Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

1985. június 3.

KÉPÚJSÁG 3

Demokrácia a pártban és a közéletben

W

ía a korlátolt polgári gondolkodás szerint demok- «* ráciáról szó sem lehet ott, ahol egypártrendszer van, addig a mi gyakorlatunk azt mutatja, hogy a szocializmusban a demokrácia serkentője, mozgatója, motorja éppen az az „egy” párt, a társadalmi vezető szerepét betöltő marxista—leninista párt. A történelem tanulsága szerint a magyar kommunisták számára sohasem lehetett kétséges, hogy a szocializimus lényegéhez szorosan hozzátartozik a demokrácia, mégpedig olyan értékteremtő, emberközpontú, alkotómunkára késztető demokrácia, amelyben az ember önmegvalósító szabadságának nem szab korlátokat a kizsákmányolás „szábadsága”. S ahol a jogegyenlőség nem abban a paradoxonban áll, hogy a dúsgazdagnak is, és a koldusnak is joga van a híd alatt aludnia (Ana- tol France), hanem áhoi a szabadságnak anyagi alapjait is biztosítják a társadalmi viszonyok.

Persze, legyintve mondhatja valaki, hogy mindez csak szép ideológia. Ám, hogy mennyire nemcsak az, hogy a szocialista demokrácia valóságos kibontakozásának folyamatáról van szó, azt elég beszédesen mutatják jelenkori történelmünk legutóbbi két és fél, három évtizedének tényei, amelyeket nem szükséges unos-untig felemlegetni: köztudomásúak. De érdemes ismétlőleg frissen odafigyelnünk mindarra, ami e tárgyban a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazódott, akár elemző értékelésképpen, akár a tennivalók meghatározásaképpen.

Talán csak a rend — a logikai rend — kedvéért hangzott el a kongresszuson újólag összefoglalva az, ami kiinduló álláspontunk ebben az írásiban az egy-, vagy többpártrendszer kérdéséről. Magyarországon a második világháború, a fasiszta rendszer bukása, a felszabadulás utáni évek politikai küzdelmeiben úgy alakultak a történelmi körülmények, hogy a szocialista társad a lomépítés útjára az egypártrend- szer keretei között tértünk rá. Nincs értelme felmelegíteni a vitát, feltenni újra a rég túlhaladott kérdést, hogy ez helyes volt-e, vagy sem (noha az azóta született, és felnőtt, ma már a népesség nagyobb részét alkotó fiatalabb generációk kérdéseire természetesen felelnünk kell). Számunkra azegy- pártrendszer nem elvi, hanem gyakorlati kérdés. Nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a szocializmus útjára lépő országokban — más feltételek, más történelmi körülmények között — másként lesz.

Elvi és gyakorlati kérdés viszont a szocialista demokrácia kibontakozása és fejlődése: hogyan lehet és kell továbblépnünk érvényesülésének kiteljesedéséért? Mert hogy tovább lehet és kell lépnünk, azt épp a társadalmi vezető szerepét betöltő, a magyar nép sorsának alakulásáért nagy felelősséggel dolgozó párt ösztönzi, kritikusan és önkritikusan, korántsem elégedetten az elért eredményekkel.

'Köztudomású, hogy a most következő időszakban, már ebben az évben nem egészen egy hét múlva és aztán, a következő esztendőkben a szocialista demokrácia intézményei, nek fejlesztésében két területen kívánunk és fogunk továbblépni. Az egyik az országgyűlési képviselők és tanácstagok június 8-i megválasztása első ízben a módosított választó- jogi törvény alapján; a másik terület pedig a munkahelyi demokrácia, ahol gazdaságirányítási reformunk továbbfejlesztésével összefüggésben a dolgozó kollektívák az eddiginél lényegesen nagyobb beleszólási jogot kapnak vállalatuk sorsának meghatározásába, a helyi távlati és közelebbi tervek kidolgozásába, a döntésekbe, a gazdasági vezetők kiválasztásába és munkájuk ellenőrzésébe.

Afféle vizsgaidőszaka lesz e mostani tavasz és nyár----------------------------------------------elő az állami és társadalmi

é

let demokratizmusa érvényesülésének, felmérése intézményeink és közösségeink politikai érettségének, már ami a választásokat és az azokat megelőző jelölőgyűléseket illeti. Nehezen jóvátehető hiba volna holmi régi beidegződésekkel, rosszul értelmezett „szooializmusf értésből” e folyamatban fékezni az éppen csak kibontakozóban lévő demokrácia érvényesülését, mi több, a kommunisták egyik fő kötelessége megakadályozni az esetleges törvénysértéseket.

Demokrácia és törvényesség, szabadság és fegyelem elválaszthatatlan fogalmak. A munkahelyi demokrácia intézményeinek továbbfejlesztése sem jelenti azt, hogy anarchiát tűrnénk el az üzemekben. Épp ellenkezőleg, a termelésben, és általában minden munkaterületen a jelenleginél is nagyobb rendre, fegyelemre van szükség — szervezettségre, munka-, technológiai, szállítási, kooperációs, pénzügyi fegyelemre, — hogy a gazdaság jövedelemteremtő képessége fokozódjék, s erre alapozva érzékelhetően, s a teljesítményekkel, a munka társadalmi hasznosságával arányosan javuljon a dolgozók életszínvonala. Nagyon is üdvös lehet, ha a gazdasági vezetők az eddiginél jobban függnek a munkahelyi kollektíváktól, az ott dolgozó közösségektől, ha a nyilvánosság ereje megfékezi a karrieristákat, gátat szab minden önkényeskedésnek, visszaélésnek. Ez a kollektív ellenőrzés azonban nem korlátozhatja az erőskezű, rendet és fegyelmet követelő, határozott, vállalkozó szellemű, dinamikus gazdasági vezetői gyakorlatot.

A legjobb intézményes, szervezeti keret is csak annyit ér azonban, amennyira kitölti azt az eleven, valóságformáló gyakorlat. És a pártszervezetek épp ennek serkentésében, saját működésük politikai és erkölcsi ösztönzésével játszhatnak óriási szerepet. Természetes, hogy csak azok a kommunisták tudnak kellő meggyőző erővel, erkölcsi hitellel bátorítani az állampolgári, a munkavállalói, vagy — szövetkezetekben — a tulajdonosi jogok demokratikus gyakorlására, akik ezt már maguk is jól begyakorolták a pártéletben.

Más szóval: ahhoz, hogy a pártszervezetek eredményesen tölthessék be hivatásukat, hogy hatásuk legyen abban a közegben — a munkahelyen, a lakóterületen —, ahol működnek, elengedhetetlen, hogy saját soraikban, saját szervezeti kereteiken belül eleven, magas színvonalú politikai munka folyjék.

S mivel e munkastílus általánossá válása, megszilárdulása mind sürgetőbb egész állami és társadalmi életünkben, ezért a pártdemokrácia, és a közéleti demokrácia együttes fejlesztése, a párt erre irányuló nagyon komoly eltökéltségének gyakorlati bizonyítása, elválaszthatatlan egymástól.

Nem túlzás azt állítanunk, hogy a párton belüli de- ————mcikrácia elevenségétől és színvonalától függ, mennyire sikerül előbbre lépnünk a szocializmus egyik fő hajtóerejét jelentő közéleti demokrácia működtetésében, az erre szolgáló intézményes keretek fejlesztésével és a kommunisták példamutatásával. Kongresszusi vitaösszefoglalójában Kádár János így világította meg ezt az összefüggést: „A lenini normák állandó és még teljesebb érvényesítése a párt munkaképességének és harckészségének alapfeltétele. Ezek nélkül forradalmi párt nem dolgozhat. Megvalósításuk fontos feltétele annak is, hogy társadalmunkban továbbfejlődjék a szocialista demokrácia”.

Helyzetkép Várdombról

Kistelepülés Szekszárd vonzásában

Péter Géza: „Csak nem jó az, ha az egészséges ember otthon ül...”

Takaros házak, szépen rendezett porták a forgalmas út mentén, amelyet hosszan követ házaival a falu, több kilométeren keresztül kanyarogva, együtt a betonkígyóval. Az elnyújtózó településnek ez az egyetlen jelentős utcája, amit azonban úgy tűnik, rövidesen „kinő”, újabb utcát is ki kell alakítani. Az 1300 lelket számláló Várdomb ugyanis a kis települések többségétől eltérően, nem szenved abban a krónikus betegségben, amit az elvándorlás, a lakosság fogyatkozása jelez. Bizonnyal nagy szerepet játszik ebben az, hogy Várdomb csak kőhajtás- nyira fekszik a megyeszékhelytől. Igaz, mind ez ideig nem túlságosan tudták kamatoztatni kedvező helyzetüket. Most viszont úgy tűnik, hogy a korábbinál dinamikusabb, látványosabb fejlődés következik Várdomb életében. Ennek magyarázatát Bognár Jenő, a Bátaszéki Közös Tanács elnöke adja meg:

— Az iskolakörzetesítések idején a várdombi általános iskolához csatolták az alsó- nánaiakat is. A már akkor is elavultnak számító vályogépület mára teljesen elhasználódott, bővítésre, korszerű- rűsítésre szorul. Ez az idén és az elkövetkező időszakban tanácsunk legnagyobb beruházása lesz, hiszen mindent összevetve, 12 millió forintos összeget tesz ki a korszerűsítés költsége. Ebben egy új szárny építése szerepel, négy tanteremmel, továbbá konyha és étkezde kialakítása, a következő ütemben pedig az óvoda felújítása következik. A megyei tanács egymillió forintos támogatása mellett tehát nagyon nagy erőkoncentrációra van szükség, mivel a közös tanács egész éves fejlesztési alapja 7 millió forint. De számítunk a társadalmi munkára. A halogatás jóvátehetetlen lenne, hiszen a gyerekek, nevelők, konyhai dolgozók így is rend. kívül rossz körülmények között töltik napjuk nagy részét.

E szavak igazát erősíti meg a látnivaló később, amikor Salgó Sándorné, a bátaszéki- vel összevont iskola igazgató- helyettese kalauzol bennünket „birodalmába". Az alsótagozat épülete még viszonylag jó állapotban van, a felsőben viszont siralmas a helyzet. A vályogépület egyik terme az utcafronton igen zajos, a másik rossz megvilágítású, sötét és mindegyik dohos, barátságtalan. Jó, hogy az áldatlan állapot már nem tart sokáig ...

— A régi termek helyén étkezde, mellette tanári szoba, két helyiség összevonásából pedig zsibongó lesz, az új épületrészbe átjáró vezet

majd. Ősztől sokkal kényelmesebben leszünk — bizakodik az iskola vezetője.

Mindez nemcsak az iskolában, hanem következő lépésként a szomszédos óvodában is kedvezőbb állapotot teremt. Június közepére tervezik ugyanis a kazánház elkészítését, a központi fűtés bevezetését az új iskolaszárnyba és az óvodába is.

Ezek után kerülhet sor a klubkönyvtár felújítására, ami nemcsak az épület rendbetételét, megszépítését jelenti, hanem a tartalmi tevékenység, a népművelői munka megújítását is.

Várdomb arculatát, távoli jövőjét is meghatározó lesz az a megállapodás, amelyet Szekszárd Város Tanácsával és az OTP-vei kötött a közös tanács. Száz telek kiadását tervezik az újteleptől kiindulva, a főutcával párhuzamosan, elsősorban olyan szekszárdiak részére, akik a város közelében nyugodt, szép környezetben szeretnének letelepedni. A lakosság gyarapodása nyilván újabb követelményeket támaszt az

alapellátásban, elodázhatatlan lesz a szolgáltatások javítása is. Jelenleg egyetlen kis vegyesbolt látja el a települést, úgy, hogy nem ritkán a megyeszékhelyre kell élelmiszerért beutazni. Ezért az áfész a tanácsi kirendeltség helyén új kis ABC létesítését tervezi, s ezt a rövidesen nyitó újtelepi magánbüfé egészítheti ki, ahol ugyancsak lehet majd tejet, kenyeret kapni. A jelölőgyűléseken több helyütt is felvetődött az egészségügyi ellátás problémája. Ezen a területen nem a tárgyi, hanem a személyi feltételekkel elégedetlenek a várdombiak. Orvosuk gyakori helyettesítése nem jelent megoldást hosszú távon, kivált, ha meggondoljuk, hogy az alsónánaiak is ebbe a körzetbe tartoznak.

A munkavállalók közül kétszázan Szekszárdra ingáznak naponta, Bátaszéken viszont jóval kevesebben dolgoznak. Érthetően, hiszen helyben is munkalehetőséget biztosít a tsz és főként nőknek a Mező. gép Vállalat kirendeltsége. Mi több, a környező falvakból, Decsről, Sárpilisről, Al- sónánáról is sokan járnak Várdombra dolgozni. A közeljövőben pedig két pedagóguslakás felépítésével igyekeznek a nevelőket a községhez kötni, hogy mérséklődjék az utóbbi években tapasztalt fluktuáció.

Várdombi sétánkat az újtelepen fejezzük be, ahol már látszik a „mozgás”, az új utca kezdetén a Mezőgépkirendeltség munkásai készítik elő hídépítéshez a terepet. Közöttük fiatalos lendülettel és kedvvel hányja a földet Péter Géza bácsi.

Tető alatt a régi Iskolaépület új szárnya

— Ha minden jól megy, rövidesen a 71-et töltöm be. A vasútnál dolgoztam azelőtt, ma már nyugdíjas vagyok. Vannak, persze, hogy vannak unokák, jószág is van, de csak nem jó az, ha az egészséges ember otthon ül. Így hát megyek is mindig, amikor munkára hívnak. A nehéz munkát nem mindenki vállalja, úgyhogy mindig akad valami.

Sokakat jellemez ugyanez a tenni akarás, munkakedv Várdombon, nem is gyarapodhatnának, léphetnének előre másként — állapítottuk meg 1985 tavaszán, amikor már valamivel több a reménynél az, hogy néhány évtized múlva, akár falusi jellegű településként, akár Szekszárd elővárosaként bizonnyal kedvezőbb életfeltételekkel bírja maradásra Várdomb az ott élőket, vagy az odacsalogatott idegeneket.

TAKACS ZSUZSA Fotó: KAPFING ER AN DR AS

K. I.