Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-20 / 143. szám
1985. június 20. NÉPÚJSÁG 5 Szoklil a arpa Ezen a nyáron Tolna megyében összesen 73 241 hektáron kell learatni a kalászosokat, az árpát, búzát, rozsot és a zabot. Legkorábban az őszi árpa érik kasza alá, ennek a területe 11 234 hektár. A homokos területeken gazdálkodó mezőgazda- sági üzemekben, így Pusztahencsén, Kajdacson és Nagy- dorogon kezdődik legkorábban az árpaaratás. Az árpa ezeken a területeken még viaszérésben van. A tervek szerint a héten indult volna az aratás, de Medárd hideget hozott, ezért — ha kedvező lesz az időjárás — a jövő hét derekán. végén indulnak el a gépekkel. Egyébként ebben a hónapban eddig 32,4 milliméter eső esett, s ennek fele a hét végén, illetőleg hétfőn. Várhatóan július első napjaiban vágják majd minden üzemben az árpát, s július 10-e körül kezdődik a búza aratása. Uborkaszezon? Dolgos nyár A búzatábláikon arányló kalászok — az iskolák kapuit meg lassan bezárják. Vakáció — nyár — pihenés. Sokunkban így kapcsolódnak a fogalmak, csak az a fontos, hogy a végső következtetés ne legyen a semmittevés. A felnőttek vakációja, a szabadság azt jeleníti, hogy szabadon döntjük el, mire használjuk időnket. Kertészkedünk, vagy a házat tatarozzuk, szerencsés esetben nyaralni megyünk a családdal. De az élet addig sem áll meg. A földeken magától értetődő a dolgos nyár, hiszen az áldott napfény aratásra érleli a gabonát, pirosítja a paprikát, paradicsomot, édesíti a gyümölcsöt. De a gyárak második féléves termelési terve sem kéthónapos szünettel kezdődik. A kánikulában sem hűsölhetnek a kohászok, napi nyolc óra a kötelező munkaidő a gépektől átforrósodott üzemcsarnokokban. Szezon van az idegenforgalomban, nem szünetelhet a szolgáltatás, működniük kel] a hivataloknak, intézményeknek is. Mindez csak úgy lehetséges, ha a nyári pihenésre vonulókat helyettesítik társaik, ha mindazok, akik posztjukon maradnák, többet dolgoznak a szokásosnál. Az ő érdemük, ha az eredményeken nem látszik meg a szabadságolás üteme, ha a harmadik negyedévben is sikerül teljesíteni az exporttervet, beleértve a minőségi mutatót is. Persze akik a nyári „csúcsban” is helytállnak az üzemekben, a földeken, a púitok mögött, azok joggal elvárják, hogy a főnökök meg helyetteseik távol- léte ne bénítsa meg hetekre az intézmények, hivatalok munkáját. A színházakban legördül az évadzáró függöny, a közéletben, a politikai és gazdasági munkában nem. A megválasztott képviselők és tanácstagok nem ülnek babérjaikon, hanem megkezdik, vagy folytatják a köz szolgálatát. ,a nem mindig hálás, nehéz feladatok elvégzését. Számítanak ebben mind- annyiunk segítségére. A választások előkészítése során erősödött a szocialista nemzeti összefogás, a társadalmilag aktív emberek jobban megismerték egymást, közelebb kerültek egymáshoz különböző világnézetű állampolgárok, párttagok, párton- kívüliek, fizikai dolgozók és értelmiségiek. Így sikeresebben foghatnak össze a közös küzdelemben, a közös ügyért vívott napi csatározásokban. „Olyan országgyűlésre és tanácsokra van szükségünk, — mondotta Kádár János a közelmúltban tartott csepeli nagygyűlésen —, amelyek képesek hatékonyan előmozdítani népünk alapvető törekvését, a szocializmus építését, békérik és biztonságunk védelmét.” Békés építőmunkánk fontos szakaszába léptünk, amikor megkezdtük a hetedik ötéves terv előkészítését. Fél esztendő múlva, 1986. január 1-én startol a következő öt esztendő programja, nem kell bizonygatni, hogy az előkészítő munkálatok közepette nincs mód kitenni a táblát: Nyári szünet. De ahhoz, hogy a „hetedik” újabb lépés legyen előre, megfelelően kell teljesíteni az 1985-re esedékes népgazdasági tervet. Mindennapi munkánkban tehát nincs kilátásunk uborkaszezonra. Pihenésre természetesen mindenkinek szüksége van. Kell a kikapcsolódás a hobbitelken vagy a Balaton partján, külföldön, vagy a hazai tájakon. A jókedvű családi kirándulások, a gondtalan barangolás er- dőn-mezőn, egy-egy meghitt óra kedvenc könyvünkkel, mind az erőgyűjtést szolgálja. Akinek módja van rá, ezzel is hasznosan tölti szabadságát ezen a dolgos nyáron. IMRE ERZSÉBET Alapozza meg jövőjét a Mecseki Szénbányáknál! FOLD ALATTI MUNKAKÖRBE FELVESZÜNK 18—35 EVES, TÖREKVŐ FÉRFIAKAT: Csapatcslllés (betanított munkás) 6000—11 000 Ft. Vájár (szakmunkás) 8000—14 000 Ft. Bányalakatos (szakmunkás) 6000— 9 000 Ft. pótműszakkal elérhető havi keresettel. Munkásszálló és munkahely Komlón vagy Pécsett. Jó munkája alapján l,fr—2 év alatt kedvező feltételekkel LAKÁSHOZ JUTTATJUK. Nősöknek ideköltözés esetén albérleti hozzájárulást fizetünk. Felvételi követelmény: hosszabb folyamatos munkaviszony, nálunk végzett alkalmassági vizsgálat. Címünk: MECSEKI SZÉNBÁNYÁK munkaügyi osztálya 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Telefon: 24-863. (682) Mezőgazdasági hitelek Az Országos Takarékpénztártól kapott tájékoztatás szerint nagyobb számú szerződéses szarvasmarhát, sertést, juhot tartó árutermelő háztáji és kisegítő gazdaságok részére ezentúl egyetlen célra is engedélyezhető a maximálisan 150 ezer forint összegű mezőgazdasági termelési hitel. Az új feltétel szerint a maximális hitelösz- szeg állat és takamány beszerzésére abban az'esetben engedélyezhető, ha azokat az állatforgalmi és húsipari vállalattól, állattenyésztési vállalattól, termelőszövetkezettől, állami gazdaságtól vásárolják. Újdonság az is, hogy az OTP kölcsönt nyújt a Magyar Vagon- és Gépgyár által gyártott Rába—15 típusú kistraktor vásárlásához. Adófizetés a háztáji és a kisegítő gazdaságokban Ki nemesül az adófizetés alól? Az adókötelezettségről szóló rendelet értelmében hazánkban a háztáji és a kisegítő gazdasága után mindenki köteles jövedelemadót fizetni. Az adózás mértéke azonban függ a földterület nagyságától, s a termőföld minősége, a művelési ág is befolyásoló tényező. Egyes esetekben a föld használóját adómentesség illeti meg, illetőleg kedvezményben részesülhet. Ezekről a kérdésekről Priger Józsefnél, ' a Tolna Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának vezetőjénél érdeklődtünk. — Az elmúlt évben hányán fizettek a megyében mező- gazdasági adót, mennyi volt ennek az értéke, s a tanácsok költségvetésének ez hány százalékát tette fci? Az átlagosnál magasabb bevétel után kiemelkedő adót hányán fizettek? — Tolna megyében az 1984. évben a tanácsi költségvetési bevételek mintegy 3,18 százalékát jelentette a mezőgazdasági lakossági jövedelemadó. Az adóhatóságok összesen 63 581 személy részére állapítottak meg adókötelezettséget, ez 295 fővel több az 1983-ban adóztatot- tak számánál. A háztáji és kisegítő gazdaságok kivetett jövedelemadója 30 971 000 forint volt. Az adóztatott földterület nagysága 33 277 hektár, a lótartók összesen 1 688 ló után fizettek adót, erőgép után 306-an adóztak. Az átlagosnál magasabb árbevétel után (állattartás, kertészet, méhészet) 93-an fizettek külön jövedelemadót, ez összesen 367 857 forint állami bevételt jelentett. Közülük 38 személy földhasználat nélkül folytatja adóköteles tevékenységét. Az árbevétel után adózók mindössze két esetben foglalkoztattak rendszeresen idegen munkaerőt, az emiatt megállapított adóemelés 7 683 forintot tett ki. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójának tekintetében egyenletesen nő az adókötelezettséget kiváltó tárgyak száma és a kivetett adó összege is, egyedül az adóztatott földterület nagysága csökkent négy hektárral. Az adókedvezmények és adómentességek kö_ re is bővebb a korábbinál: 1984-ben az engedélyezett adókedvezmény összesen 3 799 003 forint volt, mely a földterület után fizetendő adóból került levonásra. Ez az összeg 19 844 forinttal nagyobb az 1983. évinél. Az ideiglenesen adómentes földterület 176 hektár volt, a korábbi 149 hektárral szemben. — Ki mentesül az adófizetési kötelezettség alól? — A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló rendeletek (a módosított 36/1976 (X. 17.) MT számú és a végrehajtására kiadott, módosított 38/1976 (X. 31.) PM számú rendelet) az adókedvezményekkel és adómentességekkel kapcsolatban igen differenciált szabályozást tartalmaznak. így mentesség illeti meg a termelőszövetkezet részéről eltartásban, illetőleg öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő téesztagot, vagy özvegyét a háztáji gazdasága után, továbbá a földterület után azt a személyt, akinek a használatban lévő összes földterület 1500 négyzetméternél kisebb, ha ezen belül a szőlő, kert, gyümölcsös területe a 800 négyzet- métert nem éri el. Adómentesség illeti meg a földterület tulajdonosát (haszonélvezőjét) az után a belterületi földrészlet után, amely telekadó alá esik, valamint adómentes a külföldi állampolgár is, nemzetközi szerződés alapján. Ezen felül adómentes az új telepítésű gyümölcsös területe gyű. mölcsnemenként eltérően 2—20 évig, az új telepítésű erdő 20 évig, az új telepítésű szőlő 4 évig. (Ez utóbbi a borforgalmi adó tekintetében 8 évig élvez mentességet). A használatba vételtől számított 5 évig illeti meg háztáji adó- mentesség a tanácsi kezelésű nem művelt állami föld bérlőjét. A szerződés időtartamára adómentes az a földterület is, amelyre a használó valamely szocialista szervezettel zöldségtermesz, tésre termékértékesítési szerződést köt. Ez utóbbi lehetőséggel sajnos nem élnek eléggé a termelők: megyénkben 1984-ben csak 14 hektár 5 233 négyzetméter ilyen címen mentesített terület volt. — Mikor igényelhet különféle kedvezményeket a mezőgazdasági termelés után adózó? — A rendeletben szabályozott adókedvezmények a következők: A kert művelési ág alapján adóztatott földterületek használójának adója mérsékelt összegű, ha a belterületen fekvő, mezőgazdaságilag művelhető földterület hektáronkénti aranykoronában kifejezett kataszteri tiszta jövedelme az egységesen kert művelési ágba való sorolás előtt a 13,90 aranykoronát nem haladta meg. Tizenöt százalékos háztáji adókedvezmény illeti meg a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport tagját, ha a használt földterület a 6000 négyzetmétert meghaladja, a tag vagyoni hozzájárulást fizet, a közgyűlés határozatában foglalt kötelezettségé, nek eleget tesz, és gazdaságában idegen munkaerőt rendszeresen nem foglalkoztat. Ilyen jellegű kedvezményt megyénkben az elmúlt esztendőben nem vettek igénybe. Ezzel szemben ősz- szegében is igen jelentős, 1984-ben 3 795 278 forintot kitevő az úgynevezett szociális kedvezmény, ami alatt azt értjük, hogy a földterület után fizetendő adóból 50 százalékos. de legfeljebb 1 500 forint kedvezmény jár annak a 65. évét betöltött férfinek, illetve a 60. évét betöltött nőnek, akinek mező- és erdőgazdasági termelőmunkából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelme nincs, és nincs vele együtt adózó, munkaképes férfi családtagja sem. Szőlőfelújítás esetén a felújítás arányában a szőlő használójának a földterület után fizetendő adóból adó- kedvezményt kell nyújtani. A nagyközségben, községben és tanyán lakó lótartó adózó az egy ló után járó adó felét fizeti, ha legalább hatezer négyzetméter földet használ, és bérfuvarozást rendszeresen nem végez. — Sokan foglalkoznak Tolna megyében állattartással is. Hogyan érintik az adó- rendelkezések az állattartókat? — Mezőgazdasági termelési tevékenységből származó árbevétel után csak akkor kell külön adót fizetni, ha az meghaladja a 150 000 forintot. A külön jövedelemadó alapjának megállapításánál a szarvasmarha és tej értékesítéséből származó árbevételt figyelmen kívül kell hagyni. Jelentős kedvezmény, hogy a baromfiértékesítésből keletkezett árbevételnek fajtánként eltérően csak a 10—15, illetve 20 százalékát kell alapul venni a külön jövedelemadó alapjának meghatározásához. A sertéstartás ösztönzésére szolgál, hogy a külön jövedelemadó alapját sertésenként 1 500 forinttal csökkenteni kell, ha a sertést szocialista gazdálkodó szervezet részére értékesítik, továbbá valamennyi sertéstartó esetében csak az említett módon csökkentett árbevétel 20 százaléka képezi azt az összeget, ami után a külön adó kiszámítható. Az árbevétel után fizetendő külön jövedelemadóhoz meghatározott adókulcsok is kedvezőek: 150 001—200 000 forint közötti árbevétel esetén az adó mértéke 1 százalék, 200 001—250 000 forint között 2 százalék, 250 001—300 000 forint esetén 3 százalék, 300 001—350 000 forintnál 6 százalék, 350 000 forint felett pedig az árbevétel 10 százaléka a fizetendő adó. — Könnyítést jelent-e ha a családtagokat teljes, vagy részleges munkaerőként bevonják a munkába? — A külön jövedelem- adó alapját képező árbevételből le kell vonni az adózó közös háztartásához tartozó, annak gazdaságában foglalkozott, és más kereső foglalkozást nem folytató minden nagykorú családtag után évi 30 ezer forintot, a más kereső foglalkozást is folytató, a külön jövedelem- adó fizetésére kötelezett gazdaságában időszakosan foglalkoztatott családtag után pedig évi 15 ezer forintot. Ezenfelül le kell vonni az adó kiszámításakor az árbevételből az adózó által az adóztatás alapját képező időszakban 20 ezer forintot meghaladó összegben állami, szövetkezeti szervtől vásárolt és a mezőgazdasági termelést szolgáló gépek értékét, legfeljebb 100 ezer forint összegig. D. Varga M. Molyfogó a fákon Az almafákat rendszeresen károsítja az almamoly. A tojásból kikelő hernyó egészen a magházig odvasít- ja a gyümölcsöt, majd egy vastagabb járaton keresztül hagyja el. Kifejlődve az első nemzedék nagy része a fatörzsek repedéseiben bábbá, illetve lepkévé alakul. A nyári nemzedék rajzása júliusban, augusztusban kezdődik, és szeptemberig is elhúzódhat. Kisebb kertben, hétvégi üdülőtelken — ahol nem akarnak ellene mérgező vegyszert használni — jól gyéríthető, ha a fák törzsére középső részen 15 om széles hullámpapír öveket szerelünk fel. Ezeket ajánlatos 7-14 naponként cserélni. A hernyók a hullámpapír csöveit különösen szívesen keresik fel. Egy-egy hernyó 2—3 almát is károsíthat, ha nem védekezünk. Az almán kívül a körte, a dió, a szilva, a barack termését is károsíthatja. Érdemes tehát ezekre a fákra is öveket felszerelni. A molyfogó hatást jól fokozhatjuk, ha a hullámpapír öv alá 10 cm széles enyves övét is felszerelünk. Az enyv készítéséhez fél liter Aranyrepce olajat melegítsünk fel annyira, hogyha óvatosan egy csepp vizet öntünk rá, az pattogjon. Ekkor tegyünk hozzá 30-40 dkg porrá tört gyantát, és folyamatos keveréssel olvasszuk fel. Legjobb Ezt vízfürdőben végezni, mert így nem ég meg a gyanta. A ragacsos anyagot kenjük rá a fa törzsére már két helyen odakötött, vastagabb, széles papírcsíkra. A lehullott, a moly által károsított gyümölcsök összesze- désével is csökkenthető e kellemetlen kártevő száma. Az öveket, ha leszedjük, tegyük egy fa- vagy műanyag hordóba, és fedjük le műanyag szúnyoghálóval. A kisebb, apró, hasznos rovarok ennek nyílásán át eltávozhatnak, a káros rovarok viszont bentmaradva elpusztulnak. Szent-Miklóssy Ferenc Erik az árpa Tol nanémedi határában
