Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

1985. május 11. vt«ÉPCUSÁG 9 Bulgária A régi és az íj együttélése A Bulgáriába látogatók számára a legszembetűnőbb a régi és új együttélése. Az építkezések lázában ég az ország, de sok helyütt élnek ma is még a kedves régi há­zacskákban, amelyeket kicsi udvarok és tágas térségek vesznek körül. Gondosan megművelt földek kísérnek az országutakon kilométere­ken át. A földművelés ősi mesterségét ma már nagy­üzemi színvonalon folytatják, az ipar pedig a legkorsze­rűbb gyárakkal büszkélked­het. Ma három nap alatt ter­mel annyit a bolgár ipar. mint 1939 előtt egy teljes esztendő alatt. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése természetesen nem öncélúan történik, ha­nem annak érdekében, hogy emelni tudják az életszínvo­nalat], kulturáltabbá tenni az emberek mindennapjait 1985-ben például 78 ezer la­kást építenek. Tovább javít­ják az egészségvédelmet, fo­kozzák a fogyasztási cikkek gyártását. nodern Tolbuhin központjában megőrzött régi házacs- kák a népi építészet hagyományait példázzák _____ w U j szuper- tran szformátor o k A Román Szocialista Köz­társaságban épülő 750 kilo­volt feszültségű villamos táv­vezeték működésének bizton­ságát nagy teljesítményű szovjet transzformátorok fogják biztosítani. A transz­formátorokat Zaporozsjéban (Ukrajna) gyártották. A „Za- porozstranszformátor” egye­sülésben egy időben három ilyen 750 kilovoltos, 417 ezer kilovolt-amper teljesítményű készüléket készítettek el, s készítették elő a Romániába való szállításra. A „Zaporozstranszformá- tor” egyesülésben évente több mint 1000 nagy telje­sítményű transzformátort és iakaréktranszformátort gyár­tanak. Az itt gyártott készü­lékekkel szerelik fel a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok szinte összes atom-, hő- és vízerőműveit, villamos távvezetékeit. Az egyesülésben az összes típusú erőmű és villamos távvezeték számára készült nagy teljesítményű műszaki berendezések gyártására ren­dezkedtek be. Gyártottak itt már 1 millió 250 ezer kilo­volt-amper teljesítményű szupertranszformátort, vala­mint villamos berendezése­ket, 1150 kilovolt feszültségű váltakozó áramú és 1500 ki­lovolt feszültségű egyenára­mú villamos távvezeték szá­mára. A szovjet tudósok és mér­nökök már a közeli jövőben lehetőséget látnak 2,5—3 mil­lió kilovolt-amper teljesítmé­nyű elektromos berendezések gyártására. Lézerrel a fáradtság ellen Ha lézersugárral hatunk az ujjhegyék aktív pontjai­ra, akkor lehetőség nyílik az adott személy állapotának befolyásolására. A moszkvai rádiótechnikai, elektronikai és automatikai intézet szak­értői által létrehozott „Ori­on” elnevezésű berendezés kis intenzitású lézersugara­kat hoz létre. Ahhoz, hogy megszűnjön a páciens fáradt­sága, elegendő néhány perc­re a műszeren lévő négy mélyedésbe helyezni ujjhe­gyeit. Az elkövetkezendő öt év tervei között szerepel, hogy erősítik a szocialista orszá­gokkal az integrációs kap­csolatokat. Fejlesztik a gép­gyártásban legmodernebb technikát, például a robot­gyártást, biotechnikai beren­dezéseket készítenek, tovább korszerűsítik a papírgyártást. A mezőgazdaság számára biztosítják az öntözés tech­nikai feltételeit, és új léte­sítményeket terveznek a környezetvédelem érdekében. A bolgár ipar jellemzője ma a sokrétűség. Ruszéban például), amely nem a legna­gyobb ipari centruma az or­szágnak, a vegyipar adja az össztermelésnek több mint felét, de van hajógyártás is, nehézgépgyártás, készítenek melegpadlót, fejlett az élel­miszeriparuk, és az itteni Dunai Selyemgyár érdekes­séget hogy kizárólag nők dolgoznak benne, az igazga­tó is nő. A szintén Ruszéban lévő elektronikai gyárban vi­szont jócskán van férfi a 2700 dolgozó között, és a több száz mérnök foglalkoz­tatása is jelzi, milyen ma­gas fokú szakmai tudást és általános műveltséget kíván az automatikus vezérlések­hez, számítógépekhez, robo­tokhoz szükséges mikropro­cesszoros panelek gyártása, a legkorszerűbb nyugati, il­letve japán berendezésekkel. A mezőgazdasági üzemek közül a Szilisztria megyei agráripari kombinát méretei lenyűgözőek. Az egész me­gyét átfogja a kombinát, ön­állóan dolgozik, míg a többi megye agráripari egységeit Szófiából irányítják. Itt a Duna mentén vannak az or­szág legtermékenyebb föld­jei, ez magyarázza a gabo­nafélék 5 ezer kilogrammos hektáronkénti rekordtermé­sét. Egyik legérdekesebb és legszebb városa Bulgáriának Tolbuhin, az ősi Dobrics. ahod 1300 évvel ezelőtt meg­alapították a bolgár államot. A város ma is büszke múlt­jára, központjában szépen rendben tartott régi házacs­kákban népművészek dolgoz­nak a parányi fazekasmű­helyben, szövőműhelyben. A komplexum körül pedig szebbnél szebb új épületek, a modern építészet nem sablo­nos, hanem jellegzetesen ka­rakterszerű középületei, la­kóházai magasodnak. Amint a város vezetői elmondták. Tolbuhinban mindenki szív­ügyének tekinti az építést, áldoznak érte a vállalatok és a lakosság is. A talán legközismertebb bolgár város, Vánna nem az idegenforgalomból él meg, ahogyan azt gondolnánk. Az ipari a mezőgazdaság, a köz­lekedés, illetve teherszállí­tás után csak a negyedik a rangsorban a turizmus. Vagy­is az itt gyártott százezer tonnás tankhajók például na­gyobb súllyal esnek latba, mint az évente idelátogató másfél millió turista. Aki pe­dig végleg le akar itt tele­pedni, tapasztalhatja, hogy a háromszázhúszezer lakosú város népességét nem akar­ják növelni. És még egy ér­dekesség Várnából: a kikö­tőkomplexum, amely a Feke­te-tengerbe vezető csatornán épült. Két szovjet és két bol­gár óriáshajó szokott ide be­állni, hogy három szintjén összesen 4 tehervonatot szál­lítson el egyszerre a szovjet - unióbeli Ilicsovszkba, 440 ki­lométeres utat téve meg Imre Erzsébet Jugoszlávia Az ipargazdaság hírei Tűzoltó eső Szibériában, ahol hatal­mas területeket borít erdő, az ember magát a természe­tet kényszerítette az erdőtü­zek oltására. A természeti törvények szerint a tűz fe­lé mindig tartanak felhők. Számítógép számítja ki, ho­gyan és mikor kell a felhők­re hatni. A tűzvédelmi szol­gálat repülőgépei hatóanya­got szórnák a felhőre, s egyenesen az égő erdő fölött keletkezik az erős eső. Az erdészek nagyra értékelik ezt a módszert, különösen azo­kon a területeken, ahol több százezer hektárt foglal el az erdő, s hagyományos mód­szerekkel igen nehéz az er­dőtűz ellen harcolni. Koszovóban rövidesen két korszerű üzemet adnak át rendeltetésének. Szuva Réká­ban gumigyár, Prizrenben pedig a FARMAKOS gyógy­szervegyészeti kombinát leg­újabb részlegének építése közeledik a befejezéshez. A Szuva Reka-i üzem Xurópa egyik vezető gumiabroncs­gyártója lesz. Az 1500 dol­gozót foglalkoztató gyár évi kapacitása várhatóan 14 000 tonna gumi. A beruházás ér­téke mintegy 10 milliárd di­nár, s a tőke egy részét a brit DUNLOP cég biztosítot­ta. A FARMAKOS új részle­gében különféle olajaikat, gyógy teákat állítanak majd elő. Az üzemrész évi 1200 tonnás termelésének 40 szá­zalékát exportra szánják. A vajdasági Pancevóban már megkezdte működését az új cipőgyár, amelynek telje­sítménye napi 3400 lábbeli Az üzemben 550 munkahe­lyet létesítettek. A Jugoszláv Kereskedelmi Kamara adatai szerint a tex­tilgyártók 1984-ben 34 szá­zalékkal több árut szállítot­tak a tőkés piacra, mint az előző évben. A textil, a fo­nal és a konfekció fő vásár­lói az NSZK, Nagy-Britan- nia, Hollandia, Svédország, a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, Algéria és Líbia. Az export értéke az év vé­gére elérte az 1 milliárd 300 millió dollárt. A jugoszláv textilipar 1000 üzeme 330 000 dolgozót foglalkoztat Novorosszijszki harangok Azon a napon, amikor Moszkva és a Fekete-tenge­ri flotta Novorosszijszk fel­szabadítóinak tisztelgett, a város romokban hevert. A hamu és füst borította No­vorosszijszk halott volt. Bár a hitleristák csupán egy esz­tendeig tartózkodtak falai között, ez az idő elegendő volt számukra ahhoz, hogy mindent felégessenek, lerom­boljanak. Levegőbe röpítet­ték az ipari üzemeket, a ki­kötőt, a vasúti csomópontot, 11315 lakóházat, összesen 493 000 négyzetméternyi la­kóteret. A fasiszták különö­sen kegyetlenül bántak a la­kossággal, sokukat halálra éheztették, másokat Német­országba hurcoltak, koncent­rációs táborokba zártak. A várost felszabadító csa­patok előőrseivel együtt ér­keztek a helybeli lakosok — partizánok. A megszállók ki­űzését követő 3. napon már működött az első üzem — a kenyérgyár. A helyreállítási terv első tételei között sze­repelt a hajógyár, a kikötő és a vasúti csomópont helyre- állítása, újjáépítése. Amikor az emberek hoz­zákezdtek a romok eltávolí­tásához, kalapácsot és hideg­vágót használtak, lapát és ta­licska volt a fő szerszámuk azoknak, akik a bombáktól felszaggatott gödröket, a futó­árkokat temették be. Ezrével jöttek ide az em­berek az ország minden ré­széből. A Krasznodar-terüle- ti Komszomol Bizottság ha­tározata alapján 1500 kubáni fiú és lány érkezett, hogy munkájával elősegítse a vá­ros újjáépítését. 1943. október közepére Novorosszijszk la­kossága 2500 lelket számlált. 1944 márciusában pedig már 25 ezret. A város megtette az első lépéseket, hogy újra jelentős iparvárossá váljék. Novorosszijszk szerepét az ország életében földrajzi helyzete szabja meg. A ten­geröböl kiválóan alkalmas a hajók kikötésére. A háború után megnövekedett építési igények a város cementipa­rának rohamos fejlődését eredményezték. Nehezen ta­lálhatnék akrácsak egyetlen nagy építkezést az országban, ahol ne használtak volna no­vorosszijszki cementet. A mai cementkombinát négy­millió tonna cementet állít elő évente, ötször annyit, mint a háború előtt. Itt őrlik azt a j,csodakövet”, amely­ből 12 színárnyalatban mű­márvány készül például a metróállomások díszítésére. Napjainkban újjászületnek az öreg gyárak. A nagysza­bású rekonstrukciós prog­ram célja a kiváló minőségű cement termelése, a fizikai munka csökkentése és az, hogy érdekesebb, vonzóbb le­gyen a cementgyártó szak­ma. Novorosszijszk ma nagy ipari és kikötőváros. Külö­nösen a tengerről nézve szép. A kék öbölből nyílegyenesen futnak a bujazöld fákkal, dísznövényekkel sűrűn sze­gélyezett utcák, sugárutak. A kikötőben állandóan több tucatnyi ország lobogóját lengeti a szél a hajókon, Itt van a Kubány tengeri ka­puja. Teherforgalmát tekint­ve ez a kikötő az első helyek egyikét foglalja el a Szovjet­unóban. Dokkjaiban éjjel­nappal folyik a munka, a szovjet exportáruk jelentős része innen indul a Föld több mint hetven országába. Ha már a város iparánál tartunk, lehetetlen nem be­szélni még néhány híres ter­mékről. A Krasznij Dviga- tyelj (Vörös Motorgyár) ké­szíti a mezőgazdasági gépek lelkét, a dugattyúkat és sok más alkatrészt. Mint a Szov­jetunió Kereskedelmi és Iparkamarájának tagja, a gyár 61 országba szállítja termékeit a Csernomorec bú­toripari egyesülés az óvodai és bölcsődei bútorok gyártá­sára szakosodott. Az Abrau- Gyurszo bortermelő szovhozt az egész világon ismerik. A gazdaság központja a fes­tői Abrau-tó partján ta­lálható. Itt van a szovjet pezsgőgyártás „bölcsője”. Nemzetközi borversenyeken az Abrau-Gyurszo eddig 62 érmet), közöttük 23 aranyat szerzett. A háborúban földig lerombolt kikötő békés hangulatot sugárzó mai képe. „Megy a gőzös ...” a hajóba, amely egyszerre négy tehei vonat-szerelvényt utaztat a Szovjetunióba

Next

/
Oldalképek
Tartalom