Tolna Megyei Népújság, 1985. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-15 / 139. szám
\ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 139. szám. ÄRA: 2,20 Ft 1985. június 15., szombat. Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) KÉSZÜL A LIAZ—5256 (8. old.) A MAMA LEVELE (10. old.) FIATAL MAGYAR KÖLTŐK ROMÁNIÁBÓL (10. old.) A HÜSZAS ÉVEK SZOVJET FILMPLAKATJAI (11. old.) Kukorica A külgazdasági egyensúly javítását a kukoricatermelés bővítésével is lehetne szolgálni. Lehetne csak, mert a kukorica termőterülete csökken. Tavaly 1 millió 102 ezer hektárról takarították be, az idén 1 millió 170 ezerről kellett volna, de már a vetés idején kiI derült, hogy mindez csak terv marad. A tél végén a gazdaságok jelzései szerint 1 millió 75 ezer hektár kukoricaterülettel lehetett számolni. Még ma sincsenek végleges adatok, de a becslések szerint az elvetett terület meghaladja az 1 millió 100 ezer hektárt. Az eredetileg tervezettől tehát lényeges az elmaradás, s a mérséklődés nem csupán idei jelenség. Másfél évtizede a gabonatermő területen belül a kukorica aránya 44 százalék volt, mostanára ez 39 százalékra csökkent. A gabona összes mennyiségének korábban több mint 50 százaléka tengeri volt, a legutóbbi négy év átlagáI ban 48,6 százalék, az utolsó két év átlagában — részben az aszály miatt — pedig már csak 44 százaléka. Két dolog miatt is kedvezőtlen a termőterület csökkenése: nehezíti a hazai takarmánygazdálkodást, és a gabonaexportot egyaránt. A kalászos gabonának és kukoricának évente 12—15 százalékát exportálják. A kivitel azonban egyre nehezebb, hiszen a világon halmozódnak a gabonakészletek. Tavaly az EGK országaiban 20 százalékkal több gabona termett, mint egy évvel korábban, s 40 millió tonna a fölöslegük. A búzát különösen nehéz eladni, a magyar kukoricát viszont megveszik. Elsősorban persze amiatt, hogy éghajlati adottságainkból következően a hazai kukorica minősége jobb az európai átlagnál. A gabona összességében nincs veszélyben, mert a gazdaságoknak érdekük a termelés bővítése. Az átlagosnál ugyanis jobb az anyagi-műszaki ellátása, a búza jól is jövedelmez, s a termelési tapasztalatok is a haI gyományokra alapozódnak. A szántóterületnek mindig több mint 60 százalékát foglalta el a gabona, jelenleg is 62—63 százalékán termelik. A gabonatermelés értéke évente mintegy 50 milliárd forint, s az abrakfogyasztó állattenyésztés révén 80—90 milliárd forint előállítását alapozza meg. Az eredmények tehát tagadhatatlanok, ám a gabona- termelés egészére vonatkoznak, s nem mondanak ellent annak, hogy a termelés szerkezeti arányai kedvezőtlen irányba változnak. A búzatermelési kedv ugyanis I most is jó a gazdaságokban, a múlt ősszel 80 ezer hektárral többet vetettek a tervezettnél. A kukoricától kezdenek szabadulni a termelők. Jól jelzi ezt egyebek között, hogy a legjobb földekről a búza kiszorítja a kukoricát. Ez pedig egyrészt szakmai ellentmondás, mert a kukoricának kellenek a jobb földek, másrészt önmagát erősítő folyamat, hiszen a silányabb földeken kevesebb a hektáronkénti termés, s ebből következőI en kisebb az elérhető jövedelem is. A kukoricatermelés mellőzésének persze jól követhető okai vannak. Biológiái jellegéből következik, hogy a kukorica késő őszi betakarítású növény, ilyenkor már viszontagságosabb az időjárás, bizonytalanabb a siker. Ráadásul terméséből az év végén van bevétel, a gazdaságnak pedig folyamatosan kell fizetniük. Ha megszorulnak, kapnak ugyan hitelt a banktól, de ennek magas a kamata, ezért inkább a korábbi bevételekre törekszenek, amihez a búza jobban illik. A gabonafélék közül a kukoricatermelés a legdrágább. Hektáronként mintegy 100 kilogrammal több műtrágyát igényel, mint a búza, a kukoricát többnyire I szárítani kell, a búzát csak feltételesen. 1982-ben, amikor mindkét növénynek kedvezett az időjárás, a kukoricatermelés hektáronkénti összes költsége 18 457 forint volt a termelőszövetkezetekben, a búzatermelésé 11 674 forint. Tavaly a gazdaságok jelzései szerint a kukoricatermelés költsége hektáronként elérte a 20 ezer forintot, a búzáé ehhez képest elhanyagolható mértékben változott. A kukorica átlagtermelése is nagyobb, de az ebből származó bevétel nem egyenlíti ki a lényegesen nagyobb befektetést, összességében a kukoricatermelés jövedelmezősége számottevően rosszabb a búzáénál. Ez a döntő oka a terület csökkenésének, az egyéb, kukoricára nézve kedvezőtlen különbségek pedig még erősítik is a szakemberek elhatározásait. Az ellentmondást felismerték a MÉM-ben és a PM-ben is, s március végén meghirdették az ösztönzés egyik módiát. Néhány héttel később a gabonatröszt 5 százalékkal megemelte — az idei esztendőre — a kukorica felvásárlási árát. A gazdaságok vélekedése szerint azonban egyik ösztönzés sem teremtett igazi érdekeltséget, mivel késve születtek, olyan időszakban, amikor a vetésszerkezeten már lényegében nem lehetett változtatni, i S nem is elsősorban ilyen ösztönzésre számítanak a gazdaságok, hanem olyanra, amely véglegesen feloldja I a kukorica és a búza közötti ellentmondást. Magyarán: a felvásárlási ár emelésére gondolnak. Ez voltaképpen nem mond ellent a gazdaságpolitikai elképzeléseknek sem, hiszen a támogatás helyett az árak szerepe erősödik. A kukorica árának emelését azonban köny- nyebb kérni, mint teljesíteni, hiszen ezt éreznék az állattenyésztésben, a feldolgozóiparban és a kereskedelmi forgalomban egyaránt. Persze a gazdaságnak a kedvezőbb ösztönzéséről áremelés nélkül sem kellene szükségképpen lemondaniuk. Más módszerekkel — például árkiegészítéssel, adóvisszatartással — is lehet olyan helyzetet teremteni, hogy a mostaninál jobban megérje a kukoricatermelés. V. FARKAS JÓZSEF Megbízólevelek átadása képviselőknek, tanácstagoknak Országszerte ezekben a napokban adják át a megbízóleveleket a június 8-án megválasztott országgyűlési képviselőknek és veszik át mandátumukat a tanácstagok. Az országgyűlési választókerületék székhelyén működő községi, városi, illetve fővárosi kerületi választási elnökségek ünnepélyes külsőségek között nyújtják át az eddig már megválasztott 310 képviselőnek a dokumentumot, s egyidejűleg értesítik megbízatásukról a 285 pótképviselőt is. Pénteken délelőtt az Országház gobelin-termében nyújtották át a megbízó- levelet az országos listán indult, június 8-án megválasztott országgyűlési képviselőknek; köztük Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének. A megbízó- levelek átadásánál jelen volt Horváth István, az MSZMP KB titkára. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke az új képviselőket üdvözlő beszédében egyebek között szólt arról, hogy az új választási rendszer, amelyet az 1983-ban elfogadott választási törvény vezetett be, már az első alkalommal kiállta a próbát, az állampolgárokban, a választókban sok, eddig szuny- nyadó energiát, alkotókedvet és cselekvökészséget szabadított fél. A választás igazi népszavazás, a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett politika fölényes győzelme volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy népünk bízik a párt politikájában, elfogadja a XIII. kongresszus határozatának alapvető társadalmi céljait, s ezeket magáévá téve, nemzeti programmá emeli. Az országos listán megválasztottak nem egy választókerületnek, tehát nem 25—30 ezer választópolgárnak, hanem az egész ország politikájának, lakosságának a képviselői, s ez csak növeli felelősségüket — hangoztatta. Az üdvözlő szavak után Papp Lajos államtitkár, az Országos Választási Elnökség elnöke nyújtotta át a megbízóleveleket. Ezután Kádár János mondott köszönetét a bizalomért, melyben — mint mondotta — kifejeződik népünk egysége. Az országos választási lista politikánk tükre. Június 8-án az emberek bevált politikánkra, a szocializmusra, a békére szavaztak, s nekünk képviselőknek ezt az elhatározást minden tevékenységünkkel szolgálni, segíteni kell. Folyamatosan kapja meg mandátumát a 41 885 megválasztott tanácstag, s értesítik megbízatásukról a pót- tanácstagokat is. Az újjászerveződő községi, városi és fővárosi kerületi tanácsok a következő napokban-hetekben tartják alakuló ülésüket, ahol megválasztják a végrehajtó bizottságot, a tisztségviselőket és a bizottságokat. Ugyancsak ekkor kapják meg a népi ellenőrzési bizottságok munkatársai, tagjai, valamint a népi ülnökök is a megbízatásukat. A tanácsülések döntenek arról is, hogy a jövőben kik képviselik a községet, a várost, a fővárosi kerületet a megyei, illetve a fővárosi tanácsban. A törvényes előírások szerint az Elnöki Tanács határozta meg számukat: 151 fővárosi és 1596 megyei tanácstagot választanak. A megyei tanácsülések létszáma az adott terület lakosságának számához és a megyében élő helyi tanácsok számához igazodik; így a legalacsonyabb Komárom megyében, ahol 67 tagú lesz a megyei tanács, a legmagasabb Borsod és Pest megyében, ahol 101—101 megyei tanácstagot választanak. (MTI) Építők napi megemlékezések A TÁÉV ünnepségén Tóth Béla szb-titkár mondott ünnepi beszédet A TOTÉV központi ünnepségét a vállalat éttermében tartották. Itt osztották ki a jutalmakat, kitüntetéseket a dolgozóknak. kozata kitüntetést pénteken Tolna megyében sok évtizedes hagyományai vannak az építők nyári ünnepségének, hiszen tudunk arról, hogy már az első világháború alatt Tolnáin, Bátaszéken majd később Pakson, Szek- szárdon is rendszeresen ösz- szejöiJtek a világot járó építőmunkásak gondjaik megtárgyalására. A felszabadulás után új tartalmat is kapott az építők napi megemlékezés, mert változtak az élet- és munkakörülmények, a szak- szervezeti mozgalom előtt más célok voltak, az újjáépítésre, majd a szocializmus építésére mozgósították az embereket. A megyében valamivel több mint tizenkét ezer ember dolgozik építőipari jellegű szakmában, vállalatnál, szövetkezetnél. A legnagyobb cég, a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepén pénteken délután tartották az ünnepséget. Tóth Béla szb-tiitkár mondott ünnepi beszédet. Kitüntetéseket, jutalmakat adták át az arra érdemes dolgozóknak. A TÁ. ÉV építésvezetőségein ma reggeltől tartanak ünnepségeket, majális jelleggel, családtagokkal együtt. Először ünnepelnek például a TÁÉV tamási leányvállalatánál. Wagner István csoportvezető a budapesti ünnepségen a Munlka Érdemrend ezüst fo-. délelőtt vette ált. A Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat ünnepségét is tegnap délután tartották. Bóhli Anitái, a megyei tanács osztályvezetője mondott ünnepi beszédét. Két dolgozónak — Dalios László gépkocsivezető és Fekete István asztalos — az ÉVM Kiváló munkáért kitüntetést adták át. Több mint ötvenen a szocialista munkaverseny különböző elismerő oklevelét, jutalmát kapták meg. összesen 900 000 forint jutalmat osztottak szét a TOTÉV dolgozói között. Négy főépítésvezetőségen ma juniálist tartanak. A kisebb üzemekben, intézményekben is tegnap délelőtt tartották ünnepséget. A Tervező Vállalatnál Göttlin- ger Zoltán párttítkár mondott beszédet, a Beruházó Vállalatnál Eszteri Imre szakszervezeti titkár. E két vállalat dolgozói a délelőtti ünnepség után juniálissal folytatták a programot, majd közös vacsora és bál zárta az idei eseményeket. Az ÉPFU szekszárdi üzeménél, a paksi építkezéseken, a vízügyi szervek és az építőanyag-ipari vállalat, valamint a téglagyárak is pénteken tartották az építők napi megemlékezéseket. —Pj—Ka— Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — amelynek megbízatása az új Elnöki Tanács megválasztásáig szól — pénteken ülést tartott. A testület, a Minisztertanács előterjesztése alapján törvényerejű rendeletét hozott a Magyar Kereskedelmi Kamara gazdasági szervező tevékenységének továbbfejlesztéséről és jogállásának megváltoztatásáról. A kamara a jövőben nem országos hatáskörű állami szervként, hanem társadalmi szervezetként látja el feladatát, a Minisztertanács törvényességi felügyéléte mellett. Az Elnöki Tanács a gazdaságirányítás továbbfejleszté. se és a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében módosította a szövetkezetekről szóló törvényt és az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendeletet. Az új szabályozás növeli a szövetkezetek önállóságát, elősegíti külgazdasági kapcsolatainak fejlesztését és a hatékonyabb működési formák kialakítását. A megváltozott gazdaság- irányítási és vállalatfelügyeleti rendszernek megfelelően az Elnöki Tanács módosította az építésügyről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A továbbiakban a testület bírákat mentett fel és választott meg. Varsóban tartják a KGST ülésszakát Június 25-én Varsóban kezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a tanácskozáson részt vevő delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke.
