Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
1985. június 29. ©^ÉPÜJSÁG Csehszlovákia Korszerűsödő élelmiszeripar Csehszlovákiában az élelmiszeripar jelenleg 13,2 százalékban részesedik az össztermelésből. Az ágazat 200 ezer dolgozót foglalkoztat, s évente több mint 11'8 milliárd korona értékű terméket állít elő. Az utóbbi években a hús- és a baromfi-feldolgozó iparban születtek jó eredmények. Prágában például két, egyenként 45 ezer tonna kapacitású húsfeldolgozó kombinátot építettek. Ma ez a két korszerű üzem látja el az 1,2 millió lakosú fővárost tőkehússal és előre csomagolt hússal. A baromfifeldolgozó üzemekből évente 170 ezer tonna darabolt, konyhakész áru kerül az üzletekbe. Tavaly Prága peremén új üzem kezdte meg működését, amely óránként 9 000 baromfit dolgoz fel, s évente 18 ezer tonna baromfihúst és -húskészítményt szállít a piacra. A növekvő tejhozam megteremtette a tejfeldolgozó ipar fejlődésének lehetőségét is. Az iparágban évente 5—6 millárd liter tejből készítenek tejtermékeket. A pasztörizált tej termelése az 1950. évi 878 millióról 1338 millió literre nőtt. Ugyanennyi idő alatt 34 ezer tonnáról 150 ezer tonnára emelték a vajgyártást. A tejnek mintegy az ötödéből sajt és túró készül. A sajttermelés tavaly elérte a 123 ezer tonnát. Ugyancsak az elmúlt évben Zamberkben új sajt- üzemet adtak át rendeltetésének. Itt évente 5100 tonna sajtot állítanak elő. Igen jelentős a termelés a tejpor- gyárakban is. Sokat fejlődött a malom- . és a sütőipar. A malmok évente 1,2—1,3 millió tonna búzalisztet, 300 ezer tonna kenyérnek való rozslisztet szállítanak a sütőipar részére. Bővült a kenyérgyári hálózat. Prága déli részén a közelmúltban avattak fel egy nagy kenyérgyárat, amely 400 ezer lakost lát el termékeivel. A péküzemek évente 970 ezer tonna kenyeret és 600 ezer tonna finom pékárut termelnek. Csehszlovákia 64 cukorgyárában évente 6—8 millió tonna cukorrépát dolgoznak fel. Az üzemekben tavaly 836 ezer tonna cukrot gyártottak, amelynek egy részét exportálták. Az édesipar évente mintegy 38 ezer tonna csokoládét és 54 ezer tonna cukorkát, desszertet készít. Növekszik a konzervipari termékek mennyisége és bővül a választék is. A konzervgyárak tavaly 170 ezer tonnányi zöldséget és 93 ezer tonna gyümölcsöt dolgoztak fel. Javult az ellátás a mirelitárukból is. A mélyhűtő üzemekből évente mintegy 70 ezer tonna gyorsfagyasztott termák kerül az üzletek hűtőpultjára. Tavaly egy 4000 köbméter kapacitású mélyhűtő üzemet létesítettek Pop- rádon. Csehszlovákia legjelentősebb élelmiszeripari export- terméke a sör. A sörgyártás mennyisége az utóbbi időkben elérte az évi 2,5 milliárd litert. Ennek körülbelül a tizedét exportálják. A borászati üzemekben évente 130—140 millió liter bort állítanak elő. Javulás tapasztalható a bor minőségében is. Üdítőkből évente 660 millió liter, ásványvízből pedig 240 millió liter készül. Ukrajnai nöyénynemesltők Kilenctonnás búzafajták Ukrajna földjein és állat- tenyésztő telepein tavaly több mint 300 tudományos téma feldolgozását kezdték meg. Felhasználásuk gazdasági eredménye körülbelül egymilliárd rubelt tett ki. A tudósok kutatásainak egyik fő iránya a gabonafélék és a kapás növények elvileg új, intenzív természeti technológiáinak a meghonosítása volt a termelésben. Ezeket a technológiákat már körülbelül 4 millió hektár termőterületen alkalmazták, ami a gabona, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya és a zöldségfélék termesztésénél jelentős terméstöbbletet jelentett. Az idei gabonatermés biztosítására az őszi búzát másfél millió hektáron vetették el, s művelik meg intenzív technológiával, ami 7 tonnás átlagos terméshozamot eredményez. Tavaly az ország különböző területein több mint 6 millió hektárt foglaltak el azok a gabona- és takarmánynövények, amelyeket a Mironovkai Búzanemesítési és Vetőmagtermesztési Tudományos Kutatóintézetben nemesítettek ki. A legmagasabb terméshozamot a Mi- ronovszkaja—40 és a Miro- novszkaja—61 őszi búzafajták adták. Az utóbbit az NDK növénynemesítőivei közösen nemesítették ki. Nagy téltűrésével, szilárdságával tűnik ki. — Az ukrajnai növényne- mesítők az utóbbi években 13 új fajtával gyarapították az őszi búza választékát — közölte a TASZSZ tudósítójával Grigorij Bogdanov, a Lenin Össz-szövetségi Mező- gazdasági Akadémia Déli Részlegének vezetője. — Közöttük olyan kemény szemű búzák szerepelnek, mint a Parusa, és az Ogyesszkij Korall, amelyek kitűnő minőségű lisztet adnak. Hektáronkénti 9 tonnás nagy terméshozamú fajták ezek. A Szovjetunió 1990-ig előirányzott élelmiszerprogramjának megvalósításában Ukrajna több mint 200 tudományos intézete vesz részt. A gabona minőségével foglalkozó laboratóriumban a perspektivikus őszi búzafajták sütőipari tulajdonságait vizsgálják A Mironovkai Búzanemesítési és Vetőmagtermesztési Tudományos Kutató Intézet laboratóriumában Dobrudzsa kenyere Aratják a búzát Szovjetunió Életszínvonal-vizsgálat „Emlékszem, kisfiú voltam. Evés közben odahaza kiesett a kezemből egy karéj kenyér. Berúgtam az asztal alá. Apám, aki szemben ült velem, áthajolt az asztalon és pofon vágott. Nem is emlékszem más esetre, amikor megütött volna. — Vedd fel azonnal, és tedd az asztalra — mondta halkan. — Most pedig hajts fejet előtte! Mert a kenyér az szent!” Egy idős dobrudzsai parasztember mesélte ezt. Igen, ott olyan a kenyér, mint egy istenség. Virágokkal ékesítik, amikor az ünnepi asztalra teszik. Bulgária észak-nyugati csücskét Dobrudzsának nevezik. Az ország éléskamrájának is hívják ezt a termékeny vidéket, ahol a föld termékeny, de nehezen megművelhető. „Nyáron — mondják az öregek — a föld kiszárad és göröngyösre repedezik. Amikor pedig esik az eső, olyan, mint a rágógumi, kettős, hármas fogattal kell kihúzni a szekeret a falusi utak vendégmarasztaló sarából.” Ezen a tágas síkságon fekszik Krusari falu. Egy idő óta központja a környező 430 négyzetkilométeren elhelyezkedő, mintegy húsz apró falucskának, összesen 10 700 lakossal, amely egyetlen agráripari komplexumban egyesül. A ma már erős gazdaságnak az a célja, hogy nyereségesen lásson el kenyérrel tízszer ennyi embert. Mincso Krajcsev, az agrár, ipari komplexum elnöke, és munkatársai sok munkával és sok leleménnyel birkóznak a tágas földterülettel. „Amikor központtá nyilvánítottak bennünket — mesélik a krusari parasztok —, Mincso elhatározta, hogy az utakkal kezdi. Az aszfaltút lecsökkenti a távolságokat. Jó utak nélkül itt elveszett emberek vagyunk. A másik gondunk a géppark volt: traktorok, kombájnok, kamionok, ma már annyi a gépi lóerőm, akár egy harckocsizó zászlóaljé. Amikor itt a munka dandárja, a vetés meg az aratás, minden komolyabb géphiba kész szerencsétlenség. Ezért hoztuk létre a központi javítóműhelyt, ahol a szerelők minden javítási munkát elvégeznek.” Mit termel a gazdaság? Búzát 135 hektáron, napraforgót 35 hektáron és kukoricát 31 hektáron. A termésátlagok magasak. Most azt tervezik, hogy csökkentik a gabonatermő területeket, és intenzívebb kultúrákat telepítenek: babot, zöldséget, dohányt. A búza termőterülete csökken, de mennyisége nem, mert a hozamok — hála az innen alig 50 kilométernyire lévő gabonakutató intézet szakemberei segítségének — évről évre nőnek. A kutatók szinte futószalagon állítják elő mind újabb és mind jobb fajtáikat. A föld és az állatok mellett az oktatásra fordítják itt a legtöbb gondot. Két és fél évestől 7 évesig minden gyermeket felvesznek az óvodába. A nagyobbak is elférnek a kényelmes iskolában. A falu nagy gimnáziumába az egész körzetből járnak a gyerekek. Gond, hogy kevés a pedagógus: az értelmiség nehezen marad falun, ha a nagyvárosban is talál munkát. Hirdetés a községháza előtt: tanárokat, szerelőket, agronómust, állat- tenyésztőket keresnek. A községi kulturális tanács feliratú irodában egy fiatalember a körzet kulturális tevékenységi tervét készíti. Gimnáziumi tanár képesítése van, ám úgy érzi, hogy számára testhezállóbb munka a népművelői tevékenység. Arra a kérdésre, hogy mit tart legfőbb feladatának, így válaszol: „Megpróbáljuk itt-tartani a fiatalokat, mert bár a körülmények sokat jovultak, most még a városba iparkodnak. Megszervezzük, hogy városi színházak látogassanak ide. Más vonzó kikapcsolódási lehetőség: a lovaglás, a futballcsapat, no és a kulturális klubjaink, ezek is javítják a fiatalok ittmaradásának esélyeit.” Odakinn, nem messze az országúttól, az egyik gabonatábla végében hárman állnak. Egyikük Mincso Krajcsev. Ujjai a kalászokat mor- zsolgatják. Milyen lesz a termés? Van-e elég csapadék? A városi embernek a búzaszem nem mond semmit. De ők, ennek a földnek a gazdái, értik a búzaszemek beszédét. Reprezentatív felmérést készítettek az életszínvonal alakulásáról a Szovjetunió Szociológiai Kutató Intézetének munkatársai. A felmérésbe az ország 28 körzetéből 10 500 — a legkülönbözőbb rétegeket képviselő — tizennyolc éven felüli állampolgárt vontak be. Vizsgálták a családok anyagi-vagyoni helyzetét, az egyes családtagok jövedelmét, szellemi és kulturális igényeiket, művelődési lehetőségeiket és társadalmi elvárásaikat. Ivan Levikin professzor, a szociológiai kutatóintézet igazgatóhelyettese a beérkezett adatok elemzése és értékelése után, összegezve az eredményeket, a következőket mondotta: — A társadalmi jólét egyik legfontosabb mutatója az életszínvonal. Ez még nem érte el azt a szintet, amit szeretnénk. A kutatás azonban azt bizonyította, hogy a vizsgált interjúalanyok életében az utóbbi öt esztendőben alapvető változások következnek be. A megkérdezettek 59 százalékának emelkedett a munkabére, a lakás- viszonyok 52,5 százalékuknál javultak. 55 százalék vélekedett úgy, hogy egészségesebben, korszerűbben táplálkozik, 63 százalékuk pedig észrevehetően jobban öltözködik. A leginkább figyelemre méltó változások a viszonylag kis jövedelmű családok és a parasztság életében történtek. Életszínvonaluk javítása érdekében több állami intézkedés született. A meginterjúvoltak 74 százaléka kijelentette, hogy jobban él, mint néhány évvel ezelőtt. A válaszadóknak több minit az 50 százaléka elégedett volt élete alakuláKétezer éves város nyomaira bukkantak mongol régészek a közép-mongóliai Ar. hangaj megye erdemandali járásában. A munkában részt vevő neves történész, N. Szer-Od- zsav professzor szerint a város a környék nomád népeinek ősi települése volt. Az sával, s csak kevesebb mint a fele vélte úgy, hogy élet- körülményei csupán kielégí- tőek. A kutatás eredményei is bizonyítják, hogy az agrár- politikai intézkedések hatására gyorsabban fejlődött az életszínvonal falun, mint városon. Persze ez még nem jelenti azt, hogy a falusiak életkörülményei máris egyenlőek a városiakéval. Érdemes azonban megjegyezni, hogy leginkább szembetűnő a fejlődés a középázsiai köztársaságokban. A vizsgálat során képet nyertek a Szovjetunió jelenlegi lakáshelyzetéről is. Annak ellenére, hogy már három évtized óta évenite 2— 2,3 millió lakást építenek, a probléma nem megoldott. A megkérdezett városi lakosok 80 százaléka és a meginterjúvolt falusiak 93 százaléka úgy nyilatkozott, hogy állami, szövetkezeti, illetve kolhozok által épített lakásban él. A többiek szüleik otthonában, illetve munkásszállókon laknak. A falusi lakások komfortfokozata azonban még elmarad a városiakétól. Érdekesek az igényekben fellépő változások a fogyasztási cikkek piacán is. Nemcsak a kereslet nőtt meg, hanem átalakult a szerkezete is. A lakosság egyre inkább a jobb minőségű — noha drágább — termékeket igényli. Az ipar és a kereskedelem azonban eddig nem volt képes követni a piaci konjunktúrát, illetve annyit előállítani és forgalomba hozni ezekből a termékekből, amennyi a reális kereslet. Ezt a feszültségért; rövidesen megnyugtatóan meg kell oldani — mondotta végül Ivan Levikin professzor. eddig feltárt leletek alapján a tudósok megállapították, hogy a várost előbb a XII— XIII. szá-adban, majd a XVI—XVIII. században átépítették. A további kutatás ad választ a város történetére és egyben a vidék nomád népeinek életmódjára. Korszerű tehenészet Mongólia Kétezer éves város
