Tolna Megyei Népújság, 1985. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-02 / 101. szám
A NÉPÚJSÁG 1985. május 2. Takács Imre: Csont Ferkó rakoncátlankodik Először el kell mondanom, hogy a rakonca a szekérnek az a vasalása, amellyel az oldalakat a hátsó tengely vánkosfájához rögzítik. Ha rakoncátlan lenne a szekér, akkor a lovak futásakor minden lecsúszna hátul — és elveszne. Ezért hasonlították régen a rakoncátlan szekérhez a rossz gyerekeket, akik — ugye — nem fegyelmezték magukat. Csont Ferkó egy vasárnap délelőttjén nem akart ugyan rosszat cselekedni, hanem inkább az istállóba zárt lovakkal, csikókkal, tehenekkel, borjúkkal és ökrökkel, vagyis a jámbor állatokkal jót művelni. A gazdák és gazdasszo- nyok mind a templomba mentek a misére, más szóval az istentiszteletre, bár ezzel az istentisztelettel tulajdonképpen magukat tisztelték meg, a maguk jó viselkedését szabályozták. Csont Ferkó játékménese rapittyára törött előtte nap, Kiss Gergő pedig, akinek a játéka volt ő, nem ment misére, mert beteg volt. Vagy inkább csak hőemelkedése lehetett, Bözsi néni megmérte lázmérővel. Következésképpen ők otthon unatkoztak. És Csont Ferkó azt javasolta Gergőnek, hogy eresszék ki minden istállóból az állatokat. A rét gyönyörűen zöldellt és virágzott. .. — Jobban tetszik az nekik — mondta Ferkó —, mint azok a félhomályos istállók, mert azok büdösek is, vaksi embernek valók, nem szép állatoknak. Gergő erre megitta a pipi- tér-teát, fölöltözött, vagyis a klottgatyájára húzott nadrágot is, az atlétatrikójára meg inget, aztán az édesapja, név szerint Kiss Benedek bácsi istállójában kezdték meg az állatok kieregetését. A lovak fölnyerítettek a fényességbe, a tehenek szagolgatták a friss levegőt. Következtek ezután más istállók, más udvarok és kapuk, így aztán egy fél óra leforgása alatt a falu minden egészséges állatja a réten legelészett és ugrándozott. Csont Ferkó pedig nagyon örült. Nem érezte magát rossz csontnak, mert meg volt bizonyosodva benne, hogy most jót tett. Egy külső istentisztelettel is fölért az istállóból kiszabadított állatok gyönyörű viselkedése a napsütésben. Csakhogy aztán jöttek haza a gazdák és gazdasszo- nyok, a lányok, a legények. A templom kiürült, a falu megtelt. A ministráló gyerekek is levetették a csipkés inget. — Hogyan tudjuk kiválogatni a kiszabadított állatokat? kérdezte egyik gazda, aki bizony aggódott, hogy a legszebb csikója akár el is veszhet. — És ha a lábukat törték volna? — mormogta Kiss Benedek bácsi Csont Ferkó- nak. — Rakoncátlan vagy, Fer- kó! — így szólt a megjám- borodó csonthoz Bözsi néni. Nem lehetett már jobbat tenni: minden gazda csalogatni kezdte az állatait, és mire a csirkepaprikások elkészültek, az állatok újra- csak száraz szénát ettek, vizet vödörből ittak, rend lett. Csont Ferkó a pajtakapuban állt és búsult: Mért nem lenne úgy szabad — mondta sírva —, ahogy én kigondoltam. ..? Ablak-öltöztetés Ezzel a módszerrel vezethetjük másfelé a függöny esését. Akár így, kifelé lógatva a rúd segítségével, vagy befelé, hogy a konvektort kikerülje. Stressz a szónoki emelvényen A természet ébredése fel- lelkesíti az embert. Nemcsak a szabadba vágyik, de szeretne minél többet beengedni ebből a tavaszi fényből a lakásába is. Az ablak összeköti a lakást, az ember legszűkebb környezetét a külvilággal. S az ablak elválasztja és megvédi a külvilágtól, ha ez a külvilág poros utcát jelent, s akkor a védelmen van a hangsúly. De boldog az az ember, akinek ablaka a természetbe nyílik. Az utóbbiak között vannak, akik esküdnek a függönytelen, a napfénynek, holdvilágnak egyaránt kitárt ablakokra. Az első tavaszi napfénynek kitárt ablak új élet ile- helletét hozza; sokkal kevésbé tárulkozunk ki a nyári hőségben. Ablakainknak a fény és árnyék lehetőségét, az összekötés és védelem kettősségét kell megvalósítania. Amikor elfüggönyözzük az ablakot, jól meg kell gondolnunk függönyünk célját, funkcióját is. Északi fekvésű szobánkba feltétlenül világos, alig takaró függöny kerüljön. Ha a berendezéshez megy, legjobb szín a sárga. Ez napfényessé varázsolja az esős délutánokat is. A déli fekvésű szobákban hasznos a kettős függöny: a tűző nap elől megvéd a sötítőréteg. Ugyanezt használjuk akkor is, amikor a hideg ellen védjük a szobát. A régi épületek, bérházak faredőnyei, az újak műanyag redőnyei is védenek a fénytől. A faredőny télen néhány fokkal emeli is a szoba hőmérsékletét. Nagyon kár, hogy a szobának nemcsak a fényviszonyait befolyásoló, hanem hangulatát is emelő textilrolók kimentek a divatból! Ezek a két ablak közti színes alkalmatosságok igen praktikus színfoltok lennének. Különösen kis lakásokban lennének jól használhatók, ahol a bő redőjű függöny el sem férne, gyerekszobákban, ahol lerántaná a gyerek, s a lakótelepi lakásokban, ahol többnyire az egységes sötétítő függönnyel adnak színt a külső képnek. Arról már nem is beszélek, hogy az ablak alatt elhelyezett konvektorok hány helyen akadályozzák a függöny használatát! Az is igaz, hogy megoldható a konvektornak, illetve a konvektor környékének függönnyel való fedése. Egy külföldi folyóiratban láttam erre egy remek példát: az ablak előtt, olyan távolságban, hogy a kovektorhoz ne érhessen, rudat, csövet szereltek fel a mennyezetre, erről lógott le a függöny. Ugyanitt egy másik példa: a függöny a rendes helyéről lógott lefelé, de embermagasságnál kissé feljebb az ablakhoz szerelt rúd a konvektor felett eltartotta. Ez a megoldás természetesen helyigényes: ha mines elég helyünk, be kell érnünk félfüggönnyel, ami — konvektoraink küllemét ismerve — nem eléggé esztétikus megoldás. A karnis egyáltalán nem divat! Keskeny, láthatatlan sínek tartják a függönyt, háttérben maradva, elrejtőzve. Mai lakásainkban gyakran fut cső a szoba falán, meny- nyezetén. ötletes kihasználásával is találkoztam már: függönykarikákat szereltek rá, és függöny futott végig a csövön, egybefogva az ablakot a fallal, egységes szép felületet képezve. És egy lakberedezési lap ötlete: könnyű függönyanyagot, méterszám összefogva, redőzve átbuktattak a csövön, s úgy adtak egészen drapériaszerű díszítést az ablaknak, illetve a szobának. A függöny anyagainak köre kitágult. Sokkal jobban alkalmazkodik a berendezéshez, mint ezelőtt. Lehet mintás delén, csíkos vászon, vagy éppen hagyományos függönyanyagból való. Egyszerűsége mindig hatásos, ezért tartozik régóta a klasszikusnak mondható formák közé a fehér tüllmintás, apró geometrikus mintázatú. A bükié, vászon, szövet bútorhu- zathoz matt, a bársony vagy plüss kárpitozáshoz fényes függönyanyag is használható. Ne cseréljük fel a kettőt. A függöny, mivel a fényt, a nappali fényt van hivatva megszűrni, átereszteni, színességével befolyásolja azt. A kék szín tágítja a szoba terét is, a rószaszín intim hangulatot ad, a zöld pedig elhiteti a városlakóval, hogy a természet lágy ölén él. Legalábbis megteremti ezek hangulatát. Xorday Aliz A legtöbb ember, aki gyakran szerepel a nyilvánosság előtt, lámpalázat érez. Annak tisztázására, hogy a lámpaláz hatására milyen változások mennek végbe a szervezetünkbe, Marburgban, az NSZK-ban, 7 fiatal, makk- egészséges, 25—36 év közötti tanársegédet vizsgáltak meg egy kongresszusi előadás előtt, alatt és után. A hét tanársegéd EKG-készüléket hordott testén, amely 12 óra alatt minden rendellenességet feljegyzett. Ugyanilyen időközökben vizsgálták a tanársegédek vérnyomását, meghatározták vérük és vizeletük adrenalin- és norad- renalin-tartalmát. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a legnagyobb elváltozások egy órával az előadás előtt, az előadás alatt és közvetlenül az előadás után mutatkoztak. EKG-n leggyakrabban szívpitvarokból kiinduló extraütéseket észleltek. A fiatalok vérnyomása a vizsgálat előtt normális volt, az előadás alatt pedig mindkét vérnyomásmérték 16 százalékkal emelkedett. Gyökeresen megváltozott az előadás napján a mellékvesekéreg hormontermelése is, amely közismerten reggel a legmagasabb. Most az előadás alatt volt a legmagasabb, téhát a napszakos ritmusa teljesen felborult. A lelki megterhetlésékre, stressz hatására jelentkező adrena- lin-vérszint a nyugalminak 2,72-szerese volt. Ennek vizelet-koncentrációja ugyancsak háromszor volt magasabb, mint a nyugalmi. Ellentétben a lelki terheléskor észlelt vér-adrenalin terheléssel, a noradrenalin vérszintje — amely inkább testi munkára nő meg — számottevően nem változott. A szerzők úgy vélik, hogy szív- infarktuson átesett emberek fontolják meg, amíg újra vállalkoznak egy-egy átélt infarktus után, nyilvános szereplésre. SZENDE! Számlogika Találjátok ki, hogy a logika szabályai szerint milyen számjegyeket kell beírni a harmadik vízszintes sor üres kockájába? (-aSazsso qauatäatuiezs sós jan OA3[ anSIQ! « *!P -nini ‘uibzs jji eqjos qipcnueq v) '»se-8 isajfajüajv Munkahely - otthon - közérzet Talán hihetetlennek tűnik, mégis gyakran előfordul, hogy az élet nehézségei, gondjiái elől csak a betegség révén tudunk — legalábbis egy időre — megszabadulni. Akik állandó testi-lelki megterhelés alatt élnek, sokkal sűrűbben fordulnak meg a körzeti rendelőkben, kerülnek kórházba, mint a harmonikus életkörülmények között élők. Az üzemi pszichológusok körében jól ismert az összefüggés a munkakörülmények és a táppénzes állomány gyakorisága 'között. A rossz munkakörülmények, a kedvezőtlen légkör csökkenti a dolgozók el- lenáilióképességét, hajlamosítja őket idegrendszeri és testi betegségekre egyaránt. Az együtt, egy csoportban dolgozó emberek között gyakran előfordul, hogy ahelyett, hogy az együtt eltöltött napi 8 órai munka összekovácsolná őket, inkább féltékenységet, torzsalkodást, ellenségeskedést érlel közöttük, feszültség eket támaszt bennük. A munkahelyi légkör szempontjából tehát egyáltalán nem mindegy, hogy milyen emberek kerülnek egymás mellé a műhelyekben, az irodákban, a munkapadoknál. K. Weiss, szociálpszichológus az egy csoportban dolgozóknak három típusát különítette él. Az elsőbe tartozókat a munkához való viszonyuk alapján ítélhetjük meg. Hogyan Viszonyulhat valaki elvégzendő feladatához? Ismerjük a vakbuzgókat, a lelkiismereteseket, a lazsáló- Wat, a kontárokat stb. De .mindenkinek más a munkatempója, az egyik ember megbízhatóbb és pontosabb, mint a másik. A második típusba tartoznék azok, akik kötelezettségeik elvégzésén túl tehetségükkel, újítókészségükkel tűnnek ki. Ok azok, akik forrfadialnniasítják a technikát, akik feltalálják vagy felfedezik azokat az eszközöket, módszereket, amelyek révén a munkavégzés egyszerűbbé, könnyebbé, érdek- feszítőbbé válik. Végül a harmadik típus tagjai, akiknek a munkahelyen elsősorban a társaikhoz fűződő kapcsolatuk fontos, az egyetértés, az ellenségeskedés, az uralkodás vagy éppen az alávetettség érdekel leginkább. Az ő számukra az elvégzendő feladatnál lényegesebb, hogy milyen az a közösség, amelyben a munkájukat végzik. Közülük kerülnek ki a vezetők, az örökös zsörtölődök, a segítőkészek vagy a zsarnokok. Természetes, hogy egy munkacsoportban mindhárom típus Iképviselve van. Ám az már nem mindegy, hogy közülük hányán tartóznák egy közösségbe. Mert hogyan lis alakulhat ki együttműködés olyan emberek között, akiknek java része örökösen „újítani” akar? Hogyan érlelődhetnek baráti érzelmek azok között, akik a munkájuk mellett nem fordítanak figyelmet egymásra? És miként alakul a munkatevékenység olyanok között, akik ahelyett, hogy dolgoznának, leginkább csak egymással foglalkoznak? De feszültséget támaszthat a közösség tagjaiban, ha két „vezéregyéniség” elszánt ri- valizációjánák a tanúi, ha túltengenék közöttük a lazsálok, ha tíz ember közül hárman-négyen örökösen szöszmötölnek vagy éppen ellenkezőleg, sokan vannak, akik túlságosain aggályos- kodók vagy ambiciózusak, és vakbuzgalmukkal Olyan munkatempót diktálnak, amit hosszú távon a többiek képtelenek megtartani. Egy munkahelyi csoport megszervezésében — a képességeken túl — fontos szempont tehát az emberek helyes összeválogatása. Egy jól kialakított közösség tagjai egymást segítve, kiegészítve, minden bizonnyal képesek a harmonikus együttműködésre. Ügy véljük, érdemes néhány mondatot szentelni a „munkától való elidegenedés” neurotizáló hatásának is. Valamikor, réges-régen, amikor a cipész elkészített egy lábbelit, a szabó megvarrt egy öltönyt, önmaga, egyedül alkotta meg művét, munkaeszközeinek mestefe, művésze volt. Munkájának az eredményét összehasonlította másókéval, bárki köny- nyűszerrel eldön'thette, melyikük az ügyesebb, a gyorsabb, a pontosabb. Ma az ember és a munkatermék közé különféle gépek egész sora ékelődik. A fokozott automatizálás következtében jószerivel sokan már csak gombokat nyomogatnak, karokat húzogatnak — a teljes munkafolyamatnak csak egy egységnyi részét Végzik. Sokan tréfálkoznak: bemegy a disznó az egyik kapun — kijön a hurka a másikon, de hogy közben mi történik, ki tudja. Évezredek óta tökéletesíti az ember a munkáját köny- nyítő eszközöket. Lassan ott tartunk, hogy képtelenek vagyunk ellenőrizni a magunk előállította szerkezetek működését. Így van ez azokkal a gépekkel is, amelyek nem fizikai fáradalmainkon hivatottak könnyíteni, hanem a szellemi munka erőfeszítéseitől kímélnek meg bennünket. Végső soron a dolgozó, munkálkodó ember munkaeszközeinek a tartozékává válik, az alkotás gyönyörűségét sok helyütt felváltja az irányítás egyhangúsága. A technika csodái azonban — nevezzék bár sokan a civilizáció átkainak — a fejlődésnek szükséges velejárói. A mi dolgunk, hogy a munkától való elidegenedés érzését a tőlünk telhető mértékben enyhítsük. Sok üzemiben a szalagokon, gépsorokon, automatákon dolgozó embereket megismertetik a teljes munkafolyamattal, a bonyolult szerkezetek működési elvével. így mindenki könnyebben meglelheti saját munkája célját, helyét, jelentőségét a működő egészben. Ha világossá válik mindenki számára, hogy egy szalagon gyártott „eszmei cipő”-be melyik szöget veri be, a munka emberibbé válik, s máris sokat tettünk az emberek jobb közérzetéért. FLAMM ZSUZSA Miniből - maxi bugyor Nem kell eldobni a megunt miniszoknyát. Kiváló vállra akasztható bugyor készíthető belőle — akár farmervászonból, akár színes bőrdarabokból készült eredetileg. Alját vágjuk le a rajz szerinti módon. Ha farmerből volt a szoknya, szegjük be, ez lesz az akasztó. Ha bőrből: vágjuk három csíkra, fonjuk copf alakra — ez illik a bőrvállpánt stílusához. A megkurtított mini alját kifordítva varrjuk össze. A derekán kilyukasztva zsinórral összehúzható. Ha zseb van rajta — tiszta haszon, legalább van helye a buszbérletnek, kulcsnak. A cipzárt sem kell okvetlenül kifejteni és bevarrni a rést, mert felfoghatjuk a bugyor érdekes díszítő elemének. Minden elfér a bugyorban, ha kirándulni megyünk.
