Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

1985. május 11. ^nÉPÜJSÁG 7 Derűre ború, borúra derű A kockázat ára Hőgyészea A Hőgyészi Állami Gazda­ság az 1984-es évet 1,3 mil­lió forint nyereséggel zárta. Kevés ez, különösen ha az előző évekhez viszonyítjuk: 1982-ben 70 millió 100 ezer forint, 1983-iban pedig 43,5 millió forint nyereséget köny­velhettek el. A kérdés tehát egyszerű: hogyan jutott mély­pontra a vállalat. A gazdaság földrajza Mindenekelőtt nézzük meg a gazdálkodás körülményeit. A vállalat 13 500 hektáron gazdálkodik, a terület 65 szá­zaléka csupán szántó, a többi rét és legelő. Ez a területi arány nem éppen a legjobb, az erdő nagy része akác, 2000 hektár a gyep. A szántóte­rület növelésére korlátozot­tak a léhetőségek, a dombor­zati viszonyok miatt éven­te 10—20 hektáron van mód rekultivációra. A terület szét­szórt, a telephelyek egy része a központtól távol esik, a tá­volság szélső értéke eléri a 70 kilométert is. Ez azt jelen­ti, hogy a szállítás, a sze­mélyszállítás költségei igen magasak, az infrastruktúra kiépítése költségigényes, s je­lentős pénzeszközöket kötne le. öt kerületiben folyik a termelés, az egyes kerületek önelszámoló egységek. Sza­kosodott kerület nincs, mind­egyik termelési egységre a vegyes termelési szerkezet a jellemző. A növénytermelésben a ke­rületek adottságaikhoz iga­zodnak. őszi árpát és búzát, takarmány- és hibrid kukori­cát termeinek, jelentős a napraíorgóterület, a cukor­répa és a komló, az utóbbi években pedig repcét és mus­tárt is vetnek. Hosszú évek átlagát vizsgálva a legbizton­ságosabb jövedelemforrás a kalászos gabona és a napra­forgó. Volumenében azonos termelési értéket állít elő a szarvasmarha- és a sertés- ágazat, jövedelmezőségük azonban jelentősen különbö­zik: a szarvasmarhatartás eredménye meghaladja az ál­lattartás átlagát, a sertés- ágazat viszont az elmúlt év­ben veszteséges volt. Az anyájuhállamány 4350, de ez sem nyereséges, mert az utób- 'bi idők vívmányaként emle­getett munkaidőesöklkenés és a hozzáértő, gondos juhászok hiánya az eredménytelenség irányába vitte az ágazatot. A baromfiágazat volumenében és arányaiban nem számotte­vő. A Hamphsire fajta fenn­tartására vállalkoztak, s évente 1 millió csirkét kel­tetnek. Az asztalosüzem, az építészet és a vágóhíd javít­ják a gazdaság eredményes­ségét. Az állóeszköz-állomány el­használódásának mértéke meghaladja az 55 százalékot. A megye második legna­gyobb gazdasága 1676 dolgo­zónak ad munkát. Oknyomozás Ennyit a természetföldraj­zi és a gazdálkodás körülmé­nyeiről. A gazdálkodás mód­jára jellemző, hogy a nyere­ség meghatározó hányadát a növénytermesztés állítja elő, Fetzer Lőrinc: a célkitű­zés világos, a megvalósítás mindenkinek érdeke enneik mértékét természete­sen befolyásolja a közgazda- sági környezet és az időjárás. Amikor a gabonaprémium, mint érdekeltség hatott, emel­kedett a kalászosok területe, vagy például 1982-ben 9 mil­iő 26 ezer forint nyereséget hozott a cukorrépa. Az 1982-es esztendő sokáig emlékezetes marad: a 70 mil­iő 100 ezer forint nyereség 65 százalékát a növénytermesz­tés adta. A gazdaság ezzel az évvel egy olyan 10 éves pe­riódust zárt, amely a nem­rég sajnálatosan fiatalon el­hunyt igazgató, dr. Gscheidt Mátyás nevéhez fűződik. A következő évet úgy emlege­tik, mint a gazdaság adottsá­gait, termelési erőforrásait reálisan tükröző évet, mikor is 43,15 millió völt a nyereség. Nézzük hát, mi lehet az oka, hogy egyetlen esztendő alatt pontosan 42,2 millió fo­rinttal lett kevesebb a nye­reség. Mindenekelőtt: a fejleszté­si pénzeszközök szűkös volta, a közgazdasági szabályozók arra késztették a vezetést, hogy a kockázatvállalás na­gyobb léptékű legyen, ezért a legnagyobb nyereséget adó hibrid kukorica vetésterületét 2100 hektárra növelték az előző évi 528 hektárral szem­ben. A gazdálkodás egész ki­menetelét befolyásoló jégkár itt különösen sokat pusztított, s a csapadékszegény időjá­rás miatt termékenyülési problémák is voltak. A jég miatt 236 hektáron kellett a hibrid kukoricát kiszántani, ezután pedig — júliusban — már nem lehetett erre a te­rületre teljes értékű termést biztosító növényféleséget vet­ni. A jég összességében 27 imillió forint kárt okozott a gazdaságnak. Az elmúlt évben igen nagy­arányú volt a sertéselhullás, — a 350 kocalférőlhelyes lász- lómajori telepet például föl .kellett számolni. A sertésága­zat vesztesége 6 millió forint lett. A hibrid kukorica miatt Hammer Márton: ott tör­ténik a döntés, ahol a nye­reség képződik megnövekedett kéziimunka- erő-igény — hisz címerezni, szedni, fosztani kell — 15 millió forinttal növelte a bértömeg-felhasználást. Pénz, pénz, pénz A bevételkiesések következ­tében előállt pénzügyi gon­dok, fizetési nehézségek a kamatterhek nagyságát je­lentősen megnövelték. Az ér­vényben lévő szabályok sze­rint az 1985-ös esztendő meg­alapozása érdekében — vál­lalva a szabályozókból ere­dő terhek 1984. évi ered­ményben történő elszámolá­sát — 1,3 millió nyereséget hoztak. Ez az összeg lehetett volna a tízszerese is, de ak­kor az adóterhek mind a 13 milliót elvitték volna. Igaz ugyan, hogy a 13 millió vala­mivel jobb képben tüntette volna fel a gazdaságot, azon­ban mérlegelve minden kö­rülményt, úgy döntöttek, hogy a következő évek meg­alapozása érdekében vállal­ják inkább a szerény ered­mény utáni megítélés presz­tízsveszteségét. Jelenleg a legnagyobb gond a pénzhiány. Ez foko­zott takarékosságra ösztönzi a gazdaságot, aminek ered­ményei most már láthatók. Tavaly az első negyedévben 151 miliő forint volt a költ­ségfelhasználás, ez év hasonló időszakában pedig 112 millió forint. A 39 millió különbö­zet elsősorban az anyagtaka­rékosságból ered. A pénzhiá­nyos időszakban számíthat­tak például a dalmandi kombinátra: 15 millió kamat­mentes kölcsönnel segtíették a gazdaságot. A gazdasággal kapcsolatban álló termelési rendszerek és hatóságok is fokozottabb együttműködé­süket ajnálották fel, ami a magasabb szintű együttmű­ködés kezdeti lépéseként ér­tékelhető. Kilábalás Hogyan lehet kilábalni a mélypontról ? — ez foglalkoz­tatja mostanában leginkább a vállalat dolgozóit, vezetőit. Kovács József megbízott igaz­gató szerint legfontosabb tennivaló: hatékonyabbá kell alakítani a termelés szerke­zetét, meg kell teremteni a fokozott anyagi érdekeltsé­get, a veszteséget produkáló ágazatokat — amennyiben a veszteségforrás nem meg­szüntethető — fokozatosan le kell építeni. Olyan létszám- és munkaerő-gazdálkodást kell megvalósítani, amely a munkaerő hatékonyságát kö­zelíti az állami gazdaságok átlagához, Hőgyészen ugyanis az élőmunka termelékenysé­ge az országos átlagnak csu­pán 60 százaléka. A termelésben - közvetlenül Hammer Márton, a tabódi kerület vezetője úgy véli, hogy okulva a tavalyi prob­lémákból, idén nagyobb lett a kerületek önállósága. Ko­rábban a vetésszerkezet meg­határozója, a bérezés, a mun­kák szervezése zömmel a 'központban történt, a kerület vezetésének javaslatát ter­mészetesen figyelembe vet­ték. A cél most az, hogy lé­nyeges kérdésekben ott tör­ténjen döntés, ahol a terme­lés folyik, ahol a nyereséget előállítják, ahol a problémá­kat közvetlenül érzékelik. Az idei évre a kerületek önálló­an késztíettek üzemi tervet, ami a vetéstervet, a bérfel­használást és <az anyagfel­használást is tartalmazza. Ta- bódon csökkentették a hib­rid kukorica területét, viszont 300 héktáron vetettek áru- ku'koricát, amit tavaly ebben a kerületben nem termeltek. Bíznak abban, hogy a kuko­rica termésátlaga eléri a 100 mázsát, s kisebb költségfel­használással jelentős többlet­bevételhez jutnak. Idén viszonylag nagy terü­leten vetettek napraforgót, ami tudvalevőleg „pénzes nö­vény”. A szakosított szarvas­marhatelep 450 férőhelyes, a sertéstelep 350 kocás, és 102 hektár a tófelület. Az álla­toknak szükséges tömegta­karmányt a kerületben ter­melik meg. Tabódon 150-en dolgoznak, s egész évre meg­kapták a bértömeget, ami a tervezett feladatok elvégzésé­re elegendő. Lehetőség van arra, hogy kampánymunkák idején, s egyes munkafolya­matokat követően az arra ér­demeseket premizálják. Ez mindenképpen serkentőleg hat, s jobb, hatékonyabb munkát eredményez. Fetzer Lőrinc magtáros, a vállalati tanács tagja jól tud­ja, hogy a dolgozók is azt szeretnék, ha Hőgyészen nem lenne soha többé szűk eszten­dő. Az 1984-es eredmény, il­letve eredménytelenség oka­it mindenki jól ismeri, hisz többször, alaposan és részle­tesen tájékoztattak minden­kit a gondokról, s közösen beszélték meg a tennivaló­kat. Mindenki tudja, ismeri az intézkedéseket, amelyeket az eredményes gazdasági év érdekében hoztak. Jobban, többet és hatékonyabban kell dolgozni, a célkitűzés vilá­gos, a megvalósítás minden­kinek az érdeke. A dolgozók tehát tudomásul vették a té­nyeket, s bíznak abban, hogy az év végére helyrebillen a mérleg. * A Hőgyészi Állami Gazda­ság 1985-ben a korábbi ered­ményes évek termelési szint­jének elérését, stabilizálását és 30,6 millió forint nyereség elérését tűzte ki célul. D. Varga Márta Fotó: Kapfinger András Szolgáltatás a Páskum utcában A tél jelen van, a Tolna megyei Kéményseprő és Tü­zeléstechnikai Vállalat új bá­zisa kéthónapos késéssel ké­szült el. A TOTÉV bárhogyan is akarta, nem tudta úgy összpontosítani munkásait, hogy az épület elkészüljön a határidőre. Ugyanis ez a bá­zisépület téglából készült. S amint köztudott, ilyen épít­kezést télen nem lehet befe­jezni — a vákolatot csak a fagyok elmúltával tudták a falakra felhordani. A szekszárdi Páskum utcá­ban, a KSZE-komplexum szomszédságában építették fel 5,5 millió forint költség­gel a szolgáltatókombinátot. Tizenöt-húsz ember fog majd itt dolgozni. Az lesz a tenni­valójuk, hogy a megyében lé­vő gáz-, olaj-, és hagyomá­nyos tüzelésű kazánok, rend­szerek javítását, karbantar­tását, garanciális szolgáltatá­sát elvégezzék. Jó három éve, amikor még csak híre volt, hogy Szek- szárdra érkezik a gáz, a vál­lalat vezetői kéréssel fordul­tak a megyei tanácshoz és ott meghallgatásra találtak, két­millió forintos támogatást is kaptak, hogy a lakossági szolgáltatást a gáz bevezeté­se után magasabb színvonal­ra emelhessék. Így kidolgoz­ták a jövőnek megfelelő üze­met: laboratórium, műszeres felülvizsgálat, alapos alkat­részellátás — mind belefért a programba. Most már ké­szen van a szolgáltatóbázis. A héten még dolgoztak a TO­TÉV emberei az épületben, de megkezdték a műhelyek felszerelését is. Elsőként a lakatosüzemet, majd a labo­ratóriumot szerelik fel. Min­den eszköz a helyszínen van már, de a „beüzemelés” csak e hó végén várható. Akkor a Bartina utcából végleg leköl­tözik a vállalat műszaki gár­dája a Páskum utcába, s a feleket is innen szolgálják A héten még a TOTÉV festői dolgoztak az épületben ki. A lakossági munkák érté­ke a jövő évben várhatóan a 8—9 millió forintot éri majd el. Ez azt jelenti, hogy a me­gyében egyedül e vállalat lesz képes a gázfűtéssel, tü­zeléssel kapcsolatos összes garanciális és azon túli mun­kák elvégzésére — ami a technikai eszközöket illeti. A bázis építésének másik fontos tényezője, amint Es­küdt Lajos igazgató elmond­ta, hogy központosítani tud­ják a gépjánműve'k forgalmát. Itt lesznek a garázsok és a munkásokat is korszerű léte­sítmény szolgálja majd, köz­tudott hogy e szakma nem a tiszták közé tartozik. Ezért is nagy értéke van annak, hogy az embereket szolgáló berendezések színvonala ma­gas, az igényeket kielégíti. __ia*-.___z^ A Páskum utcai szolgáltató üzem

Next

/
Oldalképek
Tartalom