Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-09 / 107. szám
XXXV. évfolyam. 101. szám. ÁRA: 130 Ft 1985. május 9., csütörtök. Mai számunkból A BÉKE ELSŐ NAPJÁN SZÜLETTEK (3. old.) HÁTRÁNYOS HELYZETŰ? (4. old.) BALESETEK A HÁZTARTÁSBAN (4. old.) ÉVADNYITÓ PAKSON (6. old.) A GYŐZELEM (5. old.) Ünnepi gyűlés Moszkvában Mihail Gorbacsov beszéde Moszkvában a Szovjetunió párt- és állami vezetői a győzelem napja alkalmából koszorút helyeztek el az ismeretlen katona sírján. (Telefotó) Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájában szerdán ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a szovjet népnek a nagy honvédő háborúban aratott győzelme negyvenedik évfordulójáról. Részt vettek az ünnepségen a négy évtizeddel ezelőtti harcok veteránjai, a szovjet hadsereg, a megszállt területeken kibontakozott ellenállási mozgalom, a par- tizánosztagök egykori harcosai, a szovjet fővárosnak a szocialista építőmunkában kimagasló eredményeket elért dolgozói, a szovjet hadsereg tisztjei ás tábornokai. Jelen voltak a kongresszusi palotában a Moszkvában akkreditált külföldi diplomáciai képviseletek vezetői és a világ mintegy hetven országából az évfordulós ünnepségekre a szovjet fővárosba érkezett delegációk. A Szovjetunió párt- és állami vezetői mellett az ünnepi gyűlés elnökségében foglaltak helyet a szocialista országok párt- és kormányküldöttségeinek vezetői, köztük Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a magyar delegáció vezetője. Jelen voltak az ünnepségen sok kommunista, munkás- és szocialista, szociáldemokrata és egyéb párt képviselői, neves külföldi állami személyiségek, a nemzetközi demokratikus szervezetek és külföldi társadalmi szervezetek küldöttei. Részt vettek az ünnepségen sók ország veteránjai is. A szovjet himnusz elhangzása után a szovjet hadsereg díszalakulata hozta be a terembe a győzelem zászlaját, amelyet 1945. április 30- án Meliton Kantarija, a Vörös Hadsereg őrmestere tűzött a Reischtag ormára. Ezután Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára emelkedett szólásra. A Szovjetunió történelmébe nagy honvédő háború néven vonult be a második világháború — mondotta Mihail Gorbacsov. — E küzdelemben a szocialista haza sorsa dőlt el. A halálos veszély ellen az egész ország szent, népi háborúra kelt. A fasiszta Németországgal vívott háború volt a legna- gyobb háborús küzdelem, amelyet a szocializmus az imperializmus fő erőivel vívott. A fiatal szovjet államban azokban az években hatalmas társadalmi változások mentek végbe. Békére, és csakis békére volt szükségünk. A kommunista párt és a szovjet kormány mindent megtett a háború megakadályozásáért. Kegyetlen és ál- nok ellenség tört ránk, amely birtokában volt a leigázott európai országok katonai és gazdasági potenciáljának; ez kétszeresen felülmúlta mindazt, amivel a Szovjetunió rendelkezett. Az ellenségé volt a váratlan támadás előnye is. A hitleri támadás soha nem tapasztalt szenvedést, gyászt és veszteséget hozott népünkre. A legnehezebb időkben sem adtuk fel azonban a győzelembe, az igaz ügy felülkerekedésébe vetett hitünket. A szovjet hadsereg szétzúzta a fasiszta hordákat Moszkva, Sztálingrád és Leningrád alatt, a Kaukázusban, megsemmisítő csapásokat mért rájuk a kurszki ütközetben, Ukrajnában és Belorussziában, majd a Kelet-Európa és Németország területein vívott nagy ütközetekben. A győzelem gyökerei a szocializmus természetében, a szovjet rendszerben keresendők. A szovjet katonára a hazája iránti odaadás, bátorság és nagyfokú harckészség volt jellemző. Hatalmas ütközetekben megmutatkozott hadvezéreink, katonai vezetőink tehetsége. Az ellenség által ideiglenesen megszállt területeken partizánok milliói küzdöttek. A háborúban megmutatkozott a szocialista gazdaság fölénye, hatékonyságának magas szintje; csaknem kétszer annyi haditechnikai eszközt állítottunk elő, mint Németország és az általa megszállt államok, amelyek háromszor-négyszer annyi acélt és szenet termeltek, mint mi. A fasiszták arra számították, hogy a sok- nemzetiségű Szovjetunió népei szembefordulnak egymással, ám a valóság keresztülhúzta számításaikat; a háború szoros egységbe forrasztotta országunk valamennyi népét és nemzetiségét. A küzdelem élén a szovjet kommunisták pártja, a párt Központi Bizottsága, a Joszif Sztálin vezette Állami Honvédelmi Bizottság állt. A kommunisták a front legveszélyesebb és a hátország legfelelősségteljesebb munkát igénylő területein teljesítettek szolgálatot; hárommillió kommunista vesztette életét a háborúban, amelynek ideje alatt azonban ötmillió új taggal gyarapodott a párt — mondotta Gorbacsov. A szovjet hadsereg hatalmas felszabadító küldetést teljesített; azért lépett a leigázott Európa területére, hogy véget vessen a háborúnak és a fasizmusnak, s lehetővé tegye Európa népei számára az életet a szilárd béke körülményei között — mutátotf rá az SZKP KB főtitkára. Méltó tisztelettel adózunk a szövetségesek, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország katonái emlékének. Soha nem feledjük a jugoszláv nép és népi felszabadító hadserege bátorságát, tiszteljük a szovjet katonákkal vállvetve küzdő lengyel és csehszlovák harcosok emlékét. Kivették részüket a hitlerizmus szétzúzásából Bulgária és Románia partizánjai, illegalitásban küzdő hazafiai, a háború utolsó szakaszában pedig hadseregei, valamint Magyarország katonai alakulatai is. Kitartóan küzdött a megszállók ellen az albán és görög nép. Nem feledjük azt az egyenlőtlen küzdelmet sem, amelyet a bátor német kommunisták és antifasiszták vívtak a hitleri rendszerrel. A szovjet emberek nagyra értékelik az ellenállási mozgalmak harcosainak elszántságát. E küzdelem élén Franciaország, Olaszország, Norvégia, Dánia, Belgium, Hollandia és más nyugateurópai országok kommunista pártjai álltak. A Szovjetunió hatalmas szerepet játszott a militarista Japán szétzúzásában is. Szoros katonai szövetségben küzdöttünk a nagy kínai néppel. Aktívan harcoltak a közös ellenség ellen Mongólia katonái, és kitartó küzdelmet vívtak Vietnam, Korea, Valamint más ázsiai országok hazafiai. A négy évtizeddel ezelőtti eseményekre, a népek közös ellenséggel szemben vívott együttes harcára emlékezve büszkén állapítjuk meg, hogy a második világháború kimenetele a szovjet—német fronton dőlt el; az agresszor itt szenvedte el összes veszteségeinek több mint 75 százalékát — állapította meg az SZKP KB főtitkára. A továbbiakban Mihail Gorbacsov szólt a Szovjetunió legutóbbi 40 éves fejlődéséről, a megtett út eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az ország ma magasan fejlett gazdasággal rendelkezik, s a szovjet ipar az utóbbi 40 évben kétszer olyan gyorsan fejlődött, mint a fejlett tőkés országoké. A szovjet társadalom ma a néo növekvő jólétének társadalma; a lakosság egy főre jutó reáljövedelme ma több, mint hatszorosa a háború előtti szintnek. Negyven évvel a háború után a Szovjetunió erős és virágzó hatalom, amely magabiztosan halad a kommunista jövő felé. A fejlődés dialektikájának azonban megvan az a sajátossága — mutatott rá a szónok — hogy minden elért eredmény újabb feladatokat állít a társadalom elé; (Folytatás a 2. oldalon.) Megemlékezés a győzelem napja alkalmából Budapesten A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi megemlékezést rendezett a Magyar Néphadsereg művelődési házában a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács. Az elnökségben foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Berecz János, Horváth István, a Központi Bizottság titkárai, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kamara János belügyminiszter, Oláh István honvédelmi miniszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Konsztantyin Ko- csetov vezérezredes, az ideigenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hádseregcsoport parancsnoka. A magyar himnusz elhangzása után Sebestyén Nándorné, az Országos Béke- tanács elnöke mondott megnyitót. Ezután Sarlós István tartott ünnepi beszédet. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke bevezetőjében elmondta: — Negyven esztendővel ezelőtt, 1945. május 9-én Európában elhallgattak a fegyverek. Bár Ázsiában még folyt a II. világháború, mtégis ez a nap — a fasiszta német birodalom végső pusztulásának napja — marad meg a világ népeinek emlékezetében a győzelem napjaként. Győzött az emberiesség az embertelenség felett, a szabadság- vágy az elnyomás és kiszolgáltatottság felett. — E jeles nap évfordulóján a világnak újra és újra szembe kell néznie saját legújabb- kori történelmével, s a tanulságokért vissza kell tekintenie arra a korszakra, amelynek eseményéi a második világháborúhoz vezettek. — Újra és újra szólni kell erről a korról, hiszen a Föld lakosságának több mint a fele már a háború után született és nőtt fel. E nemzedéknek szerencsére rtincs személyes tapasztalata a háborúról, csak a történelemből ismeri Fogadás a szovjet nagykövetségen Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének budapesti nagykövete, a hitleri fasizmus szétzúzásának 40. évfordulója alkalmából szerdán fogadást adott a nagykövetségen. A meleg, baráti légkörű fogadáson jelen volt Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese, Aczél György, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Maróthy László, Sarlós István, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai. az eseményeket, s képviselői joggal teszik fel a kérdést: hogyan sodródhatott az emberiség a világégésnek ebbe a póklába, amelyben ott pusztult 50 millió ember, s amelynek tragédiái máig sújtják családok millióit? Ezt követően részletesen szólt a második világháborút kiváltó okokról, és a Szovjetunió következetes antifasiszta, há'borúellenes politikájáról, majd rámutatott: — A Szovjetuniónak volt arra katonai és erkölcsi ereje, hogy útját állja a fasizmusnak, megállítsa a hitlerista hordák invázióját, majd Végül saját fészkükben végső csapást mérjen rájuk. — Magyarországot a szovjet hadsereg szabadította fel a hitlerista csapatok és magyar csatlósaik uralma alól. A felszabadító szovjet katonák hősiessége, áldozata soha nem fog elhalványulni népünk emlékezetében. A győzelem napján tisztelettel gondolunk azokra a román, bolgár és jugoszláv katonákra is, akik a szovjet hadsereg oldalán harcolva segítették hazánk felszabadulását. Hazánkban még a legvadabb fehérterror idején is voltak népünkhöz és a társadalmi haladás eszméihez hű magyarok: kommunisták A - hatszázhetven lelket számláló kisközség, Kisszékely 28. és 29. számú választókörzetében is befejeződtek a jelölőgyűlések. A 28-as körzetben Garamvöl- gyi György elnökletével Kovács János bőrgyári és Ma- jer József termelőszövetkezeti dolgozót szavazták tanácstagjelöltnek. A 29-es körzetben Bodó István ismertette a népfront javaslatát. Itt Gyenei Ernőné nyugdíjas és Závodi Lászlóné gondozónő került a jelölőlistára, a megjelentek szavazatai alapján. Ismeretes, hogy a megyei területfejlesztési tervben Kisszékely üdülőkörzetként szerepel. Ennek eredményeként, a falu lakosságának csökkenése mérséklődött. A következő években végrehajtandó feladatok is ez „életmentő” határozat jegyében születnek. A szerénynek tűnő válés nem kommunisták, akik vállalták a fasizmus elleni harcot idehaza és a határokon túl is. Nekik is köszönhető. hogy népünk emelt fővel köszöntötte felszabadulásunk évfordulóját, s hogy a fasizmus felett aratott győzelem niapjia közös ünnepünk. — Ami az elmúlt 40 évben Magyarországon végbement, arra joggal büszke hazánk lakossága. A felszabadulás kínálta történelmi lehetőségeket a magunk erejéből és a testvéri szocialista országok támogatásával kiaknáztuk. Eredményeinkért megdolgoztunk, vívmányainkat megbecsüljük, és azon vagyunk, hogy tovább haladjunk a rnagumk választotta szocialista úton. — Azt akarjuk, hogy a ma élő és minden következő nemzedék emlékezzen az emberiséget fenyegető fasizmus felett aratott győzelemre és ismerje tanulságait. Azt akarjuk, hogy a hősök és az áldozatok emléke örökké éljen, figyelmeztessen a veszélyekre és késztessen szilárd elhatározásra: soha többé nem engedjük lángba borítani a viliágat. Azt akarjuk, hogy a föld minden népe szabadon és boldogan éljen. — A győzelem napja alkalmából .tisztelettel és szeretettel köszöntjük a testvéri szovjet népet, a fasizmus és a miilitarizmus elleni küzdelem élharcosát, a világbéke őrét. Köszöntjük a szocialista országok népeit, amelyekkel együtt haladunk magasztos céljaink, a humánus, békés, megaláztatástól és a kiszolgáltatottságtól mentes világ megteremtése felé. Baráti üdvözletünket küldjük a világ valamennyi békeszerető, haladó erőinek. Hisszük, hogy a népek békevágya megvalósul, hisszük, hogy gyermékeink és unokáink a háborút már csak a történelemkönyvek lapjairól ismerik majd. A magyar nép teljes nemzeti egységben összefogva küzd ezért ma és a jövőben is — mondotta végezetül Sarlós István. tozások — utak, gyalogjárók, vízelvezetők javítása, építése — mellett látni kell például, az új vegyesboltot is, amely a kereskedelmi ellátás javulása érdekében kerül a napokban átadásra. A fejlesztési célokra 200 ezer forint áll rendelkezésre. Korszerűsítésre vár a művelődési ház, öregek inapközi otthonának kialakítását tervezik. Egy főállású házi beteggondozó munkába állítása is igényként merült fel a jelölőgyűléseken. Legnagyobb visszhangot mégis a horgásztó létrehozásának ténye váltotta ki. A kisszékelyi tanácstag- csoportnak lesz tehát feladata. A tervek megvalósításához a társadalmi összefogás elengedhetetlen. A munka megszervezése az elöljáróságra vár. dkj. A jelölőgyűlésekről jelentjük Kisszékelyi tervek
