harcba. Apj.a cipészsegéd volt, és amíg Mojzes mester tönkre nem ment, volt is munkája. Édesanyja a háztartást vezette, és varrt rendelésre. Négygyerekes szegény család volt az övék. Nádfedeles házban laktak, 50 méterre a Siótól. A falutól 4 kilométerre lévő két hold földjük nem biztosította a megélhetést. Apja aratni, csépelni járt, .mindenféle al- kalrrti munkát vállalt. Nehezen élték .már 1933-ban is, amikor ő abbahagyta a tanulást a polgári iskolában. Az elöljáróságon kapott munkát. Helyettes írnok lett havi húsz pengő fizetéssel. A főjegyző megtanította mindenféle irodai muhkára. Dolgozott, a főjegyző pedig kijárt a szőlőhegyre, vadászgatott. A főjegyző a jól végzett munkát úgy is meghálálta, hogy 1935-ben elengedte részesaratónak ahhoz a gazdához, akinél addig édesapja dolgozott. Abba is beleegyezett :a főjegyző, hogy a törekvő írnökgyerek cséplőmunkás lehessen. Ekkor már apja helyett kereste meg a család kenyerét. Édeslapja télen napszámiban jégvermet ásott, kimelegedett, megfázott, és kilyukadt a tüdeje. Tüdővérzéses, munkaképtelen beteg lett. Szüleit 1939. október 9-én parancsra elhagyta, ibevanul- tatták katonának, végigjárta a frontokat, és 1943. szeptember 30-án, négyévi frontszolgálattal a háta mögött, leszerelt. A főjegyző, amikor megtudta, hogy ezredírnok is volt, a rendfókozata pedig tartalékos szakaszvezető, címzetes őrmester, kineveztette polgári katonai parancsnoknak. Harcon akkor 845 ember élt: egybarmiada pedig 15-30 holdas gazda volt. A Jurcsek-féle rendszer bevezetésekor Harcon 45 családot kellett védetté nyilvánítani. Olyan szegények vol- ták, hogy még kenyér sem jutott az asztalukra mindennap. Amikor megkapták a parancsot, hogy az elöljáróság iaz lanyakönyvekkel és a titkos ir.atókkal költözzön Harcról Zircre, a főjegyző kijelentette: „Pista fiam, nem megyünk!” Jött az újabb parancs: a leventéköteleseket irányítsák Szekszárdra. Kiküldte a kis- bírót, Farkas Gábort, szedje össze a leventéket, és vigye őket a Gulyajáróba, a nádasba. Ott rejtőzködjenek! el. Csak akkor jöjjenek elő, ha megkapják a jelszót. 1944. november 28-án 12 német teherautó állt meg Harcon. Kiadták a parancsot: szedjék össze a sertéseket, searvasmarhákat, meleg holmit és vigyék a gépkocsikhoz. Szerencsére híre érkezett, hogy Zomiba felől jönnek a szovjetek. A németek eliszkoltak, de hamarosan megérkezett helyettük egy nyilas különítmény. Ők a leventéket akarták magukkal ként járt fel Budapestre, és 1946. június 16-án sikerrel leérettségizett. Ugyan ez év szeptember elsején jelentkezett a szombathelyi jegyzőképző iskolába. Felvették, de később, mivel nagy volt a zsúfoltság, a Somogy és Tolna megyei hallgatókat áthelyezték Kaposvárra, ahol Tömpe István — később földművelésügyi miniszterhelyettes, majd a Magyar Rádió és Televízió Bizottság elnöke — akkori alispán volt az iskola vezetője. 1947. október 27-én jó eredménnyel megszerezte a jegyzői oklevelet. Kaposvárról hazatérve, jelentkezett Tolna megye alispánjánál, aki Alsónónét jelölte ki szolgálati helyként. Akkor nem fogadta el. Beteg édesapjára hivatkozott. SZALAIJANOS Fotó: KAPFINGER ANDRÄS vinni. „Azokat már ugyan nem vihetik. Az előhb voltaik itt a németek, elvitték őket la meleg holmikkal együtt!” Szavuknak nyamatékot adott egy ágyúlövedék, amely eltalálta a templomtornyot. A nyilasok elrobogták Kötesd felé. 1944. november 30-án felszabadulták a harciak. Kenyérrel és sóval fogadták a szovjet katonákat. Egy őrnagy kiadta a parancsot: a lakosság ihozza rendbe az utakat, és állítsanak fel nemzetőrséget. Két katonát hátrahagyott, hogy segítsenek a rend fenntartáséiban. December 3-án már munkához látott a háromtagú nemzetőrség: Keresztes József, Lengyel Mihály és ő. <5 fegyvert is kapott. Ettől kezdve egy szovjet katonával ügyeltek a rendre, szállást csináltak az átvonuló katonáknak. A másik szovjet katona az útépítést irányította. A földosztás március 16-án kezdődött. Felosztották az 1200 holdas hitalapítványi birtokot. Pontos munkát végeztek. A telekkönyvi hatóság változtatás nélkül, azonnal telekkönyvezte. 1945Jben részt vett a földigénylő bizottságok kongresz- szusán is. Életében akkor járt először a Parlamentben. Este fogadás volt, ott találkozott az ország vezetőivel. Megalakították a házhelyigénylő bizottságot is. A Dió- flási csárda környékén kimértek negyvenöt házhelyet. Köztük volt az övé is. Megalakulták a pártok, ö a Nemzeti Parasztpártot választotta. 1945 augusztusában jelentkezett a kedvezményes érettségi vizsgára. Háromhavon-
