Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-27 / 149. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 149. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. június 27., csütörtök. Mai számunkból VÁLTOZATLAN LENDÜLETTEL (3. old.) BALESET — SZOBÁBAN, KERTBEN (4. old.) A VÍZÜGYI ÉPÍTÉSEK GAZDÁI (5. old.) NAGYVÁRADI ISMÉT BIZONYÍTOTT (6. old.) MONDJAK el VÉLEMÉNYÜKET! (3. old.) Folytatta munkáját a KGST ülésszaka Varsóban szerdán nyilvá­nosságra hozták a KGST-tag- országok küldöttségvezetői­nek a negyvenedik ülés­szak első munkanapján, a keddi plenáris ülésen el­mondott felszólalását. A kül­döttségvezetők beszédeikbe» sürgették az egy évvel ez­előtti moszkvai felső szintű gazdasági értekezlet határo­zatainak végrehajtását és az integráció legfontosabb terü­leteként a tudományos-mű­szaki együttműködést jelöl­ték meg. GRISA FILIPOV bolgár miniszterelnök rámutatott, hogy a szocialista gazdasági közösség és az azt alkotó or­szágok társadalmi-gazdasági fejlesztése terén jelentős si­kerek születtek, s a KGST és szervei nagy munkát vé-. geztek a moszkvai felső szintű gazdasági értekezlet határozatainak végrehajtása érdekében. Ugyanakkor hoz­zátette, hogy még távolról sérti fejeződött be a KGST munkájának a felső szintű értekezlet határozatainak szellemében történő átszerve­zése. A bolgár küldöttség veze­tője nyomatékkai szólt arról, hogy a tudományos-műszaki integráció központi helyet foglal el a gazdaság sokolda­lú intenzifikálását célzó kö­zös stratégiai irányvonal megvalósításában. Ez hatá­rozza meg a tagállamok 15— 20 éves tudományos-műszaki fejlesztési komplex program­jának szerepét is, amelynek végrehajtásával hozzá kell járulni a termékek minősé­gének jelentős javításához. A minőség problémájára Bul­gária elsőrendű figyelmet fordít, nem lehet azonban si­keresen megoldani ezt a problémát kizárólag nemzeti keretekben — mondotta. A tervkoordináció eredményei­ről szólva Filipov kijelentet­te: az összehangolás záró­szakában különösen fontos tisztázni és eldönteni az 1986—1990 közötti program feladatainak megoldásához szükséges források biztosítá­sával kapcsolatos kérdéseket. ZBIGNIEW MESSNER, a lengyel küldöttség képvise­letében felszólaló miniszter­elnök-helyettes egyebek kö­zött rámutatott arra, hogy a tőkés országokkal való gaz­dasági és politikai versen­gésben a szocialista orszá­goknak új gazdasági megol­dások, minőségileg új gaz­dálkodási formák és módsze­rek felkutatására van szük­ségük, ha intenzívebbé akar­ják tenni gazdasági fejlődé­süket. E cél elérése érdeké­ben elengedhetetlen az in­tegrációs folyamatok meg­gyorsítása, amelynek kiindu­lópontját Lengyelország egy egységes műszaki-tudomá­nyos politika kidolgozásában látja. Ezen a téren — a le­hetőségekhez képest — nagy a lemaradás valamennyi szo­cialista országban, ami ki­hatással van a gazdasági fej­lődésre — mutatott rá Mess­ner. A lengyel miniszterelnök­helyettes a továbbiakban rá­mutatott, hogy az egyes tag­országok gazdasági fejlődé­sének meggyorsítása döntő mértékben a tervezési és gazdaságirányítási rendszer javításától függ. Lengyelor­szágban ezt a folyamatot azon az alapelven kívánják megvalósítani, hogy egyfelől erősödjék a központi terve­zés, másfelől fokozódjék a vállalatok kezdeményező és vállalkozó készsége — mon­dotta Messner. WILLI STOPH, az NDK miniszterelnöke felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy az NDK további konkrét intéz­kedések kidolgozását szor­galmazza annak érdekében, hogy a tagállamok megszi­lárdítsák a tőkés országoktól műszaki és gazdasági téren való sebezhetetlenségüket. Ugyanakkor a felső szintű értekezlet megállapításaival összhangban megerősítjük készségünket arra, hogy fej­lesszük egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös kereskedelmi kapcsolatainkat minden olyan országgal, amely erre kész — mondotta ki az NDK kormányfője. A tudományos-műszaki fejlesztést érintve a gépgyár­tás, s mindenekelőtt a mik­roelektronika korszerűsítésé­nek kulcsszerepére, az együttműködés intenzívebbé tételének szükségességére mutatott rá Willi Stoph. Mint mondotta: az NDK szá­mára a mikroelektronika, az automatizálás és a robottech­nika mind szélesebb körű alkalmazása a járható út a termelés hatékonyságának növelése és a rugalmas gyár­tórendszerek széles körű el­terjesztésére. CONSTANTIN DASCA- LESCU román miniszterel­nök beszédében méltatta a tagországoknak az előző ülésszak óta elért eredmé­nyeit, s rámutatott, hogy a Romániában megvalósított gazadsági haladás jelentős mértékben a KGST-országok közötti két- és sokoldalú együttműködésnek köszönhe­tő. Szorgalmazta a moszkvai felső szintű gazdasági talál­kozón elfogadott megállapo­dások végrehajtásának meg­gyorsítását. Az energia-, nyersanyag- és üzemanyag­ellátás problémáival foglal­kozva kiemelte, hogy nagy súlyt kell fektetni a meglé­vő készletek takarékos fel- használására. Románia ér­dekelve van ebben a kérdés­ben, amit az is bizonyít, hogy minden olyan feladat megvalósításában részt vesz, amely kapcsolatban van a nyersanyagkészletek ésszerű és takarékos felhasználásá­ról szóló hosszú távú prog­rammal — mondotto Dasca- lescu és végezetül síkraszállt a mezőgazdasági, az élelmi- szeripari valamint a tudomá­nyos-műszaki együttműködés fejlesztéséért. LUBOMlR STROUGAL csehszlovák miniszterelnök felszólalásában a moszkvai gazdasági értekezlet megál­lapodásairól szólva hangsú­lyozta, hogy azok megvalósí­tásához megfelelő intézmé­nyes előfeltételeket kell te­remteni. Tökéletesíteni kell a szocialista integráció mechanizmusait és olyan in­tézményes feltételeket kell teremteni az egyes országok­ban, amelyek biztosítják a gazdasági mechanizmusok közeledését — mondotta. Alapvető kérdésnek nevez­te a műszaki bázis, a műsza­ki-tudományos fejlesztés és a beruházások összehangolá­sát. Ezen a területen a nem­zetközi együttműködésnek kivételesen nagy jelentősége van és ez egyben minőségi­leg új követelményeket tá­maszt a belső irányítás és a nemzetközi koordináció szín­vonalával szemben — han­goztatta. Különösen fontos feladatként említette a cseh­szlovák kormányfő a gép­ipari együttműködés fejlesz­tését, s kiemelte, hogy a cseh­szlovák ipar tervezett szer­kezeti átalakítását csak az érdekelt KGST-partnerekkel egyeztetve lehet majd meg­valósítani. TO HUU, a vietnami kül­döttség vezetője, miniszter­elnök-helyettes beszédében rámutatott, hogy az első szá­mú feladat a komplex mű­szaki-tudományos fejleszté­si program kidolgozásával kapcsolatos munka meggyor­sítása. Emellett mindenek­előtt a gépgyártásban és az elektronikai iparban szorgal­mazta az együttműködés el­mélyítését. To Huu kitért azokra a javaslatokra, ame­lyek a Végrehajtó Bizottság beszámolójában szerepeltek a Vietnammal, Kubával, Mongóliával való együttmű­ködés fejlesztésről. Kijelen­tette, hogy az együttműkö­désnek összhangban kell len­nie a reális lehetőségekkel és mindenekelőtt közös vál­lalatok létrehozását szorgal­mazta. Egyúttal hangsúlyoz­ta, hogy a szocialista or­szágoktól kapott segítség je­lentős szerepet játszik a vi­etnami gazdaság átalakítá­sában. DUMAGIN szodnom mongol miniszterelnök fel­szólalásában méltatta a KGST-tagországok Mongóliá­nak nyújtott segítségét. El­mondta, hogy a következő ötéves tervidőszakban Mon­góliában nagy súlyt helyez­nek a mezőgazdasági terme­lés stabilabb fejlesztésére, az energetikai és a feldolgozó- ipar, valamint a bányászat fejlődésének meggyorsításá­ra, s hogy ezeknek a felada­toknak a sikeres végrehajtá­sa a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal való együttműködés további széle­sítésétől és az integráció el­mélyítésétől függ. CARLOS RAFAEL ROD­RIGUEZ kubai miniszter­elnökhelyettes beszédében taglalta, milyen jelentősége van Kuba fejlődése szem­pontjából a szocialista or- .szágokkal való együttműkö­désnek. Beszámolt országá­nak az utóbbi években elért erdményeiről, de rámutatott arra is, hogy egyelőre még csak a kezdeteknél tart a gaz­dálkodás hatékonyságának növelése. Plenáris üléssel, a kül­döttségvezetőknek az egyes napirendi pontokkal kap­csolatos felszólalásaival foly­tatódott szerdán Varsóban a KGST 40. ülésszaka. A dél­utáni órákban összeültek a szerkesztő bizottságok a csü­törtökön befejeződő ülésszak dokumentumainak végleges formába öntésére. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke szerdán fogadta az üléssza­kon részt vevő küldöttsé­gek vezetőit, köztük Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét. * A KGST 40. ülésszakának résztvevői szerdán este a varsói Nagyszínházban ba­lettelőadást tekintettek meg. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. június 26-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. június 26-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizott­ságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisz­tertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és kül­politikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Horváth István elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az országgyűlési és tanácsi választásokról szóló jelentést. I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, a párt- és állami szervek kül­politikai tevékenységét. Meg­állapította, hogy súlyos ve­szélyeket rejt magában a szélsőséges imperialista kö­rök tevékenysége, a fegyver­kezési verseny fokozódása, a helyi fegyveres konfliktusok kiszélesedésének a lehetősé­ge. Ugyanakkor kedvező ha­tással van a nemzetközi helyzet alakulására a szocia­lista országok külpolitikája, a világ békeszerető erőinek a fellépése, a tőkés országok józan politikai tényezőinek realista magatartása. A Központi Bizottság . J megállapította, hogy a világ békéjének megőrzé­se, a fegyverkezési ver­seny újabb területekre tör­ténő kiterjesztésének meg­akadályozása szempontjából döntő jelentősége van a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­soknak. Támogatja a Szov­jetunió álláspontját, mely szerint a januári szovjet— amerikai külügyminiszteri megállapodással összhang­ban, az űrfegyverek, a ha­dászati és a közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverek szoros összefüggéséből kiin­dulva lehet és kell megolda­ni a világűr militarizálásá- nak megakadályozását és a fegyverzet csökkentését. A Központi Bizottság mél­tatta, hogy a Szovjetunió a megállapodáshoz szükséges kedvezőbb légkör megterem­tése érdekében ez év novem­beréig egyoldalúan felfüg­gesztette közép-hatótávolságú rakétáinak telepítését, és le­állította más válaszintézkedé­seinek végrehajtását. A nemzetközi biztonság megszilárdítását elősegítené, ha az Amerikai Egyesült Ál­lamok hasonló lépésekkel viszonozná a szovjet kezde­ményezéseket, és a tárgyalá­(Folytatás a 2. oldalon) Megyei mezőgazdasági körkép Viaszérés kezdetén a búza A június 8-a óta beköszön­tött hűvös, csapadékos idő­járás módosította az őszi ár­pa aratására vonatkozó ere­deti elképzeléseket. Az ebben az időszakban lehullott het­ven milliméter (Iregszemcse térségében 83,6 milliméter) csapadék átáztatta a talajt és csökkentette a viaszérésben lévő árpa vízleadásának üte­mét is. A lazább, homokos területen gazdálkodó üze­mekben mindenütt megtör­tént az aratásra való felké­szülés, és ahol lehetett, már meg is kezdték az őszi árpa kombájnolását. A kajdacsi Aranykalász Termelőszövet­kezet már június 20-án meg­kezdte az őszi árpa aratását. A hasonló adottságú terüle­teken, amennyiben az időjá­rás engedi, a hét végére vár­ható a teljes ütemű munka. Az őszi búzák jelenleg a tejesérés végén, a viaszérés kezdetén vannak. A csapadékos időjárás ked­vezett az egyéb tavaszi növé­nyi kultúrák féjlődésének, így a korábban vetett napra­forgók virágzása már meg­kezdődött. A kukoricák a sok éves átlagnak megfelelő­en fejlettek. Ugyancsak a mezőgazdasá­got érintő hír: június 20—25. között a lengyeli és a szek- szárd-palánki mezőgazdasá­gi szakközépiskolában és szakmunkásképző intézetben 27 növénytermesztő gépész, kilenc szarvasmarha-tenyész­tő, kilenc baromfitenyésztő, 23 kertész, 24 húsipari és 16. sütőipari szakmunkás tett eredményes vizsgát és szer­zett bizonyítványt. Szénát kazlaznak a Paksi Állami Gazdaságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom